Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

4. oldal 1960. szeptember 6, kedd Nem ajándékba kapták — maguk csinálták — Nézz szét, a mi kis birodal­munkban — kért Körmendi Gé­za elvtárs a Fehértói Állami Gazdaság igazgatója. — Bár én nem vagyok tollforgató, de úgy érzem, hogy a friss élmények hatására könnyebben fog a jól kihegyezett ceruza — és máris karon ragadott. ... Arra és oda megyünk, ahova akarod — s várta, vájjon melyik világtájat választom el­sőnek zése, a ragyogó tisztaság mind­mind arról tanúskodik, hogy a gazdaság dolgozói megbecsülik verejtékes munkájuk gyümöl­csét. Ezt nem ajándékba kapták, a kultúra új csarnoka két kezük munkájának eredménye. Ha gyors számfejtést csinálunk a helyi anyag és társadalmi mun­ka értékét beleszámítva, a mű­velődési otthon értéke megkö­zelíti az 500 ezer forintot. Nyáron sem pang itt az élet. Az új művelődési ház A központot körülölelő park­ban mindjárt szembetűnt mél­tóságteljes varázsával az 5DO ezer forint értékű szép művelődési ház, amelynek kertjében virágok il­latoznak, gondosan ápolt körte­fák terebélyesednek. A legszebb parknak is beillő kert közepén táncparkett várja az esténként szórakozni vágyó fiatalokat. A művelődési otthon Körmen­di elvtárs elgondolása alapján készült. Amikor a dolgozókkal ismertették a tervezetet, egyre több jelentkező neve került a társadalmi munkát önkéntesen vállalók listájára. Egyesek ele­inte húzódoztak, később a kö­zösség kiemelkedő példamutatá­sa láttán, ők is rajthoz álltak. _ A nagyterrm_íz.léses berende­Hetente háromszor vetítenek keskenyfilmet és a látogatóban sincs hiány. Hosszú, tömött so­rokban hömpölyögnek dologvé­geztével a napbarnított munká­sok, s néhány perc múlva már pereg is a film. Négy televízió, 26 rádió, „Minden hely elkelt!“ Az állami gazdaság négy mun­kásszállásán négy televízió és 26 rádió műsorában gyönyörköd­hetnek a dolgozók. Börcsög La­jos traktoros valósággal szerel­mese a televíziónak. A Szegedi Szabadtéri Játékok televíziós közvetítéséről egyszer sem hi­ányzott. No, de a többiek sem! A klubszobák ajtaján már min­dennapivá vált felirat szomorí­totta a később érkezőket: „Min­den hely elkelt!” Azért senki * 1 sem tágított. Meredtek a nya­kak, s ha már nem is láthatták a műsort, legalább hallották a szép melódiák friss szárnyalá­sát. Kulturális tervek az őszre — ősszel kezdődik meg igazán a kulturális munka — világosí­tott fel bennünket Vén Júlia, a műkedvelő csoport egyik lelkes tagja. — Már elkészítettük őszi­téli programunkat. Létrehozzuk a színjátszó csoportot és az üze- 1 mi zenekart. Eddig 30 ezer forin­tot adott a gazdaság kulturális célokra. Ebből vettünk hangsze­reket, televíziót és az üzemi könyvtár részére könyveket A gazdaság pártszervezete a KISZ-t bízta meg: végezzen vé­leménykutatást, hogy a fiatalok milyen szakmai továbbképzésen szeretnének részt venni. Az ed­digi igények alapján a legtöb­ben a szőlő- és gyümölcster­mesztési tanfolyamokra jelent­keztek. Ma már nem riadoznak a tanulástól. Tudásra és szakmai oklevélre törekszenek. Általános műveltségük gyara­pítására ismeretterjesztő elő­adásokat is szerveznek. Egyéb­ként ezek az előadások náluk eléggé népszerűek és látogatot­tak is. A gazdaság és a tanyai iskola jó kapcsolatát mutatja, hogy a nagyüzemi munkások készsége­sen segítenek a tanyai iskola hi­ányos politechnikai felszerelésé­nek pótlásában. A műhelyek minden hiányzó felszerelést el­készítenek, sőt a már általuk nem használt gépeket is rendel­kezésükre bocsájtják, hadd is­merkedjenek a technika világá­val. Legutóbb televíziós készü­lékkel lepték meg az iskolát. így zajlik nyáron a kulturális élet a Fehértói Állami Gazda­ságban. A nagyüzem baráti jobbja átöleli az egész határt és mindenben segít az arra áhíto- zóknak. ____________Bieliczky Sándor _ Tanácskoztak a párialapszervezetek titkárai Az MSZMP Dunavecsei Járási Pártbizottsága szeptember 2-án, pénteken a pártalapszervezetek titkárai számára értekez­letet rendezett. A tanácskozáson a j. b. osztályvezetői tartottak előadást. Martonosi Ferenc, a termelőszövetkezetek megerősí­téséről, valamint az őszi betakarítási és vetési munkák elvég­zéséről beszélt. Oláh Pál a közös gazdaságban folyó agitációs munka tapasztalatairól és további feladatairól számolt be. Látos István a pártmunka időszerű szervezeti kérdéseiről tájékoztatta a titkár elvtársakat. Az előadásokat élénk és tartalmas vita követte. A tsz-ek fölényét igazolják az idei termésátlagok A cséplési adataik még nin­csenek összesítve a járásban, azonban az eddig rendelkezésre álló részadatokból is megálla­pítható, hogy a nagyüzemi táb­lákon magasabb átlagtermést értek el, mint a kisptarcellákon. Szemléltetően tükrözi a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás fölényét a solti Szikra Termelő- szövetkezet régi nagy tábláin és az új belépők apró parcelláin elért termések összehasonlítása. A szövetkezet régi területén ve­tett 150 holdas búzatábla 13,8 mázsás, a tavasszal belépettek apró parcelláin pedig 7,5 má­zsás volt a búza átlagtermése. Ezen az • őszön a szövetkezet már teljes egészében nagyüzemi táblákon termeli a búzát. A ve­tőszántásokat már megkezdték, s a jó talajelőkészítéssel arra törekszenek, hogy az új terü­leteken is növekedjen a termés­átlag. Autóbuszjárat Dunavecséről Soltra Lapunk július 5-i számában a Tasstól Hartáig rovatban beszá­moltunk arról, hogy a lakosság kérésére a járási párt-végrehaj­tóbizottság és a Hazafias Nép­front bizottság képviselői ta­nácskozást folytattak az illetéke­sekkel egy új autóbuszjárat in­dításáról. Örömmel közölhetjük olvasó­inkkal, hogy a járásiak fárado­zása eredménnyel járt. A Sztá­lin városi Autóközlekedési Válla­lat igazgatósága közölte Látos Istvánnal, a járási pártbizottság munkatársával és Mikián Fe­renccel, a Hazafias Népfront já­rási titkárával, hogy október 1- től kezdve csatlakozójáratot in­dítanak Dunavecséről Soltra, amely csatlakozik a Sztálinvá- rosból Kecskemétre járó reggeli autóbuszhoz. (JYÓNI LAJOS: (so.) Mindjárt megérkezésünk után megállapíthattuk, hogy Sangháj sok tekintetben különbözik Kí­na más városaitól. Igazi világ­város-jellege van. Modern üz­letsorok, felhőkarcolók és szűk sikátorok váltogatják benne egymást. Szállásunk a húsz emeletes Ching-Chiang Hotel­ben volt. Szobánk ablakából nagyszerű kilátás nyílt az óriás kiterjedésű városra. Itt is, mint a többi helyeken, először ven­déglátóink adtak ismertetést a városról. Sanghaj tartományi jogú vá­ros. Több mint 100 évig impe­rialista gyarmat volt. Főleg an­gol és francia tőkések bitorol­ták. A városban külön angol és francia negyedek is voltak. 1949. május 28-án szabadult fel a város és ezután számolták fel az imperialista tőkések ha­talmát. A bennünket tájékozta­tó kínai elvtárs elmondotta, hogy a felszabadulás után közel 200 ezer kisiparost, tőkést, ke­reskedőt neveltek át. Így mond­ta: »neveltünk át« és valóban csodálatosak azok a bölcs mód­szerek, melyek következtében a volt kizsákmányolók is az új társadalom lelkes építőivé vál­nak. Sanghaj Kína egyik legfonto­sabb ipari városa. Hatezer kü­lönböző üzeme és gyára van, az ipari munkások száma pedig 1 millió 200 ezer. A város ipari termelésének értéke az orszá­gos érték 14,6 százalékát teszi ki. - Az ipari . termelés - értékp egyébként 10 év alatt 5,5 sze­resére emelkedett. Most például 1 nap alatt annyi acélt állíta­nak elő, mint a felszabadulás előtt egész évben. Pamutfonalat csak magában Sanghajban töb­bet termelnek, mint egész Ang­liában. Nagyot fejlődött a város is­kolahálózata is: 24 felsőoktatá­si intézménye, 700 középiskolája és 5600 általános iskolája van. Az összes diákok száma 2 100 000, az 1949. évinek két és félszerese. Ezenkívül a különböző esti is­kolákban is 1 millió 200 ezer felnőtt tanul. Hatalmas méretű mozgalmat bonyolítottak le Kínában az írástudatlanság felszámolására. Többek között ez a munka úgy is folyt, hogy az úttörők, KISZ- fiatalok nagy táblára felírták a legszükségesebb Írásjeleket és kiálltak a legforgalmasabb he­lyekre. Aki arra járt, annak el kellett olvasnia, mi van a táb­lára írva. Aki nem tudta elol­vasni, azt azonnal megtanítot­ták néhány írásjelre és miután néhány írásjelet így megtanult, már ő is tanította a többieket, akik még ennyit sem tudtak. Sangháj múltja is említésre méltó. Itt alakult meg 1921-ben, Mao Ce-tung vezetésével, Kína Kommunista Pártja és itt tar­totta első kongresszusát. Mun­kássága forradalmiságáról és vértanúiról volt nevezetes. De volt más oldala is Sang­hajnak, amiről »híres« volt. A világ azon városai közé tarto­Kínai asszonyok vidám csoportja gyermekeikkel az október 1-i felvonuláson. zott, ahol a legtöbb tolvajt te prostituáltat tartották nyilván. Igen sok volt az ún. lumpen elem is, akik csak ló- és kutya­versenyekkel foglalkoztak. A felszabadulás óta eltelt 10 év alatt a város nagy társadal­mi átalakuláson ment át. Na­gyot változott az emberek er­kölcsi arculata is. Ma Sanghaj­ban lényegében nincsenek tol­vajok, nincsenek prostituáltak. A várost átszeli a hömpöly­gő Hóan-pó folyó, melyen ha­talmas tengeri kikötő van. Ez a folyó távolabb a Jang-Ce-be ömlik, az pedig a közeli Csen­des-óceánba. A folyón nyüzsög­nek a csónakok, bárkák, dzsun- kák, a kikötőben a különböző felségjelzésű tengerjáró hajók sokasága. Csikorognak a daruk, Kiraknak, beraknak. Árut hoz­nak és árut visznek a világ min­den tája felé. A folyó egyik partján végig 10—15 emeletes, vagy még en­nél is magasabb paloták sora­koznak egymás mellett. Régen kapitalista bankok, tőzsdék, szál­lítási vállalatok, részvénytársa­ságok foglalták el, ma nagyon jól megférnek bennük a kínai hivatalok. Elmondták, hogy ha a felsza­badulás előtt jöttünk volna ide, jóformán nem is éreztük volna, hogy Kínában vagyunk: az üz­letek, szórakozó helyek külföl­diekkel voltak tele. A kínaiak­nak csak a nehéz robot jutott, a hasznot a külföldi tőkések zsebelték be. (Folytatjuk) Megünnepelféx a sorozást Az apostagi sorköteles fiata­lok az idén is feldíszített kocsi­kon, a helyi kult úrcsoport és a kiszista lányok kíséretében utaz­tak Dunavecsére a sorozásra. A sorozás után a helyi KlSZ-szer- vezet jól sikerült regrutabált rendezett az újoncoknak, ame­lyen a helyi pártszervezet és a tanács vezetői is részt vettek. Gázpalack­cseretelepet kérnek A dunavecsei járás gázfo­gyasztói mintegy 350-en csak tá­voli helyeken, Sztálinvárosban, Dömsödön, vagy Budapesten tudják kicserélni — hosszú és költséges utánjárással — üres palackjaikat. A helyi lakosok arra kérik aa illetékeseket, hogy Dunavecsén is létesítsenek gázlerakatot a palackok gyors, zökkenőmentes cseréjének biztosítása céljából. A KISZ életéből Szeptember 1-én a KISZ- alapszervezeték titkárai járási értekezleten vettek részt Dufta- ! vecsén. A tanácskozáson a kong- , resszus előkészítéséneit eddig# j tapasztalatait és további tenni- ! valóit beszélték meg. » I A kunszenlmiklósi területi , KISZ-szervezet vezetősége leg- | utóbbi ülésén elhatározta, hogjr megszervezi a menyasszonyok iskoláját, amelyen a lányok éa a fiatalasszonyok háztartási is­mereteket és kézimunkázást ta­nulnak, azonkívül különböző} előadásokat hallgatnak meg. * Az apostagi KISZ-szerveze# minden csütörtökön klubested rendez, amelyen igen sok fiatal vesz részt. Csak röviden A járás iskoláiban szeptember 1-én ünnepélyesen nyitották meg az új tanévet. Az iskolai ünnep­ségeken sok helyen ott voltak ai helyi párt és tanács képvise­lői is. * A talajerő visszapótlása cél­jából a hartai Lenin Tsz 209' vagon tőzeget vásárolt a talajt erőgazdálkodási vállalattól. ♦ Dunavecsén elkészült a köz­ségi kádfürdő. Üzemelését szep­tember elején kezdi meg. * Szalkszentmártonban átadták a Pipa, a Homok és az Alkot­mány utcákban készült villany- vezetéket. A villanyhálózat bő­vítése 629 ezer forintba került*

Next

/
Thumbnails
Contents