Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

1960. szeptember 29. csütörtök *• «14*1 Országos második helyen a Sertés Törzstenyésztö Vállalat miklóstelepi üzemegysége Híaékonysúgót risggáló állomást hoznak létre A hízékonysági vizsgálatra kerülő jószágokat válogatják. A képen: Makai Arpádné, a csordakúti állomás vezetője, Molnár János, a sertéstörzstelep vezetője, valamint Szóráth Miksa sertésgondozó. egy törzskönyvezett »sertéscsa­ládból« melyik egyedet érdemes továbbszaporítani. Csak azokat javasolják további tenyésztésre, melyek a legkiválóbb tulajdon­ságokkal bírnak. Jelenleg is fo­lyik hízékonysági vizsgálat. Miiklóstelepről a jószágokat most még a csordakúti állomásra vi­szik. Az üzemegység jó eredmé­nyeit elsősorban a dolgozók lel­kes munkája segítette elő. So­kan már hosszabb idő óta fog­lalkoznak sertésgondozással. A 23 éves Lukács Margit — egy kékszemű, szőkehajú kislány — elmondja, hogy 1955 óta dolgo­zik ebben a szakmában. Jelen­leg egy import kocaállományt bíztak a gondjaira. — A 27 kocából 6 vemhes és 16 fias. Nemrég választottam el a ma­lacokat, majdnem 20 kilós át­lagsúlyban — magyarázza. Hozzáteszi, hogy megvan elé­gedve keresetével, tavaly havi átlagjövedelme 1500 forint volt, az idén is meglesz annyi. K. S. Egyszerű, olcsó fiaztatókat létesítettek. A szellős, egészséges ólak­ban gyorsan és szépen fejlődnek a jószágok. A fiaztatókat szer- fából készítették, tetejük nád. vagy szalma. A kukorica üszögbetegsége A szocialista címért yersenyeznefe Antal László üzemegységveze­tővel és Molnár János sertés­telepvezetővel beszélgetünk a Sertés Törzstenyésztö Vállalat miklóstelepi üzemegységében. Az irodában levő egyik szek­rény tetején piros vándorzászló bizonyítja, hogy a vállalat hat üzemegységének országos verse­nyében Miklóstelep a második helyet érte el. Molnár János el­mondja: v — A malacszaporulati tervet 114 százalékra teljesítettük, a választási átlag darabban szá­mítva 4 százalékkal, súlyban 10 százalékkal haladja meg az elő­irányzatot ez év július 31-ig számítva. Az üzemegység — és ezen belül h sertéstelep — valóban megér­demli a dicséretet. Ez év janu­ár 1-én kerültek a Sertés Törzs tenyésztő Vállalathoz és Ynint az intézmény nevében is benne van, a cél a fehér hús­sertés-törzsek elszaporítása az egyre növekvő kereslet kielé­gítésére. Ismeretes, hogy mind •több állami gazdaságunk és termelőszövetkezetünk tér át e fajták tenyésztésére. Érthető ez, hiszen a fogyasztók igényei is ezt követelik. | Ebben az üzemegységben fő­ként az úgynevezett nagy, fehér hússertést tenyésztik. Ez a faj­ta rendkívül gyorsan fejlődik, jó a takarmányértékesítő képes­sége és a íialási átlag 8—10 körül van. l Antal László éppen a szep­tember 20-án kelt legutóbbi de- kádjelentést tanulmányozza. Miszerint 11 kocától átlagban majdnem 9 malacot választoltak el 16,75 kilogrammos átlagsúly­ban. A kocalétszám egyébként állandóan 500 körül van, az idén 572 tenyészsüldőt adtaik me­gyénk termelőszövetkezeteinek. A törzstenyésztésre nem alkal­mas egyedeket hizlalják. Az idén jelentős mennyiségű bacon­sertést szállítottak el már a bel­földi igények kielégítésére, va­lamint exportra. Érdemes pár szót szólni a tehenészetükről, mint mellék­üzemágról. Az V. országos tej­termelési versenyben az állami gazdaságok kis tehenészetei kö­zött a harmadik helyezést érte el az üzemegység. Hat hónap alatt az egy tehénre jutó tej­termelés 2657 kilogramm volt. Mint érdekességet említették meg az üzemegység vezetői, hogy az idén hízékonyság-vizsgáló ál­lomást létesítenek. Ez lesz a megyében az első ilyen intéz­mény. A megye állami gazda­ságaiban, valamint termelőszö­vetkezeteiben levő törzstenyé­szetekben végeznek vizsgálato­kat. Az állomáson minden jó­szág egyedi takarmányozást kap, szinte külön megfigyelés alatt áll. Tanulmányozzák a fejlődé­sét, a takarmányértékesítési készségét stb. Az eredmények döntik el, hogy egy­A kukorica golyvásüszögjén kívül az idén főleg a dunavecsei és kalocsai járásban nagy káro­kat okozott e fontos takarmány- növényünkön a cirok buga- üszögje. A betegség nemcsak a címereken, hanem a csöveken is jelentkezik. A kukorica közön­séges üszögjétől könnyű meg­különböztetni, mert ott az üszögdaganatban nincsenek meg a cirok bugaüszögjére jellemző kemény, fekete, szarvalakú el­változások. Az ilyen kukorica a fejlődésben elmarad. Az üszög­spórák gömbölyded halmazok­ban csoportosulnak. Miske községben az Aranyka­lász illetve Üj Élet Tsz-ben fel- vételezéseink során a kukori­cán 25—95 százalékos kártételt állapítottunk meg. Az Üj Élet Tsz tábláján például 100 kuko­ricatőből 85-ön a címeren, ezek­ből pedig 63-on a címeren és a csövön is megtaláltuk a fekete üszögdaganatokat. Az üszög ellen csak a fertő­zött tövek megsemmisítésével tudunk védekezni. Ügyelni kell arra, hogy az üszögspórák a föld­re ne jussanak, mert a követke­ző évben ismét fertőznek. Álla­tokkal sem szabad feletetni, mert a spórák a trágyába, on­nan pedig újra a kukoricaföld­re kerülnek. Ott, ahol az idén erős volt a fertőzöttség, jövőre ne vessünk kukoricát! Szűcs J. Megérdemlik az ülőhelyet Mócza István kecskeméti ol­vasónk örömmel üdvözli, hogy a kecskeméti autóbuszokon is bevezették az ülőkalauz rend­szert. Véleménye szerint ez, nemcsak a dolgozók kényelmét szolgálja, hanem az utasokat is nagyobb udvariasságra, előzé­kenységre neveli. Helyesnek tartaná, ha a város összes autó­buszvonalain megkönnyítenék a jegy vizsgálók munkáját. A BAJAI RUHAÜZEM neon­fényben kivilágított munkater­mében a Havranek-szalag 28 tag­ja szorgalmasan készíti a gyer- mekpizsamákat. Azért nagy a szorgalom és az igyekezet, mert a szalag dolgozói az elmúlt hé­ten elhatározták, hogy megszer­zik a szocialista brigád címet. MILYEN CÉLOKAT tűztek maguk elé? A vállalást össze­sítő papírlap első soraiban ez áll: — A termelési tervet 100 százalékra teljesítjük. Miért ez az óvatosság? — kér­deztem a szalagvezetőtől. Hav- ranek elvtárs mosolyogva így válaszolt: nem tudjuk még mi­lyen lesz az anyagellátás... NEM SOKKAL később a ter­melékenység emelése került szó­ba. A szalagvezető közli, hogy o vállalat vezetősége kéttűs var­rógépet adott a szalagnak. Ezen a két gépen Mészáros és Világos elvtársnők gyakorolnak. A si­ker érdekében viszont számosán több reszorton is megtanulnak dolgozni. Ehhez sok segítséget kapnak Nopper Tamásné bizal­mitól, aki szívesen osztja meg Nincs olyan hónap, hogy ne épülne valami új létesítmény Kunfehértón. Az alig 10 eszten­dős kis község nemcsak telepí­tésével, hanem új, egyre szapo­rodó épületeivel is elüt a többi tanyaközpontoktól. A lakások építését a Vörös Hajnal Terme­lőszövetkezet kezdte el, majd a Kunfehértói Állami Gazdaság folytatta. E két szocialista gaz­daság dolgozói számára épültek fel a világos, egészséges, szép tipusházak a Kossuth és az Ady Endre utcában. Az állami gazdaság az elmúlt hónapban ismét példát mutatott. 46 vagon kenyérgabona az államnak A kenyérgabona termelésben a legjobb eredményt a duna­vecsei járásban a hartai terme­lőszövetkezetek érték el. A há­rom tsz adóra 35 vagon, az ál­lamnak szabadon 46 vagon ke­nyérgabonát adott el. A Lenin Termelőszövetkezet jövőre 140 hold cukorrépára, 100 hold ku­koricára, 100 hold borsóra és 100 hold somkoró termelésére kötött szerződést. (T. M. leve­lező.) tudását a fejlődni akaró munka4 társaival. EZ A SEG1TÖKÉSZSÉG nemi csak Nopper Tamásnéra, haneirí az egész brigádra jellemző. Ha új dolgozó kerül közéjük, s aa első napokban nem éri el a nori mát, nem járnak Ponciustól—PU látusig, hogy helyezzék át gya­korlatlanabb munkatársukat, hanem addig tanítják, amíg el nem éri a kívánt teljesítményt, NEMCSAK a munkában van köztük megértés. Ha például valamelyikük megbetegszik, ak­kor a szalag üdvöskéje, beteg­látogatója azonnal meglátogatja a szalag maródiját, átadja aa ajándékot, s tolmácsolja a mun­katársak meleg együttérzését és jókívánságait. ÍGY ÉL és dolgozik a Havra­nek-szalag. Vezetőjük ezekkel a szavakkal fejezi be a beszélge­tést: — Bízunk abban, hogy fél év múlva nevünk említésekor azt is hozzáfűzik: a szocialista brii gád cím viselője. Hisszük, hogy így lesz. Tari Sándoti Hét egyforma sátortetős^ fcéá szoba összkomfortos családi há­zat épített a munkásoknak. Aa új házak vízvezetékeibe a mély-i fúrású kút vizét hidrofor-szi-J vattyú nyomja. Az épületek fel­építését társadalmi murakáva) segítették az állami gazdaság dolgozói, s ennek köszönhető, hogy azok igen rövid idő alatt: elkészültek. Értesülésünk sze­rint a jövő esztendőben további családi házak építését tervezi az állami gazdaság vezetősége. Szili Máté levelező Szerkesztői üzenetek Rékasi Jrtzsefné, Kiskunhalas: Jd fajta és bőtermő málnatövet besze­rezhet Kecskeméten, a Szölővessző és Facsemetetermelő és Értékesítő Vállalatnál. Címe: Kecskemét. Ka da Elek utca 3. Egy bejárd munkás, Kecskemét: Levelét eljuttattuk a kecskeméti MAv állomásfőnökének. Válaszun­kat a Petőfi Népében olvashatja majd. Vlrágh Imréné, Kecskemét. Más több panasz érkezett hozzánk a lámpaüveggel kapcsolatban. Felke­ressük az Üvegért Vállalatot, s ta­pasztalatainkról beszámolunk. Fehér Lajos, Agasegyháza: Verse Irodalmllag nem üti meg a kívánt mértéket, ezért azt lapunkban nem közölhetjük. A tenyészkoca-süldőket gyakran jártatják. Az állatnak szüksége van az egészséges mozgásra. Építkezik a lászlófalvi Úttörő Tsz A lászlófalvi Üttöró Termelőszövetkezetnek közel ezer hold szántója van. Annak ellenére, hogy ez a közös gazdaság fiatat és kevés taggal rendelkezik, az őszi munkákban mégis szépen megállja a helyét. Ezt bizonyítja az is, hogy 200 holdon a Ti- szakécskei Gépállomás traktorosai elvégezték már az őszi mély­szántást. Az állatok téli takarmányozására is gondolnak a tsz vezetői. Nemrégen készült el egy 300 köbméteres új silógödör a régiek mellé. Nyáron saját erőből egy 80 férőhelyes tehén- istállót készítettek, s jelenleg egy 250 férőhelyes sertéshizlalda épül. Az építkezésekre kölcsönvett 300 ezer forint állami hi­telt még e hónapban visszafizetik. Bangó Viktória levelező Villasor Kunfehértón Szabad pártnap Jánoshalmán A Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Ktsz pártalapszerve- zete a napokban szabad pártnapot rendezett. Gavlik Károly, a pártszervezet titkára megnyitójában arról beszélt, hogy nagy feladatokat tűzött az MSZMP Központi Bizottságának határo­zata a második ötéves tervben az építőipari vállalatok, s így a ktsz elé is. Dági Sándor a kül- és belpolitikai helyzetről tájé­koztatta a jelenlevőket, majd a felszólalások következtek. Virágh Ferenc az üzem belső életéről és a termelésről be­szélt Kifejtette, hogy a szövetkezet dolgozóinak vigyázniok kell a közösség javaira, s mindenki egyformán felelős a vállalt munka jó és időben való elkészítéséért. Kérte a tagokat, hogy segítsék elő a szövetkezeti élet fejlődését Szili Máté levelező r j

Next

/
Thumbnails
Contents