Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

MAGyAÜ. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN XV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ara 60 fillér A gyarmati rendszer felszámolásáról és a leszerelésről mondott beszédet Hruscsov az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlés részve­vőinek többsége szerint az ülés­szak voltaképpeni munkája a péntek délutáni üléssel kezdő­dött meg, amelyen elhangzott Hruscsov szovjet miniszterelnök csaknem két és fél órás beszéde. Ezl a beszédet példátlan érdek­lődéssel várták annál is inkább, mert Eisenhower általánosságok­ban mozgó csütörtöki beszéde, amely egyetlen gyakorlati ja­vaslatot sem tartalmazott, nagy kiábrándulást keltett. Az érdek­lődésre jellemző, hogy miután Nkrumah ghanai elnök Belgiu­mot élesen bíráló beszéde utón a belga külügyminiszter élni kí­vánt a viszonválasz jogával, Boland, a közgyűlés elnöke le­intette ót, és javasolta, hogy csak Hruscsov beszéde után él­őén a viszonválasz jogával. Hruscsov beszédében hang­súlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének rend­kívül komoly szerepe van a béke és a népek biztonságának megteremtésében. Üdvözölte a nemrég függetlenné vált álla­mokat, amelyek most az ENSZ tagjai lettek. Elemezte az ENSZ-ben elmondott tava­lyi beszéde óta kiala­kult nemzetközi helyzetet és élesen bírálta az Egyesült Ál­lamokat, amelynek repülőgépei Ihitszegően behatoltak a Szov­jetunió és más államok légi­terébe. Részletesen elemezte a kongói helyzetet. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének köte­lessége — mondotta a szovjet kormányfő —, hogy követelje a rend helyreállítását Kongóban te Ív módon, hogy működhessék la kongói nép által megválasz­tott törvényes parlament, és létrejöjjenek a feltételek a Lu- rrmmba vezette törvényes kon­céi kormány normális munká­ltjához. A szovjet kormány vélemé­nye szerint határozatot kell hozni, hogy csak afrikai és ázsiai országok csapatai ma­radhatnak Kongóban, hogy biztosítsák a törvényes kor­mány és a parlament nor­mális működését. fa szovjet miniszterelnök síkra- 'Szállt amellett, hogy a Kínai Jfcí épköztársaság elfoglalhassa .•törvényes helyét az ENSZ-ben, fes megoldódjék a Mongol Nép- köztársaság ENSZ-tagságának Síérdése. Hruscsov fontos Javaslatot tett a gyarmati rendszer meg­szüntetésére. Az általa előter­jesztett nyilatkozat-tervezet kö­veteli, hogy az összes gyarmati terszágoknak, gyámsági és egyéb önkormányzattal nem rendel­kező területeknek azonnal ad­janak teljes függetlenséget és szabadságot, hogy népeik sza­badon kifejezett akaratának és Óhajának megfelelően építhes­sék saját nemzeti államukat. A gyarmati rendszer és a gyarmati közigazgatás összes formáit teljesen meg kell szüntetni. Hruscsov ezután áttért a le­szerelés kérdésére. A szovjet kormány javaslatot terjeszt a közgyűlés elé „Az ál­talános és teljes leszerelési szerződés alapvető rendelkezé­sei” címmel — közölte. Az ál­talános és teljes leszerelésre vonatkozó új javaslat, amely a szovjet kormány által a vi­lág összes kormányai elé ter­jesztett, július 2-i indítványokra épült, tekintetbe veszi mindazt, ami e kérdésnek a különböző országok politikai és társadal­mi köreivel történt megvitatá­sa során hasznosnak bizonyult. Ez a javaslat sok tekintetben közeledik a nyugati hatalmak álláspontjához. Mi most a többi között arra gondolunk — jelen­tette ki Hruscsov —•, hogy az általános és teljes lesze­relésnek már az első szaka­szában fel kell számolni az atomfegyverek célbajuttatá- sára szolgáló összes eszkö­zöket. Részletesen ki kell dolgoznunk minden szakaszban a hatékony nemzetközi ellenőrzést szolgáló intézkedéseket. Tekintetbe kell venni egyes nyugati hatalmak­nak azt a kívánságát, hogy már kezdettől fogva irányozzuk elő a fegyveres erők létszámának és a hagyományos fegyverze­teknek a csökkentését. Egész sor egyéb változást és ponto­sabb megfogalmazást is felvet­tünk programunkba. Mindezek a változások — nézetem sze­rint — konkrétabbá, még való- szerűbbé, még hatékonyabbá teszik az általános és teljes le­szerelés programját — jelen­tette ki a szovjet miniszterel­nök. — A szovjet kormány mélységesen megvan győződve — tette hozzá —, hogy az emberiséget a nukleáris háború fenvegető veszélyé­től csak a leszerelés kérdé­sének o>van gyökeres meg­oldásával lehet megszaba­dítani. amelv előiránvozza a nukleáris fevwerek teljes eltiltását, mégpedig e fegyverek előállí­tásának és kipróbálásának meg­szüntetésével, és a felhalmozott készletek megsemmisítésével együtt. A szovjet kormányfő részle­tesen foglalkozott a békés együttélés kérdésével. Ennek jó példájaként említette a szo­cialista országok és több- sem­leges tőkés állam viszonyát. Beszédének ebben a részében különösen az Egyesült Államok és a Szovjetunió jó viszonyá­nak fontosságát hangsúlyozta. A továbbiakban a német béke- szerződés megkötésével és a nyugat-berlini kérdés megoldá­sával foglalkozott. A Szovjet­unió úgy véli, hogy megvannak az objektív feltételek a múlt háború után nyitvamaradt kér­dések megegyezéses megoldá­sára. A szovjet kormány — hang­súlyozta Hruscsov — haj­landó még egy ideig várni a német békeszerződés kér­désének megoldásával, hogy megpróbáljon e kérdés­ben megegyezést elérni azon a csúcsértekezleten, amelynek mi­előbbi összehívását javasolja. A szovjet kormányfő mél­tatta az ENSZ tevékenységének pozitív oldalait, ugyanakkor azonban részletesen foglalko­zott e tevékenység negatív ol­dalaival is. Elmondotta, hogy az ENSZ-apparátus gyakran egy bizonyos országcsoport ál­láspontjáról lát hozzá a kér­dések megoldásához. Ez külö­nösen vonatkozik az ENSZ fő­titkárának tevékenységeire. A nyugati hatalmak katonai tömb­jeihez tartozó országok rend­szerint saját érdekükben hasz­nálják fel ezt a posztot és számukra megfelelő jelöltet emelnek e tisztségre. A Szovjetunió célszerűnek tartaná, hogy a főtitkár he­lyett,, aki most a közgyűlé­sen és a Biztonsági Tanács­ban hozott határozatok ér­telmezője és végrehajtója, háromtagú végrehajtó szer­vet hoznának létre. A három személy mindegyike bizonyos meghatározott állam­csoportot képviselne. Egyik a nyugati hatalmak katonai tömbjének tagállamait, a máso­dik a szocialista, a harmadik a semleges államokat. Az ENSZ végrehajtó szerveinek ilyen ösz- szetétele megteremtené a ho­zott határozatok helyesebb vég­rehajtásának feltételeit. A nemzetközi fegyveres erők lét­rehozásával kapcsolatban a szovjet kormányfő azt mon­dotta: — Ha helyesen használ­ják fel a nemzetközi fegyveres erőket, azok valóban hasznosak lehetnek. A kongói tapasztalat azonban óvatosságra int. Gyorsítani kell Kecskeméten az őszi szántás és a vetés ütemét Ülést tartott a városi tanács AZ ŐSZI mezőgazdasági mun­kák állásáról, valamint a fel­vásárlás helyzetéről és felada­tairól tárgyalt pénteki, rendkí­vüli ülésén a Kecskeméti Vá­rosi Tanács. A végrehajtó bizottság beszá­molója első helyen foglalkozott az őszi vetőszántások és veté­sek ütemével. Szeptember 1-ig ezen a téren nagy volt a lemara­dás, de ezt követően meggyor­sultak a munkák, s napjainkig több, mint 3000 holdon — min­den olyan területen, ahonnan az elővetemények lekerültek — el­végezték a tsz-ek a vetőszántást. Az elkövetkező napokban most már a kapások betakarítását kell gyorsítani, hogy a talajelő­készítést ezeken a területeken is folytatni lehessen. A VETÖSZANTASSAE egy­idejűleg feltétlenül fokozni kell az őszi kalászosok vetésének ütemét. Az ősziekből bevetendő területből ugyanis idáig mind­össze 632 holdon tették földbe a gabonát. Ez nagyon kevés. Az egyéni parasztgazdaságok kenyérgabona-vetés lemaradása sokkal nagyobb, mint a terme­lőszövetkezeteké. A tanácsülés határozatot hozott» rá. hogy a kenyérgabona-vetésterület biz­tosítása céljából gazdagyűlések szervezésével és minden rendel­kezésre álló módon mozgósítani kell az egyénileg gazdálkodó­kat, hogy szántóterületük 35— 40 százalékán kenyérgabonát vessenek. A BESZÁMOLÓ a műtrágya­felhasználás alakulásáról, ter­melőszövetkezeteink vetőmag- elátottságáról adott képet, majd az állami felvásárlás helyzetével foglalkozott. EZUTÁN a tanács tagjai Kecskemét dolgozói nevében tá­viratot küldtek Kádár János elvtársnak és a magyar ENSZ- delegációnak, amelyben jő egészséget és minél eredménye­sebb tevékenységet kívánnak a küldöttség minden tagjának. 4 két új zsilip 2000 hold Tízgazdálkodását szabályozza Jászszentlászlón Egy évvel ezelőtt cikket írtunk Jászszemtlászló vízgazdálkodá­sáról azzal kapcsolatban, hogy többekben felmerült a gondolat: az akkoriban elkészített főcsa­torna kiszárítja majd a csatorna körüli területet és terméket­lenné teszi azt. Akkori cikkünk­ben közöltük, hogy megfelelő zsilipekkel fogjuk szabályozni a vizet, — a kiszáradásról tehát szó sem lehet — se tervünk végrehajtását ma már hírül is adhatjuk: két, — összesen egy millió forintba kerülő zsilip szabályozza most már a dongéri főcsatornán, Jászszentlásziló 2000 holdas területén a vízgaz­dálkodást Megjegyzendő, hogy a községünkből összeadott pénz közel sem lenne elegendő még a vízszabályozási rendszer építé­sére sem. 1958 január óta több, mint 5 millió forintot kaptunk államunktól a vízhálózati rend­szer kiépítésére. Hatalmas taps fogadta Hrus­csovnak az a javaslatát, hogy miután az Egyesült Államok nem teremti meg az ENSZ-tag- államok képviselői számára a munkájukhoz szükséges összes feltételeket, el kellene gondolkodni azon, hogy más helyet válassza­nak ki az ENSZ székhelyé­nek. Ilyen hely lehetne például Svájc vagy Ausztria. Hruscsov hozzátette, ha célszerűnek tart­ják, hogy az ENSZ székhelyét a Szovjetunióba helyezzék, mi a legjobb feltételedet biztosít-; juk munkájához, ' szavatoljuk a teljes szabadságot és bizton­ságot minden állam képviselői számára, függetlenül politikai és vallási meggyőződésüktől, bőrük színétől. A szovjet kor­mány reméli — mondotta Hrus­csov beszéde befejező részében —, hogy az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi ülésszakán megvitatásra javasolt kérdések támogatásra és megértésre találnak, mert ezek felvetését az az őszinte törekvés diktálta, hogy földün­kön jobb életet és nyugalmat biztosítsunk. Nincs helye több huzavonának, halogatásnak. A legkülönbözőbb társadalmi rend­szerű államok népei azt várják, hogy az ENSZ-közgyűlés végre óhajaiknak megfelelő határoza­tokat hoz. Az ENSZ-közgyűlés ülésterme. 1960. SZEPT. 25, VASÁRNAP Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Thumbnails
Contents