Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-23 / 225. szám
I I960, szeptember S3, péntéEi 3. oldal EXPORTRA TERMEL Előzetes számítás szerint a Kecskeméti Halomgépgyár DLöriéia. a nitqueirikhtlij tqtpk teqtuilalabb üzemében — 358 ezer köbméter silótakarmányt kell készíteni lerme leszövetkezeteinknek Kecskeméten, a megyei kórházzal szemben látható épület- 1 tömbök mögött talált otthonra I a Malomgépgyár kecskeméti ki- j rendeltsége. Ez az új üzem! a párt iparpolitikájának megfe- ! lelően került Kecskemétre. Rö- ! vid »múltja« alatt sok olyan 1 érdekes esemény történt, amely 1 ■papírra kívánkozik. Bordás Sándor telepvezető és | Horváth István művezető, az tüzem párttitkára kísért el bennünket üzemi körsétánkra. Első utunk a forgácsolóba vezet. Egy-két régebbi esztergagép mellett az új gépek sokasága és nagyszerűsége hívja fel 'fitt a figyelmet. — Ezek a revolver-esztergagépek 8—12 műveletet tudnak egymásután elvégezni. A gépek « legújabb típusúak, modemek. Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztársaságból szállították — közli Horváth István elvtárs. Elmondja még azt is, hogy az új gépek mellett betanított munkásak dolgoznak, akik közül többen pár hónappal ezelőtt még a mezőgazdaságban foglalatoskodtak. — Ezek az új munkások ál- k elő a kismalmi berende"iklonjához szükséges küMunkában a revolver-esztergagépek. A képen Hohn Istvánné, Elek József betanított, Horváth János és Kutasi József szakmunkások. lönféle alkatrészeket, -— egészíti ki az előbbieket Bordás Sándor. Nem sokkal később már a ciklonnal — porülepítő berendezéssel ismerkedünk meg. Ennek kapcsán a következőket mondja Bordás Sándor: — Szeptember 30-ig 70 kismalmi berendezéshez készítjük el a porülepítőket. Eddig 55-öt gyártottunk, s küldtünk Budapestre . az anyavállalathoz. A hiányzó 15 pedig a hó végére készül el. Ezeket a berendezéseket a Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban állítják munkába. A berendezésnek az az előnye, hogy szétszedhető, hordozható és mindössze 50 négyzetméteren, tehát egy régi háromszobás lakásnak megfelelő területen elfér, összehasonlításképpen még azt is elmondom, hogy az Első Kecskeméti Gőzmalom egy hold területen fekszik. — És hány mázsa gabonát őröl meg egy nap? — kérdem. — Húsz tonnát, vagyis kétszáz mázsát 24 óránként. A jelenlegi szériát a hó végére befejezzük. Októberben viszont már az új szériához, a 30 tonnás kismalmi berendezés gyártásához kezdünk hozzá, amelyeket ugyancsak a Szovjetunióba szállítunk. Ezzel körsétánk végéhez értünk. A fiatal üzem életének első eseményeit fényképen és írásban is megörökítettük az utókor számára. Az idei kedvezőtlen időjá- rást megsínylették a siló- kukoricák, s befolyásol, a siló- takarmány-készítés lehetőségeit és magát a takarmányozást. A jó gazda ilyen kedvezőtlen évben is biztosítja jószágainak az elegendő takarmányt. Tsz-einkben nemcsak a közösbeli, hanem a háztáji jószágok takarmányozására is gondolni kell. A közös gazdaság készítsen silótakarmányokat a háztáji jószágok számára is. A fővetésű silókukoricákat most takarítják be. A gépállomások járvasilózói állandóan munkában vannak és a termés zöme már a gödörbe került. A másod- és tarlóvetések nem sokat ígérnek, de ezeket is fel kell használni silózásra. Jelentős pótlásnak számít a nyers répaszelet A cukorrépát termesztő gazdaságok az átadott répa után mázsánként 65 kilogrammot kapnak ebből a tápláló takarmányból. Növelhetik gazdaságaink a silótakarmány mennyiségét, ha a törés után azonnal silózzák a kukoricaszárat. Ehhez érdemes keverni a cukorrépatermesztés melléktermékeit, a koronát, a már említett nyersszeletet és a melaszt. Ez utóbbi a cukorgyárakban a termelőszövetkezeteknek rendelkezésére áll. Igen alkalmas a kukoricaszár silózásánél. a kellő nedvesség eléréséhez megfelelő hígításban alkalmazva, azonkívül igen magas takarmányértéket is képvisel. Ehhez azok a közös gazdaságok is hozzájuthatnak, melyeknek talaja nem alkalmas cukorrépatermelésre, ezért sem szelet-, sem melasz-járandóságuk nincsen. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályán a termelőszövetkezetek felvilágosítást kaphatnak a melasz beszerzését illetően. Igyekezzenek a megrendeléssel, mert ezt a mellék- terméket csak addig lehet köny- nyen kezelni, míg meleg idők járnak, hidegben megkeményedik, nehezen folyik és csak gőzzel lehet a tartálykocsiból ki- folyatni. Czámos egyéb termék is siJ lózható még. A dinnyeföldek emberi étkezésre nem alkalmas termése felaprózva kukoricaszár közé tehető. A kicsépelt napraíorgótányér is igen szívesen fogyasztott silótakarmánya például a birkának. A jól elkészített silótákar- rnány kevés szénával, valamennyi abrakkal már tökéletesen elegendő a szarvasmarha és juhállomány átteleltetésére. A megyei előszámitás szerint a rendelkezésre álló takarmányokból kellő mennyiségű silótakarmány készíthető. A termelőszövetkezetek közös juh- és szarvasmarha állományának 273 600 köbméter silóra van szüksége. A háztájiban levő szarvasmarha állománynak 84 700 köbméter siló a szükséglete. A kettő együtt 358 300 köbméter. A háztáji állatok számára csak 5 köbméter silótakarmányt vettem számításba, a közösnek megállapított 10 köbméter mennyiséggel szemben, mert a háztájiban sok olyan takarmány is felhasználásra kerül, amely részben ott terem, másrészt pedig amelyet a ház körül állítanak elő. Ll a figyelembe vesszük, hogy 11 a több mint 8 ezer ka- taszfcráLis hold cukorrépa után több mint 90 ezer köbméter nyers szelet jár, valamint azt, hogy a főtermésű és a másodvetésű silókukoricából mennyi siló nyerhető és ha ehhez hozzávesszük, hogy a betakarított kukoricaszárat, valamint egyéb mellékterméket is besilózzák közös gazdaságaink, akkor a 358 300 köbméter silótakarmányt elő tudjuk állítani. összefoglalva: minden terme* löszövetkezet vezetősége, a tag* Sággal összefogva arra töreked- iék, hogy a lehetőségeket kihasználva, elegendő takarmány álljon a jószág állomány rendelkezésére. Bartosik Lajos Ilyen a ciklon. Mellette Gál István és Szabó István. tíikkünk nyomán Miért húzódik a félegyliázi újságosbódé ügye? Lapunk augusztus 30-i számában „Méltatlan ..címen írást és fényképet közöltünk a kiskunfélegyházi hírlapárusító pavilonról, megemlítve, hogy ideje volna rendbehozni az elavult alkotmányt. A Szegedi Postaigazgatóság most válaszolt cikkünkre, megírva, hogy az ügy az igazgatóság előtt is ismeretes, de több akadály miatt eddig nem kerülhetett sor megoldására. A pavilon a város tulajdonában van, s a városi tanács v. b. közlekedés- rendészeti meggondolások alapján el is akarja jelenlegi helyéről távolítani, a postaigazgatóság pedig a város belterületén egy korszerű hírlap- és divatlap-boltot kíván létesíteni. Ez utóbbi ügyben viszont — Három éri börtön Csorba Jánosné, férjétől kü- lönváltan élő pálmonostori lakos már sok esetben volt büntetve. Csorbáné olyan módon követte el lopásait, hogy egy- egy községbe érkezve éjjeli szállást kért a jóhiszemű emberektől, s távozása, előtt kirabolta őket. Jolinka Istvánné szabad- szállási lakostól körülbelül 3000, özv. Font Lászlóné soltvadkerti szól tovább a válasz — két esztendeje folynak a tárgyalusok az igazgatóság, s a városi tanács v. b. illetékesei között égy bolthelyiség megszerzésére, de az igényelt helyiségeket különböző okok miatt még nem kapta meg a posta. Jelenleg ismét kilátásba van az OTP jövő évben tervezett építkezésével kapcsolatban felszabaduló helyiség megszerzése, s ha ez sikerül, úgy az igazgatóság megfelelő pénzösz- szegeket fog igényelni a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól. Reméljük, ezzel az ügy megoldást nyer, s a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. is megértéssel fogja kezelni a kiutalást kérő postaigazgatósági kérelmet. sorozatos lopásért lakostól 9000, ez év januárjában pedig Farkas Lajosné tassi lakostól 10 ezer forint értékben lopott el ruhaneműt. A dunavecsei járásbíróság dr. Váczi büntetőtanácsa a visszaeső bűnözőt három évi börtön- büntetésre ítélte és 4 évre eltiltotta egyes jogaitól. Az ítélet jogerős. Megkezdődött a zöldségtermelési szerződések kötése Megyénk MÉK-telepei és földművesszövetkezetei már megkezdték az 1961. évre szóló zöldségtermelési szerződés kötését, amely nagy jelentőségű egész népgazdaságunk szempontjából, de jelentős előnyöket biztosít a szerződő felek számára is. Említésre méltó ezek között a kamatmentes előlegek folyósítása, amelyeket a termelőszövetkezetek a bank útján, az egyéni gazdák pedig a helyi földművesszövetkezetektől kapnak meg a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül. Iíedvesménres előlegek, felár Az előlegek összege zöldség- nemenként változik. Káposzta- félékre például 300 forintot, paradicsomra pedig 400 forintot kapnak minden szerződött hold után. Kedvezmény illeti meg a termelőket a jégbiztosítás terén is, mert a biztosítási díjat csak a termelés ellenértékéből, vagy a kártérítés kifizetésekor vonják le. Előlegezik továbbá a földművesszövetkezetek a gépi szántás díját, sőt a szükséges mennyiségű műtrágya- és növényvédőszer árát is. A szabadáru értékesítésével szembeni előny azonban tulajdonképpen az áru átadásakor mutatkozik meg, amikor a termelőszövetkezetek a mindenkori felvásárlási árra tíz százalék szerződéses- és öt százalék nagyüzemi felárat kapnak. Egyéni termelők tíz százalék szerződéses felárra jogosultak. Rendelet a legalacsonyabb átvételi árakról E kedvezmények mellé az 1961-es évre még egy újabb rendelet jelent meg, amely az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek szerződéses áruinak legalacsonyabb átvételi árát írja elő. Ennek alapján például az első osztályú kései fejeskáposzta 40, a paradicsom 70, a zöldpaprika 120, a fürtös uborka 180, a velőborsó 200 forintnál nem lehet alacsonyabb árú mázsánként, de ezenkívül még tíz más zöldségfélére is vonatkozik a rendelet, sőt megszabja a másodosztályú áruk védőárait is. A szerződéskötéssel kapcsolatos részletesebb tájékoztatást a földművesszövetkezetek és MÉK-telepek adják meg, ahol a szerződés meg is köthető. Lépegető halfajta Afrika, Ázsia, Ausztrália tengerpartjain található az a hal, amely úszni, menni, ugrani, vagy akár fára mászni is képes. A halat Periophthalamusnak hívják és nem valami ősállat maradványa, hanem új jelenség, melyet a tudósok most tanulmányoznak. A hal mellső uszonyai erősön izmosak és ezek, valamint a farkuszony segítségével lépeget. A tudósok szerint ez a halfaj ta kitűnő példa arra, hogyan alakultak át egyes állatok uszonyai végtagokká. ÍGY CSIPETNYI SO j Gyula bácsi, a ; pénzbeszedő, járja a kiskunhalasi ut- : cákat, s délre éppen * a Köztársaság útra I ért. az iskolához. I Hogy időt nyerhes- \ sen, nem ment ezen . a napon ebédelni, > hanem betért a fű- \ szerüzletbe és sajtot | vásárolt, kenyérrel. ^ — Mindjárt adom, 5 Gyula bácsi! — \ szólt a fiatalasz- í szony, s válóban ’ nem telt el három perc, Gyula bácsi fizethetett, hóna alá csapta a csomagot, s indult. Még betért néhány házhoz, „eladott” néhány számlát, aztán az egyik ismerős helyen sort kerített a sajtra. Gyula bácsi nem „mai gyerek” már, s mozdulataiban, — ahogy a sajtot kicsomagolta, — már benne volt az idő. Még ez a meggondolt mozdulat is gyorsabb lett azonban, amikor egy kis papírcsomót pillantott meg a sajt mellé csomagolva, s abban legnagyobb meglepetésére egy csipetnyi sót talált. Gyula bácsi nem szólt egy szót sem. Hirtelen nem is tudott szólni. De érdemes is lett volna bármit is mondania ... ? Kisvéter Imre
