Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-23 / 225. szám

4. oldal 1960. szeptember 23, péntek Sikeresen folynak a Kecskeméti Katona József Színház tájeló'adásai A Kecskeméti Katona József Színház szeptember 8-án meg­kezdte tájelőadásait. A tájprog­ram értelmében az év végéig több olyan prózai művel és ope­rettel ismertetik meg a megye lakosságát, amelyek a múlt év­ben nagy sikert arattak a kecs­keméti bemutatókon. így a szín­ház — szem előtt tartva a neve­lés és szórakoztatás követelmé­nyét — tájelőadásainak műso­rára tűzte az Érdekházaság, Mesél a bécsi erdő, a Vízkereszt, a Fehér akácok, a Leányvásár, az Utolsó nemzedék és a Jelző­tűz (ősbemutató) című darabok bemutatását. A színház szeptember 8-tól október 2-ig az Érdekházasság­gal, a Mesél a bécsi erdő-vei és a Vízkereszt-tel keresi fel a vi­déki publikumot. Ha belepillantunk a színház szervezőtitkárainak jegyzetfü­zetébe, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években a próza is kedvelt műfajává vált a közönségnek. A látogatottsá­got tekintve ma már a nevelő­célzatú prózai színmű is vonzza a dolgozókat. Megszűnt az ér­dektelenség, a részvétlenség kö­zönye. Példa erre a Vízkereszt nagy vidéki sikere. A színház vezetősége nagy gondot fordít az újonnan léte­sített művelődési otthonok, illet­ve házak igényeinek kielégíté­sére. Éppen ezért szerződést kö­töttek a bugaci, a hetényegyházi, a nyárlőrincá, a császártöltési művelődési otthonokkal, s így e községeket méginkább bekap­csolják a kultúra áramlatába. Szerkesztői üzenetek: Havacskó Anna, Kiskunhalas: A városi tanács határozott Ígéretet tett arra, hogy felépíti a fáskamrát. Mi­után eddig nem kezdtek hozzá az építéséhez, az ügyet megsürgetjük. Menyasszonyok iskolája — olvasómozgalom — nagy figyelem a tsz-asszonyok életére A kecskeméti városi nőtanács * őszi—téli tervéről Naponta veszít erejéből a a jó öreg Nap. Megnyúlnak az esték. Több idő jut ilyenkor a baráti összejövetelekre, szóra­kozásra, tanulásra. A kecske­méti városi nőtanács gazdag programmal gondoskodott a nők kellemes és hasznos időtöltésé­ről. A szervezeti élet megerősíté­sén túl, nőtalálkozók szervezé­sével kívánják közelebb hozni egymáshoz a munkás- és ter­melőszövetkezeti asszonyokat, orvos-, ügyvéd-, kisiparos-felesé­geket. A varrást kedvelők a ke­rületekben szervezett varró-tan­folyamokba kapcsolódhatnak, s tovább szélesítik a kézimunka­kedvelők körét is. Érdekesnek és népszerűnek ígérkezik a menyasszonyok iskolája, melyet A világítás nélkül közlekedő jármű balesetet okozhat Nemrégiben foglalkoztunk az ittas állapotban történő gépjár­művezetéssel, rámutatva arra, hogy a közúti balesetek jelen­tős százalékát az ittas gépjár­művezetés okozza. Nem kisebb baleseti veszélyt rejt azonban magában a gépjárművek kivi­lágítására vonatkozó rendelke­zések megszegése. Sötétség beálltától, vagy szürkülettől? A KRESZ kimondja, hogy minden, közúti forgalomban közlekedő járművet — a kézi­kocsit is — szürkülettől nap­keltéig, sűrű ködben és kellően meg nem világított területen, megfelelően ki kell világítani. A kivilágítatlan járművel való közlekedés már egymagában szabálysértés, amelynek bünte­tése 500 forintig terjedő pénz­bírság. Ha azonban kivilágítat- lanság miatt közúti baleset tényleg be is következett, ez már bűncselekménynek számít. Büntetése 1-től 5 évig terjedhe­tő börtön. A KRESZ értelmében a jár­művek kivilágítása nem a sötét­ség beálltától, hanem már szür­külettől, és nem a sötétség meg­szűntéig, hanem napkeltéig kö­telező. Ez a szigorú rendelke­zés azt célozza, hogy egyrészről elvágja az útját a sötétség be­álltának megállapítása körüli felesleges vitáknak: másrészt, hogy az ilyen természetű bal­eseti veszélyt minél szűkebb keretek közé szorítsa. Tudvalevő ugyanis, hogy éppen az átme­net, a szürkület idején a leg­kedvezőtlenebbek a látási viszo­nyok, sőt egyeseknél ebben az időszakban lép fel a komoly látási zavarokat is előidéző úgy­nevezett »szürkületi vakság«. Tűzbiztos lámpa és reflektorozás E szigorú jogszabályi rende­zés ellenére a közlekedési fe­gyelem a járművek kivilágítása vonatkozásában meglehetősen meglazult. Az országutakon, de a városok és községek belterü­letén is egyes időszakokban szinte több a kivilágítatlan, mint a kivilágítva közlekedő lo­vaskocsi és kerékpáros. Komo­lyabb akadályt kell leküzdeni e téren a kivilágítatlanul köz- lekecNÍ lovaskocsik esetében. Itt a paraszti lakosság egyrészének nemtörődömségével, maradisá- gával kell számolni. A kivilá­gítatlan lovaskocsik hajtői gyak­ran hivatkoznak arra, hogy jár­művükön gyúlékony anyagot szállítanak, de ez a védekezés nem fogadható el, mert ilyen­kor, — a KRESZ értelmében — a lovaskocsit tűzbiztos lámpá­val kell ellátni. Gépjárműveknél a kivilágí- tatlanság ritkán tapasztalható. Náluk éppen az ellenkező hiba a jellemző: a túlzott világítás, a »reflektorozás«. A KRESZ ér­telmében fényszórót általában csak országúton és kellően nem világított lakóterületen szabad használni, de a reflektor fé­nyét ilyenkor is lefelé kell ve­títeni, vagy a fényt át kell vál­tani városi, tompított világítás­ra, ha szembejövő jármű köze­ledik, nehogy annak vezetőjét elvakítsa az erős fény. A szembejövő jármű vezetőjére viszont az a kötelezett­ség hárul, hogy amennyiben a reflektorvilágítású gépjármű fé­nyétől elvakul, mindaddig, míg látási képességét kellően visz- sza nem nyeri, meg kell álla­nia. Ilyen „háromszög“ is van! Számtalan baleset származik az előzőekben említett rendel­kezések megszegéséből. Az ese­tek zömében rendszerint csak az egyik jármű vezetője mu­lasztja el a kivilágítást, de van­nak olyan esetek is, amikor az egymásba ütköző mindkét jár­mű vezetője megszegi a szabá­lyokat. Van olyan is, amikor egyszerre három jármű vezetője szegi meg a KRESZ-nek a ki­világításra vonatkozó rendelke­zéseit és ennek eredményeként áll elő az úgynevezett »baleseti háromszög«. Ez akkor követke­zik be, amikor erősen fényszó- rózó gépjárművel szemben köz­lekedő másik gépjármű vezetője elvakítottan nem áll meg és há­tulról beleszalad valamilyen járműbe, például egy kivilágí­tatlan lovaskocsiba, vagy ke­rékpárosba. Rendőrségünk rendszeres köz­úti ellenőrzéssel, a balesetek gyors és alapos nyomozásával; ügyészségünk a törvényesség kö­vetelményeinek szigorú betartá­sával: bíróságunk pedig helyes ítéletek kiszabásával tesz meg mindent a kivilágítatlan jármű- vezetés felszámolására. Döntő eredményt csak akkor várhatunk, ha nemcsak az államhatalmi szervek, hanem a gépjárműve­zetők is betartják a törvénye­ket, így a járművek kivilágítá­sára vonatkozó rendelkezéseket is. dr. Tasnádi Elek, megyei főügyészségi ügyész a KISZ lánytanácsával közösen szervez a nőtanács. Bővelkedik a munkaterv a legkülönbözőbb előadások elő­irányzatával is. Az egészségügyi előadások keretében szakembe­reket hallgathatnak meg az ér­deklődők a házasság egészség- ügyi problémáiról, a rákos meg­betegedésről, gyermekbetegsé­gekről stb., stb. Ki-ki érdeklő­dési körének megfelelően válo­gathat az irodalmi, politikai, világnézeti, művészeti és zenei előadásokban is. Bizonyára élénk érdek­lődés kíséri majd a Szerelem, házasság, válás című jogügyi előadást, vagy a lakberendezés­ről, ízléses öltözködésről, helyes viselkedésről, a szobanövények ápolásáról, vagy az alkoholiz­mus elleni harcról szóló vitákat. Dicséretes kezdeményezés az olvasómozgalom életrehívása, nelyet kerületenként szervez meg a városi nőtanács. Ezt az állandó jellegű mozgalmat a Katona József Megyei Könyv­tárral karöltve a megyei nőszer­vezet kezdeményezte. A nők ol­vasottságát figyelembe véve, a mozgalmat három fokozatra ta­golják, kötelező és javasolt iro­dalommal. Az első fokozatban például kötelező Gorkij: Anyas Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Andersen Nexő: A szürke fény és Panova: Messzi utca című műve. A javasolt könyvek között Fehér Klára, Balázs An­na, Bezsena Nemcova és Mora­via legjobb műveivel találko­zunk. Ugyanilyen gondosan vá­logatottak a második és harma­dik fokozatban olvasásra aján­lott művek. Az olvasómozgalom első értékelését 1961 április— május hónapban tartják majd ünnepi irodalmi est keretében. Különös gonddal szerepel a munkatervben a termelőszövet­kezeti és általában a tanyavi­lágban élő asszonyok nevelése. Hozzájuk elsősorban az iskolai szülői munkaközösségeken ke­resztül jut el a nőtanács. A ta­nyai iskolákban és a tsz-ek kul- túrhelyiségeiben a múlt évek­hez hasonlóan idén is különbö­ző tanfolyamokat ve'zetnek, foly­tatják a Vöröskereszttel közösen szervezett, népszerű előadáso­kat stb. A program tehát gazdag. Most már a város asszonyain a sor, hogy a gondosan készített munkaterv pontjai sorra-rendre megvalósuljanak, gyümölcsözze­nek. így szegény ült el a jó öreg kocsn ^ Petőfi-hutatások újabb, érdeke» dokumentumai kerültek napvilágra gára volt a kiskun városoknak, s Félegyháza ezért most is hívja őt vissza „kebelébe”. (1839) Atyja latin nyelvű kérvényét Petőfi Sándor írta, aki éppen szülei tönkremenése miatt volt kénytelen 16 éves korában abba­hagyni iskolai tanulmányait. Végső fokon Becsben, a „trónus­nál” utasították el Petrovics István kérését. A császári pecsé­tes elutasító irat is eredetiben megvan az okmányok között. A megtalált, mintegy 70 isme­retlen okmány Petőfi életrajzi dokumentációjában fog megje­lenni. — t. p. — Petőfi Sándor családjának kiskunsági életére vonatkozó kutatásai során dr. Mezősi Ká­roly, a félegyházi Kiskun Mú­zeum igagatója, a régi Jászkun kerület levéltárában (Szolnokon) és az Országos Levéltárban megtalálta Petőfi édesatyja, Petrovics István vagyoni buká­sának összes peres iratait. Ezek­ből pontosan feltárult, hogyan vitték „jégre” Petőfi atyját bér­lőtársai. Érdekessége a pernek, hogy Petrovics István Szabadszállá­son vagyonbukott emberként is büszkén hivatkozott arra, hogy mint bérlő, milyen hasznos -pol­I. Soha nem látott, mégis nagyon ismerős város felé visz az IL 14-es. A felszállástól kezdve alig telt el három óra, s a nagyon csinos, hirtelenszőke stewardess mosolyogva közli az utasokkal, hogy tíz perc múlva alattunk feltűnik Róma. A bejelentésre kissé összeszorult a torkom a reményteljes várakozástól, s va­lóban néhány perc múlva csök­kenni kezdett a gép magassága, majd mintegy 800 méterre érve láthattuk Róma központját, azo­kat az épületeket, amelyeket eddig képekről, filmekről, vagy éppen elbeszélések alapján oly jól ismertünk. Az utasok felkiáltásai tarkí­tották ezeket a perceket. »Nézdd, ott a Colosseum!«, »Ott az olimpiai stadion!«, »Látod a Szent Péter székesegyházat?«. S valóban, aki a megadott irányba tekintett, tisztán kive- hette a csodálatos épületeket, műemlékeket. Még egy-kétperc, majd síma földreérés a ciampi- nói repülőtéren. A szokásos formalitások, — útlevélvizsgálat, vám — elinté­zése után autóbuszon hagytuk el a korszerű repülőteret, amelyre a világ minden tájáról, szinte percenként érkeztek a gépek és indultak el más világtájak felé. Tehát Rómában, az örök vá­rosban vagyok, ahol egy tel­jes hetet töltök majd. Érrel a hétről, az élményeim­ről írom a római képeslapokat. Szeretném, ha az olvasó az én szemüvegemen keresztül ismer­né meg Rómát. Úgy, ahogyan én láttam. Azt persze senki ne Mezei István: várja, hogy végigvezessem Ró­ma nevezetességein, a műemlé­kek között. A római embereket, a római életet, a római hétköz­napot. s nem a baedekkerekből A forgalmat irányító rendőrök zsonglőri mozdulatokkal, kar­mesterként működnek az útke­reszteződésekben. Azt azonban nem tudják megakadályozni, ÄWIWSÄWSii Róma központjában áll a 3000 éves, csodálatos Colosseum, amelyet naponta sok ezer turista keres fel. oly jól ismert műemlékeket aka­rom olvasóimnak bemutatni. A közlekedés Ha a mai Rómáról írok, ak­kor mindenekelőtt a közleke­déssel kell kezdenem. Már a megérkezésem utáni első autó­busz utamon láttam, hogy a római közlekedés minden előze­tes elképzelésemet felülmúlja. hogy ne kelljen az autóknak sokszor félórákat várni az át­haladásra. Egy-egy karambolból, — ha csak baleset nem történt, — a rendőrök nem csinálnak nagy ügyet. Szemtanúja voltam a Via del Corson két autó össze­ütközésének. Mindkét kocsi ele­je megrongálódott, baleset azon­ban nem történt. A helyszínre egyszerre két rendőr érkezett,' de egyik sem törődött különö­sebben a kocsik állapotával és azzal, ki követte el a hibát, nem keresték meg a felelőst, ha­nem nekiláttak a kocsik kito­lásénak. Annál hangosabbak voltak az autótulajdonosok. Iga­zi vérbő olaszok, gesztikulálva, heves taglejtésekkel »dicsérték« egymás vezetői tudományát... Amikor a rendőrök a forgalom útjából eltávolították az autó­kat, akkor már csak arra ügyel­tek, hogy a két autótulajdonos össze ne verekedjen. Rómában a leggyorsabb jár­mű a robogó. Ezzel macska- ügyességgel tudnak közlekedni. Minden kis résen keresztülha­tolnak az autók között cik­cakkban és míg az autók vára­koznak, addig ők előrejutnak. A leglassúbb jármű viszont a konflis. Mert Rómában szép számmal lát az ember ilyet is* A Foro Romano mellett tanyáz­nak a fiákerosok és onnan vi-1 szik a turistákat városnézésre.- Bizarr látványt nyújtanak a nyolchengeres autócsodák között a kocogó, egylovas, ostornyeles konflisok. Valahonnan a múlt­ból maradtaik ezek itt. Ha már a közlekedésnél tar­tok, el kell mondanom azt is, hogy Rómában meglehetősen drága a villamos, a földalatti, a troli és az autóbusz. Ez az oka annak, hogy aki teheti, nem veszi igénybe, inkább gyalog járnak a rómaiak. Persze este azért látni túlzsúfolt villamoso­kat, autóbuszokat, amelyekről fürtökben lógnak az emberek. Akárcsak Budapesten ___ (F olytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents