Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-23 / 225. szám
4. oldal 1960. szeptember 23, péntek Sikeresen folynak a Kecskeméti Katona József Színház tájeló'adásai A Kecskeméti Katona József Színház szeptember 8-án megkezdte tájelőadásait. A tájprogram értelmében az év végéig több olyan prózai művel és operettel ismertetik meg a megye lakosságát, amelyek a múlt évben nagy sikert arattak a kecskeméti bemutatókon. így a színház — szem előtt tartva a nevelés és szórakoztatás követelményét — tájelőadásainak műsorára tűzte az Érdekházaság, Mesél a bécsi erdő, a Vízkereszt, a Fehér akácok, a Leányvásár, az Utolsó nemzedék és a Jelzőtűz (ősbemutató) című darabok bemutatását. A színház szeptember 8-tól október 2-ig az Érdekházassággal, a Mesél a bécsi erdő-vei és a Vízkereszt-tel keresi fel a vidéki publikumot. Ha belepillantunk a színház szervezőtitkárainak jegyzetfüzetébe, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években a próza is kedvelt műfajává vált a közönségnek. A látogatottságot tekintve ma már a nevelőcélzatú prózai színmű is vonzza a dolgozókat. Megszűnt az érdektelenség, a részvétlenség közönye. Példa erre a Vízkereszt nagy vidéki sikere. A színház vezetősége nagy gondot fordít az újonnan létesített művelődési otthonok, illetve házak igényeinek kielégítésére. Éppen ezért szerződést kötöttek a bugaci, a hetényegyházi, a nyárlőrincá, a császártöltési művelődési otthonokkal, s így e községeket méginkább bekapcsolják a kultúra áramlatába. Szerkesztői üzenetek: Havacskó Anna, Kiskunhalas: A városi tanács határozott Ígéretet tett arra, hogy felépíti a fáskamrát. Miután eddig nem kezdtek hozzá az építéséhez, az ügyet megsürgetjük. Menyasszonyok iskolája — olvasómozgalom — nagy figyelem a tsz-asszonyok életére A kecskeméti városi nőtanács * őszi—téli tervéről Naponta veszít erejéből a a jó öreg Nap. Megnyúlnak az esték. Több idő jut ilyenkor a baráti összejövetelekre, szórakozásra, tanulásra. A kecskeméti városi nőtanács gazdag programmal gondoskodott a nők kellemes és hasznos időtöltéséről. A szervezeti élet megerősítésén túl, nőtalálkozók szervezésével kívánják közelebb hozni egymáshoz a munkás- és termelőszövetkezeti asszonyokat, orvos-, ügyvéd-, kisiparos-feleségeket. A varrást kedvelők a kerületekben szervezett varró-tanfolyamokba kapcsolódhatnak, s tovább szélesítik a kézimunkakedvelők körét is. Érdekesnek és népszerűnek ígérkezik a menyasszonyok iskolája, melyet A világítás nélkül közlekedő jármű balesetet okozhat Nemrégiben foglalkoztunk az ittas állapotban történő gépjárművezetéssel, rámutatva arra, hogy a közúti balesetek jelentős százalékát az ittas gépjárművezetés okozza. Nem kisebb baleseti veszélyt rejt azonban magában a gépjárművek kivilágítására vonatkozó rendelkezések megszegése. Sötétség beálltától, vagy szürkülettől? A KRESZ kimondja, hogy minden, közúti forgalomban közlekedő járművet — a kézikocsit is — szürkülettől napkeltéig, sűrű ködben és kellően meg nem világított területen, megfelelően ki kell világítani. A kivilágítatlan járművel való közlekedés már egymagában szabálysértés, amelynek büntetése 500 forintig terjedő pénzbírság. Ha azonban kivilágítat- lanság miatt közúti baleset tényleg be is következett, ez már bűncselekménynek számít. Büntetése 1-től 5 évig terjedhető börtön. A KRESZ értelmében a járművek kivilágítása nem a sötétség beálltától, hanem már szürkülettől, és nem a sötétség megszűntéig, hanem napkeltéig kötelező. Ez a szigorú rendelkezés azt célozza, hogy egyrészről elvágja az útját a sötétség beálltának megállapítása körüli felesleges vitáknak: másrészt, hogy az ilyen természetű baleseti veszélyt minél szűkebb keretek közé szorítsa. Tudvalevő ugyanis, hogy éppen az átmenet, a szürkület idején a legkedvezőtlenebbek a látási viszonyok, sőt egyeseknél ebben az időszakban lép fel a komoly látási zavarokat is előidéző úgynevezett »szürkületi vakság«. Tűzbiztos lámpa és reflektorozás E szigorú jogszabályi rendezés ellenére a közlekedési fegyelem a járművek kivilágítása vonatkozásában meglehetősen meglazult. Az országutakon, de a városok és községek belterületén is egyes időszakokban szinte több a kivilágítatlan, mint a kivilágítva közlekedő lovaskocsi és kerékpáros. Komolyabb akadályt kell leküzdeni e téren a kivilágítatlanul köz- lekecNÍ lovaskocsik esetében. Itt a paraszti lakosság egyrészének nemtörődömségével, maradisá- gával kell számolni. A kivilágítatlan lovaskocsik hajtői gyakran hivatkoznak arra, hogy járművükön gyúlékony anyagot szállítanak, de ez a védekezés nem fogadható el, mert ilyenkor, — a KRESZ értelmében — a lovaskocsit tűzbiztos lámpával kell ellátni. Gépjárműveknél a kivilágí- tatlanság ritkán tapasztalható. Náluk éppen az ellenkező hiba a jellemző: a túlzott világítás, a »reflektorozás«. A KRESZ értelmében fényszórót általában csak országúton és kellően nem világított lakóterületen szabad használni, de a reflektor fényét ilyenkor is lefelé kell vetíteni, vagy a fényt át kell váltani városi, tompított világításra, ha szembejövő jármű közeledik, nehogy annak vezetőjét elvakítsa az erős fény. A szembejövő jármű vezetőjére viszont az a kötelezettség hárul, hogy amennyiben a reflektorvilágítású gépjármű fényétől elvakul, mindaddig, míg látási képességét kellően visz- sza nem nyeri, meg kell állania. Ilyen „háromszög“ is van! Számtalan baleset származik az előzőekben említett rendelkezések megszegéséből. Az esetek zömében rendszerint csak az egyik jármű vezetője mulasztja el a kivilágítást, de vannak olyan esetek is, amikor az egymásba ütköző mindkét jármű vezetője megszegi a szabályokat. Van olyan is, amikor egyszerre három jármű vezetője szegi meg a KRESZ-nek a kivilágításra vonatkozó rendelkezéseit és ennek eredményeként áll elő az úgynevezett »baleseti háromszög«. Ez akkor következik be, amikor erősen fényszó- rózó gépjárművel szemben közlekedő másik gépjármű vezetője elvakítottan nem áll meg és hátulról beleszalad valamilyen járműbe, például egy kivilágítatlan lovaskocsiba, vagy kerékpárosba. Rendőrségünk rendszeres közúti ellenőrzéssel, a balesetek gyors és alapos nyomozásával; ügyészségünk a törvényesség követelményeinek szigorú betartásával: bíróságunk pedig helyes ítéletek kiszabásával tesz meg mindent a kivilágítatlan jármű- vezetés felszámolására. Döntő eredményt csak akkor várhatunk, ha nemcsak az államhatalmi szervek, hanem a gépjárművezetők is betartják a törvényeket, így a járművek kivilágítására vonatkozó rendelkezéseket is. dr. Tasnádi Elek, megyei főügyészségi ügyész a KISZ lánytanácsával közösen szervez a nőtanács. Bővelkedik a munkaterv a legkülönbözőbb előadások előirányzatával is. Az egészségügyi előadások keretében szakembereket hallgathatnak meg az érdeklődők a házasság egészség- ügyi problémáiról, a rákos megbetegedésről, gyermekbetegségekről stb., stb. Ki-ki érdeklődési körének megfelelően válogathat az irodalmi, politikai, világnézeti, művészeti és zenei előadásokban is. Bizonyára élénk érdeklődés kíséri majd a Szerelem, házasság, válás című jogügyi előadást, vagy a lakberendezésről, ízléses öltözködésről, helyes viselkedésről, a szobanövények ápolásáról, vagy az alkoholizmus elleni harcról szóló vitákat. Dicséretes kezdeményezés az olvasómozgalom életrehívása, nelyet kerületenként szervez meg a városi nőtanács. Ezt az állandó jellegű mozgalmat a Katona József Megyei Könyvtárral karöltve a megyei nőszervezet kezdeményezte. A nők olvasottságát figyelembe véve, a mozgalmat három fokozatra tagolják, kötelező és javasolt irodalommal. Az első fokozatban például kötelező Gorkij: Anyas Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Andersen Nexő: A szürke fény és Panova: Messzi utca című műve. A javasolt könyvek között Fehér Klára, Balázs Anna, Bezsena Nemcova és Moravia legjobb műveivel találkozunk. Ugyanilyen gondosan válogatottak a második és harmadik fokozatban olvasásra ajánlott művek. Az olvasómozgalom első értékelését 1961 április— május hónapban tartják majd ünnepi irodalmi est keretében. Különös gonddal szerepel a munkatervben a termelőszövetkezeti és általában a tanyavilágban élő asszonyok nevelése. Hozzájuk elsősorban az iskolai szülői munkaközösségeken keresztül jut el a nőtanács. A tanyai iskolákban és a tsz-ek kul- túrhelyiségeiben a múlt évekhez hasonlóan idén is különböző tanfolyamokat ve'zetnek, folytatják a Vöröskereszttel közösen szervezett, népszerű előadásokat stb. A program tehát gazdag. Most már a város asszonyain a sor, hogy a gondosan készített munkaterv pontjai sorra-rendre megvalósuljanak, gyümölcsözzenek. így szegény ült el a jó öreg kocsn ^ Petőfi-hutatások újabb, érdeke» dokumentumai kerültek napvilágra gára volt a kiskun városoknak, s Félegyháza ezért most is hívja őt vissza „kebelébe”. (1839) Atyja latin nyelvű kérvényét Petőfi Sándor írta, aki éppen szülei tönkremenése miatt volt kénytelen 16 éves korában abbahagyni iskolai tanulmányait. Végső fokon Becsben, a „trónusnál” utasították el Petrovics István kérését. A császári pecsétes elutasító irat is eredetiben megvan az okmányok között. A megtalált, mintegy 70 ismeretlen okmány Petőfi életrajzi dokumentációjában fog megjelenni. — t. p. — Petőfi Sándor családjának kiskunsági életére vonatkozó kutatásai során dr. Mezősi Károly, a félegyházi Kiskun Múzeum igagatója, a régi Jászkun kerület levéltárában (Szolnokon) és az Országos Levéltárban megtalálta Petőfi édesatyja, Petrovics István vagyoni bukásának összes peres iratait. Ezekből pontosan feltárult, hogyan vitték „jégre” Petőfi atyját bérlőtársai. Érdekessége a pernek, hogy Petrovics István Szabadszálláson vagyonbukott emberként is büszkén hivatkozott arra, hogy mint bérlő, milyen hasznos -polI. Soha nem látott, mégis nagyon ismerős város felé visz az IL 14-es. A felszállástól kezdve alig telt el három óra, s a nagyon csinos, hirtelenszőke stewardess mosolyogva közli az utasokkal, hogy tíz perc múlva alattunk feltűnik Róma. A bejelentésre kissé összeszorult a torkom a reményteljes várakozástól, s valóban néhány perc múlva csökkenni kezdett a gép magassága, majd mintegy 800 méterre érve láthattuk Róma központját, azokat az épületeket, amelyeket eddig képekről, filmekről, vagy éppen elbeszélések alapján oly jól ismertünk. Az utasok felkiáltásai tarkították ezeket a perceket. »Nézdd, ott a Colosseum!«, »Ott az olimpiai stadion!«, »Látod a Szent Péter székesegyházat?«. S valóban, aki a megadott irányba tekintett, tisztán kive- hette a csodálatos épületeket, műemlékeket. Még egy-kétperc, majd síma földreérés a ciampi- nói repülőtéren. A szokásos formalitások, — útlevélvizsgálat, vám — elintézése után autóbuszon hagytuk el a korszerű repülőteret, amelyre a világ minden tájáról, szinte percenként érkeztek a gépek és indultak el más világtájak felé. Tehát Rómában, az örök városban vagyok, ahol egy teljes hetet töltök majd. Érrel a hétről, az élményeimről írom a római képeslapokat. Szeretném, ha az olvasó az én szemüvegemen keresztül ismerné meg Rómát. Úgy, ahogyan én láttam. Azt persze senki ne Mezei István: várja, hogy végigvezessem Róma nevezetességein, a műemlékek között. A római embereket, a római életet, a római hétköznapot. s nem a baedekkerekből A forgalmat irányító rendőrök zsonglőri mozdulatokkal, karmesterként működnek az útkereszteződésekben. Azt azonban nem tudják megakadályozni, ÄWIWSÄWSii Róma központjában áll a 3000 éves, csodálatos Colosseum, amelyet naponta sok ezer turista keres fel. oly jól ismert műemlékeket akarom olvasóimnak bemutatni. A közlekedés Ha a mai Rómáról írok, akkor mindenekelőtt a közlekedéssel kell kezdenem. Már a megérkezésem utáni első autóbusz utamon láttam, hogy a római közlekedés minden előzetes elképzelésemet felülmúlja. hogy ne kelljen az autóknak sokszor félórákat várni az áthaladásra. Egy-egy karambolból, — ha csak baleset nem történt, — a rendőrök nem csinálnak nagy ügyet. Szemtanúja voltam a Via del Corson két autó összeütközésének. Mindkét kocsi eleje megrongálódott, baleset azonban nem történt. A helyszínre egyszerre két rendőr érkezett,' de egyik sem törődött különösebben a kocsik állapotával és azzal, ki követte el a hibát, nem keresték meg a felelőst, hanem nekiláttak a kocsik kitolásénak. Annál hangosabbak voltak az autótulajdonosok. Igazi vérbő olaszok, gesztikulálva, heves taglejtésekkel »dicsérték« egymás vezetői tudományát... Amikor a rendőrök a forgalom útjából eltávolították az autókat, akkor már csak arra ügyeltek, hogy a két autótulajdonos össze ne verekedjen. Rómában a leggyorsabb jármű a robogó. Ezzel macska- ügyességgel tudnak közlekedni. Minden kis résen keresztülhatolnak az autók között cikcakkban és míg az autók várakoznak, addig ők előrejutnak. A leglassúbb jármű viszont a konflis. Mert Rómában szép számmal lát az ember ilyet is* A Foro Romano mellett tanyáznak a fiákerosok és onnan vi-1 szik a turistákat városnézésre.- Bizarr látványt nyújtanak a nyolchengeres autócsodák között a kocogó, egylovas, ostornyeles konflisok. Valahonnan a múltból maradtaik ezek itt. Ha már a közlekedésnél tartok, el kell mondanom azt is, hogy Rómában meglehetősen drága a villamos, a földalatti, a troli és az autóbusz. Ez az oka annak, hogy aki teheti, nem veszi igénybe, inkább gyalog járnak a rómaiak. Persze este azért látni túlzsúfolt villamosokat, autóbuszokat, amelyekről fürtökben lógnak az emberek. Akárcsak Budapesten ___ (F olytatjuk.) I
