Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-03 / 182. szám

1980. augusztus 3, szerda­3. oldal Megtréfálta őket a tavaszi árpa Kalocsa legfiatalabb üzemében — Két műszak a forgácsolóban — Exportálják a vibrátorokat — Húsz tanulót vesznek fel — A párttitkárok és KISZ-vezetők együttesen tárgyalták meg a KISZ-kongresszus előkészületeit A főleg * gyümölcstermesztésé­ről és kertészetéről ismert kecs­keméti Üj Tavasz Termelőszö­vetkezet tagjait alaposan meg­tréfálta az idén a 10 holdon termesztett tavaszi árpa. Bár kitűnően előkészített, jól trágyá­zott talajba s megfelelő időben vetették el, — a tervbe csak 10 mázsás holdankénti átlagot mer­tek beálltiani, hiszen ezen a vi­déken a tavaszi árpa 8—10 má­zsánál többet ritkán ad. De másként történt. A 10 holdról kereken 175 mázsa sze­met csépeltek, ami 17,5 mázsás holdankénti átlagtermésnek felel meg — s nyugodtan mondhat­juk: rekordnak számít tavaszi árpából. Ilyen hozam fekete föl­dön termesztett őszi árpának is dicséretére válik. HÉTEZER EXPEDÍCIÓ Hétezer expedíció indult el az elmúlt évben a szovjet föld ás­ványi kincseinek felkutatására. Nyugat-Szibériában földgázt, az Uraiban és Kazahsztánban vas­ércet, Csernyigov közelében ás­ványolajat, Jakutföldön gyémánt tartalmú kőzetet, Örményország- ! ban pedig aranyércet találtak. Az É. M. Vibrátor- és Építő- gépgyár kalocsai telepén — a volt vágóhíd épületeiben — áp­rilis 11-én kezdődött meg a ter­melő munka. Vajon mi történt ez idő alatt a város legfiatalabb üzemében? A kérdésre Deák Sándortól, az üzem vezetőjétől kaptuk meg a választ, miközben végigkalau­zolt bennünket az új üzemben. — Azzal kezdem, hogy az építőiparban használatos összes vibrátorfajtákat gyártjuk. A kü­lönböző típusú vibrátorokból a júniusi termelésnek kétharmad részét exportáltuk. Féléves ter­vünket 107 százalékra teljesítet­tük. .. Közben elérkeztünk a forgá­csoló üzemrészbe. — A szakmunkások helybe­liek? — kérdem. — Igen. Hazajöttek Csepelről. Az egyik 15 évig dolgozott a kerékpárgyárban, a másik már tíz éve tapodta a szerszámgép- gyár kövezetét, de a többiek is jó szakmunkások, ök nevelik majd az utánpótlást. Ősszel ugyanis 20 tanulónk lesz. Most A berlini Robert Schumann zenei versenyen jól szerepeltek a magyar művészek. A vonósnégyesek versenyében a svéd művé­szek mögött a magyar Komlós-négyes második lett. Képünkön: dr. Kari Laux professzor, a Schumann-társaság elnöke átnyúj­totta a díszoklevelet a vonósnégyes tagjainak. „Hitel csak volt!" A baracskai halászlé joggal szerzett elismerést és hír­nevet a nagybaracskai halász- csárdának. A község és a kör­nyék lakóin kívül szívesen lá­togatják messzi idegenek is. A minap magam is_ betértem egy pohár sörre. Az ízléses és tisz­ta belső terem és terrasz mel­lett a söntésrész azonban nem a legkellemesebb hatással volt rám. A látogatók szemét a kü­lönböző feliratok és plakátok 2gész sora üti meg. „Hitel csak volt!” — kiáltja /ilággá az egyik — és zavartan •zámláltam » anyagi tartalékai­nak És valahogy a fröccs (ami neglehetősen savanyú volt, és ör helyett kénytelen voltam nni) kesernyés ízt vegyített a zámba. De nemcsak a nagy- ■aracskai halászcsárdában, ha­em a vendéglátó üzemek ibbségében igen sok az ízlés­eién, nem , éppen tapintatos, irtaiméban sokszor visszata­rtó és sértő, a vendégeket lé­tesülő felszólítás, plakát. I gen — jutott eszembe a múlt „vendéglátó ipará- az ákom-bákom feliratok, nelyek oly jellemzően „sűrí- tték magukba” a feudális tő- isrendszer falusi „kultúrpoli- káját”. Padlóra köpni tilos! — Hitel ncs! — Zsidónak, kutyának nt a helye! — Piszkos ruhá­in belépni tilos! — hirdették felszólítások. De ugyan mi nyszerítette hitelre, mi tar­da nyomorban, kultúrálat- iságban a falusi embereket munkatársaikat? Vajon miért rtak rongyokban, mezítláb? ünnepnap is esetleg csak 'nyakkal —, ha nem a nyo- >r miatt. De hol van már mindez. Püs­pökpuszta vagy Albert herceg egykori cselédei ma termelő­szövetkezeti gazdák. Joguk és lehetőségük van, hogy televí­ziót nézzenek, moziba, orvos­hoz járjanak, gyermekeiket is­koláztassák — és ha úgy tet­szik, ne igyák hitelbe a „ko­csisbort” (községenként azt a néhány iszákos munkakerülőt úgyis ismerik). A faluban vég­bement gyökeres változások, a kulturális, az egészségügyi léte­sítmények egész sora mind meg­változott életünkről tesz hitet. Mozilátogatásban és táplálko­zásban a világranglistán az elsők között vagyunk. Eltűntek a köpködők, a mezítlábas, ron­gyokban lézengő munkanélkü­liek. Helyette a jólöltözöttség jellemzi a falut is. Meggyorsult szocialista építésünk kulturális forradalmunk fejlődését is jel­lemzi. Vendéglátó iparunk is sokat * fejlődött az utóbbi évek­ben. Mind több kulturált, ízlé­ses berendezéssel ellátott ven­déglátói létesítmény, egyre ud­variasabb, higiénikusabb kiszol­gálással áll a falu lakosságá­nak szolgálatában, ahol kelle­mesen szórakozhat bárki. Nagy­mértékben megnőtt a fogyasz­tás is. (Sör húsz év alatt tizen- négyszeresére.) Mai fejlődő anyagi, kulturá­lis életszínvonalunk mellett csak kellemetlen, sokszor a múlt kísérteteként hatnak a ma még több helyen látható ízlés­telen, sértő, idejét múlt kocs­mai felszólítások. Legyünk kis­sé rugalmasabbak, tüntessük hát el őket. Intézkedjenek az illetékesek! Faludi Gábor Megyénk járásaiban és városaiban — egy kivételével lezaj­lottak a párttitkárok és a KISZ-vezetők közös értekezletei, ame-' lyen megtárgyalták a KISZ Központi Bizottsága irányelveit, a1 KISZ-kongresszu's előkészítéséről. Az értekezleten résztvevők igen nagy érdeklődéssel vitat­ták meg a KISZ-kongresszus előkészítésének feladatait és hatá­rozták meg a tennivalókat. A tanácskozás után a KISZ-alapszervezetek vezetői nyom­ban hozzáláttak a vezetőség újjáválasztásának előkészítéséhez. A vezetőségválasztó taggyűlések szeptember 15-e és október 31-e között zajlanak le. A vezetőségválasztás előkészítésével egy- : idejűleg tovább folytatják a termelési és társadalmi munkamoz-' galmakat és előkészítik a KISZ-oktatást. fwv/wwvyywwwwwwwwv^ Qlmi kívánkoznak a návűiha készítjük nekik a tanműhelyt. Egyébként a forgácsolóban az indulástól kezdve két műszak­ban dolgozunk. Mire mindezeket megtudtam, eljutottunk a szerelőrészlegbe, ahol nemcsak új vibrátorok ösz- szeszerelésével, hanem a régiek javításával is foglalkoznak. Deák elvtárs elmondja, hogy a július­ban lef” ártásra kerülő vibráto­rokat külföldre, Romániába, Lengyelországba, Franciaország­ba, Bulgáriába és a Német Szö­vetségi Köztársaságba szállítják. Ezekben az országokban to­vább öregbítik a magyar ipar jó hírnevét Kalocsa város leg­fiatalabb üzemének munkásai. V. K. Szerkesztői üzenetek: Fehér József, Ágasegyháza: A le­velében közölt lakásügyben a Kecs­keméti Városi Tanács Igazgatási Osztályát keressük lel. Németh Mihály, Baja: Házadó ügyében felkeressük a Bajai Városi Tanács Pénzügyi Csoportját. Vála­szunkat rövidesen megkapja. K. A.-né, Kecskemét: Közlését kö­szönjük. A hulladékzsír feldolgozó üzem ügyében felkeressük a városi tanács ipari és kereskedelmi osztá­lyát. Tósoki János, Baja: A bácsszőlősi orvosi lakás építésének költségét a községi tanács szavazta meg, amit a felügyeleti hatóság jóváhagyott. Az épület átadásakor lapunkban az objektum fényképét is közöljük majd Lakó Pálné, Kecskemét: Javaslatát nem tartjuk megoldhatatlannak. A városi tanács kereskedelmi osztá­lyával felvesszük a kapcsolatot, s bízunk abban, hogy problémájuk megoldódik. FAJSZON az elmúlt tanévben tizennégy általános iskolás vég­zett. Közülük kilencen tanulnak tovább középiskolában. Többsé­gük mezőgazdasági technikum­ban, azzal a szándékkal, hogy a szakiskola elvégzése után újra visszatérnek a faluba. A tizen­négy végzett tanuló közül kettő jelentkezett ipari tanulónak és három szüleinek segít a mező- gazdasági munkákban. Az 1960- ban végzett 14 általános iskolás közül tíz közvetve, vagy közvet­lenül a mezőgazdasági munkát tartja élethivatásnak. NEMCSAK a fenti példa a bi­zonyság arra, hogy a fajszi fia­lok általában szívesen maradnak a mezőgazdaságban. A Vörös Csillag Te rmelőszöve tkeze tben 28 olyan fiú vagy lány van, aki a 25. évét még nem töltötte be. TAVASSZAL számos paraszt­család lépett a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. E csalá­dokban levő fiatalok közül egyetlen egy sem ment el a fá->’ lubol. A termelőszövetkezet ve­zetőségétől csupán egy szülő kérte, hogy a fia ipari tanuló lehessen, s mivel a vezetőség úgy látta, hogy a kérés indo­kolt, hozzájárult annak teljesí­téséhez. A VÖRÖS CSILLAG TSZ ve­zetősége általában igyekszik kedvébe járni a fiataloknak. Te­levízió. rádió van a tsz-ben és azt szabad idejükben igénybe is veszik. Nagyobb hiba, hogy a tsz megfelelő helyiséget nem tud adni a KISZ-nek. Kéthavonként munkaegység-előleget osztanak a tsz-ben, s aki szorgalmasan dol­gozik, így év közben is kisebb- nagyobb pénzösszeghez jut. A vezetőség már a második röp­labda-felszerelést vásárolja, hogy a sportolási lehetőség is megle­gyen. Az elmúlt évben 36 ezer. forint volt a szociális alap, s ennek jelentős részét fordították ilyen célra. Szabadtartásos szarv asmarhaten vesztés = egészségesebb jószág, kevesebb költség Húszezer helyeit tízezer forintba kerül egy férőhely i. A nagyüzemi gazdálkodásnak első és legsarkalatosabb köve­telménye: az önköltség csök­kentése. Ennek érdekében az ál­lattenyésztést is szükséges mi­nél jobban gépesíteni. Ennek egyik módja az úgynevezett élő gépesítés. Vagyis igyekezzünk »önkiszolgálóvá« tenni az álla­tot. Akkor eszik, amikor akar, akkor iszik, fekszik stb., ami­kor megkívánja. A szükséges takarmányt pedig a gép segít­ségével készíti a gazdaság. Az kétségtelen, hogy a zárt istálló­ban a lekötött állatok mellett a gépesítés nehezebben oldható meg. Ezt csali a szabadtartásos istállóban lehet bevezetni. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy a szabadíartást borjú korban kell elkezdeni, mert az ily- módon felnevelt tehenekkel már lehet szabadtartásos te­nyésztést űzni. Azok a gazdaságok, amelyek az istállóhoz szoktatott, elkényezte­tett teheneiket akartak szabad­tartásra rászoktatni, sok siker­telenségről panaszkodtak, fo­gyott a tej, kondícióromlás kö­vetkezett be stb. A szabadtartás sokkal termé­szetszerűbb, mint az istállózás, az állandó szabadlevegő, a hi­deggel szemben egyébként is megfelelően védekezni képes szarvasmarhának nagyon egész­séges körülményeket biztosít, szemben a zárt istálló párás, me­leg, csíratelt levegőjével. Sok tapasztalat bizonyítja már, hogy kevesebb megbetegedés for­dul elő a szabadtartásos kö­rülmények között, mint az istállózással. Nézzük tovább e módszer elő­nyeit. A szabadtartásos istálló­nak sokkal kisebb az építési költsége, mint az ugyanannyi férőhelyet számláló, zárt istál­lóé. Egy ötven férőhelyes sza­badtartásos növendékmarha is-' tállónál egy férőhely körülbelül 4000 forintba kerül, szerfás meg­oldással 2000 forintból is ki le­het hozni, A Hajdúszoboszlói Tangazdaság cső vázas megoldás­sal, nádfedéssel 1350 forintból, szalmafedéssel pedig 850 forint­ból építette férőhelyenként a szabadtartásos istállót. Az ilyen módszerű nevelésre létesített te­hénistálló egy férőhelye 10 ezer forint­ba kerül, szemben a zárt is­tálló 20 ezer forintos költ­ségével. Nézzük tovább. Amíg a zárt istállóban egy gondozó 20—25 növendékmarhát gondozhat, ad­dig a szabadtartásosnál, kisebb erőráfordítással, egy gondozóra 40—50 borjút is lehet bízni. El­marad a kézi erővel történő ta- karmánybehordás mintegy 70 százaléka, az itatással, a tiszto­gatással, trágyázással járó mun­ka, a gondozó tevékenysége mindinkább a gépek kezelésére, az állatokra való felügyeletre, az önetetők gondozására és a Tűzrendészeti szerveink min­dent elkövetnek, hogy a ke­nyérgabona betakarítása tűz­kármentesen történjék. Ennek érdekében felülvizsgálták a gépállomások használatában le­vő erőgépek szikrafogóinak ál­lapotát, s a megye állami tűzoltói társadalmi munkában járják a községeket és a szocia­lista szektorokat, figyelmezte­tik a dolgozókat a tűzrendészeti szabályok betartására. Ennek ellenére még sok he­lyen tapasztalható hiányosság, így például Baksa Gábor, a Kiskunhalasi Gépállomás trak­torosa szikrafegó nélkül szán­tott és emiatt kigyulladtak a gabonakeresztek; a kiskunhala­si Vörös Október Termelőszövet­kezetnek pedig hét kereszt gabo­nája vált a lángok martaléká­vá, — ugyancsak a szikrafogó mellőzést végett. A Solti Ál­lami gazdaságban 2 429 forint értékű kombájnszalma és szé­na égett el, mert Bélák Mihály napok óta nem kotorta ki a bőséges almozásra korlátozódik. * Az is kétségtelen, hogy a sza­bad levegőn, napfényen tartott szarvasmarha egészségesebb, szervezete ellenállóbb, fogamzá­sa biztosabb és a szabad mozgás következtében ellése is köny- nyebb. ■ Az eddigi hazai és külföldi kísérletek azt igazolják, hogy a szarvasmarha fejlődéséhez és tejtermeléshez a szabadtartásos istállóban sem használnak több takar­mányt, mint a zárt istál­lóban. A n övén dék áll átok súlygyarapo­dása, illetve a tehenek tej- és- tejzsír-előállítása a téli hideg­ben sem csökken. Mind a nö­vendékek. mind a teheneik a leg­hidegebb napokon is szívesen tartózkodnak a szabad kifutók­ban. (Folytatjuk) szikrafogóban felgyülemlett kormot. Saját érdekünk tehát, hogy a tűzrendészeti szabályok fokozott betartásával tűzkár mentes le­gyen a gabonabetakarítás. Ép­pen ezért minden erőgépet az első fokú tűzrendészeti hatóság által elfogadott szikrafogóval kell ellátni; csak tűzrendészeti- leg kioktatott gépkezelők vezet­hetnek gépeket a betakarítás idején, akik egyúttal tűzrendé­szeti felelősök is a cséplésnél. Kötelességük még a cséplőgép­nél dolgozó munkások kiokta­tása. Csépelni legalább 500 liter oltóvíz mellett szabad, azonkí­vül ügyelni kell a hiánytalan tűzrendészeti felszerelésre is. A behordott, cséplésre váró gabo­nát állandóan őriztessük! Asz- tagok és kazlak környékén pe­dig ne engedjünk gyermekeket játszani, s a jószágőrzést a szé­rűn szüntessük be. Saját magunk gondosságán múlik a, kenyérgabona tűzkár- mentes betakarításai 4 tűzkármentes betakarításért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents