Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

XV. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Ara 50 fillér I960. AUGUSZTUS 16, KEDD Mostanában sok panaszt hallunk a termelő­szövetkezeti ellenőrző bizottsá­gok működésével kapcsolatban. Egyes közös gazdaságainkban csak papíron van meg, nem tölti be feladatát. Ez nem he­lyes. A termelőszövetkezet el­lenőrző szerve ez a bizottság, tagjait, mint ismeretes, a köz­gyűlés három évre választja, tennivalói közé tartozik, hogy figyelemmel kísérje: a közgyű­lés határozatainak megfelelően dolgozik-e a tagság és a veze­tőség. Különösen nagy gondot kell fordítani a rendre, a mun­kafegyelem, a működési szabá­lyok betartására, a szövetkezet pénz- és hitelgazdálkodásának alakulására, arra, hogy gazda- ságos-e a termelés, szabálysze­rű-e a pénzgazdálkodás. Ellen­őriznie kell a tagokkal való el­számolást, a hitelek rendelte­tésszerű felhasználását és kifi­zetését, általában á kötelezett­ségek teljesítését. Igen felelősségteljes a bizott­ság tagjának lenni. Az alapsza­bályminta értelmében évente kétszer általános vizsgálatot kell tartani, az egyes munka- területeket pedig negyedéven­ként köteles ellenőrizni. A szö­vetkezet működésével kapcsola­tos bármilyen ügyet megvizs­gálhat, jóváhagyó jelentése nél­kül nem érvényes az évvégi mérleg és a zárszámadás. Bár­milyen vizsgálat és ellenőrzés eredményéről a közgyűlésnek számol be és közvetlenül a köz­gyűlésnek tartozik felelősséggel. Azért időszerű most az el­lenőrző bizottságok tevékenysé­géről beszélni, mert lezárult az első félév termelőszövetkezete­inkben és bizony több helyen az ellenőrző bizottság nem tel­jesítette kötelességét. Az ellen­őrzéssel sok kellemetlen dolgot meg lehet előzni, súlyos vissza­éléseket meg lehet akadályozni, vagy időben leleplezni. Ha job­ban működik az ellenőrző bi­zottság a bajai Vörös Fény Ter­melőszövetkezetben, akkor előbb rájönnek mindazokra a szabálytalanságokra, amelyek, értelmi szerzője a szövetkezet előbbi elnöke volt. Jól dolgo­zik a tiszaújfalusi Tisza Terme­lőszövetkezetben az ellenőrző bizottság. Rájött több tanyai tag által elkövetett különböző szabálytalanságra, kisebb lopá­sokra, stb. A bizottság az el­nökkel egyetértésben erélyesen követelte megfelelő rendszabá­lyok életbe léptetését. Van olyan tapasztalat, hogy az ellenőrző bizottság tagjai »jó emberek« akarnak maradni és ezért szemet hunynak a sza­bálytalanságok vagy visszássá­gok felett. Másutt a termelőszö­vetkezeti vezetők nem igénylik a bizottság munkáját, azt fe­lesleges nyűgnek tartják. Hely­telen ez a felfogás, hiszen pon­tosan az ellenőrző bizottság tud számottevő segítséget adni a vezetőségnek. A szövetkezeti demokráciá­hoz tartozik az is, hogy olyan ellenőrző bizottság működjék, amely csakugyan ellátja az el­lenőrzést. Csak így érvényesül­het az az elv, hogy a szövetke­zet gazdái mindenről értesül­nek. ellenőrzik a szövetkezet működését. Európa egyik legnagyobb Sürdőkád-gyára lesz a Zlffi Kecskeméti Gyáregysége Bács megye legnagyobb ne­hézipari gyárában, a Zománc- ipari Művek Kecskeméti Gyár­egységében évente 67 000 ön­töttvas fürdőkádat, 55 000 fali­kutat és számos más, különböző mosdóeszközt gyártanak. Mind- nagyobb a fürdőedények keres­lete külföldön és belföldön egy­aránt, a gyár azonban a jelen­legi körülmények között a ter­melést nem tudja növelni. Most kidolgozták a ZIM Kecskeméti Gyáregységének öt­éves tervét, öt év alatt több mint százmillió forint értékű beruházással új zománcozó­csarnokot, zománcozó kemen­cét, modem tisztító műhelyt, automatikus kádöntő csarnokot, és mintaműhelyt létesítenek. Ezenkívül a gyár dolgozói ré­szére új ebédlőt építenek. Az építkezéseket már az idén megkezdték. Nyolc és félmillió forintos költséggel a Zománc­ipari Művek mellett levő volt Gyufagyárat zománcgyárrá ala­kították át. A jövőben itt ké­szül a zománcpor, nemcsak a gyár saját, hanem az ország több más üzemének szükségle­teit is ki tudják elégíteni. Az öt éves tervben több mint kétszeresére nő a gyár terme­lése. 140 000 darabra emelkedik az évi fürdőkád-gyártás. Így a Zománcipari Művek Kecskemé­ti Gyáregysége nemcsak az or­szág, hanem Európának is egyik legnagyobb öntöttvas fürdőkád gyárává fejlődik. Huszonkét mázsa búza egy holdon cd temiéieredmétujekrSl jelentik k&zsíyi tudáiitéink NEMESNADUDVARON a Kossuth Termelőszövetkezet 22 kát. hold tavasziárpa-táblájárói 244 mázsa gabonát takarított le, holdanként 11,1 mázsa termés­átlaggal. 53 hold őszi árpájuk holdankénti termésátlaga ennél sokkal több: 17 mázsa 46 kiló. Megjegyzendő, hogy tavaly őszi árpából 16 mázsa termett náluk egy-egy holdon. Búzából 12—13 mázsa átlagtermést vár­nak holdanként. BÁCSBOKODRÖ1 az öt ter­melőszövetkezet egyesített ered­ményét jelenti községi tudósí­tónk. Mint írja, az öt tsz 594 holdon termelt őszi árpát, — 15 mázsa 34 kilogrammos átlagter­méssel. Ha azt nézzük, hogy 1959-ben és előtte — legjobb terméseredmények esetén is — csali 13 mázsa 76 kilós átlag­BOSÉQES AZ IDEI DINNYETERMÉS Kifizetődő virrasztás termést értek el a termelőszö­vetkezetek, az egyéniek pedig ennél is kevesebbet: 9—10 má­zsát, — máris megkapó az ered­mény, hiszen Bácsbokod első terméseredményeiről van szó, mióta termelőszövetkezeti köz­séggé lett. Ha hozzátesszük eh­hez azt, hogy a nagyüzemi táb­lákat még csak tavaly alakí­tották ki, még biztatóbb a ter­méseredmény! Minderre ráadá­sul meg kell jegyezni, hogy az Ezüstkalász, —• tavaly alakult tsz-nél a 165 hold ősziárpa-táb- lán 17,5 mázsás volt a holdan­ként átlagtermés, a Szalvai Tsz-nél 307 holdon pedig 15,3 mázsa. SOLTVADKERTEN már kora tavasszal szembetűnt a járóke­lőknek az Üj Élet Tsz egyik gabonatáblája. Olyan szép és erős volt, hogy az egyéni gaz­dák irigykedve nézték. Ez a szép tábla búza holdanként 22 mázsa átlagterméssel fizetett, s a termelőszövetkezet elnökétől nyert tájékoztatásunk szerint fajsúlya is kiváló lett: 82 g. Sárga és zöld labdáinak ezrei­vel csalogatóan készteti megál­lásra a szomjas utast a mély­kúti Alkotmány Tsz 6 holdas dinnyeföldje. — Csak a sárga érett még — mentegetőzik Körösi András, a dinnyeföld pásztora. — A görö­göt magról vetettük, így később érik, de egy hét múlva abból is tudnék adni. Bizonyságul végigkopogtat né­hányat s a csak szakértő szá­mára érthető hangokból megál­lapítja, hogy melyikbe lehet leghamarabb belevágni a lékelő bicskát. — Jó az idő a dinnyére ké­rem. Évtizedek óta foglalkozom vele, kitapasztaltam minden for­télyát. A sárgáról megterem holdanként a 40 mázsa, a görög­ről meg 60 mázsát számolok, ami piacképes. Amúgy meglesz rajta a száz is, dehát ennyi közt akad majd selejtes is. Az árokpart poros füvére ku~ tyorodva beszélgetünk. Körösi András szíves szóval tartja az embert. Kérdezetlenül is el­mondja, hogy tudományát az idén először hasznosítja ilyen nagydarab dinnyeföldön; ez év januárjában lépett be 6 holdjá­val a szövetkezetbe. Nemcsak a dinnyéhez, a jószághoz is ért. Háztáji gazdaságában 30 literes tehenet tart s éppen most adott el egy szerződésre nevelt fiatal üszőt 7500 forintért. A nap már lebukni készül a távoli nyárfák törzse mögött, az úton is gyérül a forgalom, de Körösi András nem mozdul. — Most kell kérem legjobban vigyázni a dinnyére. Járó-kelők suttyomban megdézsmálhatják, elkóborolt jószág összetaposhat­ja és oda a haszon. Ezért Novák Béla társammal felváltva vir- raszlunk. Egy nap és egy éjjel én vagyok szolgálatban, ugyan­ennyi ideig ő. Ezért másfél mun­kaegységet írnak jóvá. Ha „sza­badnapos” vagyok, akkor sem alszom végtében: segítek bent a majorban a szalmakazlakát te­tejezni, miegymás. Más emberfia ilyenkor már fáradtan ballag haza, — Körösi András munkájának neheze most kezdődik. A szürkületbe vesző tájat vizsgálja éber szeme s az elhalkuló mezőben éles füle biztosan különbözteti meg a zö- ! rejeket: apró állat csúszik-e az : indák között, vagy raff inált dinnyetolvaj keze matat a cuk­ros gömbölyűségek körül. Ne­hezen telnek az éjszakai órák, de kifizetődő virrasztás ez: érik a szövetkezet haszna, szaporo­dik a dinnyekertész javadalma... G. K. Vaddisznó vadászat Kéleshaimán Az elmúlt napokban ritkaság- számba menő esemény történt a kéleshalmi vadászterületen. Több év óta a lakosság sok pa­naszt adott be a községi tanács­hoz, hogy a vaddisznók termé­nyeiket letarolják. A tanács ki­vizsgáltatta a kárt, majd több­ször szerveztek hajtóvadászatot, de az mind eredménytelenül végződött. Az elmúlt napokban Dobránovics Márton tsz-tag, — aki egyben vadász is — az esti szürkületben megpillantotta a vadat és olyan helyen helyez­kedett el, ahol a vaddisznó felé haladhatott. Négy méterre be­várta a vadat, s egyetlen lövés­sel leterítette. Az állat súlya a vadászok becslése szerint meg­közelítette a 250 kilót. — agya­rai 18 centiméter hosszúak vol­tak. Húsát közfogyasztásra szét­mérték. ^vwvvwww^vwwwywwww Ünnepi díszt öltenek a kirakatok is Jól gazdálkodnak a bajai járás községi fanácsai A bajai járás községi taná­csainak gazdálkodási tevékeny­sége az első félévben felfelé ívelt. Az első félév sajátbevé­teli tervét a községi tanácsok 90 százalékra teljesítették. A járás mezőgazdaságának szocia­lista átszervezése komoly fel­adat elé állította a tanácsokat, mert az igények gyorsan nö­vekedtek. Már az első félévben napközi otthonokat kellett szer­vezni 75—75 férőhellyel Garán, Sükösdön és Érsekcsanádon, — ami egymagában is komoly gazdasági munkát tételez fel a községi tanácsok részéről. A járási tanács pénzügyi osztálya mindemellett nem fe­ledkezett meg a költségvetés első félévi végrehajtásának el­lenőrzéséről sem. Az ellenőrzé­sek arról tanúskodnak, hogy még ma is vannak kisebb-na- gyobb pénzügyi fegyelemsérté­sek, amik miatt 28 alkalmazot­tat felelősségre kellett vonni. A gazdálkodás színvonalának emelése érdekében a járási ta­nács pénzügyi osztálya minden hónapban továbbképző értekez­letet tart. A Bács-Kiskun megyei Élel­miszerkiskereskedelmi Vállalat dekorációs részlege nagy igye­kezettel készül a kirakatok dí­szítésére. A Képzőművészeti Alap grafikus művészei Alkot­mányunk ünnepe alkalmából három féle plakátot készítettek a vállalat megrendelésére, raj­tuk augusztus 20-a szimbólumai­val. Mint értesültünk, a 210 kisméretű és a 30 nagyméretű plakátból bőven juttatnak a vi­déki és a kecskeméti boltok Bacsbokod mar két, egymás- utáni évben elnyerte a megyei takarékossági versenyben a má­sodik díjat. A legutóbbi tanács­ülésen most a termelőszövetke­zeti község ismét tárgyalta a ta­karékossági versenyt, s vala­mennyi gazdasági-, társadalmi szerv és tanácstag, népfront-ve­zető vállalta, hogy felvilágosító munkát végez a 700 ezer .forint takarékbetét elérése érdekében. Ha a termelőszövetkezetek tag­jai az évvégi zárszámadáskor je­lentősebb összegeket takarék- pénztárba helyeznek az évköz­ben! vásárlásokra, akkor ez a terv egykönnyen végrehajtható, s Bácsbokod a második helyről talán előbbre is tud maid lépni.». díszítésére, amelyet az előre elkészített tablókra erősítenek majd fel. A dekorációs részleg vezetőjének tájékoztatása sze­rint, a hét elején már elkezdik a plakátok elhelyezését a me­gyében. Érdeklődtünk a Bács megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat dekorációs, csoportjánál is. Elmondották, hogy augusztus 20-ra ünnepi külsőt, ölt a Sza­badság téri Kisárúház kirakata, azonkívül a Nagykőrösi utcai 251-es számú divatáru üzlet ke­rül díszítésre. Ugyancsak ünnepi kirakat­ban gyönyörködhetnek a járó­kelők a kecskeméti- és a kis­kunfélegyházi áruházaknál, ahol a plakátokon kívül díszes vi­rágokkal is ékesítik a kirakato­kat, — előreláthatóan muskát­lival. Elmondhatjuk tfliát, hogy augusztus 20-ra a kirakatok is ünnepi díszt öltenek. A takarékos Bácsbokod első akar lenni

Next

/
Thumbnails
Contents