Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

2. oldat 1960. augusztus 16, kedd NEMZETKÖZI SZEMLE Kongó, Kuba, Laosz... a világ balra tart Herter amerikai külügyminisz­ter a minap bizalmas beszámo­lót tartott a szenátus tagjainak. A tájékoztató után az egyik sze­nátor így jellemezte az infor­mációt: »Semmiképpen sem volt bátorító.« Számot adott a világ forró pontjairól, beleértve Kon­gót, Kubát, Laoszt és Latin- Amerikát. Ami az utóbbi időben e- há­rom világrészben történik — Af­rikában. Ázsiában és Dél-Ame- rikában — valóban cseppet sem bátorító az imperialisták számá­ra. Sok helyt forró: ég a talpuk alatt a föld. A politikai föld­rengésjelző-készülékek a világ legkülönbözőbb tájairól jelzik — a világ balra tart! Az, hogy »balra« — persze, nem mindenütt a szocializmust jelenti. Dél-Koreában például csak arról volt szó. hogy egy végsőkig kompromittált, reakciós kormányt egy remélhetőleg el­fogadható kapitalista garnitúrá­val helyettesítsenek. De az el­múlt héten a világ figyelmének központjába határozottan és éle­sen antiimperialista események kerültek. Harc Kongóért, harc Afrikáéit A legforróbb pont Kongó. Ügyesebb gyarmatosító hatal­maknak sikerült a neokolonia- lizmus módszereivel elérni, hogy »simán« függetlenséget adnak egy afrikai országnak, de ott­maradnak bankáraik és politi­kai tanácsadóik, katonatisztjeik és megvásárolt fekete politiku­saik a kulcspozíciókban. A hely­zet így kényelmetlenebb, a ki­zsákmányolás nehezebb, de be­folyásuk többé-kevésbé megma­rad. Kongóban ez a módszer egyelőre nem vált be. A Süddeutsche Zeitung ripor­tere leírja egy beszélgetését Kongó legnagyobb kereskedelmi vállalatának belga ügyvezetőjé­vel. “Afrikán izáltuk a vállalatot *— mondja a belga —, kongói lett az igazgató és kongóiak az osztályvezetők.« A német tudó­sító a kongói igazgatóval akart beszélni, de a belga így vála­szolt: »Nincs itt. a lakásomra küldtem, hogy a két macskámat megetesse.« Ez a neokolonializmus karika­túrája, de igaz történet és jel­lemző az új gyarmatosításra. Kongóban azonban nem eléged­tek meg a macskák etetésével. Népe harcba kezdett, az afrikai népek támogatják, és már az a »veszély« fenyegetett, hogy az ENSZ megkerülésével afrikai csapatok verik ki a belga gyar­matosítókat Kongóból. Ez túl sok lett volna a függetlenségből, és az imperialisták a Biztonsági Tanácsban megszavazták a ha­tározatot másodszor is, hogy a belga hadseregnek ki kell vo­nulnia Kongóból. Hammarsk­jöld pénteken már bevonult ki­sebb ENSZ-egységakkel Katan- gába is, amely el akar szakadni Kongótól, és eddig az ENSZ-csa- patok bevonulását is megakadá­lyozta. Csúnya, képmutató imperia­lista játék folyik Kongó körül. A belgák most nyütan kimond­ják, hogy becsapták őket: azt ígérték, hogy az ENSZ segítsé­gével biztosítják az imperialista befolyást a független Kongóban is, és ők is részt kapnak a zsákmányból. De Belgium itt tizedrangú szerepet játszik. Első­sorban az volt fontos, hogy Amerika az afrikai népek füg­getlenségének védelmezőjeként szerepelhessen, hogy ne enged­jék a Szovjetunióhoz, igazi tá­maszukhoz közeledni az afrikai Országokat Többről van szó, mint a hara]más és gazdag Kon­góról, az imperializmus pozíciói forognak kockán egész Afriká­ban, Nagyon bonyolult probléma ez. A szomszédos Rhodéziából az angolok kacsintgatnak bizta­tóan a kincses Katangára, nem bánnák, ha Kongótól független, külön államként kerülne az an­golszász imperialisták befolyási ikörébe. De ha Katanga ügyében túlságosan makacsak, ezzel a Szovjetunió felé tolhatják az egész Kongót. És mi lesz, ha az afrikai népek segítségével Kon­gó mégis megőrzi területi egysé- ségét. nem sikerül Katangát el­szakítani? A legjobb volna egész Kongót visszatéríteni az impe­rialista érdekkörbe, s ezért — nincs más hátra, mint látszólag segíteni neki. Végső esetben hosszú időre ENSZ-megszállás alá kell helyezni, hogy szabad­ságával élve ne fogadhassa el az egyetlen önzetlen segítsége*, amit kaphat, a szocialista or­szágokét. Az imperialisták gya­nakszanak, hogy Lumumbával nem sikerül megkötni ezt az üz­letet. Ezért szüntelenül szítják a törzsek és tartományok közti ellentéteket, a pozícióharcot Lu­mumba és az új állam elnöke, Kaszavubu között. Az »oszd meg és uralkodj« régi receptje még mindig nem hatástalan. Az ENSZ-csapatok megszáll­ják Kongót, a belgák kivonul­nak, Kongó ■ függetlenségének tartalma, lényege körül azonban tovább folyik á harc. amely be­folyásolja az egész Afrika to­vábbi sorsát. De már a harc puszta ténye bizonyítja, hogy az új gyarmatosítás eszközei is gyengék az afrikai népek nem­zeti függetlenségi harcával szem­ben. Az afrikai szabadságmoz­galom magasabb színvonalra emelkedett, s a gyarmati hatal­mak helyzete ma nehezebb, mint akárcsak egy esztendővel ezelőtt volt. Az imperialisták most olyan várat ostromolnak Kongóban, amely egy évvel ez­előtt még az ő birtokukban volt. Egy rejtélyes államcsíny A legkevesebbet a világ »for­ró pontjai« közül Laoszról tu­dunk. Az tény, hogy az 1954-es genfi egyezmény után, amely a hajdani Indokína francia gyar­matot felszámolta, és helyébe négy független államot (a két Vietnam, Laosz és Kambodzsa) állított, az amerikaiak már szer­veztek egy államcsínyt Laoszban Akkor a felszabadulásért küzdő Patet Lao erőit támadták meg, illegalitásba szorították, letartóz­tatták és üldözték a legjobb ha­zafiakat, végül megszegték ma­gát a genfi egyezményt is, és Laoszt amerikai támaszponttá kezdték kiépíteni. Tavaly újból fellángolt a fegyveres harc a Patet Lao guerillái és az ame- rikabarát Som Sanit-kormány között. Most azonban, teljesen váratlanul, a második laoszi ej­tőernyős osztag századosa, Kong Le államcsínyt hajtott végre, el­foglalta a fővárost, míg a ki­rály és az amerikabarát kor­mány a vietnami határhoz kö­zelebb felevő Luang Prabang városban időzött. Á vietnami rádió közölte az új laoszi veze­tők programját. Ennek lényege: »Megvédj ük a függetlenséget, a jogot, a szabadságot, a királyi és a vallást az idegen, amerikai betolakodóktól, akik rabbá tet­ték a laoszi népet. Megszüntet­jük a testvérháborút, amelyet a régi uralkodó klikk a Patet Lat erői ellen folytatott. Laosz le­gyen semleges ország, a külföl­diek távozzanak innen, jó barát­ságot akarunk minden ország: gal, amely hasonlóképpen ba­rátsággal közeledik hozzánk. — »Politikailag nem gyakorlott«, t »jó királyban« bízó, nem vala­miféle kommunista program ez De amerikaellenes, imperialista­ellenes, és ez elég volt ahhoz hogy Washingtonban már kije­lentsék: nem ismerik el az ú. laoszi hatalmat, sőt a SEATO államainak tanácsát rendkívüli ülésre hívták össze, megtanács­kozni, hogyan lehetne “megvé­delmezni« Laoszt. Semmi kétség: Laoszban bal­oldali fordulat történt, nem “kommunista' összeesküvés« szül­te. hanem az imperialistákkal szembeni jogos elégedetlenség robbantotta ki. Cukor és korbács A harmadik forró pont Kuba. Hónapok óta vívja ez a kis or­szág a harcot az amerikai impe­rialisták fenyegetése ellen. Meg­szüntették a cukorbehozatalt Kubából, de ez nem használt, mert a szocialista országok meg­veszik Kuba gazdaságának alap­vető forrását, a cukrot. Az ame­rikaiak most az amerikai álla­mok szervezetét mozgósítják Kuba ellen, azzal vádolván Fi­del Castro kormányát, hogy elő­segíti »a kommunista behato­lást Amerikába«. A politikai fegyvert akarják ezzel Kubának szegezni, közben Panamában 46 dél-amerikai katonai vezetőt hí­vott össze Bogart amerikai tá­bornok, hogy a Kuba-ellenes ka­tonai szankciókat megbeszélje velük. De Kuba maga mögött érzi a latin-amerikai népek és a Szovjetunió támogatását. Az imperialisták újra és újra beleütköznek abba a puszta ténybe, hogy a Szovjetunió — van, hogy hatalmas, és készsé­gesen segíti a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népe­ket mindenütt a földkerekségen. Az imperialisták kegyetlenül, ra­vaszul verekszenek pozícióikért. De a népek harca egyre kisebb ós kisebb területre szorítja fiket, mind kevesebb a lehetőségük ar­ra, hogy erőszakkal akadályoz­zák meg a dolgok természetes és igazságos folyását, hiszen számolniok kell a szocialista tá­bor erejével. Ezért van, hogy a világ harcok közben, s akadá­lyokkal, időnként visszaesések­kel küzdve de ellenállhatatla­nul balra tart, a szabadság irá­nyába. S minden lépés a népek sza­badsága felé, egyszersmind a népek békéjének ügyét is erő­síti! NAPTÁR: 1960, augusztus 16, kedd. Névnap: Ábrahám. Napkelte: 4 óra 40 perc. Napnyugta: 18 óra 55 perc.' * — Kilencszázkilencven má­zsa búzát osztanak szét a dá- vodi Űj Élet Termelőszövetke­zetben a tagoknak munkaegy­ség-járandóságként. Ezenkívül 40 mázsát a szociális alapra tartalékolnak. £ie.méntj nafitái 180 évvel ezelőtt, 1780 augusz­tusában halt meg Étienne Condil­lac (ejtsd: Kondiják) a franc1" felvilágosítás egyik képviselője. Azt tartotta, hogy csak az a tár­sadalmi rend igazságos, amely az örömökre irányuló emberi tö­rekvést ki tudja elégíteni. Érte­kezés az érzetekről című művé­ben kimutatja, hogy a szellemi tevékenység egyedül az érzetek­ből fakad. Filozófiáját illetően sem volt materialista, de Marx és Engels Condillac fő érdemét kora idealista metafizikája el­leni harcában látta. Condillac 1715-ben született. • 130 évvel ezelőtt, 1830-ban e napon született Lebstück Mária, aki már az 1848-as bécsi forra­dalomban is részt vett, majd a magyar szabadságharc branyisz- kói, kápolnai csatáiban és Buda ostromában. Vitézségéért főhad­naggyá léptették elő. * 15 évvel ezelőtt, 1945. augusz­tus 15-én szabadította fel a szov­jet hadsereg Korea északi részét. A későbbi Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság a félsziget területének 56 százalékát foglalta el és a lakosságnak 32 százaléka él itt. Kormányküldöttségünk Moszkvában A Moszkvában tartózkodó magyar kormányküldöttség tag­jai vasárnap hajókirándulást tettek a Moszkva—Volga-csa- tornán. A »Rakéta« elnevezésű, új típusú szárnyas hajó fedél­zetén ebédet adtak a delegáció tiszteletére. Ezen Novikov szov­jet miniszterelnökhelyettes és dr. Münnich Ferenc mondott pohárköszöntőt. Este a magyar küldöttség a Nagy Színházban megtekintet­te a Gisele című balettet a no- voszibirszki operaház együtte­sének előadásában. A magyar vendégeket a színházba elkí­sérte Novikov miniszterelnök­helyettes, az állami tervbizott­ság elnöke és több más hiva­talos személyiség is. — Az Élet és irodalom leg­utóbbi számában Mátyás Fe­renc tollából méltató cikk je­lent meg Bozsó János kecske­méti festőművész munkássá­gáról. A lap Bozsó Kordélyo- sok című vázlatát\ is közli. Egyébként Bozsó J^jjos Al­földi tájak kiállitásánalosíiyaga nagy sikerrel járja végig az országot és jelenleg Gyöngyö­sön gyönyörködteti a képzőmű­vészet iránt érdeklődőket. v — A Bács-Kiskun megyei Rendőrkapitányság értesíti aa érdekelteket, hogy a bajai vizs­gáztató- és nyilvántartó hiva­talban a félfogadás hétfőtől csütörtökig szünetel. — A gyümölcskonzervgyártás meggyorsítására evakuáló gé­pet kapott a kiskőrösi konzerv­üzem. Ennek segíségével keve­sebb hőkezeléssel oldható meg az áru tartósítása, ezenkívül javul a konzerv minősége is. — Ötven százalékos DDT« porral permetezik a bölcsődé­ket, csecsemőotthonokat, né­hány üzemi konyhát és nyilvá­nos illemhelyeket a kecskeméti egészségőrök. A nyári fertőzői megbetegedések elkerülésére használt szer 24 órán belül el­pusztítja a legyeket. — Nagy sikerrel zárult a ba­jai József Attila Művelődési Házban megrendezett diák-tánc­tanfolyam, amelynek tánctanára Hegedűs Károly volt. — Gyémánt-arany virág. Lon­donban szeptemberben kiállít­ják azt az ékszer gyűjteményt* amelyet Salvador Dali spanyol szürrealista művész tervezett. A 330 000 forintra biztosított gyűjteményben többek közt egy gyémántból és aranyból ké­szült virág is szerepel, amely rugó segítségévelt kitárja szir­mait; — A Bajai Gyapjúszővetgyár­ban ez év szeptemberében ta­nulóképzés kezdődik, textiles szakmában. Egy év alatt 15 fo­nó és 15 szövő sajátítja majd el a szakmai és elméleti tudást—« írja Markovits Éva levelezőnké — Vasszekrény zuhant Végh. Gergelynek, a Zománcipari Mű­vek Kecskeméti Gyáregységei dolgozójának bal lábára és emiatt lábtörést szenvedett. Al mentők kórházba vitték. — ízléses reklámzsebkendőá két szállított az egyik belga! sajtgyár részére a Centrotext külkereskedelmi vállalat, ame­lyeket bizonyos időn keresztül minden doboz sajthoz mellé­kelnek. — Kedden választják meg a kiskunhalasi járásban a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság járási intéző bizottságát. Aa alakuló gyűlésen részt vesz Vei nesz Károly, az MSZBT me-i gyei intéző bizottságának tagjai — lapunk munkatársa is. . Mikoján elvtárs és dr Miinnich elvtárs a magyar ipari kiállításon. 1

Next

/
Thumbnails
Contents