Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

4. oldal 19C0. augusztus 14. vasárnap í<j.ty UUíeleü Felkerestük Bucsi Gábort, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság íöállattenyésztőjét, hogy mint a szakma mestere, a tapasztalt szakember nyilatkozzék lapunk­nak a politechnikai képzés ed­digi tapasztalatairól, valamint az iskola és az élet kapcsolatáról. Ezt annál is inkább megteheti, mert ő vezette az elmúlt iskolai évben a halasi Szilády Áron Gimnáziumban a mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktatást. — Miben mutatkozott meg a politechnikai oktatás eredmé­nye? — kérdeztük Bucsi Gábor­tól. — A Szilády Áron Gimnázi­umban tavaly ősszel vezették be fő tantárgyként a mezőgazda- sági jellegű gyakorlati oktatást. Bár pedagógus nem vagyok, mégis örömmel vállaltam a fia­talok nevelését. Az első évfolya­mon 35 diák ismerkedett a gya­korlati élet szépségeivel. Állan­dó munkahelyként a Halasi Ál­lami Gazdaság különböző telep­helyeit jelöltük meg számukra. Kiváncsi voltam, vajon ho­gyan barátkoznak meg a hallga­tók a legnehezebb fizikai mun­kával. Teltek-múltak a napok, s egyre szebb eredmények szü­lettek. Elsőként említhetem, hogy a gyerekek megszerették s megbecsülik a fizikai munkát, különösképpen azért, mert a ter­melés folyamatában felelősség- teljes tennivalókat bíztunk rá­juk, s így maguk is ellenőriz­hették munkájuk hasznát, mi­nőségét. A középiskola igazgatójának tájékoztatása értelmében a poli­technikai oktatás gyümölcsözőeii éreztette hatását a diákok ma­gatartásának alakulásában és a tanulmányi színvonal emelkedé­sében is. Ezt igazolja évvégi eredményük. A mezőgazdasági szaktárgyat tanulók átlagered­ménye 4,5 osztályzatot ért el, de más tárgyakban is egyenletes, jó előrehaladást mutatnak. — Miről tanultak a kísérleti évben? Az első évfolyamon az általá­nos mezőgazdasági alapismere­tekkel foglalkoztunk. E témakö­rön belül a hallgatók megismer­kedtek a takarmányok betaksf- rításával, valamint a szakszerű trágyakezelés elméletével és gyakorlatával. Az oktatás kere­tében fontos szerepet tulajdoní­tottunk az elmélet és a gyakor­lat összekapcsolásának. A vizs­gatételeket is a szempontok fi­gyelembevételével állítottuk ösz- sze. Arra törekedtünk, hogy a szo­cialista mezőgazdaság rohamos fejlődésével párhuzamosan a diákoknak némi ízelítőt adjunk a gépesített mezőgazdaság elő­nyeiből. így nem válnak egyol- dalúakká, s majd érettségi után mesterlevéllel a kezükben körül­tekintőbben, szakavatottabban végezhetik munkájukat a ter­melőszövetkezetekben, Illetve az állami gazdaságokban. Azok pe­dig, akik a mezőgazdasági egye­temek, vagy főiskolák különböző fakultásain kívánják folytatni tanulmányaikat, hasznát veszik a középiskolai politechnikai ok­tatásnak. A jövőben azonban még jobban szeretnénk fokozni a gépek iránti vonzódásukat — hogy csak egyet említsek a kö­vetkező tanév feladatai közüL — Voltak-e nehézségek? —■ Legnagyobb baj az, hogy nincs • tankönyv. így kénytelen voltam egyetemi jegyzeteim alapján elkészíteni előadásaimat és a legfontosabbakat lediktálni a diákoknak. Kézírással írták, s bizony az idő rövidsége követ­keztében, no meg a jegyzetelés „tudományának” hiányában igen gyakran elsikkadt a lényeg. Éppen azért, érdemes lenne a mezőgazdasági technikum szak­anyagát rendelkezésünkre bo­csátani (természetesen más gim­náziumoknak is), mert ez nélkü­lözhetetlen a tematika rögzítésé­hez. A munkánkban elkövetett hi­bákat csak akkor tudjuk kijaví­tani, ha irányító és ellenőrző in­tézményünk, a megyei tanács művelődési osztálya azokra fel­hívja a figyelmünket. Sajnos, ez eddig nem történt meg. Pedig szaktanácsra, bíráló szóra min­dig szükség van — fejezte be nyilatkozatát Bucsi Gábor. Bieliczky Sándor 4000 éves temető Baján Lapunk beszámolt arról, hogy Baján a Dózsa György út 233. ezám alatt, Koszó János udva­rában avar sírmező került fel­tárásra. Az időszámításunk utá­ni VII—VIII. századra tehető avar sírok mellett egy másik kultúra sírját is megtalálták a régészek. Az utolsónak felásott sír földje fölött nagyméretű tál maradványait és három pattin­tott kőpengét találtak. Ez az avar karban szokatlan jelenség a legnagyobb elővigyázatra késztette a szakembereket. Cen­timéterről centiméterre haladva körülbelül másfél méter mély­ségben egy jobb oldalára for­dított, zsugorított csontvázat találtak. Mellette csupán ége­tett 'állatcsontok feküdtek. Az ovális sírgödörtől nem messze egy másik hasonló jelenség is mutatkozott. Kibontva megálla- ’ pították, hogy egy szabályosan eltemetett marhacsontváz van ott elföldelve. Az állatnak csak a fejét, gerincének egy részét és a lábait lelték meg< A cserépanyagból, a zsugorí­tott temetkezésből világosan kitűnt, hogy egy péceli kultú­rás sír került elő. A lelet mint­egy 4000 éves, és a rézkorból való. A Duna—Tisza közének déli részen ez a legelső hiteles ilyenkori lelet. A péceli kultú­ra népe Ausztriában, Jugoszlá­viában, Csehszlovákiában és Romániában volt elterjedve. Magyarországról — az alsóné- medi temetőt kivéve — mind ez ideig csak 16 ilyen sírt ismer­tünk, de közülük 9-ről nincse­nek közelebbi adataink. Leg­utóbb Alsónémediben találtak egy gazdag péceli temetőt. Itt két helyen állattemetkezés is előfordult. Az ásató megállapí­totta, hogy a marhatemetés csak kiemelkedő rangú egyén temetésén fordult elő. Részle­ges állattemetkezésről — isme­reteink szerint nem tudott ed­dig a szakirodalom. Baja környéke eléggé gazdag bronzkori temetőkben. Eddig úgy tűnt, hogy ezek a bronz­kori népek bevándoroltak terü­letünkre. Ez részben igaz is. A bajai ásatás azonban arra is figyelmeztet, hogy a bevándo­rolt elemek mellett a helyi ős­lakosságnak is szerepe volt a bronzkori kultúra kialakítású­már most kell megvásárolni iskolai -----­fe lszerelésünket! ban. Hogy a rézkari lakosság milyen tömegű, települése mi­lyen sűrű lehetett, azt a jövő kutatásai -hivatottak eldönteni Baján a Dózsa György úti le­letek e tekintetben az első lé­pést jelentik. Kőhegyi Mihály CVarázdat Felgöngyölítem a fény-szőnyeget, tűbe fűzöm a sugarakat, s üveggolyóvá változik a ragyogás ujjam alatt. Visszahajlítom a záport az égre, színei magasan íveljenek, hogy félkörének pillérei közé beterelhessem a tengereket. KÓPIÁS SÁNDOR ODOXDD Mill □OOODODI ÚJ FILMEK ■ — . | ' 5 ...Hl """■= ■ ■ ■ ■ Rö vidnadrágos ember---r-n-rqjpg ■ A Rövidnadrágos ember főszereplője Edoardo Nevola. Az oszágúton egy pöttömnyi kisfiú ballag. Kilenc éves és el­szökött az árvahízból, hogy megkeresse az édesanyját, akit még nem is ismer. így kezdő­dik ez a megható spanyol-olasz film, melyet Glauco Pellegrini rendezett. A kisfiú már három hónapja vándorol Olaszország­ban. Járt Nápolyban. Milánóban, Velencében, míg végre megta­lálja édesanyját. Utján számta­lan érdekes emberrel találkozik, akik a maguk módján segítsé­gére sietnek. A történet megrázó és elgon­dolkoztató. Sajnos vannak olyan anyák, akik megtagadják gyer­meküket, s később sincs bennük annyi becsületesség és lelkierö, hogy bevallják bűnüket. A kis­fiú azonban nem marad magára, anyja mellé áll, s végül is me­leg otthonra talál. A Rövidnadrágos ember című film kedves mondanivalója mel­lett bájos címszereplőjével Edo­ardo Nevolával is rabulejti a nézőt, ö játszott a Hétköznapi tragédiák és a Szalmaözvegy cí­mű filmben. Játéka most is egyszerű és meggyőző. Különö­sen édesanyjával való találko­zása hat meg. Partnerei kiváló olasz, illetve spanyol művészek, Alida Valii játsza az édesanya szerepét, a sajátos olasz humort pedig Eduardo de Fillipo képvi■* seli. Pellegrini, akinek tavaly a Nercbunda című vígjátékit mu-» tatták be filmszínházaink, most mintegy kitűnő filmdráma ren-r dezöje jelentkezik. A film nagy sikerre tarthat számot azért is, mert Carlo Montuori az operatőr látványos képekben örökítette meg a film-* ben szereplő három gyönyörű olasz város Nápoly, Milánó és Velence nevezetességeit. IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a közégi könyvtárakba. 1583 ooooooooooooooooooooo G MAGÄNKISIFÁROST § LAKATOS, § RÉZMŰVES Ó SZAKMUNKÁRA § FELVESZÜNK. G Vas- Fémipart és oj G Gépjavító Ktsz q 9 Kiskunfélegyháza ® O1883 § OOOCXDOOOO©OOOO©0OO©OO GYÓNI LAJOS: (12) KiNMBKlN Igen szép látvány volt, ami­kor a virágerdőből kialakult a Kínai Népköztársaság címere és az 1949—1959 számok. A Meny- nyei Béke terének közelében le­vő utcákban is sok százezer em­ber nézte végig a felvonulást, együtt lelkendezve és örülve a felvonulókkal. A felvonulás bemutatta a kí­nai nép 10 év alatt elért hatal­mas sikereit, azt a határozottsá­got és lelkesedést, hogy a jövő­ben még nagyobb sikereket ér el. A dolgozók büszkén vitték a ha­talmas plakátokat, melyek mu­tatták, hogy a felszabadulás óta az acéltermelés 75-szörösére, a széntermelés 9,3-szeresére, a gya­pottermelés több mint 4-szeresé- re emelkedett. Ugyancsak kife­jezésre juttatták, hogy 10 év alatt utolérik Angliát a legfon­tosabb ipari termékek termelé­sében. A felvonuláson az új autókat, traktorokat és a kínai ipar sok más új gyártmányát is bemutat­ták. Sok olyan gép került bemu­tatásra, amit Kínában nemrég még nem is láttak, nemhogy gyártottak volna. Peking építői az új, hatalmas épületek modell­jeit hozták magukkal, melyek­kel megváltoztatják Peking régi arcát. A Peking környékén dol­gozó parasztok bemutatják a né­pi kommuna létrehozása után elért sikereket. Függetlenül a nagy nyári esőzésektől, jó ter­mést takarítottak be, jobbat, mint az elmúlt esztendőben. Azok, a modellek amelyeket a tudósok hoztak magukkal, a kí­nai technika hatalmas fejlődé­séről beszélnek. Felcsattan a taps a kísérleti atomreaktor és elektromos számológépek mo­delljének láttán. A tanárok együtt vonulnak az egyetemi hallgatókkal, nagy táb­lákon bemutatva munkájukat és eredményeiket. Az egyik táblán azt olvashatjuk, hogy jelenleg Kínában 100 millió egyetemista, közép és általános iskolai tanuló van. A felvonulók nem feledkez­nek meg Tajvanról sem, az ame­rikaiak által megszállva tartott kínai területről. Amikor a pe­kingi munkás milicia 14 ezres egysége puskákkal, golyószórók­kal és gépfegyverekkel elvonul, jelszavaktól lesz hangos a tér: „Tajvant felszabadítjuk!”, „Él­jen a világbéke!”. A felvonulók színpompás so­raiból minduntalan ezer és ezer galamb, színes léggömbök, a ha­gyományos piros lampionok és jelszavakkal, üdvözlő szövegek­kel teleírt, hosszú szalagok röp­pennek fel. Hatalmas légöm­bök segítségével emelkedik a magasba az arany sárkány, emel­kednek a színes főnix madarak és a nagy virágkosarak, ^melyek­ből a magasból virágeső hull a földre. És röpülnek a szárnyas lovak, a Nagy Ugrás szimbólu­mai. A téren és a tér fölött egya­ránt fellelhető a szivárvány min­den színe. Állandóan szól a zene és az ének, felejthetetlenül szép a felvonulók színpampás sokasá­ga. Mindenki örül, az arcok ra­gyognak a boldogságtól. Ágyúdörgéshez hasonló moraj hallatszik: most ér a térre a pe­kingi művészek menete. Kis k(V csikón hatalmas dobokat húz­nak, melyeken a dobosok nyúj­tófának is megfelelő dobverők­kel adják a ritmust. Mögöttük! több száz zenész halad, kínai né­pi hangszereken játszva. A tán­cosok a pávák táncát és más ha­gyományos táncot járnak. A las­san guruló teherautókra szerel­ve több színdarab díszletét lát­juk. A kultúra és művészet kép­viselői hatalmas feliratot hoz­nak. „Virágozzék 100 virág, ver­senyezzen 100 iskola." Ezután a sportolók nagyszerű menete kő-, vetkezik és vége a felvonulásnak. A zenekar az internacionálét játssza, majd a tér ismét bol­dog felkiáltásoktól lesz hangos. Az eddig háttérben álló hatal­mas százezres tömeg jön előre a központi tribünhöz, újabb és újabb jelszavakat kiabálva. „Él­jen Mao Ce-tung!”, „Éljen a Kí­nai Népköztársaság!", „Éljen a Szovjetunió által vezetett szocia­lista tábor!” Szállnak a jelsza­vak és Mao Ce-tung, Liu Sao-qi és a többi kínai vezető elvtár­sak, Hruscsov elvtárs és a ielenr levő sok más külföldi vendég melegen üdvözli Peking nagy­szerű lakóit. Láttam már felvonulást több országban i§, különböző alkal­makból, de ez a pekingi felvo­nulás mindet felülmúlta. A be­fejezés után az ember csak hu­nyorgott, annyira elfáradt a sz$» me a szebbnél szebb látvónyol#» tói» (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents