Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-14 / 192. szám
4. oldal 19C0. augusztus 14. vasárnap í<j.ty UUíeleü Felkerestük Bucsi Gábort, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság íöállattenyésztőjét, hogy mint a szakma mestere, a tapasztalt szakember nyilatkozzék lapunknak a politechnikai képzés eddigi tapasztalatairól, valamint az iskola és az élet kapcsolatáról. Ezt annál is inkább megteheti, mert ő vezette az elmúlt iskolai évben a halasi Szilády Áron Gimnáziumban a mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktatást. — Miben mutatkozott meg a politechnikai oktatás eredménye? — kérdeztük Bucsi Gábortól. — A Szilády Áron Gimnáziumban tavaly ősszel vezették be fő tantárgyként a mezőgazda- sági jellegű gyakorlati oktatást. Bár pedagógus nem vagyok, mégis örömmel vállaltam a fiatalok nevelését. Az első évfolyamon 35 diák ismerkedett a gyakorlati élet szépségeivel. Állandó munkahelyként a Halasi Állami Gazdaság különböző telephelyeit jelöltük meg számukra. Kiváncsi voltam, vajon hogyan barátkoznak meg a hallgatók a legnehezebb fizikai munkával. Teltek-múltak a napok, s egyre szebb eredmények születtek. Elsőként említhetem, hogy a gyerekek megszerették s megbecsülik a fizikai munkát, különösképpen azért, mert a termelés folyamatában felelősség- teljes tennivalókat bíztunk rájuk, s így maguk is ellenőrizhették munkájuk hasznát, minőségét. A középiskola igazgatójának tájékoztatása értelmében a politechnikai oktatás gyümölcsözőeii éreztette hatását a diákok magatartásának alakulásában és a tanulmányi színvonal emelkedésében is. Ezt igazolja évvégi eredményük. A mezőgazdasági szaktárgyat tanulók átlageredménye 4,5 osztályzatot ért el, de más tárgyakban is egyenletes, jó előrehaladást mutatnak. — Miről tanultak a kísérleti évben? Az első évfolyamon az általános mezőgazdasági alapismeretekkel foglalkoztunk. E témakörön belül a hallgatók megismerkedtek a takarmányok betaksf- rításával, valamint a szakszerű trágyakezelés elméletével és gyakorlatával. Az oktatás keretében fontos szerepet tulajdonítottunk az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának. A vizsgatételeket is a szempontok figyelembevételével állítottuk ösz- sze. Arra törekedtünk, hogy a szocialista mezőgazdaság rohamos fejlődésével párhuzamosan a diákoknak némi ízelítőt adjunk a gépesített mezőgazdaság előnyeiből. így nem válnak egyol- dalúakká, s majd érettségi után mesterlevéllel a kezükben körültekintőbben, szakavatottabban végezhetik munkájukat a termelőszövetkezetekben, Illetve az állami gazdaságokban. Azok pedig, akik a mezőgazdasági egyetemek, vagy főiskolák különböző fakultásain kívánják folytatni tanulmányaikat, hasznát veszik a középiskolai politechnikai oktatásnak. A jövőben azonban még jobban szeretnénk fokozni a gépek iránti vonzódásukat — hogy csak egyet említsek a következő tanév feladatai közüL — Voltak-e nehézségek? —■ Legnagyobb baj az, hogy nincs • tankönyv. így kénytelen voltam egyetemi jegyzeteim alapján elkészíteni előadásaimat és a legfontosabbakat lediktálni a diákoknak. Kézírással írták, s bizony az idő rövidsége következtében, no meg a jegyzetelés „tudományának” hiányában igen gyakran elsikkadt a lényeg. Éppen azért, érdemes lenne a mezőgazdasági technikum szakanyagát rendelkezésünkre bocsátani (természetesen más gimnáziumoknak is), mert ez nélkülözhetetlen a tematika rögzítéséhez. A munkánkban elkövetett hibákat csak akkor tudjuk kijavítani, ha irányító és ellenőrző intézményünk, a megyei tanács művelődési osztálya azokra felhívja a figyelmünket. Sajnos, ez eddig nem történt meg. Pedig szaktanácsra, bíráló szóra mindig szükség van — fejezte be nyilatkozatát Bucsi Gábor. Bieliczky Sándor 4000 éves temető Baján Lapunk beszámolt arról, hogy Baján a Dózsa György út 233. ezám alatt, Koszó János udvarában avar sírmező került feltárásra. Az időszámításunk utáni VII—VIII. századra tehető avar sírok mellett egy másik kultúra sírját is megtalálták a régészek. Az utolsónak felásott sír földje fölött nagyméretű tál maradványait és három pattintott kőpengét találtak. Ez az avar karban szokatlan jelenség a legnagyobb elővigyázatra késztette a szakembereket. Centiméterről centiméterre haladva körülbelül másfél méter mélységben egy jobb oldalára fordított, zsugorított csontvázat találtak. Mellette csupán égetett 'állatcsontok feküdtek. Az ovális sírgödörtől nem messze egy másik hasonló jelenség is mutatkozott. Kibontva megálla- ’ pították, hogy egy szabályosan eltemetett marhacsontváz van ott elföldelve. Az állatnak csak a fejét, gerincének egy részét és a lábait lelték meg< A cserépanyagból, a zsugorított temetkezésből világosan kitűnt, hogy egy péceli kultúrás sír került elő. A lelet mintegy 4000 éves, és a rézkorból való. A Duna—Tisza közének déli részen ez a legelső hiteles ilyenkori lelet. A péceli kultúra népe Ausztriában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Romániában volt elterjedve. Magyarországról — az alsóné- medi temetőt kivéve — mind ez ideig csak 16 ilyen sírt ismertünk, de közülük 9-ről nincsenek közelebbi adataink. Legutóbb Alsónémediben találtak egy gazdag péceli temetőt. Itt két helyen állattemetkezés is előfordult. Az ásató megállapította, hogy a marhatemetés csak kiemelkedő rangú egyén temetésén fordult elő. Részleges állattemetkezésről — ismereteink szerint nem tudott eddig a szakirodalom. Baja környéke eléggé gazdag bronzkori temetőkben. Eddig úgy tűnt, hogy ezek a bronzkori népek bevándoroltak területünkre. Ez részben igaz is. A bajai ásatás azonban arra is figyelmeztet, hogy a bevándorolt elemek mellett a helyi őslakosságnak is szerepe volt a bronzkori kultúra kialakításúmár most kell megvásárolni iskolai -----fe lszerelésünket! ban. Hogy a rézkari lakosság milyen tömegű, települése milyen sűrű lehetett, azt a jövő kutatásai -hivatottak eldönteni Baján a Dózsa György úti leletek e tekintetben az első lépést jelentik. Kőhegyi Mihály CVarázdat Felgöngyölítem a fény-szőnyeget, tűbe fűzöm a sugarakat, s üveggolyóvá változik a ragyogás ujjam alatt. Visszahajlítom a záport az égre, színei magasan íveljenek, hogy félkörének pillérei közé beterelhessem a tengereket. KÓPIÁS SÁNDOR ODOXDD Mill □OOODODI ÚJ FILMEK ■ — . | ' 5 ...Hl """■= ■ ■ ■ ■ Rö vidnadrágos ember---r-n-rqjpg ■ A Rövidnadrágos ember főszereplője Edoardo Nevola. Az oszágúton egy pöttömnyi kisfiú ballag. Kilenc éves és elszökött az árvahízból, hogy megkeresse az édesanyját, akit még nem is ismer. így kezdődik ez a megható spanyol-olasz film, melyet Glauco Pellegrini rendezett. A kisfiú már három hónapja vándorol Olaszországban. Járt Nápolyban. Milánóban, Velencében, míg végre megtalálja édesanyját. Utján számtalan érdekes emberrel találkozik, akik a maguk módján segítségére sietnek. A történet megrázó és elgondolkoztató. Sajnos vannak olyan anyák, akik megtagadják gyermeküket, s később sincs bennük annyi becsületesség és lelkierö, hogy bevallják bűnüket. A kisfiú azonban nem marad magára, anyja mellé áll, s végül is meleg otthonra talál. A Rövidnadrágos ember című film kedves mondanivalója mellett bájos címszereplőjével Edoardo Nevolával is rabulejti a nézőt, ö játszott a Hétköznapi tragédiák és a Szalmaözvegy című filmben. Játéka most is egyszerű és meggyőző. Különösen édesanyjával való találkozása hat meg. Partnerei kiváló olasz, illetve spanyol művészek, Alida Valii játsza az édesanya szerepét, a sajátos olasz humort pedig Eduardo de Fillipo képvi■* seli. Pellegrini, akinek tavaly a Nercbunda című vígjátékit mu-» tatták be filmszínházaink, most mintegy kitűnő filmdráma ren-r dezöje jelentkezik. A film nagy sikerre tarthat számot azért is, mert Carlo Montuori az operatőr látványos képekben örökítette meg a film-* ben szereplő három gyönyörű olasz város Nápoly, Milánó és Velence nevezetességeit. IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a közégi könyvtárakba. 1583 ooooooooooooooooooooo G MAGÄNKISIFÁROST § LAKATOS, § RÉZMŰVES Ó SZAKMUNKÁRA § FELVESZÜNK. G Vas- Fémipart és oj G Gépjavító Ktsz q 9 Kiskunfélegyháza ® O1883 § OOOCXDOOOO©OOOO©0OO©OO GYÓNI LAJOS: (12) KiNMBKlN Igen szép látvány volt, amikor a virágerdőből kialakult a Kínai Népköztársaság címere és az 1949—1959 számok. A Meny- nyei Béke terének közelében levő utcákban is sok százezer ember nézte végig a felvonulást, együtt lelkendezve és örülve a felvonulókkal. A felvonulás bemutatta a kínai nép 10 év alatt elért hatalmas sikereit, azt a határozottságot és lelkesedést, hogy a jövőben még nagyobb sikereket ér el. A dolgozók büszkén vitték a hatalmas plakátokat, melyek mutatták, hogy a felszabadulás óta az acéltermelés 75-szörösére, a széntermelés 9,3-szeresére, a gyapottermelés több mint 4-szeresé- re emelkedett. Ugyancsak kifejezésre juttatták, hogy 10 év alatt utolérik Angliát a legfontosabb ipari termékek termelésében. A felvonuláson az új autókat, traktorokat és a kínai ipar sok más új gyártmányát is bemutatták. Sok olyan gép került bemutatásra, amit Kínában nemrég még nem is láttak, nemhogy gyártottak volna. Peking építői az új, hatalmas épületek modelljeit hozták magukkal, melyekkel megváltoztatják Peking régi arcát. A Peking környékén dolgozó parasztok bemutatják a népi kommuna létrehozása után elért sikereket. Függetlenül a nagy nyári esőzésektől, jó termést takarítottak be, jobbat, mint az elmúlt esztendőben. Azok, a modellek amelyeket a tudósok hoztak magukkal, a kínai technika hatalmas fejlődéséről beszélnek. Felcsattan a taps a kísérleti atomreaktor és elektromos számológépek modelljének láttán. A tanárok együtt vonulnak az egyetemi hallgatókkal, nagy táblákon bemutatva munkájukat és eredményeiket. Az egyik táblán azt olvashatjuk, hogy jelenleg Kínában 100 millió egyetemista, közép és általános iskolai tanuló van. A felvonulók nem feledkeznek meg Tajvanról sem, az amerikaiak által megszállva tartott kínai területről. Amikor a pekingi munkás milicia 14 ezres egysége puskákkal, golyószórókkal és gépfegyverekkel elvonul, jelszavaktól lesz hangos a tér: „Tajvant felszabadítjuk!”, „Éljen a világbéke!”. A felvonulók színpompás soraiból minduntalan ezer és ezer galamb, színes léggömbök, a hagyományos piros lampionok és jelszavakkal, üdvözlő szövegekkel teleírt, hosszú szalagok röppennek fel. Hatalmas légömbök segítségével emelkedik a magasba az arany sárkány, emelkednek a színes főnix madarak és a nagy virágkosarak, ^melyekből a magasból virágeső hull a földre. És röpülnek a szárnyas lovak, a Nagy Ugrás szimbólumai. A téren és a tér fölött egyaránt fellelhető a szivárvány minden színe. Állandóan szól a zene és az ének, felejthetetlenül szép a felvonulók színpampás sokasága. Mindenki örül, az arcok ragyognak a boldogságtól. Ágyúdörgéshez hasonló moraj hallatszik: most ér a térre a pekingi művészek menete. Kis k(V csikón hatalmas dobokat húznak, melyeken a dobosok nyújtófának is megfelelő dobverőkkel adják a ritmust. Mögöttük! több száz zenész halad, kínai népi hangszereken játszva. A táncosok a pávák táncát és más hagyományos táncot járnak. A lassan guruló teherautókra szerelve több színdarab díszletét látjuk. A kultúra és művészet képviselői hatalmas feliratot hoznak. „Virágozzék 100 virág, versenyezzen 100 iskola." Ezután a sportolók nagyszerű menete kő-, vetkezik és vége a felvonulásnak. A zenekar az internacionálét játssza, majd a tér ismét boldog felkiáltásoktól lesz hangos. Az eddig háttérben álló hatalmas százezres tömeg jön előre a központi tribünhöz, újabb és újabb jelszavakat kiabálva. „Éljen Mao Ce-tung!”, „Éljen a Kínai Népköztársaság!", „Éljen a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor!” Szállnak a jelszavak és Mao Ce-tung, Liu Sao-qi és a többi kínai vezető elvtársak, Hruscsov elvtárs és a ielenr levő sok más külföldi vendég melegen üdvözli Peking nagyszerű lakóit. Láttam már felvonulást több országban i§, különböző alkalmakból, de ez a pekingi felvonulás mindet felülmúlta. A befejezés után az ember csak hunyorgott, annyira elfáradt a sz$» me a szebbnél szebb látvónyol#» tói» (Folytatjuk.)