Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-14 / 192. szám
I960, augusztus 14, vasárnap & oldal Zöld utat az újítómozgalomnak 1 Többet, jobbat, olcsóbbat! A szocialista termelésnek ezeket a jelszavait segítik megvalósulni a kisipari termelőszövetkezeteinkben is a szövetkezetek vezetői, ha „zöld utat” jeleznek az újítómozgalomnak. Az OKISZ újítási feladattervének bevezetőjében olvastuk: 1959-ben 7210 újítási javaslatot nyújtottak be a szövetkezeti tagok. Ebből elfogadtak 4012 újítást, és 3443 darabnak a bevezetésére került sor. Az utókalkulált megtakarítások összege elérte a 16 millió forintot, az újítóknak pedig kifizettek 1 260 000 forintot. — Mi a helyzet ezzel kapcsolatban Bács megyében? — kérdeztük Mátray Géza elvtárstól, a KISZÖV főmérnökétől. — Mióta az év elején kiadtuk a KISZÖV minden iparágra felbontott részletes újítási feladattervét, örvendetes jelentések érkeznek szövetségünkbe. Az újítók száma mintegy a kétszeresére emelkedett. Különösen a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz- ben, a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Szövetkezetben, a kiskunfélegyházi asztalosoknál, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-nél, valamint a Kalocsai Fa- és Építőipari Szövetkezetnél tapasztaltunk pezsgő újítási életet. Máshonnan sajnos csak elvétve érkezik egy-egy javaslat műszaki elbírálásra. Miben látják ennek okát? Sok múlik a vezetőkön — Mindenekelőtt a vezetők hozzáállásában. Itt van például Alszegi József elvtárs, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz elnöke. Nem véletlen, hogy az ő szövetkezetükben van a legtöbb újító, hiszen az elnök maga is az, és aktivitásával kiérdemelte, hogy ismételten is őt választották a KISZÖV műszaki körének elnökévé, Vagy beszélhetek az ország kiváló szövetkezetéről, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-ről. Az itt dolgozók jóformán nem ismerik a vashulladékot. Gárdonyi elvtárs, az elnök rendszeresen közli a tagokkal, hogy mi a probléma. A szakemberek tarsolyában pedig mindig akad egy-két gondolat a megoldásra. Lassan egész kis hulladókanyag-feldol- gozó üzem lesz belőlük) — És a többiek? •— Hasonlót mondhatnék a többi, névszerint említett szövetkezetről is. Sajnos, ezek a tapasztalatok nem általánosak. Sokan vannak, akiknek a mozgalom ápolása munkakörükbe tartozna, azonban nem ismerik az újítókra vonatkozó rendeleteket, határozatokat, lehetőségeik ezért kihasználatlanul hevernek. — A kezdeményezés hiánya nem függ össze egyes vezetők kényelemszeretetével? Ami gátolja az újító mozgalmat — Vártam ezt a kérdést, őszintén megvallva, azon vagyunk, hogy az elnökök és a műszaki vezetők levetkezzék ezt a rossz tulajdonságot. Hanem a választ két részre bontanám. Szövetkezeteinkben jó szakemberek vannak. A legtöbb helyen azonban nincsen biztosítva a kísérletezésre megfelelő hely és berendezés, továbbá a szükséges anyag is hiányzik. Ennek ellenére a súlyosabb hibát szövetségünk abban látja, hogy a vezetők és műszakiak, hogy úgy mondjam, félnek a nagyobb gazdasági eredményt hozó újítások elbírálásától. A rendeletet csak hiányosan ismerik, nem merik vállalni a felelősséget, és ehhez a kérdéshez tartozik az is, ami már kimondottan a kényelemszeretettel — Mondtam ugye, hogy a televíziós készüléket ne tegyük s többi ajándék közé! figyelem! A3 Alföldi Állami Pincegazdaság pincészetei SZŐLŐRE ÉS MUSTRA augusztus 20-ig kötnek már csak szerződést.! Az a termelő, aki még nem szerződött a területéhez | tartozó pincészetnél, még köthet szőlőre vagy mustra szer- [ ződést, vagy pótszerződést. Borra továbbra is lehet szerződést kötni. Siessen, hogy le ne késsen a szerződéskötésről. V ' í A szerződés magasabb árat és előleget biztosít!! 1877 függ össze: nagyobb újítás elbírálásához több idő kellj — Ebben látja tehát magyarázatát annak, hogy míg az állami iparban minden huszadik dolgozó újító, addig a szövetkezeteknél csak minden ötvenedik tagra jut egy újítás. — Én is olvastam ezt az ösz- szehasonlítást, de csak részben értek vele egyet. Csupán egykét rendelkezés kellene, s máris nem lenne ilyen nagy ez az eltérés. Tudniillik új ötlet sok van, újítás is van, dolgoznak is vele, csak éppen papíron nem szerepeltetik, mert a beosztott dolgozók nem ''szívesen végeznek írásbeli munkát; — Márpedig az újítás csak akkor bír igazán népgazdasági jelentőséggel, ha dokumentumait, vagy az új gyártástechnológiát széles körben alkalmazhatják más szövetkezetek és vállalatok. Foglalkozik-e a KISZÖV ezzel a gondolattal? , Érjen rá az újítási felelős Most dolgozunk éppen azon, hogyan lehetne e tekintetben is előbbre lépni. Az egyik dolog amin változtatni kell a következő: Újítási felelőseink egy-két kivételével termelőállományban levő dolgozók, akiknek nincs mindig idejük arra, hogy az újításokkal foglalkozzanak. Kétségtelen, a rendelet azt írja elő, hogy csak olyan mértékben köthetők le termelő munkával, amennyi idő jut erre az újítási ügyintézés mellett. A gyakorlatban ezt nem tartják be, vagy ha igen, akkor az így eltöltött idő díjazásáról alkudoznak velük; — Milyen intézkedéseket szándékoznak tehát életbe léptetni? — A KISZÜV vezetősége elé terjesztünk egy javaslatot, amelyben arról lesz szó, hogy a szövetkezeti középüzemekben és a nagyobb szövetkezetekben legalább félfüggetlenített újítási előadókat nevezzünk ki, a megyei szövetségnél pedig egy függetlenített újítási előadót alkalmazzunk, aki az ügyintézés mellett, évente legalább kétszer meg tud látogatni minden szövetkezetét. Reméljük, hogy a széleskörű propaganda és az újítók népszerűsítése mellett ez is hozzájárul majd, hogy zöld utat nyissunk a szövetkezeti újítómozgalomnak. Sándor Géza QjÉiq.ádq.y.íílLt A GYÁRI KÜRT delet jelző hangja még nem némult el, de a szalag már álí. A csigasoron pihen a sok pecsenyekacsa, az asszonyok pedig sietnek az ebédlőbe. Csák a levest fogyasztják el, mert ma nagyon is kiszámított az idő. Gyűlést tart a Békebrigád, melynek tagjai május elsején nyerték el a kitüntető szocialista címet. A tojásosztá- lyozóba szólt a meghívás, itt gyülekeznek. Tizenhét asszony dolgozik a Béke-brigádban, de itt többen vannak. — Igen — mondja Diósiné, a brigádvezető — brigádon kívülieket is meghívtunk, hiszen a békéről lesz szó. A csúcsértekezlet elmaradásának okairól és a tanulságokról beszélgetünk. Meg aztán, jó ha az eredményeinkről is értesülnek. — Pár bevezető szó után Tóth Lászlóné olvassa fel az anyagot. A brigád büszke rá, mert őt választották be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségébe. Amit pedig mond, az a legközelebb áll hozzájuk, legtöbbnek már gyűrű csillog az ujján. Szülők, menyasszonyok, kismamák a brigád tagjai, akik nem véletlenül választották ősz- szefogásuk nevének a béke szót, amiről Tóthné beszél. KÉSŐBB a Szovjetunióra terelődik a szó, a nagy távlatokat nyitó hétéves tervre, hogy azután a maguk dolga, a brigád munkája legyen a beszédtéma. Itt már Miszlai Etel elvtársnő, az igazgató helyettese is szót kér. Tolmácsolja, hogy a veze* tőség elégedett a Béke-brigáA munkájával. Példát mutatnaik m> fegyelemben. Tíz perccel a kéz* dés előtt már mindenki a he* lyén van. Terhet vesznek le at vezetőség válláról, amikor fe* gyelmi ügyekben is maguk in* tézkednek. Emlékeztet rá, hegyi amikor alakultak, tizenhét, elég* gé eltérő képességű asszonyból állott a brigád. Ma pedig az elsők között emlegetik őket ar Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, A BÉKE-BRIGÁD átlagtelje* sítménye a legutóbbi értékelés szerint 137 százalék. Vezetnek a minőségi kihozatalban is. Ez a munkasiker pedig, mint a csepp és a tenger, úgy függ össze a külpolitikával. Mit tehet a bri-t gád, hogy továbbra is méltó le- gyen a nevéhez? Elsősorban a maguk munkahelyén álljanak helyt. Termeljenek többet és oU csóbbat. Dolgozzanak úgy, hogy megtartsák a szocialista címet. Itt nálunk ez a békeharc fő módszere. FOLYTATNÁK még, de hív a kürtszó. Vége az ebédidőnek. A gyűlést berekesztik. A kapunál már az igazgató helyettese a bú- csúztató. — Ha ír róluk, ne felejtse el hozzátenni. 32 dolgozót vontak be a szakszervezetbe, és az üzemi pártszervezet is hálás nekik. Három tagjelöltet neveltek: Sa- Iámon Lajosnét, Tóth Lászlóné*» és Trombitás Imrénért. S, C. Jobban is ráfizethettek volna... A Bácsalmási Építőipari Ktsz ellen árdrágítás miatt a Bács- Kiskun megyei Kereskedelmi Felügyelőség még 1959. október 28-án feljelentést tett a járási ügyészségnél. A járási ügyészség is megállapította, hogy a felügyelőség által jelzett 37 613 forintos árdrágítás fennáll. A ktsz vezetői ellen, figyelemmel a megfelelő paragrafusokra, a járási ügyészség büntető eljárást nem indított, ugyanakkor azonban kötelezte a ktsz vezetőit, hogy az árdrágításból adódó többletet árkiegyenlítési forgalmi adó címén az államnak befizessék. Tudomásunk szerint a befizetés már megtörtént. Ez az eset legyen figyelmeztetés azok számára, akik árdrágítással akarnak többletbevételi bez jutni. □□□□□□□□□mmnrxjuuuua □ □ □ □ □ A Zománcipari Művek Ef □ Kecskeméti Gyáregysége □ (volt Kecskeméti Gépgyár) □ azonnali felvételre keres villanymotortekercselőt. Fizetés megegyezés szerint; 1906 AZ EQY-KANNÁS TEJESEMBER TV/Tég a nyár elején »Kétféle J-Li. tej« címmel megírtam: hogyan csapott be egy Kecskemét környéki atyafi. Literenként ; négy forintért házhoz hordta a tejet, s az első napokban nem is volt baj a reggelinek való körül. Valamivel — nem sokkal — jobb volt, mint amilyet a boltban árulnak. Miután ; azonban — rövid idő alatt — régi kuncsafttá avanzsáltunk, olyan ramaty portékával trak- tált meg bennünket a koma, hogy tisztességes helyen a malacnak is különb tejet adnak. Erre megszakítottuk vele üzleti | kapcsolatunkat. Kiderült, hogy a jó tejet egy másik kannában hordta az új vevőknek, hogy aztán — kétség nem fér hozzá ! — idővel őket is abból szolgálja ki, amelyikből nekünk is adott kétszer, háromszor. Én akkor azt hittem, hogy a megyeszékhely tanyavilágának valamelyik portáján egyénileg | gazdálkodik a kapitalista üzletelés (értsd: becsapás) fogásait alkalmazó paraszt. Nem sokkal rá azonban megtudtam, hogy termelőszövetkezeti tag. A borbási határrészben nagyon jól működő Vörös Csillag Tsz-ben az aratás elején úgy szidták a tavasszal belépett három-négy úrréti tagot, akár a boíkrot. Ellógnak a munkától, kerékpáron »seftelni« járnak a városba, mondták róluk. Pedig hát a szövetkezetben —i a régi tagság a megmondhatója — nagyon jól lehet keresni. Szinte fix fizetése van már itt a tsz-gazdáknak, hiszen előre tudják, hogy egy munkaegységre pontosan hány forintot kapnak majd, s előlegben is rendszeresen részesülnek. Persze, dolgozni kell érte, időre rendbe kell hozni az egyéni művelésre kiosztott parcellákat, stb; A megrovó szavakkal illetettek közül, pontos személyleírás alapján ráismertem a mi kiebrudalt tejesemberünkre. Azon kevesek közé tartozik tehát, akik majd, vagy már most is fújják a követ, hogy így a tsz, úgy a tsz, nem lehet benne megélni. (Természetesen, nem a becsületes szövetkezeti gazdák előtt, mert ellátnák a bajukat.) A minap aztán találkoztam az atyafival) Riportútunik során autónkon éppen a tsz területéről igyekeztünk kifelé, amikor szembe jött velünk kerékpáron. Délelőtt tíz felé járt, s miközben tekergette a pedált, látszott rajta, érzi: jókora darabon úgy kell végigkerekeznie) hogy a hatalmas terület minden csücskéből szorgalmas emberek utálkozó pillantásai kísérik. Kalapját a szemére, nyakát a gallérba húzva feszelgett a bicikli nyergén. Az ilyedt ürge pislogásával járt körbe a szeme) — így haladt el mellettünk is. Ekkor vettem észre, hogy csak egy kanna lóg a kerékpárja kormányán.- ftem két kanna tejjel járja hát már a várost. Ügy látszik) többen is rájöttek, hogy abban a másik edényben mindenféle kotyvalékot szokott szállítani. S talán rádöbben ő is, hogy így viszont már nem fizetődbe ki az üzlet. A csalás lehetősége nélkül) A körülmények) a kisparaszti — azaz lényegében kapitalista —* magatartás létjogosultságának szűkülése nyitják majd fel a szemét. ÉS) ahelyett hogy kora reggeltől a délhez közel álló időpontig oda- vissza húsz kilométert is biciklizzen, inkább kezébe veszi a kapát és a parcelláján írtja a gyomot 6 is. És talán — bár úgy lenne —■ egyszer majd utálkozva gondol a mostani maga-magára. Tarjáu István
