Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-12 / 190. szám

1960. augusztus Í2, péntek! 3. oldal Egy hasznos kezdeményezés ÖNKÖLTSÉQES ÜDÜLÖK Ezen a nyáron, hozzávetőleges számítások szerint, a kiskunfél­egyházi járásból 60 pedagógus­család üdül hazánk három leg­ismertebb üdülőhelyén: Siófo­kon, Balatonfüreden és Miskolc- Tapolcán. Szokatlanul nagy szám ez, hát még ha hozzászámítjuk azo­kat, akik szabályszerű szakszer­vezeti beutalóval a zsebükben utaktak el az ország valamelyik sarka felé. Mert ez a 60 család nem „szabályszerű“ beutalót kapott, Szamosfalvi Imre járási szak- szervezeti titkárnak illetve a Pedagógus Szakszervezet járási szervezetének köszönheti, hogy üdülhetett. Az elmúlt esztendőben ugyan­is mintegy kísérletképpen bérbe vettek néhány szobát a szak- szervezetiek két üdülőhelyen és önköltséges üdülések megszer­vezésével kísérleteztek. A kí­sérlet bevált. Az idén — bátran elmondhatjuk — nagyszabású üdülési programot valósítanak meg. Az IBUSZ fizetővendég szolgálatának az igénybevételé­vel hat szobát vettek bérbe az idény kezdetén Miskolc-Tapol­cán. négyet Siófokon, ötöt pedig Balatonfüreden. Tíznapos turnusokra osztva váltja itt egymást a járás erre vállalkozó pedagógus családjai­nak tekintélyes része. Egy hó­nappal ezelőtt indult el az első turnus és az iskolai év kezdete előtt nem sokkal tér haza az utolsó. Jelenleg is »megtelt« minden bérelt szoba, de ha több lenne, még többen jelentkeznének, mert az üdülés kedvezményes. A szobabér háromnegyed részét ugyanis a szakszervezet téríti, egynegyedrészét pedig a tag fi­zeti. Szamosfalvi elvtársék vé­gigjárták a három üdülőhely pedagógus szakszervezeti veze­tőit és még arra is lehetőséget biztosítottak, hogy a nyáron is működő pedagógus étkezdében, mint kedvezményes bentétkezők ebédhez jussanak a családok. A vacsora és a reggeli beszerzése közismerten kevéssé problema­tikus. Akik eddig üdültek, azt mond­ják, hogy igen 1 hálásak a szakszervezet gondoskodásáért és nagyon elégedettek a szolgál­tatásokkal. A szobák szépek, tiszták és az üdülőhelyek leg­szebb részein vannak. Mindenre kiterjedt tehát a szakszervezet gondoskodása. Csak üdvözölni lehet ezt a nagyszerű kezdeményezést, mely sok munkát adott és állandó tö­rődést az üdültetés gondjaival a szakszervezet járási vezetői számára, de a munka, a gon­doskodás visszatérül százszoro­sán. Különösen hálásak azok a beteg, vagy gyenge szívű peda­gógusok, akik Balatonfüredre kaptak beutalót és üdülésük közben gyógyító kúrákon vehet- i tek részt Cs. L. Hz üzemi fiatalok segítik a tsz-1 Á közelmúltban lehullott kiadós csapadék meggyorsította a kapásnövények fejlődését, de kedvezett a gazosodásnak is. Éppen ezért a magasabb terméseredmény érdekében a legtöbb helyen szükséges a növényápolást ismét elvégezni. A Lakatosipari Vállalat fiataljai a kecskeméti Előre Tsz vezetőségével való megállapodás alapján résztvesznek a szö­vetkezet közös munkáiban. Eddig két alkalommal mintegy 70 dolgozó, köztük 40 KISZ-tag segített a tsz-nek, cserélte fel a kalapácsot, a hegesztőpisztolyt a kapával. Az 5-ös számú mű­hely Bodor Dezső brigádja több alkalommal a munkaidő után ment ki a szövetkezetbe. Ez a brigád szerződést kötött a ter­melőszövetkezet tagjaival öt hold kukorica növényápolási mun­káinak elvégzésére. Üzemi KISZ-szervezetünk fiataljai hűék a munkás-paraszt ezövetség elvéhez és gyakorlatban is megmutatják: mindenütt segítenek paraszt testvéreinknek, ahol csak tudnak. Tóth Mihál;' KISZ-tudósító Mi lesz az alpári nyárigát-zsilippel? 4 millió értékű munkát és 25 milliós termést veszélyeztet a rossz zsilip Éppen három esztendeje, hogy a három szomszédos me­gye hat községének — Alpár, Lakitelek, Tiszaújfalu, Tiszasas, Tiszaug, Bokros — lakossága kö­zös akarattal 7500 hold földön megalakította az Alpár és Vi­déke Nyárigát Társulatot. A Ti­sza jobb partján fekvő több ezer holdas terület egyike a legjob­ban termő földeknek, ahol nem ■ritka a 30 mázsás kukorica- vagy a 100 mázsás burgonyatermés. Egy hibája, hogy a Tisza árte­rületén fekszik. Magas vízállás esetén éveken át mindig elön­tötte az ár, elpusztítva a gaz­dák fáradságos munkájának gyümölcsét. A társulatba tömörült Bács- Kiskun, Csongrád és Szolnok megyei parasztok azonban ki­fogtak a természeten s nyárigá­takat építettek. A meglevőket magasították, megerősítették, sa­ját erőből mintegy 2 millió fo­rintos költséggel. E nagyszerű munkához hozzájárult az állam is, s állami támogatással több mint 2 millió forint értékben két zsilip is épült a tíz km hosz- «zú nyárigát-szakaszon. *— Adj kölcsön 1000 frankot. Egy kitűnő válóperes ügyvéd­del szeretnek tanácskozni. Azóta e nagyszerű létesítmény általában megfelel rendeltetésé­nek és a védett, közel 8 ezer holdas területen évente mint­egy 20—25 millió forint értékű árut termel a hat község dol­gozó parasztsága. Mégis úgy mutatkozik, hogy az erre a cél­ra fordított milliók további sor­sa veszélyeztetve van. Nem azért, mintha a tár­sulatba tömörült dolgozó parasz­tok nem hasznosítanák ezt a ki­tűnő minőségű földet, hanem azért, mert a műtárgyakat elké­szítő KPM Hídépítő Vállalat nem végzett tökéletes munkát. Ennek következtében az egyik, majdnem I millió forintba ke­rülő zsilip erősen megrongáló­dott és félő, hogy egy magasabb vízállásnál az ár elsodorja. Ak­kor pedig kárbavész a gát és a zsilipépítésre fordított 4 és fél­millió forint, s a rengeteg ter­mény, melyet eddig a nyárigát megvédett a víz pusztításaitól. A nyárigát társulat tagjai mindezeket a hibákat tudomá­sára hozták a községi tanács­nak, az pedig továbbította a műtárgyak építését megrendelő Bács-Kiskun megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának. Sajnos, egyéb intézkedés az alpáriak tudomása szerint nem történt. A falu közelében levő zsilip to­vábbra is úgy áll, erősen meg­rongálódott állapotban. Szeren­csére az elmúlt napokban be­következett nagy áradás még nem okozott különösebb kárt a gátakban és a műtárgyakban, de ki tudja, hogy néhány hónap múlva, egy esetleges későbbi áradásnál, nem fog-e elveszni a több millió forintos költségű gát- és zsiliprendszer. Reméljük, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szükséges lépéseket megteszi és kötelezi a KPM Hídépítő Vál­lalatot, hogy a tervezési és épí­tési hiba miatt erősen megron­gálódott alpári nyárigát-zsilipet sürgősen rendbehozza. —s— l GYÓNI LAJOS: A készülék működésbe lépett. Az érdeklődőt meglátták egy II. emeleti szobában és miután bemondta kérdését, azonnal meg is kapta a választ. Érdekessége még az állomás­nak, hogy a különböző termek­ben elhelyezett televíziós be­rendezések segítségével a pá­lyaudvar dolgozói figyelemmel kísérhetik az utasok mozgását, helyzetét. A nagyon szép és modern ál­lomást — ahol mindig sok utas várakozik, de mégis szin­te elvesznek a nagy termek­ben — több alkalommal is láttuk, mivel innen indultunk el Kína más tájai felé és ide is érkeztünk vissza. Mi azon­ban még ne induljunk, marad­junk Pekingben és nézzünk meg most egy új sportlétesít­ményt. A pekingi Munkás Stadion Igen nagy létesítmény és úgy­szintén teljesen új. Tulajdon­képpen egy hatalmas sportkom­binát lesz, melynek jelenleg az első elkészült részét láthattuk. A stadiont tizenegy hónap alatt építették fel, s itt már nem is csodálkoztunk ezen a rövid ha­táridőn Pedig ez a határidő * Az „Él üzem“ címet ostromolják a Félegyházi Községgazdálkodási Vállalat dolgozni Képünkön: a majsai virágszállítmányt indítják útnak a kerté-» szét dolgozói. A Kiskunfélegyházi Község­gazdálkodási Vállalat dolgozói az elmúlt félévben 114 száza­lékra teljesítették tervüket, ami forintban kifejezve közel négy­milliót jelent, a költségszintet viszont jelentősen csökkentet­ték, mert a tervezett 97 száza­lék helyett 94,5 százalékot ér­tek el. Remény van arra, hogy szép eredményeikkel elnyerik szorgalmas munkájuk elismeré­sét, a büszke, élüzem címet. A vállalat egyik legeredmé­nyesebb üzeme: a kertészet, félévi 550 ezer forintos tervét 656 000 forintra teljesítette, fél­évi nyeresége 60 ezer forint. Ez a szép eredmény annál di- cséretreméltóbb, mivél azt nem Cikkünk nyomán: a létszám felemelésével, hanem korszerűsítéssel és nem utolsó sorban szocialista munkaver­sennyel érték el a kertészet dolgozói. Az új blokkház első terményei, a primőráruk jól si­kerültek és a félmilliós beru­házásból az első félévben jelen­tős összeget törlesztettek. A jól bevált korszerűsítés tovább folyik, új kazánt és 450 melegágyi ablakkeretet kaptak. Ügy tervezik, hogy ezek segítségével a következő idényben nemcsak városuk igényeit fogják kielégíteni,' nemcsak Kecskemétre és Bajá­ra, hanem még Budapestre is jut a korai salátából, papin­kéból és paradicsomból. T. M. Levágták a tengeri kígyó fejét Augusztus 5-i lapszámunkban »Tengeri kígyó, avagy az eltűnt illetékesek« címmel cikket kö­zöltünk egy bürokratikus huza­vonáról, amelynek szenvedő ala­nya Babar Imre kunszállási la­kos, már két esztendeje vár ügye elintézésére. A cikkben szóvá tettük azt is. hogy a fél­egyházi, illetve a kecskeméti já­rásbíróság között vita folyik a döntés illetékességének kérdésé­ben. A cikk a mielőbbi intéz­kedésre hívta fel az illetékesek figyelmét. Dr. Bodóczky László, a me­gyei bíróság elnöke még aznap levélben válaszolt szerkesztősé­günknek és ebben a többi kö­zött arról értesít bennünket# hogy a megyei bíróság felleb­bezési tanácsa az eljárásra ille-^ tékes bíróságul a kecskeméti já­rásbíróságot jelölte ki. »A me-* gyei bíróság a mai napon kiadta/ az iratokat a kecskeméti járás* bíróságnak, s intézkedtem, hogy a járásbíróság ezen ügyben so* ron kívül tűzzön ki tárgyalást."* A magunk részéről köszönjük a bíróság elnökének gyors in­tézkedését, amely remélhetőleg most már végérvényesen pontot' tesz ennek a valóban tengeri kígyó módjára elhúzódó ügynek a végére. (10.) kínai viszonylatban is rövid, ha meggondoljuk, hogy az a rész, ahova a stadion felépült, mocsaras terület volt és így különösen sok földmunkát kel­lett , végezni. A stadion igazgatója igen ér­dekes dolgokat mondott el ne­künk. A teivezés — mint mon­dotta — párhuzamosan folyt az építéssel és a munkások is résztvettek a tervezésben. Hallottunk már arról a hatal­mas munkalendületről, amit a kínai dolgozók tanúsítanak. Ftt is és Kínában való tartózkodá­sunk alatt más helyeken is hal­lottuk, hogy a munkaverseny szervezése nem okoz különö­sebb gondot. Hihetetlenül hang­zik, de meggyőződhetünk róla, hogy így van: a vezetőségek­nek, szakszervezeteknek az ad nagyobb feladatot, hogy a dol­gozókat rábeszéljék a pihe­nésre. Az a gondjuk, hogy meg­győzzék őket: tartsanak munka­szüneti napokat! Óriási lelkesedéssel dolgozik, épít a kínai nép. Nem tart megszabott munkaidőt, a pihe­néssel nem sokat törődik, csak­hogy mielőbb behozhassa évszá­zadok mulasztásait. Nagyon so­kat dolgozik, függetlenül attól, hogy a többlet munkáért nem kap több fizetést, de a több munka nyomán mégiscsak több lesz neki is, a nemrégen még: emberszámba sem vett egyszerű kínai embernek. Az új stadiont 1959. szeptem­ber 13-án nyitották meg és már itt kerültek megrendezésre szept. 16 és okt. 2. között az I. összkínai spartakiád verse­nyei. A 36 sportágban megren­dezett versenyeken 10 600 spor­toló vett részt. Hatalmas szám, bár az is igaz, hogy telik a 680 millióból. A stadion eddig elkészült része kb. 35 hektár és három részből áll: a központi pályából, az uszodákból és aí honvédelmi sportklubból. A stadion lelátóin 80 ezer né­zőt lehet elhelyezni. A fő küzdő téren kívül találunk 3 úszóme­dencét, 2 atlétikai edzőpályát, 12 röplabda és kosárlabda pá­lyát, 4 teniszpályát stb. Van itt egy mesterséges tó is, ahol nyá­ron evezni, télen pedig korcso lyázni lehet. Ami a belépődíjat, illeti, ez igen alacsony: egy mér­kőzésre 2—3 maó (20—30 fillér). A stadionhoz tartozik egy 350 szobás szálloda, ahol egyszerre 1600 sportoló lakhat. Ugyancsak a lelátók alatt tornaterem, mozi és éttermek vannak. Az étter­mekben egyszerre 1000 fő étkez­het. A stadion jelentős része már készen van, de a tervezés és az építés tovább folyik és a tervek szerint még egy nagy sportcsarnok, valamint az alag­sorban egy 500 méteres futópá­lya és atlétikai pálya felépítésé­re is sor kerül. (Folytatjuk) l 1

Next

/
Thumbnails
Contents