Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-12 / 190. szám
96 Egy rókáról két bőrt... A csőkutas öntözés eredményei a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben Á kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben naponta több mint 10 mázsa uborkát visznek piacra arról a nyolc hold területről, amelyen ebben az évben a júniusban letakarított őszi takarmánykeveréket termesztették. Ugyancsak másodnövényként július elején három holdon céklarépát vetettek, amely már szépen sorol, 19-én pedig 20 holdon megkezd- , ték tarló után a takar- : mánykáposzta palántázását. Az »egy rókáról két bőrt«, vagyis ugyanarról a területről egy esztendőben két fajta növény termését »leszedni« bajosan sikerülne a termelőszövetkezetnek, ha az elmúlt év decemberében nem kezdeményezett volna merészen a vezetőség. A csőkutas öntözés egyre nagyobb sikereiről hallván, s az új öntözési mód tanulmányozása után elhatározták a Vörös Csillagban, hogy furatnak 100 hold öntözésre alkalmas csőkutakat. Igen ám, de »kívülről« legalább annyi lebeszélője akadt tervüknek, mint amennyi pártfogója. Bátorító szóval melléjük állt azonban a városi pártbizottság és a tanács is, s most már csak a terv végrehajtása maradt hátra. Nem akadt áronban egyetlen 6zerv, vállalat sem, amelyik megfúrta volna a kutakat. Akadt viszont nem egy olyan tsz-gazda, aki egyéni korában maga is ásott kutat, s a gazdaság kovácsműhelyének mesterei is azt mondották: nem olyan ördöngős dolog megfabrikálni a kútfúró berendezést És saját erőből, saját embereivel májusra tíz csőkutat fú- ratott a Vörös Csillag. Igaz, nem a Duna menti területek csőkutjainak a vizbő- ségével rendelkezik egyik sem, de percenként 250—300 liter vizet belőlük is ki lehet szivattyúzni. S ez nem lebecsülendő menyiség. Nem »éppen hogy több a semminél«, hanem elegendő ahhoz, hogy a gazdaság 20—20 holdon a kukoricát és siló- kukoricát, 40 holdon a napraforgót és csalamádét, valamint az említett másodnövényeket öntözze, A csőkutak máris bebizonyították hasznosságukat, mert amíg a belőlük öntözött kukoricák szépen fejlődnek, a vízhez nem jutottak siralmasan »furulyáznak«. S a tarlóba vetett uborkáért 6—8 ezer forinttal lesz több a bevétel, mint öntözés nélkül lett volna. Az itt működő csőkút fúrási költsége tehát fölösen megtérült. A szövetkezet már a saját maga házatáján felismerve a csőkutas öntözés jelentőségét, Bereczky Sándor mezőgazdasági mérnököt semmi mással, csak a mesterséges eső »csiná- lásával« foglalkoztatja, s kísérletképpen a kalocsai Kútfúró Vállalattal megfúratta a tizenegyedik, 34 méter mély csőkutat is, amely 280 liter vizet ad percenként. Elhatározták a Vörös Csillagban azt is, hogy jövőre még 300 hold öntözésére fúrnak csőkutakat, — hogy minél pom- pásabb bőrt húzhassanak le a »rókáról«, s lehetőleg kétszer egy esztendőben. T. I. Rendeletek A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány határozatot hozott az egyetemet, főiskolát vagy mezőgazdasági akadémiát végző mezőgazdasági szakemberek nagyüzemi gyakorlatáról. Eszerint az Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, valamint a mezőgazda- sági akadémiák nappali tagozatát végző mezőgazdasági szakembert vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek és állami költségvetési szervek, valamint szövetkezeteik, szövetkezeti vállalatok és szervek csak akkor alkalmazhatnak, ha a szakember állami, kísérleti, tan-, illetőleg . célgazdaságban, gépállomáson, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetben legalább két évi mezőgazdasági nagyüzemi gyakorlatot szerzett. A gyakorlat megszerzése érdekében a végző hallgatóknak nagyüzemekben való elhelyezkedését a Hétszázöfvenháromezer forint szövetkezeti alap Gyarapodik a bajai 17/ Elet Halászati Termelőszövetkezet A BAJA környéki halászok a felszabadulás adta lehetőségekkel élve már 1944. decemberében halászati szövetkezetbe tömörültek. 1945-től 1952 júliusáig mint bérlő szövetkezet működött Baja és Vidéke Halászati Szövetkezet néven. Termelése átlagosan 700 mázsa volt. A halászati termelőszövetkezetté való átalakulás a fejlődés széles lehetőségeit nyitotta meg. A termelés 1500—1600 mázsára nőtt. Korszerű, nagyüzemi gazdálkodás kezdődhetett. A szövetkezet halárusító helyet nyitott Baján, Dunaszekcsőn és Bátán. Halászcsárda melléküzemet Baján s ugyanitt gyöngy- gombgyártó segédüzemágat állított fel. A szövetkezet kialakított ügyviteli és könyvelési módját a Román Népköztársaság halászati szövetkezeteinél is bevezették. A szövetkezet komoly összegeket fordított a tudományos kutatások támogatására (haljelölések, halvonulások próbahalászatai, biológiai vizsgálatok, stb.). MINDENNÉL jobban beszélnek a szövetkezet zárszámadásainak eredményszámai. 1952. évi zárszámadás: 81 tag, munkaegység-részesedés 717 000 forint, egy munkaegység értéke 60 forint, fel nem osztható szövetkezeti alap 106 000 forint. 1959. évi zárszámadás: 88 tag, fogott halérték 1 443 000 forint, munkaegység-részesedés 1 265 000 forint; egy munkaegység értéke 60 forint, a fel nem osztható szövetkezeti alap 753 000 forint lett. Az állóeszközök értéke évről-évre növekedett: 1956- ban 693 000 forint, 1957-ben 780 000, 1958-ban 909 000, 1959- ben pedig 1 265 000 forint. A SZÖVETKEZET a Sió-torok alatti 1494 folyami kilométertől Mohács város határáig 1452 km, összesen 7200 hold vízterületen halászik. 1959. augusztusában Baján rendezték meg a halászati szövetkezetnek 15 éves fennállása alkalmából az első országos ünnepséget. A HTSZ elnöke »Kiváló szövetkezeti tag« kitüntetésben részesült, többen oklevelet kaptak. A tervezettnél több termett A tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben javában folyik a cséplés. A 11 éves termelőszövetkezetnek a Bácsalmási Gépállomás dolgozói sok segítséget adtak. Ennek köszönhető, hogy az aratást kellő időben befejezték. A tagság nagyrésze azóta a másodvetést, illetve a növényápolást végzi. A szőlőt ötször permetezték. Jól fizettek az idén a kalászosok a tataházi Petőfi Tsz-ben, árpából és búzából a tervezett mennyiségen felül termett. Árpából előleget osztanak, búzából pedig a tagok évi kenyérszükségletét biztosítják. A becslések szerint az állam iránti kötelezettség teljesítése, után bőven jut még gabona a szabad áron történő eladásra is. S. L. levelező Hogyan takarmányozzuk a szarvasmarhát? A Petőfi Népe július 7-i számában megjelent „Nagyobb gondot a szarvasmarha védelmére” című cikkemben utaltam rá: a takarmányellátás szempontjából is fontos, hogy a szarvasmarha tegye ki az állat- állomány 50—60 százalékát. A szarvasmarha ugyanis az az állat, amelyet az egységnyi területeken igen nagy mennyiségben termelhető takarmányokkal lehet etetni. A szarvasmarhát jól kezelt legelőn hat hónapon keresztül — kevés pótlással — igen olcsón el lehet tartani. A szarvasmarha tűri a szabadtartást, s az ilyen istállózások bevezetése, a gépesítés fejlesztése útján gondozási költségei jelentékenyen lecsökkenthetők, ami által a felnevelési költség, tehát a növendékek önköltségi ára is alacsonyabbá válik. A tehenek takarmányozása tíz liter tej hozamig ma már abrakolás nélkül is elérhető a silókukorica, az őszi takarmány- keverékek és a pillangósok etetése révén. Ezenkívül a takarmányrépa, a cukorrépa mellék- termékei, a takarmánykáposzta, a szudáni fű. a rét és legelő mind a nagy tömeget adó, illetve az olcsó takarmányokhoz tartozik. Ide iktatok néhány számot annak szemléltetésére, hogy az ország különböző vidékein a fentebb említett takarmányok közül a legjelentősebbekből milyen silókukorica 6szi takarmánnyal mennyiségű — keményítő- és fehérjeértékben kifejezett — tápanyagot lehet a kukoricával, vagy az őszi árpával szemben egy kát. holdon termeszteni, lucerna kukorica őszi árpa Egy 550 kilogrammos tehénnek az életfenntartásra és napi tíz liter tej termelésére naponta mintegy 5,5 kg, egy évben tehát kb 20 mázsa keményítőértékre van szüksége. A fenti táblázat tanulsága szerint még a rosszabb termésátlagok mellett is egy hold őszi takarmánykeverékkel kombinált silókukorica egy tehén teljes évi, ilyen irányú szükségletét kielégítené. Ugyanezen tehénnek a fehérjeszükséglete naponta 772 gramm, vagyis évi 280 kilogramm, amelyet a szóban levő termés megközelítően • kielégít. Természetesen nem lehet a szarvasmarhákat kizárólag ezen szilázsokkal tartani. A jobban tejelő teheneknek pedig több fehérjére van szükségük. Itt a fehérjedús takarmányok, a pillangósok „lépnek sorompóba”, majd a még nagyobb igények kielégítésére az abrak. Ma azonban már igen jelentős mennyiségű abrakot lehet megtakarítani a jól megválasztott takarmány termelésével, s igen sok szántóföldi takarmányt a jól gondozott rétekkel és legelőkkel. A szilázsoknak a szálasokkal való kombinációja jó eredmények elérésére ad lehetőséget. A silótakarmányok és szálasok terméseredményeinek fokozása a szarvasmarhatartás jövedelmezőségére nagy kihatással lehet, minthogy az egy állatra eső takarmánytermő területet ezeknek a révén lehet csökkenteni és így az önköltséget alacsonyabbra szállítani. Gondolkodó gazdákra van szükségünk. Olyan emberekre, akik felismerik a szarvasmarhatenyésztés rendkívüli fontosságát, népgazdasági jelentőségét. Olyanokra, akik képesek a szükséges állományt beállítani, annak életfeltételeit a legalacsonyabb költséggel úgy biztosítani, hogy szopós kortól kezdve a kondíció állandóan jó legyen, az állatok fejlődését semmi ne akadályozza, az egyedekben rejlő minden téteményképesség kihasználásra kerüljön. Csakis így válik a szarvasmarhatenyésztés a népgazdaság számára maximális hasznot hajtó állattenyész tési ágazattá. Bart ősik Lajos, megyei takarmányozási felügyelő földművelésügyi miniszter szervezi meg. A földművelésü^vi miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes utasítást hozott a betakarítás idején felmerülő mezőgazdasági fuvarigények kielégítéséről és egyes mezőgazdasági szállítási kérdések szabályozásáról. Eszerint az állami kísérleti és tangazdaságok, a Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság, valamint a Talajjavító Vállalat az átmenetileg nélkülözhető járműveikkel a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket a 14/1960. (Mg. É. 13.) FM." számú utasítás alapján kötelesek megsegíteni. A gazdaságok és a termelő- szövetkezetek az egymás részére történő fuvarozásokat csak TE- FU-menetlevéllel végezhetik. A járási mezőgazdasági osztály — a gépállomás és a menetirányító szolgálat képviselőinek bevonásával — a mezőgazdaság (gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek) fuvareszközkapacitását felméri. A fuvarszükségletet a megyei mezőgazdasági szállítási bizottság köteles felülvizsgálni. Az utasítás a továbbiakban egyéb szállítási problémáikkal foglalkozik. rQfo ne A sükosai v ui us z.oszló Termelőszövetkezet 30 tagja tapasz, talatcsere-látogatáson volt Vaskút és Gara termelőszövetkezeteiben. Különösen a munkaszervezéssel kapcsolatos kérdéseket és az állattenyésztés eredményeit tanulmányozták. A látogatás igen hasznosnak bizonyult, néhány tapasztalatot máris eredményesen alkalmaznak saját termelőszövetkezetükben. A bajai járási pártbizottság a termelőszövetkezeteket patronáló üzemek, vállalatok vezetői és szakemberei részére megbeszél lést tartott. A meghívottakat a pártbizottság titkára tájékoztat* ta. Megállapodtak, hogy a szak» emberek egy-egy termelőszövet* kezetet meglátogatnak, tanulmá« nyozzák a termelőszövetkezet helyzetét és az időszerű mező-i gazdasági munkák, a tsz előtt álló feladatok elvégzéséhez szak* mai tanácsokat adnak. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat minden évben igen nagy mennyiségben exportál jó minőségű pecsenyekacsát. A termelőszövetkezetek az idén több ezer naposkacsát szerződtek le és neveltek fel a vállalat részére. Az idei szezonra jól felkészült a Balotaszállási Kossuth Tsz, ahol 400 darab naposkacsát neveltek fel és szállítottak határidőre a vállalatnak. Az átvett baromfiból valamennyi exportminőségű volt. (Tóth Éva ’eve- lező.) A bajai járásban nemrég je* lölték ki azokat a termelőszö* vetkezeteket, ahol villamos táv* vezetéket építenek 1961-ben. A következő évben több termelő* szövetkezet is kap állami beru- ' házásból villanyhálózatot. Ezek: a szererhlei Béke, a csátaljai Bv* dái Nagy Antal, a dávodi Au« gusztus 20 és Rákóczi, a her< , cegszántói Lenin, a /elsősre»!« iiváni Üj Élet, a csávolpi Egye« | sülés és az érsekcsanádi Búza« (kalász Tsz, i keményítő fehérje k, f. k. f. k, t. érték métermázsában Megyei közepes termésnél 26.0 2,6 9,0 3,0 9,6 0,9 9,3 1,04 Hajdúszoboszlói Tangazdaság 66,3 5,6 7,5 2,5 12,4 1,0 1Ó,0 1,2 Magyaróvári Kísérleti Gazdaság *21,6 1,4 8,6 2,6 Adonyi Béke Tsz 69.7 4,7 6,3 2,4 13,2 1,2 6.4 0,74 Debreceni Akad. 49,0 3,0 6,2 2,0 15,2 1,0 8,3 1,0 Karcagi Hunyadi Tsz *30,1 2,0 5,7 2,0 12,4 1.0 7,6 0,9 Besnyői Sallai Tsz 62,4 4,0 10,2 3,9 13,8 1,3 12,0 1,3 A *-gal jelöltek őszi takarmánykeverék nélküli értékek.
