Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

Í9M. ssgnsstai % W&flCmsp * yet lapja Úttörők a Tőserdoben ■Mexikói kaktuszok az izsáki homokon Nem mindennapi kedvtelése van Farkas Jánosnak, az Izsáki Állami Gazdaság dolgozójának. Hosszú évek óta foglal* kozák kaktusz-gyűjtéssel. Impozáns sziklakertjében és üveg* házaiban több mint 10 000 kaktusz található. A 10 000 kaktusz 700 különböző fajta. Az egzotikus dísznövények közül egy* kettő minden nap még a téli időben is nyílik. Jelenleg a »Lo* bivia*>, a délafrikai sivatagok növénye pompázik sárga-piros virágaival. Most virágzik a *-NammiUaria-*, a mexikói piros virágú kaktusz is. A nagyszerű gyűjteményben a világ minden tájának jellegzetes kaktusz-féleségei megtalálhatók. A legszebb mexikói fajtáik mellett csilei, ausztráliai, afrikai, délázsiai fajták díszlenek. Hasznos felülvizsgálat (Községi tudósítónktól.) Dávödön a helyi pártszervezet vezetősége és a községi tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban felülvizsgálatot tartott az Aranykalász Termelőszövet­ben. A felülvizsgálat alkalmával arról tájékozódtak, milyen a ter­melőszövetkezetben a munka- egység-fel használás, rendszere­sen folyik-e a munkaegység nyilvántartása, milyen jövedel­met Koz a növénytermesztés és az állattenyésztés, megfelelő-e a takarmánybiztosítás és a hi­telgazdálkodás, továbbá, hogyan élt a szövetkezet a 3004-es kor­mányrendelet által nyújtott ked­vezményekkel. E vizsgálat elsősorban segítsé­get kíván nyújtani a termelő­szövetkezet gazdálkodásához, s így a tapasztalt hiányosságokra a bizottság tagjai azonnal fel­hívták a vezetők figyelmét. Többek között figyelmeztették a tsz vezetőit a munkaegységek naponkénti pontos elkönyvelésé­re, s javasolták, hogy függetle­nített munkacsapat-vezetőket állítsanak be egyes munkaterü­leteken. A termelőszövetkezeti vezetőség a javaslatok nagyré­szével egyetértett, s belőlük már jó néhányat meg is valósított. TŐSERDŐ. Vastagtőrzsű fák kémlelnek a felhőtlen ég szik­rázó kárpitjára. Ezen a Tisza- menti kirándulóhelyen ütnek sá­tort a Kiskunfélegyházi Sely- mesi úti Általános Iskola út­törői; A nyári főhadiszállás be­járata elé fából készült sorom­pót eszkábálnak, felhúzható rúdjára ezt a mondatot pingál- ják: Idegeneknek belépni tilos! A sátos területén nagy a sür­gés-forgás. Az előző táborozók helye még jóformán ki sem hült, máris új vendégek érkez­tek a zúgó erdő csalogató sűrű­jébe. HUSZONNÉGY tanyai fiú és leány szorgoskodik a tábor csi­nosításán. A legények a sátor cövekelését végzik, a lányok pedig takarítanak. Süveges Pali ugyancsak eről­ködik az egyik sátornál. Téglát szorongat a kezében; A sátor- cöveket szeretné a földbe verni, de makacskodik a talaj, s még a Paliról szakadó verejték sem könnyít a föld makrancosságán. Baltával, vagy legalábbis fa­kalapáccsal gyorsabban haladt volna a munka, na de az első táborozás örömeit várva otthon ki gondol > nehezen cipelhető szerszámokra. A lányok is serénykednék. Az apró termetű Szabó Magdi siet­ve halad a kijelölt sátoruk felé. Vállahegyén ott ékeskedik a hazulról elcsent, vadonatúj sep­rő. Ég a munka a keze alatt Pajtásai elárulják, hogy Magdi mindent vállal, csak... ne kelljen éjjel őrségben állnia. Azt sem bánná, ha nappal a sátor hűsében pihennének tár­sai, s egy szalmaszálat sem tennének kersztbe. Mindent megcsinálna helyettük, csak mentesítsék az éjszakai szolgá­lat alól; És mit csináltok e hosszú hét alatt? — kérdezzük a kis lurkókat Kórusban válaszolják: ..; Kirándulunk, számháború­zunk, akadályversenyt rende­zünk és természetesen futballo­zunk ÍS; S a kora esti órákban, ami­kor a nap, mint nagy üveg­golyó legurul az égről a látó­határ peremére, ropog a tábor­tűz rozsé je, s a kígyózó lángok fényénél dalra zendítenek. Énekükre egy álmából fel­riadt rigó felel. Ütve Bergen Ott mész az úton át... Az úton* mész keresztül, a várakozó autók között, én látlak innen, lépdelsz fölényesen, hajad sötéten csillog, bőröd fehéren villan, és máris messze vagy , i * a Eltűntél... \ Így látlak menni % mindig, tőlem el, és mindig így látlak visszajönni, várakozó autók között, nevető szemekkel, határozott léptekkel, a szellő megérinti lágyan arcod, és köpenyed redőkben köréd borul.. • Fordította: ANTALFY ISTVÁN — ~y//‘ Alvás előtt legalább, másfél óráig szoktam olvasni.. t ■ ■«■■»wwiw»»«» f ■■■■■■■■■■ NAPKÖZBEN Gidres-gödrös a kecskeméti utca... Számtalanszor elhangzott már a gépkocsivezetők részé­ről a panasz, hogy a kecskeméti utak öblös kátyúi, amelyek rugótöréstől kezdve megannyi alkatrészcserére adnak okot, valósággal tönkreteszik autóinkat Érthető tehát a bosszan- kodás: rendbe kellene már egyszer hozni Kcskemét gidres- gödrös útjait. A mentőállomás sofőrjei elmondták, hogy az SZTK ren­delőintézet előtti mélyedés veszélyezteti a betegszállítást, mert az irdatlan huppanó miatt a szállított ide-oda himbá­lódzik a hordágyon. — Egyik nap például meg egy Buda­pestre beteget szállító mentőkocsi alig tudott kikászálódni az évek óta mélyülő gödörből... habár nagyon sietős útja volt. Hasonló a helyzet a máriavárosi állomásnál és a Szal- vai Mihály körúton is. Itt a kövezet megrongálódása és a süppedés végett gyakori alkatrészcserére van szükség; nem­különben a Jókai utcán, ahol véges-végig kisebb-nagyobb zökkenők várják az arra haladó járműveket. Gondatlanságnak tudható be az is, hogy a nagytemplom hátamögött és a posta előtt a kábelek lerakása után — el­felejtették visszarakni a köveket. Emiatt a gépkocsin utazók — nem tréfa — majdnem elharapják a nyelvüket, s ami ennél is veszélyesebb: a rázkódás nem kis baleseti veszély- lyel jár... Sorolhatnánk még tovább a gidres-gödrös, kátyús utakat. Népgazdasági értékről, a járművek berendezéséről, — s nem utolsó sorban a balesetmentes közlekedésről van szó. Ez pedig mindannyiunk érdeke! S most már feltesszük a kérdést: mikor hajlandók végre az illetékesek kijavíttatni ezeket az utakat? (kohl) Pusztítsuk az átoktüskét A Duna—Tisza közi homokte­rületek egyik veszedelmes gyomnövénye az átoktüske, né­piesen baracsi bogáncsnak, .nyúlbogáncsnak is nevezik. A gyom a pázsitfű-félék család­jába tartozó, egyéves, 20—50 centiméter magas boíkros fű, 4 milliméter hosszú igen szúrós tüskéket nevei. Tüskés termés­csomói Jcönnyen béLeragadnak a legelő állatok szőrébe. A gyom magva halvány piros-bar­na, két-három milliméter hosz- szú. Az átoktüske a kecskeméti és kiskunfélegyházi járás homo- kos területein tömegesen, a du- naveesei járásban szórványosan fordul élő. A védekezés érde­kében a kapáskultúrákat, tar­lókat gondosan vizsgáljuk át és ahol előfordul kapáljuk ki, égessük el. Hasonlóan járjunk el az útszéleken, parlagokon ta­lálható átoktüskével is. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Tel.: 15-29. 27-49. Farka« János tagja a Nemzetközi Kaktuszgyűjtő Társaság* nak és ily módon kapcsolatban áll igen sok külföldi műkedvelő botanikussal. Csupán ebben az évben száz új fajtával növeltet kaktusz-állományát. A különleges növények igen jól bírják az alföldi viszonyokat. A műkedvelő izsáki botanikus az érdekes időtöltés mellett hasznos megfigyeléseket is végez. ^VWVWWWy/WVWVWVVWWWV Negyedévszázad a rácsok mögött Betörőkirály a rendőrség kezében Nem is gondolná a járatlan ember, hogy rendőrségünk tag­jai milyen önfeláldozó és kime­rítő munkát végeznek a bűn­üldözés területén. Gyakran át­virrasztott éjszakákon és hosszú nappalokon keresztül keresik a szálakat, amely egy-egy bűnöző, vagy bűnszövetkezet leleplezé­séhez vezet. Egy ujjlenyomat az ablakon, egy elvesztett be­törő-szerszám részükre mindig újat jelent, s legtöbbször a leg­csekélyebb felületesség is, amit a bűnöző követ el, elősegíti a nyomozást. Amint mondják, mindenki követ el hibát: szeren­csére még a legagyafúrtabb bű­nöző is. j. Megrögzött bűnöző Milyen lehet egy megrögzött bűnöző? Sokan azt mondanák erre: könnyen felismerhető. Té­vedés. Vannak ugyan ilyenek is, de a zsebmetszők, betörők, áruházi tolvajok többsége csend­ben és feltűnés nélkül dolgozik. Egy ilyen betörőkirályt muta­tunk most be olvasóinknak. Ez A megrögzött gonosztevő és fel­szerelése. a jelző valóban ráillik Hegedűs Lászlóra, ötvenegy éves, tizen­nyolcszor volt büntetve lopá­sért, betörésért és 24 év 7 hó és 13 napot töltött börtönben. Életének felét a rácsok mögött élte le, majdnem negyed évszá­zadot. Hegedűs jellegzetes típusa a megrögzött gonosztevőknek. Rajtuk nehéz segíteni. Érte is megtettek eleinte mindent, ami­kor egy-egy büntetés után ki­szabadult, munkaalkalmat kí­náltak neki, —■ de nem fogad­ta el; Vissza a rács mögé Dolgozni nem szeretett, In­kább ezt az utat választotta, amely mindig csak újra vissza­vezetett a rácsok mögé. Debre­cen, Szeged volt a »vadászterü­lete-«, 1931-ben Kiskunfélegyhá­zán is elítélték. S most legutóbb ... hogy senki ne lásson befő* küdtem a pad alá. a 'kecskeméti Állami Áruházba akart betörni. Napok óta csavargóit mán- munka nélkül a városban, s> azon a szombati délelőttön el-, bújt a református templomban* Éjszaka akart az áruházba be- - hatolni. »Kellékeit-« a kalapá­csot, fogót, fűrészt már élőm elkészítette, s este 6 árakor ta­lált rá gyanús körülmények kö­zött a templom harangozója* Mint akkor megírtuk a rendőr­ségnek a lakosság segítségével sikerült elfognia a posta udva­rán, ahová menekült. Tanulság Hegedűs bűnügyéből nem árit levonni a tanulságot. Bár ő at rendőrségi fogdában várja a bí­rósági tárgyalást, s nem kétség ges, hogy életének javarészéül még börtönben tölti, — nem sza-t| bad megfeledkeznünk, hogjo akadnak még ilyenek. Ezek aa elvetemült, munka nélkül csa-j vargó gonosztevők állandóanil azt nézik, hol csaphatnak le vá­ratlanul az áldozatra; Rendőrségünk önfeláldozó) munkát végez a bűnüldözés te­rületén. Segítsünk nekik mi is- bejelentéseinkkel, észrevétele^ inkikel, úgy mint ezt Nyírd Pál harangozó és társai tették! * Irta: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltánt ... csak azért akartam álkulcsot készíteni, hogy kimehessek a bezárt templomból.

Next

/
Thumbnails
Contents