Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-04 / 183. szám
1960. augusztus 4, csütörtök ). olilaí A Berkes Ferenc földműyesszöyetkezeíi szakiskolában nemulatjuk az új épületet Gyönyörű, impozáns épület emelkedik a Honvédkórházzal szemközt. A falak friss festéktől csillognak, a tágas, napfényben fürdő termek méltán vonzzák a látogatót, aki úgy érzi, mintha szállodába lépett volna be. Pedig nem szálloda ez, hanem a SZÖVOSZ Berkes Ferenc Közgazdasági Technikumának diákotthona, ahol szeptemberben öt megye: Győr- Sopron, Komárom, Pest, Bács és Fejér megyék földművesszövetkezeti pályát választó fiataljai adnak egymásnak találkái. Bozsó Ferenc elvtárssal, a SZÖVOSZ-iskola igazgatójával járjuk a termeket. — ötmillió forint költséggel készült el az épület — tájékoztat Bozsó elvtárs. — Helyiségeink modern felszerelésekkel vannak ellátva, úgyhogy tanulóink nem szenvednek hiányt semmiben sem. Hamarosan egy villany-sütőgép érkezik intézetünkbe, de jó szolgálatot tesz majd a konyhán a krumplihámozó és a többi, szakácsaink munkáját könnyítő gép is. Tervbe vettük még, hogy a falakat olajlábazattal látjuk el. A parkosítást egyébként a tanulók végezték társadalmi munkában. — Hány fiatalt vettek fel az idén? — Negyvenegy jelentkezőt vettünk fel az 1960/61-es tanévben, akik 76 százalékban munkás-paraszt származásúak. — Milyen tárgyakkal ismerkednek itt a hallgatók? — A közismereti tantárgyak mellett könyvvitelt, szövetkezeti statisztikát, tervezést, jogot és gépírást tanulnak a fiatalok. Oktatásunk 5+1-es: Hetenként egy napot különféle kereskedelmi egységekben töltenek, s így elsajátíthatják a helyes árukezelést, raktározást és kiszolgálást. Ismereteik gyarapítása végett termelőszövetkezetekben is végeznek munkát; Háromszáz mázsa halat fognak ki évente az alpári halászok Perlonhálóval fogják a csukát Mi lehet a hal legnagyobb ellensége: háló, horog, vagy a halász? Inkább az utóbbi, mert mit ér a háló, ha nincsenek mellette olyan ügyes emberek, mint az alpári Virágzó Halászati Tsz tagjai. Kora hajnalokon és késő estéken siklik csónakjuk i Tiszán. — Évi 250—300 mázsa a hal- lérmésünk — mondja Bajári Károly könyvelő. — Ezt szép u’edménynek könyveljük el a 22 ágú halászati szövetkezetben. A halászok, úgymond, minden nyagi alap nélkül szövetkeztek >t évvel ezelőtt, s azóta nagy epést tettek előre. 1958-ban Egy baleset tanulsága Július 28-án éjjel 1 óra 5 perc. or közlekedési baleset történt Bethlen körúti úgynevezett tc- elősziget mellett: egy személyutó elütötte Kovács János 28 vés kecskeméti lakost, aki ke 5kpárjával haladt — szabályos idalon. Kisebb sérüléssel szállották kórházba. Eddig a rendőrségi jelentés, ár ilyen és ehhez hasonló eset vakran megtörténik, az éjsza- ü karambolt ezúttal nem ittasig vagy figyelmetlenség, hanem Budapest — Békéscsaba — agykőrös — Kecskemét útvo- ilak találkozásánál épített to- .salakú terelő okozta. A terelőnek éppen a közúti rgalom baleset mentes lebo- ■olítása lenne a feladata, mert en a helyen négy irányú a rgalom. Építése azonban nem legszerencsésebben történt: yan nagyra méretezték, hogy áthaladó járművek alig tud- k egymást elkerülni, nem is szélve az arra haladó autóbu- okról. Sötétben pedig még a jnagyobb óvatosság mellett is ^fordulhat baleset... mint Idául július 28-án éjjel. A KMP Bács megyei Közúti azgatóságának gondolni kellett Ina erre, amikor elkészítette a •elő tervét, hiszen a Bethlen rúti csomóponton nap mint p százával haladnak át a jár- jvek. Bár eddig csak egyetlen leset írható a helytelen terve- s számlájára — nem tudni ónban vajon a jövőben ki lesz áldozat? Tárművezetők és utasok életé 1 van szó! Jó lenne tehát vál itatni ezen az állapoton ... —l—l már 443 hold vízterületük volt a Tiszán és saját erőből létesítettek halívatót. Ezen felül minden évben vásárolnak halívadé- kot a halállomány felfrissítésére. A közös jövedelem gyarapítása érdekében megoldották a halak etetését is. 48 holdas háztáji földön termelik a halak részére szükséges takarmányokat. -Korszerűsítették a halászati felszerelésüket, perlonhálóval halásznak már, s csak a nagy háló több mint 25 ezer forintba került. A halászat mellett építkeznek is a tsz-tagok. Saját költségen — teljesen társadalmi munkával készül a 30 férőhelyes sertéshizlalda és ebben az évben üzembe helyezik a darálójukat. Erős ez a kis létszámú halászati termelőszövetkezet, öt év alatt összeszoktak a tsz-tagok és mint mondják, elégedettek az eddigi eredménnyel. Ebben az évben már közel 100 mázsa halat szállítottak a közeli városokba: Kecskemétre, Kiskunfélegyházára, Kiskőrösre. A halászokat a jó szerencse sem hagyja el. Gyakoriak a jó fogások: Zolnai István, Király József és Gémes György legutóbb 38—40 kilgrammos harcsákat emeltek ki a Tiszából. A többiek is derekasan helytállnak. Mindent elkövetnek, hogy gazdagítsák a közös vagyont és minél több halat küldhessenek a városba. (m. j.) már több ízben jártunk a Hel véciai Állami Gazdaságban, meg a kecskeméti Béke Termelő- szövetkezetben. Ezután a továbbtanulás lehetőségéről beszélgettünk. Bozsó elvtárs elmondja, hogy az idén végzett hallgatók közül kettő a bölcsészkaron folytatja tanulmányát, tanári hivatást választottak maguknak. Mint látjuk, a fiatalok a technikumból egyetemre is mehetnek, ismereteiket újabbakkal gyarapíthatják. Majd Berkes Ferencről, az iskola névadójáról emlékezünk, aki a proletárdiktatúra és a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő harcosa volt. 1919-ben gyilkolták meg a Héjjas-külö- nítmény pribékei, s most az új szövetkezeti diákotthont róla nevezték el, mint méltó példaképről. A fiatalok pedig büszkén és tisztelettel emlegetik Berkes Ferenc nevét, kinek áldozatvállalása hozzájárult ahhoz, hogy ebben a gyönyörű otthonban tanulhatnak. Úgy veijjiik, a fentiekhez nem kell különösebb magyarázat. Az elmondottak fényesen bizonyítják: a földművesszövetkezetek leendő szakemberei nyugodt, kényelmes körülmények között készülhetnek fel hivatásukra. (Kohl) Távirat helyett CSIGA-BÍGA? Szombaton, július 30-án délután fél 2 tájban táviratot adtam fel a kecskeméti főpostán a Nyárlőrinc Világos-hegyi iskolába. Több mint 9 forintot fizettem érte (a fillérek ősz- szegére nem emlékszem pontosan), s megnyugodva tértem haza, abban a hiszcmben, hogy néhány óra múlva olvashatja közlendőimet a címzett. Nem így történt. A címzett ugyanis vasárnap — tehát másnap — délután 2 órakor Kecskemétre érkezve a legnagyobb megrökönyödésemre lejemre olvasta, hogy nem táviratoztam neki. Sajnos, nem igazolhattam, hogy ártatlan vagyok az ügyben, mível távirat feladásáról a posta nem ad elismervényt, — csupán a címzett előtti szavahihetőségem volt a nyugtám, hogy nem hanyagoltam el kötelességemet. Így tehát feleslegesen kidobtam, azazhogy becsúsztattam azon a bizonyos postahivatalbeli ablakon kilenc forintot, s néhány tízfillérest, — a távirat meg valószínűleg azzal jön vissza ezen, vagy a jövő héten, hogy »a címzett ismeretlen j helyre távozott-«. No, de ennek fele sem tréfa. A magyar posta a hírtovábbítás gyorsaságáért, pontosságáért (jó néhány esettel magam is tanúsíthatnám) országunk határain túl is hírnévre tett szert, — úgy látszik azonban: a kecskeméti (vagy a nyárlo- rinci?) postahivatal illetékes dolgozói azon a véleményen vannak, hogy nem árt, ha néha ők maguk megtépdesik ezt a babért. Pedig ártalmas dolog ez, higgyék el. Elsősorban az ügyfeleknek ártanak vele. Mert hogy 21 kilométerre 24 óra alatt nem lehet hírt továbbítani, — erre az üzenetála- dást zászló jelzéssel végző ókori perzsák, vagy később a füsttel, tűzzel »morzézó« félvadak is azt mondták volna, hogy: skandalum. Mindenesetre: legközelebb meggondolom, hogy a jelzett távolságra ne egy csiga-bigát indítsak-e majd útnak az üzenetemmel. Hamarabb érne a címzetthez, s még pénzbe sem kerülne. (tarján) — Mondtam: nincs baj! az árammal Szabadtartásos szarv asmarhat eryésztés = egészségesebb jószág, kevesebb költség A Hajdúszoboszló! példa ii. A Hajdúszoboszlói Tangazdaság 1957-ben vezette be a sza- badtartásos szarvasmarha nevelést. Jelentős eredményeket ért el a jószágok súlygyarapodásában, valamint a költségek csökkentésében. Növendékeknél azért sikerült a gondozási költséget majdnem a felére csökkenteni, mert az istállóban beépített önetető siló van, az itatást is önitatóval oldják meg és gépesítették a szálastakarmányok jászolba történő elhelyezését is. Ha a szabadtartásos istállók előnyeit a fejlett legelőkul túrával párosítjuk, vagyis megoldjuk, hogy a növendékek tartása nyáron legalább 80 százalékban legelő füvön történhet, akkor minden bizonnyal elérjük, hogy a tehenek felnevelési költségét sikerül a lehető legalacsonyabbra csökkenteni. Ma még ezek nagyon magasak. Megyénkben az állami gazdaságokban ez szarvas- marhánként 22 forintot tesz ki kilogrammonként. Ebből körülbelül 5 forint jut a gopdozásra. VwVWWWWWlWVWVSíVWWV^VW>A^A/WVWW«/>AA'VWWVVWWWVlA^VWWVWW^/VW'/VNW«' \/ízUiáHfr Viszont a szabadtartásos körülmények között a gondozási költség csupán körülbelül 2 forint. A szabadtartásnak nagy előnye, hogy sokkal több takarmány' lehet a növendékekkel elfo- gyasztatni, mint istállózott körülmények közölt. Az önetető egyesek szerint ugyan bizonyos felesleges takarmányfogyasztást lehetővé tesz. — Ez a takarmány azonban nem veszik el, mert miután az állat megette, azt értékesítenie is kell. Viszont a túletetést az abrak és széna adagolásának mérséklésével lehet ellensúlyozni. Szabadtartásos körülmények között rendkívül jó trágya készül a karámokban, amelyet helyből lehet akár azonnali alá- szántással is a földekre kiszállítani. Természetesen a szabadtartás több almot feltételez, mint az istállózás. A karámok trágyájának elszállítását minden három hónapban szükséges elvégezni. Lehetőség van a gépi rakodásra, amely szintén csökkenti a költségeket. A hazai és a külföldi tapasztalatok szerint nemcsak a növendékmarhák, de a tehenek is jól bírják a szabadtartást, ha borjú-koruk óta ehhez szoktatták őket. A már említett tangazdaságnak 1954-ben 89 tehene zárt istállóban való tartás mellett átlagosan 3030 liter tejet adott. 1958-ban 184 tehén átlagában 4426 literre emelkedett az évi tejhozam a szabadtartás következtében. Hazánkban is egyre terjed a szabadtartásos szarvasmarha nevelés. Megyénkben több állami gazdaság, például a máté- telki és a városföldi és már néhány termelőszövetkezet, például a kecskeméti Vörös Csillag is rátért erre az útra. Bizton lehet tehát remélni, hogy e módszer alkalmazása egyre jobban elterjed és serkentően hat szarvasmarha tenyésztésünk további fejlődésére. Bartosik Lajos Mit? Minden kúthoz rendőrt, fehér- ruhás rendőrt kell állítani! Szűnjön meg a pocsékolás, szűnjenek meg a lelketlen ku- fárok is, akik fölvizezik a bort, meg a tejet. Istentagadás! Az okosok Nincs itt olyan nagy baj. Van víz, a világ kétharmad részén csak az van. Hogy itt nincs a városban? Hozatni kell. A tengerbül. — Sós? — Nem baj. Legalább iszunk rá nagyokat. — Ö, az ideszállítás?. Ráké- tákkal. A rakéták a teli csöbrökkel a nyomási legelőre érkeznének, ott osztanák szét a tanácstagok a választóiknak. A szerények Kétféle megoldás kínálkozik: új kútakat telepíteni, vagy csá- pos-kútrendszerrel a Tiszáról vezetni a vizet a városba. Eszik Sándor velel a város vízdíjat? Milyet rendelkezés folytán apadnak e a víznyerő területek kútai? — Ki ezért a felelős? A hangoskodók A víz világprobléma. Csak k\ ne száradjon a világ! Tarthatatlan a helyzet, valakit le kell csukni! Mindenki felelős! Vizei a népnek, adjatok vizet! Vi-i-zet: Az embernek úgy kiszárad a torka, hogy lassan már kiabálni sem tud. A pletykások Volna itt víz, de pocsékolják. Locsolnak, mosnak, fürdenek, a kertek, meg az utcák csupa lucskok, mi meg szomjazunk. Meddig engedi ezt a jó isten? A drága jó ivóvíz folyik az utcán... ... hogy ez a rendőrség is csak ül, pedig tehetne valamit. A város testületé foglalkozott a vízellátással, illetve a víz-el- nem-látás dolgával. Az ülés után gyorsan kikerült a hír az utcára, s jobban folyt a szóbeszéd a vízről, mint a víz a csapokból. Cukrászdában, utcán, pincében és padláson, azaz házban és házon kívül magasra csapott a vízigény. Vizet! Hol a víz? A vélemények a következőképp oszlottak szét: Rózsaszín orrúak — Tudtuk, hogy probléma lesz a víz. Nem vagyunk okai. Mi közünk a vízhez? Borban az igazság. — A fröccsben is van egy kicsi. — A féldeci is tele van vele. Igyuk ezt! A destruktívok — Ajjajj! Víz? Sohse lesz ebből már elég. — Mikor lesz itt víziszony? Egyébként is, milyen jogon köA borjúk évi súlygyarapodása: Év súlygyarap. munkabér kg/db Ft /db 1956 26,3 81 1957 26,0 64 1958 26,8 56 A növendékek havi súlygyarapodása: Év súlygyarap. munkabér kg/db Ft/db 1956 12,44 70 1957 15,00 36 1958 16,90 3r.
