Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

4. oldat 1960. augusztus 4. csütörtök J&S2M A szovjet ipari kiállítás nagy sikere Oslóban N. Sztyepancev, az Oslóban megrendezett szovjet ipari vá­sár igazgatója kijelentette, hogy 16 nap alatt százezer látogató tekintette meg a szovjet ipar termékeit. Sztyepancev elégedet­ten nyilatkozott az ipari vásár eredményeiről és elmondotta, hogy folynak a tárgyalások nor­vég cégekkel a kiállításon be­mutatott mezőgazdasági és bá­nyászati felszerelések, valamint szerszámgépek eladásáról. A szovjet vállalatok igen jelentős megrendelésekre számíthatnak. Sztyepancev elmondotta azt is, hogy a látogatók, köztük sok külföldi turista, megvásároltáik ez ipari vásáron kapható összes szovjet karórákat — számsze- rint 4500 darabot — továbbá ezer fényképezőgépet. Szúnyogfiző zsebkendő Az Egyesült Államokban pa­pírzsebkendőket árulnak, ame­lyeket különleges vegyi oldat­tal itatnak át. Ez az anyag tá­voltartja a legyeket és szúnyo­gokat. A rovarok elleni védeke­zéshez elegendő, ha a zsebken­dővel bedörzsölik a lábat és a kezet, vagy a szúnyogcsípésnek kitett egyéb testrészeket. «— Azt álmodtam, hogy a für­dőszoba vízcsapját elfelejtettem elzárni. A tengeri uborka megvéd a ragadósé mélyvisi állatokkal evemben Az amerikai tengerészet tudo­mányos kutatói olyan anyagot fedeztek fel, amely úgy látszik, sikeresen megvédi az úszókat és búvárokat a cápák és egyéb mélyvízi ragadozók ellen. A kutatók egy alacsonyrendű tengeri állat, az ún. tengeri uborka által kiválasztott anya­got használják fel erre a célra, miután rájöttek, hogy az az anyag a víz alatti sziklákon élő tengeri uborkát megvédi a nagy ragadós» halak támadásától. HÍZIK A FÖLDGOLYÓ Dr. Wipple, a massachusettsi Smithsonian obszervatórium fő­igazgatója szerint Földünk tö­mege naponta tízezer tonnával növekszik. Ez a növekedés első­sorban a met eeori töktől ered. Dr. Wipple bejelentését a kop­penhágai csillagászati konferen­cián angol tudósok is igazolták. Kijelentették, hogy a rádiósu­garakkal mért kozmikus- és meteoritpor mennyiségének ki­számításával hasonló eredmény­re jutottak. Földünk tömege je­lenleg 5973 trillió tonna. A napi tízezer tonnás növekedés mellett vagy 300 milliárd évre, vagyis Földünk jelenlegi korának hat­vanszorosára volna szükség ah­hoz, hogy a növekedés egy tril­lió tonnát tegyen ki. ______ A HONI TÁJ KUTATÓI A honi táj, az ismerős vi­dék,' a szülőfalu, a megye tör­ténelmi múltjának feltárása szempontjából igen nagy jelen­tőségű segítséget nyújthat az a minden megyében fellelhető, nagy részt helyi kutatók mun­kájára támaszkodó tudományos tevékenység, melyet általában helytörténeti kutatás néven szoktunk emlegetni. Szívesen végzett munkája ez vidéki pe­dagógusoknak, olyanoknak, akik közvetlen érzékelni tudják, mi­lyen pótolhatatlan jelentősége van az országos igényű törté­nelmi kutatás kiegészítését, ér­telmezését segítő helytörténeti búvárkodásnak, illetve az ered­mények ismertetésének az isko­lai oktatásban. Legtöbben azt is felismerik, hogy a haza, a szülőföld megszerettetésének ala­posabb megismertetésének szem­pontjából jól hasznosíthatók a felnőttek világnézeti nevelésé­ben a helytörténeti kutatás szin­te személyeikhez szóló dokumen­tumai. Az értelmiség sajátos munkája ez, s nálunk, megyénk­ben is, egész sor tiszteletremél­tó eredményekkel büszkélkedő, nagyrészt önkéntes kutató nagy értékű történelmi dokumentu­mokat gyűjtött máris össze. — Karsai Ferenc pedagógus jó néhány éve elkészítette Rém község magas színvonalú mo­nográfiáját. Jelenleg Jánoshal­ma monográfiáját készíti. Is­mertek a Kecskemét történelmi múltjának kutatásában munkál­kodók: Joós Ferenc, dr. Váry István, dr. Bodócs Gyula la­punkban is több ízben publi­kált eredményei. Néhány kuta­tónk a megye munkásmozgal­mának eddig tudományosan fel nem tárt múltját vizsgálja. — Egyesek eredményei túl mutat­nak a helyi érdeklődésen. Mindenképpen célszerű és Szerkesztői üzenetek t Csontos József, Csengőd: Az ön ügye Igen bonyolult. Kérdésére a járásbíróság adja meg a választ. I Fehér József, Agasegyháza: Le­velét a Kecskeméti Városi Tanács | Igazgatása Osztályának küldtük meg.; H. M., Szabadszállás: A cséplő-í gépnél dolgozó munkásoknak nem i kötelező a biztosítás megkötése, de í minden esetre ajánlatos. A biztosi-] tási díj hat hónapra 30 forint, ezem-J felül napi egy forint fizetése köte­lező öregségi járulék címén, pártunk megyei művelődéspoli­tikai programjába is. beleülő vállalkozás lenne, ha az önkén­tesen és fáradságos munkával városaink, falvaink történelmi múltjának kutatásával és feltá­rásával foglalkozók számára biztosítanák a céltudatos s terv­szerű együttműködést, az orszá­gos tudományos érdekékkel szo­rosan egybekapcsolódó kutató­munka megszervezését. Ebben a vonatkozásban értelmiségi szer­vezeteink, elsősorban a TIT, de mint államhatalmi szerv a ta­nács jöhetne számításba, mint hivatott irányítója, összefogója e pótolhatatlanul jelentékeny munkának. így rá lehetne irá­nyítani a figyelmet a kutatás fe­hér foltjaira, a világnézeti ne­velés szempontjából a legjelen­tősebb területekre lehetne ossz­ipar Varga András garai olvasónk panaszlevelében azt kifogásolja, hogy a községi tanács 300 forint községfejlesztési adó fizetésére szólította fel. Jogtalannak ta­lálja a tanács eljárását, mert a 900 négyszögöl illetményföld után ugyanannyit fizet, mint az, akinek 1200 négyszögöl földje van. Arra kéri szerkesztőségün­ket, adjunk pontos választ kér­désére. Felkerestük a Garai Községi Tanácsot, ahol megtudtuk, hogy a községi tanács általánosan 300 forint községfejlesztési hozzájá­rulás kivetését szavazta meg a bérből és fizetésből élők, vala­mint a 400 négyszögölnél na­gyobb földterülettel rendelkezők részére. Ennek alapján Varga András olvasónkat nem érte sé­relem, mert a hozzájárulás a földterület nagyságától függet­lenül 300 forint. * A dunapataji községi malom dolgozói még májusban azzal a kéréssel fordultak hozzánk, ma­gyarázzuk meg, miért nem kap­nak nyc-eségrészesedést? A köz­ségi tanács többször megígérte számukra a pénz kifizetését, de a mai napig sem kaptak sem­mit. A levelet elküldtük a megyei pontosítani az erőket. Hogy csak egyet említsünk, ismeret­len és összegyűjtetlen, csaknem teljesen megyénk ipari termelé­sének, üzemeinek múltja stb., stb. A kutatások összefogásá­nak szükségességének hangsú­lyozása mellett nem kevésbé je­lentékeny feladat lenne a szép­számú, de még nyilvánosság elé nem került kutatási eredmé­nyek. rendszeres publikálása. Megyénkben igen sok önkéntes és nagy felkészültségű kutatót ismerünk. Azt is tudjuk, hogy kötetekre menő és a legigénye­sebb mércével mérhető tudomá­nyos eredmények birtokában vannak. A kutatás összefogása mellett a publikálás lehetősé­geinek megszervezése sem ma­radhat el. A tsz-ben löbb termelt Elvégezték a iná io do étéit JCömfiöeöiL ii Kömpöc községben a párt és a tanács jól megszervezte a nyári munkákat. Egy hónappal ezelőtt az Üj Elet Termelőszö­vetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok befejezték az aratást és a behordást. A szérűkön tíz nappal ezelőtt kezdődött a cséplés, ami bebizo­nyította. hogy a közös gazdaság­ban jobbak voltak a termésátla­gok. Minden Icalászosból 240 ki­lóval több termett a tsz-ben, mint az egyéni gazdáknál. Az Üj Elet Tsz-ben és az egyéni dolgozó parasztok föld­jein már megtörtént a tarlóhán­tás és a másodvetés is. (Korom József levelező) MENNYI A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS'.' — KAPNAK-E NYERESÉGRÉSZESEDÉST? — VÁLASZ DÓBI ISTVÁNNAK. — HIBÁS-E A MÁV? tanácshoz, ahonnan július 20-án kaptuk meg a választ. Ennek alapján közölhetjük olvasóink­kal, hogy a dunapataii malom és megyénk más tanácsi keze­lésben ievő malmainak dolgozói sem részesülhetnek nyereségré­szesedésben. Ugyanis a Gazda­sági Bizottság nyereségrészese­dési határozata a költségvetési szervek kezelésében levő mal­mokat nem vonta be a nyere­ségrészesedés kifizetésébe. A megyei tanács ipari osztá­lyának leirata — ami ezzel fog­lalkozott — téves értelmezésen alapult, s ezért került sor 1958- ban a nyereségrészesedés kifize­tésére. * >->-Azzal a kéréssel fordulok a Petőfi Népe szerkesztőségéhez, hogy legyen segítségemre. 1959- ben a lászlófalvi Alkotmány Tsz-ben dolgoztam, s zárszáma­dáskor a tagságnak gabonából csak a fejadagját adták ki. Mi­vel kevesebb gabonát kaptam, mint amire számítottam, a tsz vezetői azt mondták, hogy a bú­za árát* pénzben kifizetik. Hat­száz forintot kaptam, de még 612 forint járna.« — írja Dóbi István olvasónk. Az Alkotmány Termelőszövet­kezet valóban szabálytalanul járt el. A fennálló rendelkezé­sek értelmében a zárszámadás­kor a munkaegységre kiosztott búzát 208 forintos egységáron kellett volna elszámolni. Miután ön a termelőszövetkezettől egy­ségár-különbözet címén 600 fo­rintot felvett, azt vissza kell fizetnie abban az esetben, ha a tsz ezt kéri. Egyéb követelésről a tsz-ben nem tudnak. * Dán ka Istvánná kecskeméti olvasónk arról panaszkodik, hogy nemrégiben a Rávágy tér­ről induló vonat nem állt meg Törökfái-Felsőn, annak ellenére- hogy erre megkérte a jegyvizs­gálót és a vonatvezetöt. Két ál­lomással tovább vitte a vonat és onnan kellett visszagyalogolnia. Szerinte az ilyen szabalytalan- ságokat minél hamarabb meg kell szüntetni. Az ügyben vizsgálat indult, s megállapítoták, hogy a panasz nem jogos, hiszen az említett vo­nat menetrend szerint nem áll meg, Törökfái-Felső megállóhe­lyen. Valószínűleg olvasónk kö­vette el a hibát, mert nem a 13 óra 55 perckor induló vonatra szállt fel, ami az említett meg­állóhelyen is megáll. GYÓNI LAJOS: A gyorsan suhanó autoboj nem lehet túlságosan megfigyel­ni valamit. Később azonban volt alkalmunk arra is, hogy alapo­sabban megismerkedjünk Pe- kinggel, a Kínai Népköztársaság fővárosával. A továbbiakban erről szeretnék írni. Peking Igen nehéz feladat egy ilyen hatalmas történelmi múlttal ren­delkező, műemlékek és új léte­sítmények tömegével büszkélke­dő városról röviden írni. Peking már több mint 3 ezer éves múlt­ra tekinthet vissza és az egész világon úgy ismerik, mint az ősi kultúra központját. Régente a császárok székvárosa volt, a Kínai Népköztársaság megala­kulása után pedig az új Kína fővárosa lett. A város az Észak- Kínai síkság északi részén he­lyezkedik el. Keletről, északról és nyugatról hegyek veszik kö­rül. Ezek a hegyek bővelkednek igen értékes természeti kincsek­ben, mint pl szénben, vasban és rézércben, ezen kívül igen érté­kes építőanyagok, gránit és már­vány is találhatók itt. A kínai főváros összterülete meghalad­ja a 16 négyzetkilométert, lakó­inak száma pedig a 6,8 milliói A város két oldalán egy-egy nagy folyó folyik, melyeket csa­torna köt össze. Ezek a termé­szeti adottságok igen jó feltéte­leket teremtenek a város ipará­nak és további építésének fej­lesztésére. Ami Peking éghajlati visító nyait illeti, az is elég kedvezi A legmelegebb nyári hónapol középhőmérséklete 26,1 fok, a évi középhőmérséklet 11,9 fok A leghidegebb amit, Pekingben eddig mértek, mínusz 23 fok volt. Az évi csapadékmennyiség kb 630 mm. A főváros jelenlegi ne­vét a XIV. század második felé­ben kapia, amikor Cszsu Di csá­szár ide helyezte át a császárság székhelyét. Ezt megelőzően a város Dadu, majd Bejpin néven volt ismeretes. Peking építése akkor kezdődött el nagyobb mé­retekben, amikor a feudális csá­szárságok fővárosa lett. Peking központja az ún. „Bí­borpiros tiltott város” volt. A tiltott városrész körül helyezke­dett el a császári város, melyet minden oldalról fallal vettek körül. Jelenleg már csak a déli fal áll, a többit lebontották. A városfalakon belül volt az ún. A Munkás Milicia felvonulása a felszabadulás 10-il évfordulóján. belső város, melytől délre a kül­ső városrész terült el. A belső­város utcái egyenesek, s ez azt bizonyítja, hogy tervszerűen épí­tették Pekinget. így található a főváros főtengelye, egy kb 8 km hosszú délről északra tartó út, mely csaknem egész Pekinget átszeli. Ezt az útat a régi Peking gerincének nevezhetnénk. Ne időzzünk azonban a régi Pekingnél, hiszen bennünket jobban érdekel a jelenlegi Pe­king. A múltról még csak any- nyit: ipari tekintetben a felsza­badulás előtt igen. elmaradó' volt a város. A felszabaduld után gyors fejlődésnek indult i’ a kohászat, a gépgyártás, a te> tilipar, a vegyipar stb. Rége alig volt néhány erősen kézmi ipari" jellegű üzeme, ma viszoi a várost hatalmas gyártelepe veszik körül. 1949-ben Pekinf ben összesen 70 ezer munkí volt, 1958-ban pedig az iparba dolgozó munkások száma mi meghaladta a 870 ezret. 1949-bf a városban egyáltalán nem vo acélöntő üzem. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents