Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

I960, augusztus 20, szombat 3. oTdal 10 évesek tanácsaink M inden politikai rendszer a céljainak megfelelően építi fel államszervezetét, me­lyen keresztül megvalósítja sa­ját hatalmát. A burzsoá rend­szer a tőkések, a vagyonosok uralma, és arra kényszeríti a dolgozók millióit, hogy alávessék magukat a kizsákmányolásnak. Olyan államszervezetet hoztak létre, mely e céloknak megfelelt. Emlékezzünk a felszabadulás előtti időkre, a tőkések, a föld- birtokosak, a falusi virilisek uralmára, a helyi önkormány­zatok csekély hatáskörére és emlékezzünk rendezetlen, víz­hiányban szenvedő, villany és járda nélküli, rossz kulturális ellátottságú, gyötrelmes közle­kedési viszonyú községeinkre, városainkra. A munkásosztály politikai ha­talmának célja merőben új; a dolgozók politikai szabadságá­nak biztosítása, az osztálykü­lönbségek fokozatos felszámo­lása, népünk erőinek szervezése az építés, társadalmi termelés növelésére, a termelés előreha­ladásának mértékében, a jólét, a kultúra színvonalának eme­lése egész népünkre kiterjedően. E célok megvalósításának esz­köze a dolgozó nép államhatal­ma, államszervezete. Bármilyen legyen is a szocialista fejlődés üteme, országonkénti sajátossá­ga — előbb vagy utóbb — össze kell tömi a régit, és létre kell hozni az új államhatalom új szerveit a központban és az egész országban. Ahogy szilárdult — a felsza­badulás után — a munkásosz­tály politikai hatalma, úgy fej­lődött államszervezete is. A nép­hatalom teljes győzelme után hozzá kellett látnunk olyan ál­lamszervezet felépítéséhez, mely a legalkalmasabb eszköz rend­szerünk politikai, gazdasági és kulturális célkitűzésének meg­valósítására. A történelem nagy­szerű tapasztalatai szerint ilyen állami szervek a tanácsok. A tanácsok mint állami szer­vek, a forradalmak szülöttei, a Párizsi Kommün hozta először létre, majd az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ból indultak el a kiteljesedés útjára. Azóta éppen a szovjet tapasztalatok alapján a tanács- rendszer a szocialista államok tudományosan felépített igazga­tási rendszerévé vált. A szocialista forradalmak n példáján hazánkban 1919- ben, a dicső Magyar Tanácsköz­társaság idején alakultak először tanácsok, s azonnal átvették az igazgatás, a rendfenntartás fe­letti hatalmat, biztosították a termelés folyamatosságát és hoz­zákezdtek a szocialista gazda­sági viszonyok megteremtéséhez. Méltó a megemlítésre, hogy ha­zánkban először a Tanácsköz­társaság idején választottak nő­ket az államhatalom szerveibe. Később, amikor Horthy tisztvi­selői feljegyezték a forradalom ■történetét, Kecskemétről többek között ezt írták: »A városi ta­nács célja az volt, hogy a szo­cialista termelési és társadalmi rendszer megteremtessék. Saj­nos! E tekintetben városunkban ■a szovjet feladatának teljes mértékben meg is felelt.« Nem a magyar népen és vezetőin múlott, hogy a tanácsrendszer 1919-ben nem valósíthatta meg a néphatalom célkitűzéseit — megdöntötte a magyar úriosz­tállyal szövetkezett nemzetközi imperializmus túlereje. Tíz évvel ezelőtt most már a munkásosztály megszilárdult ha­talma hozta létre újra a tanács- rendszert hazánkban. Ha most nem forradalmi harcokban jöt­tek is létre, mégis forradalmi szervek, mert egyrészt eredetük abban a viszonylagosan békés forradalomban gyökerezik, mely­ben a felszabadulás után a mun­kásosztály megragadta a politi­kai hatalmat, másrészt- kö­vetkezményeiben forradalmiak, mert a gyakorlatban megvaló­Irta: dr. Dallos Ferenc sítják a néphatalom elvét, vég­rehajtják feladatait. Tíz év egy állam életében aránylag rövid idő, különösen kevés, ha ez alatt egy új ha­talom új szerveit kell létre­hozni, az új káderek ezreit kell vezető munkakörbe állítani, meg kell valósítani a proletár forra­dalom soronlévő feladatait, a község, város, járás és megye mindenre kiterjedő igazgatását. Most, 10 év távlatából mégis jogos büszkeséggel tekintünk ta­nácsainkra, mert szervezettsé­gük, működésük, népünkkel való szoros kapcsolatuk, politüzai szi­lárdságuk folytonosan fejlődött és sikeresen megvalósították eb­ben a történelmi szakaszban a rájuk háruló feladatokat. A tanácsrendszer mindenek- előtt megvalósítja a szo­cialista állam széleskörű demok­ratizmusát. Beszédes bizonyítéka ennek a legutóbbi választás. Me­gyénkben a választói gyűléseken több mint 100 ezer állampolgár vett részt. A különféle válasz­tási bizottságokban csaknem 30 ezer választópolgár őrködött a törvényesség felett és a válasz­tásra jogosultak 96,7 százaléka szavazott a népfront jelöltjeire. Mindez kifejezésre jut a küldöt­tek összetételében is. Jelenleg a különféle tanácsainknak 5890 tagja van. Ezek 17 százaléka munkás, 52 százaléka tsz- és dolgozó paraszt, 9 százaléka ér­telmiségi, 22 százaléka kisiparos, kiskereskedő, alkalmazott. Meg­győző érvek ezek a szocialista demokrácia mellett. íme, meny­nyire különböznek a dolgozók önkormányzati szervei a nagy- birtokosok, vagyonosok és urak nyers virilizmusától! A szocialista demokratizmus politikai tartalmát a továbbiak­ban az adja meg, milyen hatás­körük van önkormányzati szer­veinknek. Tekintve, hegy a ta­nácsok a megvalósult egységes néphatalom helyi szervei, műkö­dési területükön gyakorolják an­nak funkcióit. A különféle szak- igazgatási ágak egész sorát ren­delték törvényeink a tanácsok vezetése alá, s ezek egybehan­golt irányítása nyomán szinte minden területen megtestesült tanácsainkban a népi demokrá­cia hatalma. Teljes felelősséggel és hatás­körrel vezetik megyénk mező- gazdaságának évi 6 milliárd fo­rint értékű termelését A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt te­rületi bizottságainak irányításá­val, dolgozó parasztságunkkal összeforrva szervezzük a modem gazdálkodásra alkalmas mező- gazdasági nagyüzemeket, dolgozó parasztságunk társulását. Kidol­goztuk megyénk mezőgazdasá­gának nagyszerű távlatait, a szőlő- és gyümölcstermesztés,' az állattenyésztés, az öntözés, a homokhasznosítás terén; Mépünk iránti hűség arra kötelez bennünket, hogy fáradhatatlanul dolgozzunk fel­emelkedéséért. Megyénk hatal­mas lehetőségeit fel kell tár­nunk, hogy erősítsük népgazda­ságunkat, növeljük lakosságunk jólétét, kulturáltságát. Tanácsaink jelentős ipari és vállalati tevékenységet irányíta­nak. Az állami ipar egyharma- da, mintegy 500 millió forint ter­melési értékkel, a kereskedelem fele, csaknem egymilliárd forint árbevétellel a tanácsoké. Az el­múlt három év alatt több mint 20 új üzemet hoztunk létre Kis­kunfélegyházán, Alpáron. Kis­kunhalason stb. Tanácsaink hajt­ják végre a mezőgazdasági, mű­velődésügyi, egészségügyi, lakás­ügyi stb. beruházásokat. A megye kulturális, oktatási és egészségügyi intézményei szinte kivétel nélkül tanácsaink vezetése alatt működnek. Me­gyénkben a tanácsok költségve­tésük 60 százalékát, évi 300 mil­lió forintot ezen intézmények fenntartására irányoznak elő. Beruházásaink jelentős része megyénk kulturális, egészségügyi intézményeinek fejlesztését szol­gálja. Különösein az elmúlt néhány év alatt ragyogó eredményeket értek el tanácsaink a város- és község fejlesztés terén. Jórészt a lakosság hozzájárulásával villa­mosítottuk községeinket, ellát­tuk jó ivóvízzel lakosságunkat, több ezer (km járdát és utat épí­tettünk. 22 szélesvásznú mozi működik községeinkben. Csak­nem minden községben van kul- túrház, park. Gondoljunk visz- sza Kecskemét, Kiskunhalas, Baja és más városaink 10 év előtti képére, közlekedési lehe­tőségeire, Soltvadkert, Madaras, Kecel és száz más községünk 10 éves fejlődésére! Hogyan lehetséges ilyen gyors fejlődés? Csak úgy, hogy új ha­talom és új közigazgatás jött létre, mely egy a néppel, úgy­hogy az önkormányzatok a mun­ka szervei, melyben a dolgozók tízezred vesznek részt. Vezetői a nép egyszerű fiai, leányai, akik becsületükkel, akaratukkal, szi­vükkel népüket szolgálják, mun­kájuk mellett tanulnak, képezik magukat. Szocialista demokráciánk nagy­szerű megvalósulása, a központi államvezetés által a területi ön­kormányzatokra ruházott poli­tikai és gazdasági hatalom lég­körében fejlődik ezer és ezer állami és gazdasági vezető. A tanácsok szervei és bizottságai útján az állampolgárok tíz- és tízezrei tanulják meg és segítik az állami munkát. Az önkor­mányzat ilyen mértékű meg­valósulása eredményeink forrása és legfőbb biztosítéka rendsze­rünk politikai alapjai további erősödésének. A történelem és az elmúlt n 10 év tapasztalatai arra intenek bennünket, hogy őriz­zük, védelmezzük demokratikus vívmányainkat a reakció, az el­lenforradalom minden megnyil­vánulásával szemben. Miként egész államhatalmunknak, taná­csainknak is meg kell valósíta- ndok az osztálydiktatúrát a köz- igazgatásban. a döntésekben, a megnyilatkozásokban. Nem en­gedhetjük sorainkba az elmúlt idők reakciós, ellenforradalmi elemeit, üldözni kell a meg­vesztegetést, korrupciót, büntet­ni kell a spekulánsokat, üzér­kedőket. Tovább kell fejleszte­nünk a tanácsok tagjaiban, ve­zetőiben és dolgozóiban a for­radalmi tulajdonságokat, hogy egyre magasabbra emelhessük a szocialista közélet erkölcsét. Tanácsainkat az 1956 októberi ellenforradalom nem állíthatta a maga oldalára, ezért támadta, s tagjainak olyan üldöztetést szánt, mint az 1919-es dicső ta­nácsok tagjainak. Ez nem kö­vetkezhetett be, mert a világ leghatalmasabb tanácsköztársa­sága segítségül nyújtotta test­véri kezét. Tíz év alatt nem nőttük még ki valamennyi hibánkat, de fá­radhatatlanul arra törekszünk, hogy pártunk politikai céljaihoz hűen végezzük az államigazga­tás, a gazdasági és kulturális igazgatás munkáját, hogy fel­számoljuk a helyenként még megnyilvánuló bürokratikus vo­násokat és fejlesszük közvetlen, őszinte kapcsolatunkat dolgozó népünkkel. Irányt szab ehhez pártunk ,VII. kongresszusának ha­tározata, amely kimondja, hogy államunk fejlődésének fő jel­lemvonása a szocialista demok­rácia megerősödése. Ez megkí­vánja a tanácsok fokozottabb aktivitását, munkájuk színvona­lának emelését, hatáskörük, tö­megszervezeti szerepük további növelését, mindenekelőtt a szo­cializmus ügyét támogató dol­gozó tömegek még tevékenyebb közreműködését a néphatalmi szervek munkájában, a gazda­sági és kulturális ügyek intézé­sében«. Fél év alatt 4500 rádiót, 850 tv-készöléket, 2200 mosógépet, 1550 motorkerékpárt és 7300 kerékpárt vásárolt megyénk lakossága Kiváló lett a Vas- ée Müaaalti Piagyhereeltedelmi Vállalat A Bács-Kiskun megyei Vas­es Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az első félévi eredmé­nyes munkájáért elnyerte a „Ki­váló vállalat” címet. Első fél­évi áruforgalmi tervét 116,3 százalékra teljesítette, az áru­forgalmi költségek csökkentésé­vel pedig 900 ezer forint terven felüli nyereséget ért el. A szép eredmény a vállalat jó kollek­tíváját, a pártszervezet és a szakszervezet hatásos tevékeny­ségét dicséri különösképpen. ' A Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat első félévi for­galma szemléltető módon bizo­nyítja az életszínvonal rendsze­res emelkedését. A legfontosabb tartós fogyasztási cikkek közül az első félévben többek között 4 500 rádiót, 850 televíziós mű­sorvevőt, 1 550 motorkerékpárt; 7 300 kerékpárt, 3 100 tűzhelyet, 2 100 kályhát és 2 200 mosógépet adott el megyénk lakosságának. /wwwvws^wwwwvwwww^ A felére csökkentették a selejtet A Zománcipari Művek öntödéjében dolgozik Madácsi Imre héttagú KISZ formázó-brigádja. Egy hónappal ezelőtt kapták meg a szocialista brigád címet. A brigád jó munkáját tükrözi, hogy a selejtet 7 százalékról 3,5 százalékra csökkenteték hat hónap alatt ugyanakkor szakmai tudásuk sokat bővült. Alkot­mányunk ünnepén a brigád több tagját megjutalmazzák. Fejlődik a kiskőrösi konzervüzem Közel 8 millió forint beruházás a második ötéves tervben A szorgalmas kollektíva megtartotta a vörös vándorzászlót Csütörtökön délután ünnepelt a kiskőrösi konzervüzem. A Du­nakeszi Konzervgyár, mely az anyavállaltuk, másodszor is el­nyerte a kitüntető élüzem címet, és megtartották az Élelmiszer­ipari Minisztérium, valamint az ÉDOSZ központi vezetőségiének vörös vándorzászlaját. A felsza­badulási munkaverseny eredmé­nyét, és a kiskőrösi konzervüzem fejlődését érzékeltetve Papp Jó­zsef elvtáirs, a vállalat igazgató­ja így emlékezett: — Tavaly, amikor jó munkánk jutalmaként először nyertük el a vörös vándorzászlót, az elv­társak még százan sem voltak az itt rendezett gyűlésen, ma pedig már kicsinek bizonyult ez a színházterem, annyi dolgozó­nak biztosítunk munkát. Az igazgató ezután arról a változásról beszélt, ami az öt­éves terv során történik majd az üzemiben. Elmondotta, a gé­pesítés már az idén megkezdő­dött. A folyamatos termelés és a jobb munkakörülmények biz­tosítása érdekében az anyavál­lalat felújítási keretének több mint a felét a kiskőrösi kon­zervüzem kapja. A második öt­éves terv során pedig előrelát­hatólag 8 millió forint beruhá­zással fejlesztik itt a termelő- kapacitást. 1961-ben 3 millió 750 ezer forintos költséggel újrend­szerű, nagyteljesítményű kazán­ház és transzformátorállomás épül. Később befőttgyártó gép­sort helyeznek üzembe és befe­jezik a tervezett üzemépületet közel 2 millió forintos beruhá­zással. 1965-ben még egy befőtt­gyártó gépsort kap az üzem, ezt megelőzőleg pedig 100 vagon be­fogadóképességű kon zervrak tárt építenek. Ifjúsági találkozó a Bugac-felsőmonostori erdőben AUGUSZTUS 21-ÉN a Bugac felsőmonostori erdőben az idén is megrendezik az immár hagyo­mányossá váló egésznapos ifjú­sági találkozót, amelyre a helyi KISZ, párt és tanács vezetői meghívják Kecskemét, valamint a környező községek Jakabszál- lás, Orgovány, Városföld és Ke­rekegyháza fiataljait. A találkozót délelőtt 10 óra­Négy emelet magas szerszámgép M. Golovina mérnöknő veze­tésével a leningrádi Szverdlov gyárban megkonstruálták az „LF—21” típusú, marógyalu- szerszámgépet, amely valóban gigantikusnak nevezhető. Ma­gassága egy négy emeletes ház magasságának felel meg, súlya 460 tonna és vasbeton talapza­ton áll. Az óriásgépen turbinahengere­ket, géptesteket készítenek, ame­lyeknek egyenkénti súlya 100 tonna-„ kor rövid ünnepi beszéd nyitja meg. Az erdőben való sétálás, barangolás és táborozás után nagyszabású kulturális rendez­vények szórakoztatják a fiatalo­kat. A nagyszabású ünnepséget reggelig tartó tánc zárja be. Qleoei szereplők az attQiLizflls 20-i ntíuorakaiL A Szabadság téri szabadiéi’! színpadon délután az Állami Áruház bábcsoportja és a ber­lini versenyen első helyet elért magyar bűvészcsoport szórakoz­tatja a gyereksereget. Este 7 órától a Hírős Együt­tes számai után Csikós Rózsi, Gellért Judit, Szilvásy Margit, Domahidy László, Darvas Szi­lárd, Molnár László. Tompa Sándor Kossuth-díjas gyönyör­ködteti — többek között — a bizonyára nagyszámú nézősereg

Next

/
Thumbnails
Contents