Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

4. oldal 1960. augusztus 20, szombat Mérnök leit az állami gondozott gyermekből Nevelőjük, gondviselőjük a társadalom volt TIZENEGY évvel ezelőtt, 1949-ben került Szijj Nándor a Bács megyei Gyermekvédő Ott­honba. Államunk — mint annyi más hasonló sorsú fiatalnak — az ő számára is lehetővé tette a továbbtanulást A kiskunfél­egyházi gimnázium növendéke lett, majd négy óv eltelte után kitűnően érettségizett Itt ismerkedett meg Tapol- csányi Rózsával, aki ugyanebbe Gyönyörű volt! Keüaen este megyénk lakosai közül is sokan gyönyörködtek a budapesti Operaház színpadán vendégszereplő moszkvai Nyemi- rovicsról és Dancsenkóról elnevezett balettszínház művészeinek játékában, a Kalóz című romantikus balett előadásában. A te­levízió nézőinek egyöntetű véleménye szerint gyönyörű volt! Képünkön: jelenet a második felvonásból. az iskolába járt, a az ismerke­désből. s. de előbb még pár szót Szijj Nándor életének alakulá­sáról. * A GIMNÁZIUM elvégzése után a Budapesti Műszaki Egye­temre iratkozott be. Kitűnő ké­pességed itt sem hagyták cser­ben: jeles eredménnyel védte meg diplomáját, bizonyítva rá­termettségét a műszaki pályára. Tapolcsányi Rózsa ugyanekkor az OR ION-gy árban dolgozatit, mint műszaki fényképész. S MOST MAR folytathatjuk a félbehagyott mondatot: ... az is­meretségből szerelem szövődött, majd — ahogy ez már lenni szokott — házasság lett a vége, s a két fiatal július 30-án a kiskunfélegyházi anyakönyvve­zető előtt örök hűséget esküdött egymásnak. Násznagynak pedig Juhász Gyulát, a gyermekvédő otthon igazgatóját, az ifjú férj egykori pártfogóját és nevelőjét kérték fel, aki örömmel vállalta a tisztséget. EZZEL MÉG nincs vége a tör­ténetnek. A fiatalok a Székes- fehérvári Vadásztölténygyárban vállaltak állást. A gyár segítsé­ge sem maradt el: háromszobás, összkomfortos lakás volt a tö­mérdek nászajándék betetézője. GONDTALANUL élhetnek. Van lakásuk, jó állásuk, azon­kívül a nagy közösség, a társa­dalom, amelyre mindig számít­hatnak. . j (kohl) A tüz-madár Alkotmányunk mindenkinek biztosítja a művelődéshez való jogot. Magasra szállhat a szellem tfiz-madara* a parázsból szabadon kirőppenhet; suhogó szelekkel szítjuk ragyogását, hogy daloljon lángoló énekeket, Oj tavaszunk kék ege alatt minden kalitka nyitva már; milliók zengik a buzdítást bátran »Dalolj, dalolj, te tűz-madár!« ö megrázza pirosló tolláit, szívünkbe szikrákat Untegeit, s homlokunkon dereng az ébredés, ba felvillództatja a hajnali fényeke: ..,Mi, akik a tudásnak hódolunk, az éjbe nem térünk vissza már; (holnapra minden emberi szívben dalolni fog a tüz-madár...) Kópiás Sándor MAGTAR TÜRIS1ÁK 3EttT]L]FÖ]LTOÖ2*í­Mielőtt rátérnénk az élmé­nyek és tapasztalatok leírására, be kell hogy mutassam az egyik barátomat, Dudog Pál elvtár­sat, a 19 éves, mindig mosoly­gós arcú, jókedvű, pirossapkás szobafestőt. Munka közben úgy jár a létrán, mint az akrobata a cirkuszban. A Kecskeméti Építőipari Ktsz KISZ alapszer­vezetének titkára. Munkatársai, de különösen a fiatalok kedve­lik ezt az eleven, ügyes fiút. Megvallom, én is büszke va­gyok arra, hogy ilyen barátom van. Tehetsége igen sokoldalú. Harmonikázik, a Hírős Együt­tesben táncol, munkásőr és a Reiszman Sándor Ifjú gárda parancsnokának helyettese. E felsorolás olvasása közben töb­ben arra gondolhatnak, hogy funkcióhalmozó. Ne higgyék! Dudog Pali ügyesen gazdálko­dik az idejével és mindenhol eleget tesz kötelezettségének. Éppen ezért javasolta a KISZ- bizottság külföldi útra is, mert a közéletben betöltött szerepé­vel megérdemelte, hogy az If­júsági Expressz Utazási Iroda egyik túristacsoportjával részt vegyen a bécsi túrán. Az osztrák fővárosban — Először jártam külföldön, Bécsben, a keringők városában, ahol egyik legkedvesebb zene­szerzőm, Johann Strauss élt és dolgozott — kezdi élményének ismertetését a városi KISZ-bi- zottság irodájában, ahol töb­ben hallgatjuk. — Derűs, szép, napos Idő volt, amikor megérkeztünk. Első ütünk a szállodába veze­tett, melynek harmadik emele­tén kaptunk szobát. Az ab­lakból jó kilátás nyílt a város­ra. Elmerengtem a táj szépsé­geiben, és fülemben a Kék Duna keringő dallama csengett. — Ott-tartózkodásunk idején megtekintettük a Schönbrunn- kastélyt, amely az 1700-as évek­ben épült. Ebben a palotában lakott Mária Terézia, József császár és más uralkodók. Még Napóleon is járt a hatalmas palota gazdagon díszített helyi­ségeiben. A kiváltságosok nem sajnálták a pénzt, az emheri fáradságot palotájuk díszítésé­re. Az épület ma már múzeum, de visszatükrözi a régi millio­mosok gondtalan életét — Kirándulásaink során meg­tekintettük a szobolyai várat és néhány pillantással végig­mértük Károly főherceg lovas­szobrát, aki a Napóleon elleni hadjáratban a bécsi hadsereg­nek volt a fővezére. Felkeres­tük a városban a szovjet hő­sök emlékművét is. A bécsi dolgozók sohasem felejtik el, hogy a fasizmus igája álól a Szovjetunió hős katonái vérük hullatásával szabadították fel őket. Tetfenért rágalmazók — A bécsi utcán sétálva egy magyarnyelvű újság, az Üj Hungária keltette fel érdeklő­désünket. Az első oldalon or­dító betűk reklámozzák: „Hús-, zöldség-, kenyérhiány Budapes­ten.” Belelapoztunk az újságba. A második oldalon a Ganz Va­gongyár munkásainak életéről szóló írást olvastuk, „Minden­ki lopik egyszer” címmel. Az írás szerzője azt állítja, hogy a gyár dolgozói lopnak, és akit elfognak, az azoktól elszedett tárgyakból kiállítást rendez­nek. — Mi idehaza tudjuk, hogy fővárosunkban nincs kenyér­hiány és a gyári dolgozók nem tolvajok. Lehet, hogy az Üj Hungária cikkírója is tudja ezt, mégis felháborítóan hazudik, semmitől sem riad vissza, hogy szocialista hazánkat ócsárolja és befeketítse a bécsi munká­sok és olvasók előtt. Leleplezett „amerikai turista" Az egyik délben ebéd köz­ben egy amerikainak titulált fiatalember kereste fel társa­ságunkat. Csau-csau, szia, oké szervusztok üdvözlő szavakkal akarta tetszésünket megnvemi. Még be is mutatkozott. Kovács Tmrének vallotta masát és azt állította, hosy amerikai áHam- nolgár, turista és szabad idejét Bécsben tölti. — Nagyszerű karrierjéről akart bennünket messvőzm. Turpissága azonban hamar le­lepleződött. A meglepetést az okozta, hogy másnap lementünk a szálloda halijába, és ott fel­ismertük a mi „amerikai turis­tánkat” a pult mögött hajlon- gani. Amikor meglátott, elpi­rult, mert többé nem tagadhat­ta, hogy a szállodának nem ép­pen a magas beosztású személy­zetéhez tartozik. * TANULSÁGOS kirándulásá­nak élményeiből ízelítőképpen ezekről tájékoztatott bennün­ket, mi pedig az újság olvasóit. Dudog Pál elvtárs megígérte azonban, hogy hamarosan több beszámolót tart útjának tapasz­talatairól a KlSZ-szervezetek- ben. Az érdeklődők ott szemé­lyesen találkozhatnak, beszél­gethetnek Bécsben járt kiszis- tánkkal. Polgár István KISZ-tudósító Tizenöt fiókkönyvtár működik Kecskeméten A megyeszékhe­lyen 15 fiókkönyv­tár működik. Tisz­teletdíjas könyvtá­rosok látják el az olvasómozgalom fejlesztésével kap­csolatos teendőket; A megyei könyv­tár az első félév­ben 11800 forint tiszteletdíjat fize­tett ki a munkáju­kat lelkiismerete­sen, szakszerűen végző könyvtáro­soknak; A fiókkönyvtárak 5200 kötet könyvvel rendelkeznek, s az első félévben a kölcsönzött kötetek száma meghaladta a 22 ezret. Több mint 1500 beiratko­zott olvasóval di­csekedhetnék a fiókkönyvtárak. A tiszteletdíjas könyvtárosok kö­zül Bozóki József- né, Tóth Ferencné és Szabó Imrémé munkája emelkedik ki. Szabó Imréné, a kecskeméti Hargita utcai fiókkönyvtár vezetője kölcsönzés közben. Szöveg: Bieliczky Sándor. Fotó: Pásztor Zoltán. Sikeres volt az első félév A tiszaújfalusi Petőfi^ Terme­lőszövetkezet 1959 késő őisszén alakult 921 holdon 550 hold szántófölddel, 71 taggal. Egy- egy tagra tehát nyolc hold föld jut, ami azt jelenti, hogy ke­mény munkát kell végezni a ta­goknak, ha íöldjüket gondosan akarják művelni. Az eddigi eredmények azt mus; tátják, hogy ezzel nincs is sem­mi baj sem. Eddig háromszori osztottak munkaegység-előleget, s tíz nyugdíjasuk is békésen éM hét. « Igen szép eredményt hozott a borsó, amelyből 67 ezer forint bevétele volt a tsz-nek. A kalá­szosok terméshozama ugyan kö­zepesnek mondható a szárazsás miatt, de az utóbbi hetek csapa­dékos időjárása a vártnál job-; ban javított a kapásokon. Szépen szaporodik az állatál­lomány. 51 szarvasmarha, ti 3 anyakoca, — átlagban 8—9 ma­laccal — van óljaikban, s ez év­ben már 25 hízót adott át a tea az Állatforgalmi Vállalatnak. Baromfiból 150 500 csirkére szer­ződtek, mig 153 libát megtömvej adnak át. Mindezekből az lát-! szik, hogy az új termel ős zö-4 vetkezet első féléve sikerrel zá-4 rult. ooooooooooooe Iskolások figyelem! Megnyílt kisegítés céljából az Iparcikk Kisker. Válla­lat papír, írószer pavilonja Q Kecskeméten a Nagykőrösi utca és Koháry u. sarkán. Mindennemű iskolai cik­kek beszerezhetők. 1929 _ OOOOOOOOOOOOOOOQOOOOQ i \ 1 Kitűnni vagy feltűnni? donképpen a tánccal? A tánc a fiatalok egyik leg­kedveltebb szórakozása. Minden bizonnyal ez régen is így volt. Minden kor fiatalsága szeretett táncolni. Éppen ezért a táncnak hagyománya, inteligenciája van. Régebben túl merev szabályai voltak. A természetes fejlődés ezt enyhítette. A modern irányzat a táncpar­kettra is bevonult, de nem olyan célzattal, ahogy leple alatt egye­sek az ízléstelen vonaglásokat, rángatózásokat értelmezik. Szo­cialista kultúránk hagyomány­tisztelő. Szívesen vennénk, ha a tánczenekarok többet játszaná­nak csárdásokat. Minden felfo­gással ellentétben, a csárdásnak is helye van bájos szépségével, üde temperamentumával a mo­dern táncok között. A művelt ember kulturáltan szórakozik. A vonaglásba fekte­tett többletenergiát inkább ön­maguk művelésére fordíthatnák egyes fiataljaink. Járjanak el KISZ összejövetelekre és vegye­nek példát más mai fiatalok vi­selkedéséről. Ne feledjék, hogy kitűnni, vagy feltűnni az merő­ben különböző dolog. Tábori László Szombaton este a Sörkert tánc-szigetén figyeltünk fel a ma már szórványosan előforduló táncparódiára. Egy fiatal pár a zene gyorsuló ütemére görcsö­sen rángatózott. Szerencsére a vendégeket nem sokáig botrán- koztathatták nyugatmajmoló táncstílusukkal, mert közbelé­pett Kökény Sándor felszolgáló és valamit jól megmagyarázha­tott a táncolt' párnak, mert azok azután már rendesen táncoltak. Ugyanezen időben még egy táncos pár hívta fel a figyelmet, A leány fehér alapon kék pettyes ruhában, a fiú szürke öltönyben táncolt. Az ő táncuk is modern volt, de a józan ízlés határáig. Mozdulataikon látszott a finom­ság és a tökéletes tánctudás, Azok a vendégek, akik az előbbi eseten megbotránkoztak, majd- hogy nem megtapsolták őket. Ezzel tulajdonképpen véget is érne történetünk. A befejezés előtt azonban szeretnék még ah­hoz a kisebbséghez szólni, akik nem értik meg oly gyorsan a fi­gyelmeztetést, mint történetünk első részének szereplői, hanem azzal érvelnek, hogy nem a XIX században élünk. Ebben igazuk van, de mi is a helyzet tulaj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents