Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
I960, július 19, kedd 3. oldal Jobb módszerek alkalmazásával pótolhatók az időjárás okozta károk Augusztus 20-án, Alkotmányunk napján ünnepli a Helvéciái Állami Gazdaság működésének a tizedik évfordulóját. ^A közelgő jubileumra való tekintettel meginterjúvoltuk jHuszta János elvtársat, a gazdaság főkertészét, aki a következőket mondotta a hatalmas szocialista szektor eddigi eredményeinek elérésében szerepet tjátszó tényezőkről, s az ez évi munkáról, a megoldandó feladatokról : — A statisztikai és mérlegadatok egyaránt azt igazolják, hogy gazdaságunk végérvényesen rátért a termelékenyebb, szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. A gazdaság megalakulása" óta eltelt közel tíz esztendő tapasztalatai, a mind kedvezőbb anyagi feltételek, valamint pártunk és kormányunk helyes politikája nyomán kialakult légkör megteremtették az alkotó munka kibontakozásának lehetőségeit. Megerősödött és összekovácsolódott a dolgozók és vezetők kollektívája. — Több új, korszerű termelési eljárás, üzemi- és munka- szervezési módszer bevezetését kezdeményeztük. Űttörő volt gazdaságunk a szőlő- és gyümölcstermelés kor*plex gépesítésének, valamint az ezt lehetővé tevő telepítési rendszerek kialakításában. A kedvezőtlen időjárás sem csökkenti a jövedelmet r _ Ezt az évet bizonyos hátrá nnyal kezdtük, mert az elő- eő évi kora-őszi fagyok, s a kedvezőtlen téli időjárás megtizedelték a rosszul beérlelt Szőlővessző állományát, de károsító hatása volt az időjárásnak az almára és a kajszira is. Ezek a termelésünk végső eredményét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők parancso- lóan megkövetelik gazdaságunk minden vezetőjétől és dolgozójától a még körültekintőbb munkát, a jobb és olcsóbb módszerek alkalmazását ahhoz, hogy az idei esztendő is nyereséges legyen. Mennyibe kerül egy hold szőlő nyitása — Ha ez évi munkánkat a számadatok alapján elemezzük, megállapíthatjuk, hogy egyes üzemegységekben a dolgozók és vezetők egyaránt megfelelő összhangban dolgoztak, hogy valóra váltsák közös jelszavukat: több, jobb és olcsóbb terményt és terméket adjunk a népgazdaságnak. Ilyen, viszonylag szervezettebb munkát fejtettek ki a helvéciai és az ágasegyházi üzemegységben. Ezekben az üzemegységekben megfontolt vezetéssel dolgoznak, időben és jó minőséggel végzik a munkát, ugyanakkor a dolgozók keresete is viszonylag a legtöbb. A helvéciai központi üzemegységben például egy katasztrá- lis hold termőszőlő nyitása 440,—, az ágasegyházi üzemegységben 457,—, a kerekegyháziban pedig 525,—, a Kláber- telepen viszont már 720,— forintba került. — Az almafák téli permetezésénél a központi üzemegységben egy termőfaegységre 12,30, az ágasegyházi üzemegységben 8,07, a szikraiban 9,63, a külsőtelepi üzemegységben 13,12, a köncsögiben 15,63, míg Kerekegyházán 22,37 forintot költöttek. Bárodon is érdemes baromfit nevelni [ (Községi tudósítónktól.) ' Dávödön a tavasszal alakult (termelőszövetkezetek egy része különböző indokok miatt nem gondolt a baromfitenyésztésre. (Volt a községben olyan termelőszövetkezet is, ahol ugyan elhatározták, hogy foglalkoznak a baromfitenyésztéssel, de ezt a későbbiek folyamán aztán elhanyagolták. lenleg meglevő 380 anyapulyka mellett 2900 kispulykával, 4700 csirkével és 3000 kacsával rendelkeznek. Elhatározták, hogy ebben az évben 5000 vágóbaromfit szállítanak a városi piacokra. * Követhetnék az Augusztus 20 Termelőszövetkezet példáját, hiszen előnyükre válna — a többi dávodi termelőszövetkezetek is. Molnár János A jó gazdaságban is akad javítani való — E néhány adat érzékelteti, hogy nem mindenütt megfelelő a munka, s van mit javítani még ott is, ahol a számok most kedvezőbbek. Sok még a tennivaló szinte valamennyi üzemegységben a munka minőségének javítása, a gépek, traktorok, fogatok jobb. termelékenyebb kihasználása körül, az anyagfelhasználás, az anyag tárolása (műtrágya, növényvédőszer) tekintetében, a szerves- trágya-kezelés, a gépek tárolása és több helyen a majorrend vonatkozásában, —* Az előző évek jobb eredményein nem szabad megpihennünk. Annál is inkább, mert a kedvezőtlen időjárás következtében hátránnyal indultunk. Ki kell érdemelnünk az idén is azt az elismerést, amelyben eddigi munkánk alapján részesültünk. Ha — a dolgozók és vezetők — a közös cél érdekében még nagyobb összefogással munkálkodunk, az eredmény nem marad el az idén sem — fejezte be tájékoztatását a Helvéciai Állami Gazdaság főkertésze. T. L Egy rendelet margójára Megmagyarázzuk a bizonyítványunkat Kevés vállalatnak volt fennállása óta annyi országos irányító hatósága, mint Kecskeméten az Ingatlankezelő Vállalatnak. Immár a hetediket tartják számon, remélhetőleg hosz- szabb ideig. így alakult ki egy olyan visszás helyzet, amit egyik vállalatnál sem tapasztalunk. A Kecskeméti IKV vezetőinek minden mérlegkészítés alkalmával »meg kell magyarázniok bizonyítványukat«, vagyis azt, hogy az egy főre eső termelési* érték állandó csökkenése csak látszat dolog, mivel az ő mérlegrendszerük nem mutatja a vállalat tényleges működése alapján előállott termelési értéket. A mérlegvalódiság elvének ez a különös értelmezése 1957. március 27-én kiadott furcsa rendelettel kapcsolatos. Akkoriban a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium megszüntetésével, az irányító hatóság egy része a Minisztertanács Titkársága Tanácsszervek Osztályába olvadt be, mint kommunális csoport. 5156-1/1957/1. szám alatt ez a csoport adta ki a következő rendeletet: »A saját vállalkozásban végzett épületjavítási munkák (épületTöbb mint hat anyakoca százboldanként A kecskeméti Egyetértés Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Ez annál is inkább érthető, mert a termelőszövetkezet elnöke dr. Kellermann Sándor kiváló állattenyésztési szakember. 170 anyakocánk van eddig — magyarázza a termelőszövetkezet elnöke. — Ez azt jelenti, hogy több mint hat anyakoca jut 100 katasztrális szántóra Egyszóval mi a megyei, valamint a járási pártbizottság határozatát máris túlteljesítettük. Az a tervünk, hogy jelentősen növeljük a sertéslétszámot. A kocáknál figyeljük az egyedi teljesítményeket. Szinte tudományos alapon elemezzük egy-egy jószág előnyös tulajdonságait. A kiváló egyedeket szaporítjuk elsősorban. Háromszor 20 férőhelyes fiaz- tatóhoz már megérkezett az anyag. Az a tervük a tenr.előDCeeikeméti pillanatkép. Ember meg a kerékpár A baromfitenyésztés pedig ko- Inoly jövedelmet jelent a. ■terme- íőszövet kezeteknek és a gcxn dobóknak is. Példa erre a dávodi Augusztus 20 Termelőszövetke- eet, amely az elmúlt gazdasági •évben foglalkozott baromfitenyésztéssel. A tsz-ben a baromfi gondozók havonta átlag 2500 'forintot kerestek. Itt nem hanyagolják el a baromfjtenyész- ‘fést ebben az évben sem. A jeszövetkezet tagjainak, hogy saját erőből még építenek háromszor húsz férőhelyes sertésfiaz- tatót. A közös gazdaságnak jelenleg 420 süldője, 151 hízója van. Folyamatosan hizlalnak, ezáltal állandó bevételre tesznek szert. Szorgalmazzák a szarvasmarhaállomány növelését és a minőség javítását. 105 tehenük, 10 hízómarhájuk, 33 növendékbikájuk, 83 növendék üszőjük van. A növendékjószágokat szabadtar- tásos istállóban 'nevelik. K. S. felújítási és karbantartási mun-> kák) értéke, teljesítményi (termelési) értékként nem szerepelhet a mérlegben. Utána nem sokkal történt egy újabb átszervezés. Azóta a vállalat országos felügyeletét az Építésügyi Minisztérium gyakorolja, de ez a visszás rendelkezés azóta is érvényben maradt, bosszúságára nemcsak a vállalatnak, hanem a városi és megyei felügyeleti szerveknek is. 4 Gyakorlatban így fest a helyzet: Az IKV mérlegében szerepeltetheti a lakbérbevételt és az ingatlanközvetítői díjbevételt. Az a tény viszont, hogy a vállalat 1959-ben közel 2 millió forint értékű sajátrezsis épületkarbantartást' végzett a mérlegben nem szerepelhet. Az élet viszont azt követeli, hogy a vállalat éppen azt a részleget fejlessze, (épület- karbantartók) melynek termelési értéke az IKV munkájának tényleges eredményeit nem tükrözi. Ez a részleg 1958-ban még csak 38 fő volt. Jelenleg ennek éppen a duplája. A most készülő félévi mérleg így az egy főre eső termelés további csökkenését fogja mutatni. \ Ennek a tarthatatlan helyzetnek megváltoztatása érdekében a megyei tanács v. b. építési osztálya már a minisztériumban is felszólalt. Ez ideig eredménytelenül. Ennek ellenére a megyei tanács végrehajtó bizottságának meggyőződése, hogy az állami kezelésben levő házak jobb karbantartását csak a házi építőipari részleg fejlesztésével lehet biztosítani. Idén ennek a részlegnek termelési értéke előreláthatólag megközelíti majd a 3 millió forintot. Mi pedig reméljük, hogy az Építésügyi Minisztérium rövidesen hatálytalanítja az említett visszás rendeletet. Sándor Géza EZÉRT ADTUK EL IRAKNAK , Kisvendéglő nyílik a Hűkertben f Ä kecskemétiek régi óhaját »valósítja meg a közeljövőben a ttöldművesszövetkezet, mely vállalkozott arra, hogy korszerű, ezépen berendezett kisvendéglőt #iyit a Műkertben. A tanács igazgatási osztálya igénybe vette fes kiutalta a kisvendéglő szá- fnára alkalmas helyiségeket a fö !d m ű vessző vetkezetnek. A kiutalással egyidőben kötelezte Csonka Edét, az italmérés eddigi használóját és lakóját, hogy megfelelő kártalanítás ellenében két helyiséget azonnal bocsásson te földművesszövetkezet rendelkezésére, a többit pedig augusztus 15-ig ürítse ki; Így, ha a nyár elejére nem ts oldódhatott meg a város lakói áltál régóta sürgetett probléma, a nyár végén, s a következő években már kellemes szórakozóhely várja a város egyetlen közeli kiránduló helyének toga tóit. na sor, amikor a2 összegyülekezett asszonyok csoportja ráripakodott a tagbaszakadtra: „Szemtelen alak”... „Nemcsak szemtelen, részeg is”... „Szégyellje magát!” — szedték le róla a keresztvizet. A kerékpárdobő bajnok megszeppent. Hátrálva igyekezett elérni a Két- templomköz sarkát, amikor megjelent a kerékpár gazdája. Mindjárt megtudta miről van szó. Ránézett a 10—15 méterrel odébb heverő kerékpárjára, s kedvesen a marcona külsejű ember után kiáltott. — Köszönöm ember! Sosem fogom elfelejeni! Remélem még találkozunk, hogy fizethessek egy korsóval! Hogy meg tudjam keresni, felírom a gépkocsi rendszámát. Fel is írta. Vuss Imre levelező. Olvasóink közül többen megkérdezték: miért adtuk el Iraknak a Kecskeméti Gyufagyár berendezését? A kérdésre most egy képpel válaszolunk. A képen a Budafoki Gyufagyár egyik mártó gépe látható, amely naponta 25 millió gyufaszálat készít egymaga. A budafoki és a szegedi gyárban két műszakban dolgoznak és évente több mint 400 millió doboz gyufát készítenek. Ez a mennyiség bőven fedezi a hazai szükségleteket és kielégíti a jelentős exportigényeket is. Hát ezért adtuk el Iraknak a volt Kecskeméti Gyufagyár berendezéseit. szán nézték döbbenten . végig, de csak egy magas szőke szemüveges férfiben volt annyi bátorság, hogy erélyesen rászóljon a tagbaszakadtra. — Bajnokságot is nyerhetett volna ezzel a dobással! Mi lett volna jó ember, mit nyert volna ha nem dobja, hanem szépen elteszi az útból a kerékpárt? A jó ember a kérdésre, kérdéssel felelt. —- De, mi lett volna ha az autó rámegy?! Egy alacsony, de vállas férfi, — aki a boltajtóból látta a klasszikus dobást — a kerékpárdobó elé állt, s keményen a szemébe nézett. — Mi lett volna akkor, ha kerékpár a magáé és én dobom el, úgy ahogy maga? Már-már tettle- gességre került volEgy kerékpár ! hevert az 1101-es | csemegebolt előtti | keskeny úton. A ; kerékpár gazdája a ; boltban vásárolt, s ! nem tudott arról, ; hogy a kerékpár el- | dőlt, éppen rá a \ keskeny útra. Egy szénnel megrakott teherautó fordult be a bolt elé, s a kerékpár természetesen útban volt. A gépkocsi fékezett, s zajos csapódással kinyílt a vezetőfülke ajtaja, ami mögül tagbaszakadt külsejű ember lépett elő. Káromkodva a kerékpárhoz ment, felkapta az útról, s nagy ívben a Kossuth-szobor irányába dobta. A kerékpár csörömpölve ért a földre, ahol két cigánykereket és másfél bukfencet vetett, majd öt-hat métert csúszott a keramit téglákon. Ezt a pompás dobást legalább hu-