Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

ft. oldal 1960. Július 17, vasárnap Moszkvai képek Fényképezte: Pásztor Zoltán. Nemcsak az utcáin óriási a . x'galom, az áruházak is állan­dóan zsúfoltak. Moszkvát sok * százezer vidéki keresi fel na­ponta, ezek nagy része ellátogat Fegyelmezetten sorbaállokkal találkozunk mindenfelé. De a számtalan áruház valamelyi- b leghosszabb sort azok alkotják, akiket télen-nyáron kiló- kébe. Mi is kukkantsunk be a méteres sorban türelmesen várnak, hogy leróhassak kegyele­Jütaet a szovjet nép nagy halottal előtt a Mauzóleumban. ban a vásárló mindent megtalál, Moszkvába későn köszönt be az este, de végül csak elcsende­sednek az utcák, kiürülnek a parkok, csak a telhetetlen sze­relmesek gyönyörködnek a fo­lyó meg-megcsillanó habjában. Hat nap nagyon rövid idő és Moszkva nagyon nagy, de ea alatt a rövid idő alatt is ízelítőt kaptunk a szédületesen fej­lődő város éltéről, és megelevenedett előttünk a múlt, a Kreml évszázados falai, a fegyvertár kincsekkel tömött üvegszekré­nyei között és szinte megfogható közelségbe kerültünk a di­csőséges forradalomhoz a Lenin múzeum látogatóktól népes termében. De már elérkezett az indulás órája, a repülőgép ab­lakából intünk búcsút az egyre távolodó, vendégszerető vá­rosnak. Gondosain titkolt szorongással szállt be 32 Bács mégyei turista a Ferihegyi répülőtér betonján álló TU 104-es utaisszállító gépbe De ahogy múlt az idő, úgy drültek fel az arcok, mire fel­szolgálták az ebé­det, már mindenki elégedetten gyö­nyörködött a go- molygó felhőóceán­ban. Rövid két órás légiüt után alig érezhető zök­kenővel értünk föl­det Moszkva új nemzetközi repülőte­rének betonján. Né­hány perces vám- vizsgálat után már a Moszkva felé ve­zető úton haladt buszunk. 'Az első meglepetést a forga­lom nagysága okozta. Hatos sorokban áramlik az autók fo­lyama a széles utcákon. A legforgalmasabb útkeresztező­déseknél földalatti átkelőhelyek biztosítják a forgalom gyorsa­ságát, a gyalogosok biztonsá­gát. A hűvös folyó után jólesik a kép­tár kellemes mele­ge. A Tretyakov képtár világhírű gyűjteményét az orosz, az amerikai, angol, kínai láto­gatók egyformán áhítattal szemlélik. De nemcsak az átkelőhelyek kerülnek a föld alá, hanem az egymást keresztező utcáknál is aluljárókat építenek. Hama­rosan elkészül a Gorkij utca első ilyen aluljárója, Csípős a szél, de mégis vi­dám dal száll a folyó felett. A vízibuszok utasai — vidám úttörők — köszöntik dalukkal a sok vihart látott Kreml falait A játékosan egymást kergető felhők alatt messzire ragyog­nak a tornyok égővörös rubin-' csillagát Igaz, hogy az idő kicsit hű­vös, de azért érdemes felülni a Gorkij park büszkeségére, a több emelet magas óriáskerék­re. Gyönyörű a kilátás. Az egyik oldalon a gomba módra szaporodó lakótömbök százat a másik oldalon, a folyó túlsó ■ oldalán a Lenin hegy tetején ’ az egész környéket uralja aa egyetem hatalmas épülete.

Next

/
Thumbnails
Contents