Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

I960, július 15, péntek 5. oldal TÖBB IS TELNE TŐLÜNK: 25 fnitliá Udyitt 0-0 mittiá Beszélgetés a Központi Bizottság határozatáról — Mirajtunk nem múlik. — Ezt a rövid, de biztató választ adta a szerelőműhely egyik épü­letasztalosa, amikor a Központi Bizottság határozatáról beszél­gettünk. Hasonlóan nyilatkozott a többi szakmunkás is, amikor szóba hozták, hogy a határozat értelmében nagy feladatok vár­nak az üzemre. Horváth elvtárs, a vállalat igazgatója pedig eny- nyit mondott: — Több is telne tőlünk. Már az idén is túlteljesítik a tervet Az üzemlátogatás után ennek feltételeiről beszélgettünk a ve­zérkarral a Kiskunhalasi Fa­ipari Vállalat igazgatói irodájá­ban. Előttünk számokkal teleírt papírlapok, különböző variációi az elképzeléseknek, lehetőségek­nek. A műszakiak között csak a részleteket illetően van vita. Egészében osztják az igazgató véleményét. Éves tervelőirányzatuk 12 mil­lió forint értékű ajtó- és ablak­tok, parketta és konyhai kisbú­tor. A műszaki intézkedési terv, — amit bátran nevezhetünk el­lentervnek is, hiszen a dolgozók vállalásai is összesítve vannak benne — ennél többről beszél. Terven felül 1 200 000 forint ér­tékű árut adnak 1960-ban a népgazdaságnak. íme egy pár szám, ami ennek realitását alá­támasztja. Egyre nő a termelékenység Az elmúlt évben egy-egy ajtó­vagy ablaktok gyártási ideje 12 perc volt. Idén ez a gépesítés fokozásával, több újítással és technológiai változtatásokkal 9 perc alá csökkent. A parkettagyártásnál még szembetűnőbb lesz a termelé­kenység emelkedése. Jelenleg négy gépes rendszerben 22 000 négyzetméter készült az első félévben. A műszaki intézkedési ervben egy újabb nagy telje- űtményű parkettagyártó gép be­szerzése szerepel, amit önkölt- ; égcsökken tő hitelből az ősz fo- yamán helyeznek üzembe. Ez, /alamint egy kidolgozás alatt evő újításunk biztosítani fogja, logy előreláthatólag 55—60 szá- •alékkal növekedjék a termelés s hasonló mértékben emelked­ők a termelékenység. — Itt tehát nem lesz hiba — mondja az igazgató. — A Köz- onti Bizottság határozatára zonban ilyen válasz nem ele­endő, hiszen az abban foglal- ik évekre előre megszabják a dadátokat. — Mi akkor a feltétele annak, ogy az üzemtől több is tel­in? — A határozatnak arra a ontjára gondolunk, ahol a be- íházási összegek legcélszerűbb i leggazdaságosabb felhaszná- sára hívja fel pártunk a fi- 'elmet. — Megítélésünk szerint — ól közbe a főkönyvelő — ezt ;m értelmezik egyöntetűen. — Konkréten mire gondol? — Arra, hogy a miénkhez ha- nló jellegű vállalatoknál nin- en arányban a beruházások szege a várható termelési fel- tással. — önök hogy számolnak en vonatkozásban? Öt és félmilliós beruházással 25 milliós termelés — Az ötéves terv folyamán — szi át a szót újból az igaz­ié — vállalatunk előrelátha- ag 5 500 000 forint értékű épí i, gépi és szociális beruhá- :t kap. Ennek ellenében vél­tük, hogy a jelenlegi 12 mii- val szemben, az ötéves terv lén már évi 25 millió forint ékü árut termelünk. Azonban amikor ezeket a számításokat végeztük, a határozat ilyen konkrét részleteit még nem is­mertük. — Éne mondták tehát, hogy több is telne tőlünk? — Igen. Elgondolásunk pedig a következő: Az említett beru­házásnak egy részét importgé­pek képezik. Köztük már több automata berendezés is szere­pel. Építési beruházást viszont csak mintegy 800 négyzetméter alapterületű műhelycsarnok épí­tésére irányoztak elő. Ha nyolc milliót kapnánk, negyvenet vállalnánk! Mi nem kérünk sokat. Amit mondok, alaposan meghánytuk, vetettük. Emeljék fel a nekünk szánt beruházás összegét öt és félről nyolc millió forintra. Mi ehhez hozzáadjuk saját erőfor­rásainkat és vállaljuk, hogy az ötéves terv végén az évi 25 millió helyett 40 millió forint értékű nyílászáró szerkezetet, parkettát és konyhabútort gyár­tunk. így értjük mi azt, hogy több is telne tőlünk. Mi pedig hozzátesszük: a kis­kunhalasiak javaslata megfelel a beruházási összegek legcélsze­rűbb és leggazdaságosabb fel­használási elvének. A megye érdeke, különösen pedig Kiskunhalas környékének iparosítása megkívánja, hogy a faipari vállalatnál több is tel­jen a Központi Bizottság hatá­rozatánál- végrehajtásában. Sándor Géza Egy szál gyufa - többezer forint kár Sok, de úgy látszik, mégsem elég, figyelmeztető cikket ír­tunk már a szülőkhöz: ne hagy­ják a gyújtó szerszámokat gyer­mekeik keze ügyében, mert a gyufával játszó gyermekek sok kárt és végzetes szerencsétlen­séget okozhatnak. Cseh János, Kunszállás, ta­nya 746. szám alatti lakos 6 holdas egyénileg dolgozó paraszt tízéves gyermeke is ezt a veszé­lyes játékot választotta. A dűlő­ül szélén ágakból sátorszerű kunyhót tákolt össze, szalmával kibélelte. Játékból meggyújtot­ta a szalmát, azután kalapjával el akarta oltani, azonban nem sikerült. A tűz gyorsan terjedt, és átkapott az úttól 5 méterre levő, a kunszállási Alkotmány Tsz tulajdonát képező mintegy 150 métermázsa árpaszalmára. A községi önkéntes tűzoltóság gyorsan kivonult, de vízhiány miatt nem tudták a tüzet el­oltani. Értesítették a félegyházi tűzoltókat is, de akkor már az egész szalma égett és csak egy részét sikerült megmenteni. A kár több ezer forint, me­lyet az Állami Biztosító meg­térít a tsz-nek, azonban a nép­gazdaságot újra súlyos kár érte a gyermekjáték következtében» T. M. A káderuliiIlkáról tanácskozott a kalocsai járási pártbizottság A kalocsai járási pártbizott­ság legutóbbi ülésén a káder­munka helyzetéről és felada­tairól tanácskoztak. A végrehajtó bizottság beszá­molója — amelyet Karászi Jó­zsef elvtárs terjesztett elő — elemezte az elmúlt 15 év káder­munkájának tapasztalatait. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a kádermunkában lényeges előrehaladás tapasztalható, Félegyházi látogatók az Izsáki Állami Gazdaságban A Kiskunfélegyházi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya a napokban látogatást szervezett az Izsáki Állami Gazdaságba. A tapasztalatcsere-látogatáson a járás négy köz­ségéből mintegy 40 tagú — tsz-vezetőkből, tsz-tagokból és egyénileg dolgozó parasztokból álló — küldöttség vett részt. Az állami gazdaságban a nagyüzemi szőlőművelés és nö­vényvédelem módszereit tanulmányozták. A részvevők megelé­gedéssel nyilatkoztak a látottakról és igen sok szó esett arról, hogy hazatérve hogyan tudják mindezt hasznosítani. Ezúton mondanak köszönetét a gazdaság vezetőinek, akik tudásuk leg­javát adva fáradoztak a látogatás eredményessé tételén, Ormándi János Kunszállás! tsz — jakabszállási szemmel (Községi tudósítónktól.) A véletlen hozott össze Kun­szálláson Kertész Károllyal, az ottani Alkotmány Termelőszö­vetkezet elnökével. Kertész elv­társ rövid találkozásunk alatt sokat beszélt termelőszövetke­zetükről és a dolgos tsz-tagok munkájáról. Termelőszövetkezetük 1400 holdon gazdálkodik és minden százholdas területre jut nyolc darab anyakocájuk. Ez felül­múlja még a járási átlagot is, hiszen az mindössze öt darab száz katasztrális holdanként. Je­lenleg a tsz 60 anyakocával rendelkezik. Jól fizet az idén az őszi ár­pájuk is- Bár az időjárás nem volt a legkedvezőbb, holdan­ként mégis elérik a 14 mázsa 80 kilót. Búcsúzóul elmondotta a ter­melőszövetkezet elnöke, hogy ebben az évben a tervek sze­rint 35 forint 40 fillért oszta­nak munkaegységre. Ez annál is inkább szép eredmény, mert saját erőből építkezik a ter­melőszövetkezet és nemsokára elkészül a villanyhálózatuk is. Galló István Jakabszállás Tíz fiatal érkezett haza megyénkbe a hódmezővásárne- lyi hathetes KISZ-iskoláról. Az iskoláról hazatért kiszesek kö­zül hatan a kecskeméti KISZ- alapszervezetekben hasznosít­ják majd az iskolán tanultakat. ami különösen az ellenfor­radalom óta eltelt időben jelentkezik erőteljesebben. A kádermunka sikerében sze­repe van a párt helyes poli­tikájának. — örvendetes — állapította meg a v. b. —, hogy a káderek politikai és szakmai képzettsége megfelelő szervező és felvilágo­sító munka hatására gyorsan növekszik és ennek következté­ben a vezető beosztású elvtár­sak feladataikat egyre eredmé­nysebben látják el. A párt helyes politikája, a szavak és a tettek egysége növelte a párt iránti bizal­mat és ezzel együtt nőtt a káderek megbecsülése is. A kádermunka javulása tükrö­ződik abban is, hogy a vezető beosztású párttagok és párton- kívüliek hosszabb ideig dolgoz­nak munkakörükben, nem cse­rélődnek olyan gyakran, mint korábban. A beszámoló utalt arra, hogy a kádermunka sikerei nem te­hetik elbizakodottá a pártbi­zottság tagjait. Az élet követel­ményei egyre nagyobbak és csak azok az elvtársak áll­ják meg a helyüket, akik állandóan tanulnak, képe­zik magukat, együtt fejlőd­nek a növekvő feladatokkal. Szó volt az értekezleten a kádermunka néhány fogyaté­kosságáról és egyes elvtársak magatartásában előforduló hi­bákról is. A pártbizottság eré­lyesebb fellépést határozott el a párterkölcs nézetével össze­egyeztethetetlen jelenségek le­küzdésére. Nyíltan, őszintén be­szélnek a párttagokkal, idejé­ben figyelmeztetik őket hibaik­ra, és ha ez nem húsznál, a szervezeti szabályzat előírásá­nak megfelelően fegyelmi el­járást foganatosítanak. A pártbizottság elé terjesz­tett beszámoló egyébként jog­gal állapította meg, hogy a párttagok magatartásának javulása kedvezően befolyá­solja a párt tömegkapcso- iatának alakulását, és elősegíti, hogy a pártszer­vezetek felsorakoztassák a púr- tonkívüli dolgozókat a párt po­litikájának megvalósítására. A végrehajtó bizottság be­számolóját követő vitában tizen­egyen szólaltak fel, közöttük a megyei pártbizottság képviselője is. A vitában részt vevők egyet­értettek a beszámolóval és a maguk tapasztalataival egészí­tették ki az elhangzottakat. Rá- mutattak, hogy a párt kádereinek nemcsak a pártapparátusban tevé­kenykedő vezetők tekinthe­tők, hanem oda számítják mindazo­kat a pártonkívülieket is, akik különböző beosztásokban mun­kálkodnak a szocializmus épí­tésén. 'A felszólalók bírálták a vég­rehajtó bizottság tevékenységét, mert nem minden esetben ké­rik ki az alsóbb pártszerveze­tek véleményét az őket érdeklő káderügyekben. A pártbizottság élénk, sokol­dalú vita után megfelelő ki­egészítésekkel elfogadta a be­számolót és határozatokat ho­zott a kádermunka tovább’ javítására, Szabó Sándor A könyvtár se legyen „mostohagyerekí6 A kiskunfélegyházi já­rásban elszomorító képpel ta­lálkozunk, ha benyitunk a fa­lusi könyvtárakba. Agyon- nyűtt, kirojtosodott szegélyű könyvek gubbasztanak a pol­cokon. Jó ideig állták az idő viharát, nevelést és szórakozást nyújtottak a művelődni vágyó parasztoknak. De... ma már — a tartalomtól nem függetlenül — a könyvek külseje iránt is KÉP SZÖVEG NÉLKÜI, kulturáltabb igénnyel lép fel az olvasó. S ez a fontos té­nyező gyakorta elsikkad, elke­rüli egyesek figyelmét. Az elsárgult könyvek több­sége régi. Ügy tűnik, mintha itt lenne a határkő, s hiába böngésszük a statisztikát, mai életünket tükröző szépirodalmi alkotások úgyszólván »száműzet­tek« a könyvtárakból. Miben keresendő az egyolda­lúságra kárhoztatott falusi könyvtárak sorsának ilyen ala­kulása? A könyvtárügy iroda­lompolitikai jelentőségét jobban kellene érezniük a járások és községek vezetőinek, s az er­kölcsi támogatás mellett az eddigieknél jóval több anyagi juttatásban kellene részesíte­niük a könyvtárakat. Ez az egyik legfőbb oka a járási és falusi könyvtárak szegénységé­nek. A félegyházi járási könyvtár a múlt évben 11 560 forintot ka­pott állományának bővítésére, a falusi könyvtárak pedig 18 700 forintot. Ugyanakkor a bácsal­mási járási könyvtár a múlt év­ben 27 600, a falusi könyvtárak Redig 41 ezer forint értékű szép­irodalmi alkotásokkal gyarapí­tották állományukat. (Úgy vél­jük, szembetűnő a kulturálódást elősegítő és megalapozó különb­ség.) Kiskunfélegyháza olvasóinak 18 százaléka munkás. A mun­kásolvasók számát tekintve a legjobb a megyében. De... Még jobb lehetne, ha könyvkiadá­sunk fejlődését ügyeimbe ven­nék a város vezetői, s a könyv­tár fejlesztésével az eddigieknél többet törődnének. A könyv, mint a jó agitá­tor, segít a falusi parasztság tudatának alakításában is. Az irodalomnak ezt a hatását sem szabad szem elől téveszteni. Az Elnöki Tanács 5-ös számú tör­vényerejű rendelete e szellem­ben szabályozza, rendszerezi a falusi könyvtárak helyzetét. Ör­vendetes, hogy kormányzatunk mindent elkövet a falusi könyv­tárak egységesítésére, és állo­mányának bővítésére. Már o szellemben folynak a falusi könyvtárak tanácsi kezelésbe való átadásának előkészületei. Bízunk benne, hogy az átvétel után a helyi tanácsok sokkal behatóbban foglalkoznak a könyvtárak fejlesztésével. Bicliczky Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents