Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
KI ARATJA a tagosított táblában levő gabonát? Erre a kérdésre a fennálló rendelkezések szerint a válasz egyszerű: az aratja le, aki elvetette és megművelte. A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű a dolog! A tsz-köz- 6égekben megmaradt egyénileg dolgozó parasztok, két tsz egymás között, tsz-be belépett paraszt és volt bérlője között a különféle változatok és jogi helyzetek nagyon sokfélék lehetnek. Liássunk egynéhány ilyent: 1. A földtulajdonos a tsz-be lépett. Vetéséért kártalanítást kapott, s azt a tsz aratja le. 2. A földtulajdonos nem lépett tsz-be. Vetése táblába esett, a szövetkezettel megegyeztek, kártalanították. IU is a tsz arat. 3. A földtulajdonos nem lépett tsz-be. Vetése táblában van, csereingatlant kapott, s azt ez évi használatra a tsz rendelkezésére bocsátotta. Ebben az esetben a tulajdonos arathatja a gabonát. 4. A földtulajdonos nem lépett tsz-be. Vetése táblába esett, nem kártalanították. A tulajdonos arat. 5. A földtulajdonos nem lépett tsz-be. Vetése táblában van, csereingatlant kapott, de ezt tavaszi vetés céljára nem adta át a tsz-nek. A tulajdonos csak abban az esetben arathat, ha megfizeti a tsz-nek az egy holdra eső adót, búzaföldadót, az évi bérletet, s a tsz által egy hold föld után a tagok nyugdíjjárulékára kötelezően előírt összeget. 6. A földrendezés alkalmával az állam részére ingyen felajánlott földekről, ha a vetés átadásában is megegyeztek, akkor a tsz arat; ha ebben nem egyeztek meg, akkor a tulajdonos. Tulajdonoson mindig a gabonavetés tulajdonosát kell érteni. Ez legtöbbször természetesen a föld tulajdonosa, esetleg a bérlő, abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződést a tanácsnál bemutatta. Előfordulhat, hogy a tulajdonos és a bérlő ugyanazon községben, két különböző tsz-be lépett, a föld és vele együtt a vetés esetleg egy harmadik tsz táblájába esett. Előfordulhat az is, hogy a földtulajdonos tsz- be lépett, a bérlő pedig nem. De találkozhatunk olyan esettel is, hogy a bérlő helyett, aki a vetés tényleges tulajdonosa, a föld tulajdonosát kártalanították a tsz-ben. Ilyen esetben a jogtalanul felvett kártalanítási összeggel a föld tulajdonosát a tsz-ben mint előleggel meg kel! terhelni, a bérlő pedig, aki a gabonát elvetette és nem kártalanították, learathatja a gabonát. Két vagy több termelőszövetkezet egymás közötti megegyezéssel állapodjon meg a tagjaik jogán őket megillető gabona learatásában. Valamennyi változatot nem lehet felsorolni, de ezekből is látható, hogy az általános elv: — »az arat, aki vetett« — nem minden esetben érvényes. Csak a helyszínen, a körülmények alapos ismeretében lehet igazságosan eldönteni, hogy kié az aratás joga. Vitás esetekben az érdekeltek forduljanak a községi tanácsokhoz. Bak Sándor, mg. oszt vez. Kalocsa Ezt is jó tudni... ROZZSAL, ÁRPÁVAL ÉS BORRAL IS eleget tehet földadó fizetési kötelezettségének az az adózó, akinek a vetőmagon és a személyes szükségletére szolgáló mennyiségen felül nincs több búzája. Ebben az esetben 100 kg búza egyenlő 110 kg rozzsal, 100 kg árpával, 80 kg sörárpával, illetőleg 25—45 liter borral. Egyébként pénzben történő fizetés esetében a búza kilójának ára ebben az évben 2,20 forint. A fenti, július hó 1-től érvényes rendeletet a Magyar Közlöny 57. száma közli. A megyei tanács által kiadott telepítési engedélyek alapján gyümölcsfacsemetét, málna-, szőlőszaporító anyagot, szamócapalántát legkésőbb október hó 1-ig kell rendelni a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalatnál. A megrendeléshez csatolni kell a Magyar Nemzeti Bank december 31-ig érvényes fedezetigazolását; még akkor is, ha a termelőszövetkezet saját erőből telepit. A szamócapalánta megrendelésének határideje augusztus 1-e s a fedezetigazolásnak 90 naposnak kell lenni. Mec4é;smálta a termelőszövetkezet szénáját Bézi Dénes, Tiszakécske, Sza- bolcska utca 30. szám alatti lakos a Szabadság Termelőszövetkezetben dolgozott. Az elmúlt hónapban a tsz fogatos kocsijával szénát hordott, s abból 41 mázsát lakására szállított. A lopott széna értéke 4500 forint. Bézit munkatársai leplezték le. Bíróság elé kerül. A megrendelt szaporítóanyagot célszerű még ősszel átvenni, mert az igényeket a jelentkezés sorrendjében elégíti ki a vállalat. Az átvétel idejét a megrendelésen fel kell tüntetni. • Megyénkben a községek és városok külterületén állandó jellegű lakás céljára szolgáló épületet létesíteni és ilyen célra építési telket alakítani csak a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek lakótelepe céljára meg" határozott területen szabad. de 2800—3200 liter tejet terveztek tehenenként a bácsalmási járás termelőszövetkezetei. Ezt el is érik, hiszen a fejési átlag jelenleg 10—13 liter között mozog s szépen szaporodik a fejősállomány is. A tataházi Petőfi Tsz- ben például 17 szarvasmarha jut 100 holdra. ■ÜOanHHnsZöVLTKEZETEK Minden családnak meglesz az évi kenyerei Gabonaosztás a tataházi Petőfi Tsz-ben Fürge traktoros vontató térül, fordul szaporán a tataházi Petőfi Tsz központi majorja és a falu között. A szövetkezet a múlt héten befejezte az aratást s ma már a tagok gabonáját hordja szét az új búzával megrakott vontató. Vetőmag, tartalék, földjáradék és szociális alap Hogyan gazdálkodik a gabonával ez a neves szövetkezet, amely elsőnek indította el a megyében a mozgalmat: minden szövetkezeti család a szükséglete szerint részesedjék a kenyérnek- valóból? A könyvelés már pontos adatokat tud adni. 340 hold vetésről a tervezett 10 mázsa helyett 12 mázsa búzát takarított le a szövetkezet. A termésből 450 mázsát jövő évi vetőmagnak, 110 mázsát pedig a biztonsági alapra tartalékolnak. Földjáradék (címén 80 mázsát osztanak ki, a szociális alapba 30 mázsa kenyérgabona kerül. Ebből azdk az idős, munkaképtelen tagok kapnak, akiket nem illet földjáradék, vagy csak keveset kapnának ezen a címen. özv. Szabó Mihályné pl. egy hold földdel lépett be, ugyanennyit vissza is kapott háztáji területnek — mégis meglesz az évi kenyere, mert a szociális alapból mérik ki neki a teljes szükségletet. A család szükséglete szerint Ugyanígy a szövetkezet valamennyi tagja — az idén először — a család szükséglete szerint részesedik kenyérgabonából; A munkaegységre történő részesedés esetében két változat volt. Az egyik tag a szükségletét jóval meghaladó mennyiségű gabonát kapott, amiből a felesleget fárasztó és időrabló fu- varozgatással a szabadpiacon értékesítette. A másik tag — lévén több gyermeke — ezzel szemben nem kapta meg az egész évi kenyérnek valót, ő kénytelen volt gabonát vásárolni, Ez a felemás helyzet az idei nyárral megszűnt. Minden rendszeresen dolgozó családfő 340, a feleség és a gyermekek pedig 240 kilogramm búzát kapnak fejenként Kiegyenlítik az aránytalanságokat Oláh Ádám, áld év végére — mondjuk — 600 munkaegységet teljesít, a munkaegységre történő osztás esetében 12 mázsa Komposztáljuk a zöld hulladékot! A KERTÉSZETEKBEN, a szántóföldeken rengeteg zöld hulladék keletkezik ilyenkor. A lemetszett szőlővenyigéből, repce-, bab-, burgonyaszárból, saláta. és káposztalevélból jó minőségű szervestrágya féleséget, kom posztot készíthetünk, ha e hulladékokat nem tudjuk az állatok etetésére felhasználni. A ZÖLD HULLADÉK nitrogéntartalma jelentős, széntartalma viszont alacsony. Ezért a kertészeti hulladékot komposztálás előtt társítani kell más, szárazabb anyagokkal: szalmával, törekkel, tőzeggel stb, A különböző anyagokat keverve rakjuk a komposzt prizmába. Ha a keverékben a zöld anyag nem biztosítana 40—60 százalékos nedvességtartalmat, akkor vízzel, trágyalével, nem mérgező hatású szennyvízzel öntözzük meg. Az anyaghoz 15—20 százalék termőföldet is keverhetünk arról a tábláról, ahol a prizmákat építjük. A PRIZMÁKAT másfél méter magasra, talpban két-három, koronában egy méter szélességre rakjuk. Felrakás után a prizmát öt centi vastag földdel takarjuk be. Három hét után levegőztessük a prizmákat, mégpedig úgy, hogy másfél méter hosszú, 8—10 centi vastag, alján kihegyezett szerszámmal szúr40 százalékkal több a termés a nagy táblákon A tíz éves kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet ez év januárjáig csak ezer holdon gazdálkodott. Ezt a területet már teljesen táblásította, s szakszerűen művelte. Az eredmény nem is maradt el, Egy munkaegység már tavaly 58 forintot ért, s az idén szintén nagyon szép a termés. A termelőszövetkezet régi, nagyüzemi tábláin őszi árpából holdanként 16—17 mázsás átlagot, arattak, a búza 16 mázsával fizetett. A termelőszövetkezetekbe ez év tavaszán 250 egyénileg dolgozó paraszt lépett be, 3500 hold területtel. Az új tagok az ősz* szel még kis parcellákba vetettek, sőt többen tavasszal is A korszerűtlen, kisüzemi adottságokkal nem tudták , kellően előkészíteni a talajt, jó minőségű, nemesített vetőmagjuk sem volt. Így ezeken a kis földdarabokon természetesen gyengébb a termés is: őszi árpából mindössze 8, búzából 10 mázsa, s kukoricából is mintegy 40 százalékkal rosz- szabb termés várható, mint a szövetkezet négyzetes tábláin. A termelőszövetkezet vezető szakemberei már kidolgozták az őszi táblásítási tervet, amelynek alapján teljesen megszűntetik a kis parcellákat. juk meg félméterenként a prizmákat. Ha ezek a lévegőztető járatok eltömődnének, újakat szúrunk helyettük. Ha ügyelünk a légcsatornák állandóságára, négy-hat hónap múlva kész komposzttá válik a prizmába rakott anyag. ABBAN AZ ESETBEN, ha a komposztálandó anyagot nem keverten, hanem rétegesen rakjuk fel, három hónap eltelte után egyszer forgassuk át a prizmát. A forgatást alaposan, lapáttal vagy villával végezzük. A komposztok minőségét műtrágyák, fekáliák hozzáadásával javíthatjuk, szabályozhatjuk. gabonát kapna. (Eredetileg 2 kilogrammot tervezett munkaegységenként a szövetkezet.) Ebből jócskán lenne feleslege — így viszont magára és a feleségére csak 5,80 mázsát kap. Derdo- vics Ferencéknél éppen fordított a helyzet. A családfő teljesített munkaegységei után csak 5 mázsa gabona járna — így pedig a gyermekek száma arányában 13 mázsa jut neki. A szövetkezet tehát bölcsen, a piac kirekesztésével, saját portáján belül egyenlíti ki az aránytalanságokat. Több jut az államnak Mindezen túl komoly hatással van ez a módszer a szövetkezet árutermelési tervének teljesítésére s az ország népe kenyerének biztosítására is. A munkaegységre történő részesedés esetében ugyanis 1800 mázsa kenyérgabonát kellett volna kiosztania a szövetkezetnek, — így csak 1490 mázsa a szükséglet. A 310 mázsa többlet az állami háztartásba kerül, részben földadó, részben értékesítési szerződés alapján. A gabonáért kapott összeg zárszámadáskor természetesen a tagok készpénzrészesedésében jelentkezik majd pluszként, annál is inkább, mert a holdanként 2 mázsás terven felüli termésmennyiség is 680 mázsa eladható búzát jelent. G. K. Ujtípusú Zetor A brnói traktorgyárban ebben az évben hozzálátnak a »Zetor —311« típusú traktor szériagyártásához. Ez a típus fokozatosan helyettesíti majd az ismert »Zeter—25« és »Zetor—Super« típusú traktorokat. Az új traktor vízhűtéses, há- romcilinderes motorral rendelkezik. Maximális sebessége 25 km óránként A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy homokos-agyagos talajon, 23 centi- méteres mélyszántás esetében a traktor hektáronként 18 liter olajat fogyaszt A traktor súlya 1550 kilogramm. Gondosabban a hordást és az asztagolást! A learatott termény a keresztekben rövidesen — viaszérésben vágott kalászosok esetében 6—8 nap alatt utóérik. Minden további nap a keresztben álló gabonát csak károsítja, a szemveszteséget növeli. A szél felforgathatja a kereszteket, az eső csökkentheti a gabona hektolitersúlyát, sőt csírázást is előidézhet. A behordás sikere a szervezéstől függ; ilyenkor a teljes igaerőt munkába kell állítani s a fogatok várakozási idejét csökkenteni. Ha szükséges, éjjel is lehet hordani. A behordásnál igen fontos követelmény, hogy a learatott terményt minél kevesebb mozgatással rakjuk asz- tagba. Ajánlatos a kalászosokat előbb asztagba s nem közvetlenül a cséplőgépbe hordani. Az asztagba rakott gabona további utóérésen megy át, ami javítja a szemek minőségét, a vetőmag csírázóképességét, A z asztagolóshoz annál kevesebb kézi munkaerő szükséges, minél kisebb aszta- got készítünk, a cséplés viszont nagyobb asztagból gazdaságosabb. Gyakorlati tapasztalatok szerint legjobb az 500—600 keresztes asztag. Ilyen asztag kétoldali rakásához általában 14 dolgozó szükséges. Ahhoz, hogy a táblán a rakodó fogatuk ne ácsorogjanak, 3—4 kéveadogatö kell. Asztagolásra elsősorban olyan termelőszövetkezetekben van szükség, ahol kevés a fogat és messzebb kell hordani a termést a szérűkre. Legtöbbször a cséplőgépre és az asztagra való hordás együttes alkalmazása a legeredményesebb. Legjobb, ha a távolabbi táblákról vontatóval, a köze- lebbiekről pedig fogattal hordjuk a kereszteket. Arra is ügyeljünk, hogy a fogatok ne ócsorogjanak a gép körül várva, amíg rájuk kerül a sor, de ne is járjon üresen a cséplőgép a fogatok vagy vontatók késése miatt. Akár asz tagolunk, akár nem, vigyázzunk a szemveszteségre. A ponyvákban, kocsifenékben maradt magot gyűjtsük össze 5 gondosan gereblyézzük fél a ke. resztek és az asztagok helyét is TWTeg kell állapítani a be- hordás fontossági sor rendjét is. Elsősorban a gyorsai romló terményeket — repcét ént, borsót — hordjuk a szé rűkre s a bükkönnyel együtt ve tett gabonák behordása mindi; megelőzi a tisztán vetetteké) Esős időjárás esetén nagy ob kár származik a keresztekbe: maradt rozsban, mint a búzá ban — ezt is figyelembe ke venni ( í
