Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

1960. Július 14, csütörtök S. oldal Készül az ötéves terv javaslata; a leértékelt áruk boltjaiban hárommillió forintos forgalom; lezárult a nevelői tanfolyam; tíz ösztöndíj sorsa; kiknek kell adóbevallást készíteni? Mi újság a megyei tanácshásán? Július 14-én a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei párt-végrehajtóbizottsággal kö­dösen tárgyalja meg megyénk ötéves tervének tervjavaslatát. Az ülés elé kerülő tervjavas­latot a megyei tanács v. b. kü­lönböző szakosztályai készítet­ték el, az állandó bizottságok és a közgazdasági kollégium ja­vaslatainak figyelembe vételével. A különböző szakágak terveit a tervosztály foglalta egységbe. A tervjavaslat többek között rész­letezi a helyi ipar, a kommuná­lis szolgáltató vállalatok, az egészségügyi intézmények, az is­kolák, művelődési otthonok és a községek második ötéves terv idejére tervezett fejlesztését. * Nemrég bizottságot alakított B kereskedelmi osztály a me­gye kereskedelmi hálózatában régebb óta elfekvő áruk felmé­résére. A bizottság munkájá­ban a megyei tanács kereske­delmi osztályának megbizottain kívül a MÉSZÖV és a kiskeres­kedelmi vállalatok képviselői vettek részt. Megállapították, hogy me­gyénk üzleteiben mintegy há­rommillió forint értékű elfekvő — egyébként használható — áru van, nagyobb részt ruházati és vegyes iparcikkek. A kereskedelmi osztály úgy döntött, hogy az elfekvő árut bevonják a kereskedelmi háló­zatból és leértékelt áron érté­kesítik. Mint értesültünk róla, július 15-e után kezdik meg árusítá­sukat a megye különböző ré­szein levő »leértékelt áruk« boltjaiban. a Az egészségügyi osztályon hal­lottuk hogy sikerrel zárult a körzeti védőnők első, megyei méretekben szervezett tanfolya­ma. Egy héten át a legjobb szakorvosok tartottak részükre előadásokat az anya-, csecsemő- és kisgyermekvédelemről, a fer­tőző betegségek elleni küzdelem­ről, a csecsemőélelmezésről, a gyermeknevelésről, az egészség- ügyi felvilágosításról és a védő­női munkamódszerekről. A tanfolyamon 124 körzeti vé­dőnő vett részt, de voltak na­pok, amikor a bölcsődei gondo­zónőket is bevonták a tovább­képzésbe. Az egészségügyi szakismere­tek felelevenítésén és az orvos- tudomány legújabb eredményei­nek megismerésén kívül tapasz­talatcsere jellege is volt a tan­folyamnak, mert a védőnők munkaértekezleteken egymás ta­pasztalatait és munkamódsze­reit is megvitatták. * Tíz, most érettségizett fiatal­lal kötött társadalmi tanulmányi ösztöndíjra szerződést az okta­tási osztály. Az öt munkás és öt paraszt származású fiatalt Kiskunfélegyházáról, Jánoshal­máról, Petőfiszállásról. Kalocsá­ról, Pálmonostoráról és Ke ­keméiről válogatták össze. Ki­lencen közülük pedagógiai fő­iskolán, egy pedig természet­tudományi egyetemen szeretne tanulni. A szerződés értelmében a tár­sadalmi, tanulmányi ösztöndíj- alapból havonta 450 forintot kapnak, évente 10 hónapon ke­resztül. A szerződés akkor lép életbe, ha a felvételi vizsgát sikeresen letették* Most foglalkoznak a pénzügyi osztályon az iparosok és keres­kedők 1960. első félévi általános jövedelemadójának kivetésével. A kiskereskedőknek és kisiparo- soknak július 15-ig kell jöve- delemadóbevallást adniok. Az adóbevalláshoz szükséges nyomtatványt a működésük, vagy lakóhelyük szerint illeté­kes helyi tanács pénzügyi osz­tályán szerezhetik be. Bevallást kell adni mindazok­nak, akik adóköteles ipari, vagy kereskedelmi tevékenységüket az idei év első felében kezdték meg, vagy szüntették meg. Be­vallást kell adni azoknak is, akiknek 1960. első félévi jöve­delmük az 1959. második félév­re kivetett adójuk alapjául szol­gáló jövedelmük 25 százaléká­nál magasabb összegre emelke­dett, s azoknak is, akiket az adóhatóság 1960. augusztus 1-ig külön felhív adóbevallás beadá­sára. A most begyűjtött bevallások alapján a pénzügyi osztály vég­legesen állapítja meg a kiske­reskedők és kisiparosok idei el­ső félévi adóját és azt, hogy a második félévre mennyi jövede­lemadó-előleget kell fizetniök. N. O. Készülhet a szálloda első emelete... MEGJEGYZÉS Ilyen verseny is van ? Amikor először értesültem a történetről, azt hittem, hogy vagy szabálytalanságról van szó, vagy pedig valami okból haragszomrád alakult ki a Já­noshalmi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet és a helyi MÁV ál­lomás vezetői között. Vizsgáló­dásom eredményére viszont gondolni sem mertem volna, hi­szen a munkaverseny ilyen árnyoldalával már régen nem találkoztam. Javító, szolgáltató és építő tevékenysége mellett, hazánk­ban egyedül a Jánoshalmi Ve­gyes- és Építőipari Szövetkezet foglalkozik salakhordó vastalics­kák készítésével. Ezt a tömeg­cikket, amiből évenként 6500 darabot készít a tagság, min­den olyan vállalat várja, ahol a kohászattal, s különböző ás­ványok bányászatával foglal­koznak. Június végén, a szövet­kezet egy 100 darabból álló ilyen szállítmányt akart útnak­indítani. A talicskák egy részét már berakták a vagonba. A lepecsé­telt fuvarlevél alapján pedig a szövetkezet azon nyomban el­küldte az inkasszót a MÜÄRT- nak, ami előbb megérkezett, mint a várva-várt szállítmány. Bármennyire furcsán hangzik, a több napos eltolódás oka a MÁV Szegedi Igazgatósága és egy másik igazgatóság között folyó versennyel kapcsolatos. Ennek egyik pontja a vagonok súlykihasználását írja elő. Bár a 100 darab talicska egy vagont megtöltött volna, a jú­nius 29-i berakodásra mégsem került sor, sőt, a már vagon­ban levőket is kirakták. Mon­danom sem kell, a szövetkezet vezetői tiltakoztak az eljárás ellen, de az állomás vezetője fe­letteseinek utasítására hivat­kozva hajthatatlan maradt. Kö­zölte, hogy amíg a félév le nem jár, a talicskák elszállítására csak az igazgatóság adhat külön engedélyt, mivel az áru néni nyomja a súlyt, s így a verseny értékelésénél rossz pontnak szá­mít. A szövetkezet ilyen külön engedély kérésére nem volt hajlandó. A salakhordó vastalicskákat így csak a félév elteltével rak­ták vissza a vagonba és szállí­tották rendeltetési helyére. Most már nem számított, hogy nyom­ja-e a súlyt, avagy sem. Furcsa megállapítás, de úgy látszik, ilyen verseny is van. S. G. Szakszervezeti funkcionáriusok tapasztalatcseréje A Csongrád és Bács-Kiskun megyei Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa már régebben megállapodott, hogy kölcsönös tapasztalatcserelátogatást szer­veznek a két megye függetle­nített dolgozóinak részére. Szombaton közel 40 tagból álló küldöttség látogatott Sze­gedről Kecskemétre a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának dolgozóihoz. Á vendégek hosz­szas beszélgetést folytattak kecskeméti kollégáikkal a szak­szervezetek feladatairól, a Bács megyeiek munkájáról. Délelőtt közös megbeszélésen vitatták meg a szakszervezetek vezetését és irányítását. A szegediek látogatását a Szakszervezetek Megyei Taná­csának dolgozói szeptemberben viszonozzák. (Beizélgttíá a keeikeméti izáttoda építőmet A napokban a munkába Eiet» kecskemétiek megálltak egy Kétszeresére emelték a saját erőből történő beruházást a Kecskemét környéki t&z-ek percre a Széchenyi téri szálloda építkezése előtt. Azt figyelték, hogy egy autódaru emelőszerke­zete a magasba ágaskodik és a »fogai« között tartott előregyár­tóit vasbeton gerendát izmos, ügyes munkáskezeik segítségével elhelyezte az épület éttermi ré­szén, a földszint és a félemelet fölötti födém keretállásaira. Ezt a sok szép műszót Her- Czeg Mihály építésvezetőtől hal­lottam és egyben azt is megtud* tarn, hogy pillanatnyilag hol tar­tanak a munkával, az építkezés melyik fázisánál. Jelenleg tehát a földszint és a félemelet keret­állásai vannak készen, amelyek­re a Szombati-brigád sorra he­lyezte el a vasbeton gerendákat — így vált lehetővé az első eme­let építése. —■ Igyekezni (kell — mondja Herczeg Mihály —, mert ez év december 31-ig az ötemeletes épület keretvázát fel akarjuk építeni és a vele párhuzamosan kitöltött falakat felhúzni. Külö­nösen gyorsan szeretnénk a har­madik emeleti födémet elhe­lyezni, mert statikai szempon­tokból csak ezután biztosított a főépülethez csatlakozó kazánház és egyéb mellékhelyiségek épí­tésének a további folytatása. Az építkezés ütemét, sajnos, mind­untalan zavarja a cement- és a vashiány. Ennek ellenére munkál­kodnak, iparkodnak az építke­zés dolgozói, főleg a már emlí­tett Szombati Mihály segédmun­kás brigádja és Adorján László ács-brigádja jár az élen. A két brigád részt vesz az építőipari vállalatok brigádjai közötti or­szágos szocialista munkaver­senyben. A verseny a »Szocialis­ta mun'kabrigád« cím elnyeré­séért folyik. Adorján László éppen egy fő­tartó oszlopot állított be Sinka István és Kapus József brigád- tagokkal. Nem is »állt le« ad­dig az újságíróval, amíg nem feszült egyenesen mint a nyíl és biztosan, mint a cövek az a főtartó oszlop. i Vigyázni kell, mert ha fer­de és úgy betonozzák be, ak­kor aztán... Adorján László egyéb­ként elmondta magáról, hogy 26 éves, 1949. óta dolgozik az épí- 1 tőiparban és most egy fiatal, lelkes brigád vezet. Szeretné­nk jó eredményt elérni amun- ; a verseny ben. A másik élenjáró brigád izomban Mihályé. Ök fent dol- íeztak a magasban, nagy mün- I uban voltak, hiába, a vasbeton vrendákat mind a helyére, a Mdszinti és a félemeleti fő­iemre kell helyezni. És a Szombati-brigád is ki akar tenni magáért.. . Pankoviiő J, Jól haladnak a Kecskemét környéki termelőszövetkezetek­ben az állami és saját erőből történő építkezések lebonyolí­tásával. Az 1960. évre tervezett léte­sítmények már 40 százalé­kig elkészültek, az öntöző müveknek pedig több mint felét építették meg. örvendetes, hogy a szövetke­zetek kiaknáznak minden sa­ját erőforrást, hogy ezáltal is minél olcsóbban, gazdaságosab­ban építkezhessenek. Ennek bi­zonyítéka, hogy az előírt 341 ezer forint sa­ját erőből történő beruhá­zást ez ideig majdnem két­szeresére, 734 ezer forintra növelték. E tekintetben ki kell emelni az Egyetértés Termelőszövetkeze­tet, amely saját érőből még há­rom, 20 férőhelyes sertésfiazta- tó építését kezdi meg. Figye­lemreméltó eredmények szü­lettek a Béke és a Vörös Csil­lag szövetkezetekben is: össze­sen 380 ezer forintot ruháztak j be saját erőforrásaikból, Itt I említjük meg, hogy a Kecskemét környéki tsz-ek a felújítási hitel­keretnek már 70 százalékát használták fel, A Petőfi Tsz istállóját előre­láthatólag a jövő héten hozzák tető alá, a Békében pedig át­adták rendeltetésének a három­ezer férőhelyes csibenevelőt, s ugyanitt egy 500 férőhelyes ba- romfíház építését fejezték be. Nem marad el az építkezésben az Egyetértés Termelőszövetke­zet sem. Itt 200 férőhellyel ren­delkező sertéshizlalót adnak át a közeljövőben. Az Aranykalász Tsz 102 szarvasmarha befoga­dására alkalmas istállója fedél alatt van. Említést érdemelj hogy a Boldogulás Termelőszö­vetkezetben elkészült a szolgá­lati lakás, a kazánház, s négy melegházzal gyarapodott a tsz. Az építők azon igyekeznekj hogy batáridőre átadják a terve­zett létesítményeket. A Lajosmizsei Építő Ktsz dol­gozói például augusztus 20-ra ígérték a Petőfi Tsz istállójá­nak megépítését. Reméljük, vál­lalásuknak eleget is tesznek. Csak a vége látszik ki... Alig néhány napja írtunk a fel nem robbant lövedékek romboló hatásáról — s cik­künk nyomán máris tudomá­sára jutott szerkesztőségünk­nek, hogy a kiskunhalasi Fel- ső-öregszőlő 181. számú épü­let mellett — 50 centiméter mélyen — robbanótöltet rej­tőzik. Ugyanakkor megtudtuk azt is, hogy a hatóságok ez ideig nem intézkedtek. Vajon miért? Mint a cikkben is megírtuk, az ártalmatlanítás kizárólag a tűzszerészek feladata. Ügy lát­szik azonban, hogy a hatósá­gok nem fedezték fel a »köz­vetítőket«, nevezetesen a me­gyei légoltalmi parancsnoksá­got, amely a fővárosi tűzsze­részekhez továbbítaná a hírt. Lehet, hogy a kiskunhalasi il­letékes szervek amolyan »ár­tatlan« tárgyat látnak a lőve. dékben, — hiszen csak a vé­gé látszik ki a földből. Ám éz is elegendő egy súrlódás­hoz vagy ütődéshez — akkor pedig... de jobb erről nem beszélni,

Next

/
Thumbnails
Contents