Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

1960. július 31. vasarnap S. oldal Szélesebb látókörrel A pezsgő, eleven párt- munka egyik előfeltétele, hogy a kommunisták világosan lássák feladataikat — erről tanácskoz­tak Kiskunfélegyházán az V. kerületi párt-alapszervezet tag­jai legutóbbi taggyűlésükön. A pártszervezet titkárának beszá­molójából kitűnt, hogy gyakor­lati munkájukban nem mindig számoltak valamennyi reájuk háruló feladattal, tevékenysé­gük sokszor leszűkült különböző rendezvényekre. Mi tagadás, nem minden párttag látta vilá­gosan, mivel segíthet a párt- szervezetnek. Mindezt figyelembe véve, a vezetőség előterjesztése az elő­zőnél gazdagabb programot vá­zolt. Szó volt abban az agitációs munka megszervezéséről és idő­rendben meghatározta a veze­tőségi ülések, taggyűlések, párt­napok és párt-csoportértekezle- tek Idejét. Ez az előterjesztés jó alapot adott a vitához és meg­felelő határozatok megszövege­zéséhez. A felszólalók helyeselték a rendezvényekről készült terve­zetet, ugyanakkor hangsúlyoz­ták, hogy a párt nem öncélú szervezet, hanem vezető ereje, irányítója a szocialista építő munkának. Az értekezlet rámu­tatott, hogy a párt ilyen szere­pének a napi gyakorlati mun­kában is érvényre kell jutnia. Szóvátették, hogy az olyan általános megfogalmazá­sok, mint például: minden párt­tag végezzen agitációs munkát stb. — egymagában nem sokat érnek. A hatékony felvilágosító tevékenység nélkülözhetetlen eleme, hogy az agitáció monda­nivalóját is rendszeresen meg­határozzák. Az agitátor a meg­győző szó erejével sorakoztatja fel a dolgozókat politikai és gazdasági célkitűzéseink támo­gatására, valóraváltására. Ehhez trmészetesen nem elegendőek az általános, »-mindenhol érvényes« érvek. Ha a népnevelő ismeri a távolabbi célokat, tudja, hogy milyen feladatokon munkálko­dunk, akkor a helyi körülmé­nyek figyelembe vételével tud érvelni, válaszolni a kérdésekre. A falusi kommunistáknak az az első feladata, hogy nap mint nap ismertessék a termelőszö­vetkezetek eredményeit, a közös gazdálkodás előnyeit és olyan közhangulatot alakítsanak ki körzetükben, amely növeli a tsz-tagok önbizalmát, azt a meggyőződést, hogy helyesen választottak, amikor a közösbe léptek. A pártszervezet tudatos nevelő munkájának hatására ki­alakult légkör minden kétséget kizáróan kedvezően befolyásolja majd a szövetkezetek életét is, kihat a munkafegyelemre és a közös gazdaság megszilárdítá­sára. Az V. kerületi párt-alapszer­vezet taggyűlése a kommunis­ták munkájának középpontjába a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének elősegítését, a la­kosság nevelését, felvilágosítá­sát állította. Elhatározta, hogy pártcsoportonként rendszeresen megvitatják az agitációs munka tapasztalatait és állandóan gya­rapítják az agitáció mondani­valóját. A pártszervezet tagjai pedig felkeresik szomszédaikat, barátaikat, ismertetik azokkal a párt politikáját és ezzel is erő­sítik a pártonkívüli tömegekhez fűződő jó kapcsolataikat. Eredményes, célravezető volt az V. kerületi kommunisták ta­nácskozása. Helyesen jelölték ki tennivalóikat. Tevékenységüket a jövő-ben nem szűkítik le a pártszervezet rendezvényeire, ha­nem szélesebb látókörrel még céltudatosabban munkálkodik a tömegekkel együtt a mezőgazda­ság szocialista átszervezésén, a szocialista tudat kialakításán. Rövidesen ismét taggyű- lélésen gyűlnek össze a városi pártbizottság székházában a pártszervezet tagjai. Minden okunk megvan arra a remény­re, hogy ezen a tanácskozáson már jelentős eredményekről ad­nak majd számot. Nagy József Qdőhen {elkészült a kereskedelem INGEK A SZALAGON Tavaly épült át egy nyitott szín-szerű épületből az a tágas terem, ahol a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat Kalo­csai Telepének ingvarró szalagja dolgozik. Ugyanebben az idő­szakban kezdték meg az ingek gyártását. Jelenleg 66 lány és asszony dolgozik a konfekció-részlegen, s ha a nemrégiben át­szervezett szalag teljes kapacitással műküdik, 300 inget készí­tenek el naponta a varrónők. Lesz elegendő gyermekruha az iskolai év kezdetére Iskolafogászat a tanyaközpontban A Baja! Járási Tanács Egész­ségügyi Osztálya iskolafogásza­tot szervezett a Csávoly-József- házai tanyaközpontban. Az is­kolafogászaton a tanuló gyer­mekeken kívül a terhes és szop­tatós anyáikat is ingyenes fog­kezelésben részesítik. Az orvosi szolgálatot dr. Óvári Géza já­rási közegészségügyi felügyelő látja el. Csak lépésről lépésre halad­hatunk a Délmagyarországi Textil és Felsőruha Nagykeres­kedelmi Vállalat gyermekruha raktárában. A fogasok és a pol­cok olyanok, mint egy jól meg­rakott karácsonyfa: nem férne azokra már egyetlen öltözők sem. S forintra átszámítva a rengeteg ruhaféleség kö­rülbelül 10—12 milliót ér, lesz tehát választék az iskolába induló gyermekek számára. Láthatunk itt iskolaköpenye­ket, lányka rakott aljakat; bébi, lányka és bakfis kabátokat; no meg egy csomó gyerekkötényt, sötétkék és fekete színben. Igen tetszetősek a bihari-, láma- és kasa fiúöltön'rök, s bizonyára nagy közkedveltségnek örven­denek majd a nylon lánykaru­hák is. Nem lesz hiány a műbőr­kabátból sem és öt színben: barnában, zöld­ben, sötétkékben, szürkében és bordóban lephetik meg a szü­lők gyermekeiket. Ezideig 15 vidéki földműves­szövetkezet szerzett be gyerek- holmit a vállalattól, hogy köz­ségeik ellátását már most biz­tosítsák. A Kiskőrösi Földmű­vesszövetkezet »csomag«-jában —* amelyet a közeljövőben szállítanak el — 100 ezer forint értékű gyermekholmi van, de ugyanannyit ér az Alpári FMSZ felnőtt és gyermekruha szállít­mánya is. Mindegyikben ott la­pulnak a szebbnél szebb rakott aljak és a divatos gyapjú téűi­Na-gy Károlyné és Borbola Endréné a szabász keze alá készíti elő az inganyagot. kabátok. Nem lesz tehát hiány falun sem a jó minőségű gyer- meíkruhákból. Mint értesültünk, az idén 15—20 százalékkal több lányka- és fiúruhát lehet kapni az üzletekben, mint tavaly; ennek megfelelően országos viszonylatban is az el- j sők között áll megyénk a gyer­mekruha ellátásban. A Délmagyarországi Cipő­nagykereskedelmi Vállalat há­rom vagon lábbeli érkezését várja a hét végén, s előrelátha­tólag , öt-hat féle gyermekcipő képviseli majd a választé­kot. Felkerestük a Kecskeméti Ci­pőgyárat is. Elmondták, hogy naponta 900 gyermekcipőt ké­szítenek, 19-től 34-es számig, és nyolc-tíz féle moddben szállíta­nak a boltok részére. ********************** t Az ing-szalag munka közben. (Csáky—Pásztori „... először a közös gazdaságokat keresem fel. Egy képviselő munkájáról I dőnként nyílik az ajtó, s — akár férfi, akár nő — a belépő, megilletődötten várja, hogy hellyel kínálják. A csend ben a szavak először bátortala­nul hangzanak, de hamarosan feloldódik a feszélyezettség és a látogató őszinte bizalommal tárja ki léikét az íróasztal má sik oldalán ülő embernek. Az országgyűlési képviselő — Bo­ros Antal — jegyzetfüzetében Mezőgazdasági gépeket vásárol a tiszaujfalusi Alkotmány Termelőszövetkezet A tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezet már az öreg termelőszövetkezetek közé tartozik a környéken, s a tsz gazdái egyre jobb eredménye­ket érnek el. Legutóbbi látoga­tásom alkalmával a termelőszö­vetkezet elnökével beszélgettem. Bartók elvtárs elmondotta, hogy Tolvaj könyvelőt ítéltek el A bajai járásbíróság az el­múlt napokban tárgyalta Gilián József bátmonostori lakos bűn­ügyét. GUián József a bátmo- nostari Kossuth Termelőszövet­kezet könyvelője volt és a szö­vetkezeti építkezéshez vásárolt fűrészáruból 3400 forint értékű anyagot lopott éL Az ellopott faanyag egy részét anyjának ajándékozta, a többi­ből pedig padlódeszkát akart ké­szíttetni. Amikor a rendőrség őrizetbe vette Gilián Józsefet, az anyja felkereste Vtda József bátmonostori lakost, aki annak Idején a lopott fát szállította hogy tegyen hamis vallo­mást a rendőrségen. Ugyancsak hamis tanúzásra akarta felbuj­tatni Kiss János bátmonostori lakost is. A bajai járásbíróság dr. Lan­tos büntetőtanácsa Gilián Józse­fet társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett lopás miatt nem jogerősen hathónapi börtönbün­tetésre ítélte és elrendelte egy régebbi, felfüggesztett három­hónapi börtönbüntetésének vég­rehajtását is. Idős Gilián Jó­zsefnél két rendbeli hamis tanú­zásra való rábírás büntette mi­att nem jogerősen öthónapi bör­tönbüntetésre ítélték. az idén negyven holdon termel­tek borsót, s ez 110 000 forintot jövedelmezett a tagságnak. Bő termést várnak paprikából, pa­radicsomból, uborkából és diny- nyéből is. s ezekből az áru­cikkekből legalább 150 ezer fo­rintos bevételre számítanak. A termelőszövetkezetben meg­kezdték a cséplést és az átlagos gabonatermésük holdanként 8— 12 mázsa. A rossz időjárás kö­vetkeztében közepes termést re­mélnek a 340 holdas tengeri, az 50 holdas burgonya és a 20 hol­das napraforgó tábláikon. A termelőszövetkezet ebben az év­ben már 56 ezer forintot fize­tett ki tagjainak munkaegység­előlegként. A Tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezet gazdaságát mutatja az a tény is, hogy az idén 200 ezer forint értékben vásárolnak mezőgazdasági gé­peket.. Gondoskodnak a beteg, munkaképtelen tagokról is, s a termelőszövetkezetben negyven­nyolcán kapnak havonta 260 forint öregségi segélyt. tPara Mózes) pedig apró betűkkel telnek meg a hófehér lapok. Azután kezdődik a képviselő igazi munkája. Utánajárni, megsürgetni az elakadt ügye­ket, orvosolni a panaszokat. Aprólékos körültekintést, nagy lelkiismeretet igénylő munka ez, de vajon ezzel már véget is ér a képviselő tevékenysége? A fogadónap néhány percében erről érdeklődünk Boros Antal­tól, Tompán élő országgyűlési képviselőnktől. — A fogadónapok tartása, s az itt felmerült problémák el­intézése csupán egy kis töredé­ke a képviselő munkájának, bár ez is nagyon lényeges Emellett — anélkül hogy pa­nasz vagy bejelentés érkezne hozzám — gyakran ellátogatok a választó körzetembe eső köz­ségekbe, részt veszek a falum- beli termelőszövetkezetek köz­gyűlésein, a tanács, vb- és párt­bizottsági üléseken. Mivel ma­gam is termelőszövetkezeti el­nök vagyok, bármelyik község­be megyek, először a közös gaz­daságokat keresem fel. Leg­utóbb Kisszálláson, Balotaszál- láson, Zsanaeresztőn és Harka- kötönyben jártam, s itt vala­mennyi termelőszövetkezetet meglátogattam. És mi célból? E lsősorban azért, hogy kölcsönösen kicse­rélhessük tapasztalatainkat, má­sodsorban, hogy tanácsokkal, javaslatokkal segíthessem mun­kájukat. — Úgy értesültem, hogy leg­utóbb a Harkakötönyi Mező Imre Tsz-t látogatta meg. Mi- I lyen észrevételeket tett itt a tsz vezetőségének? — Bogáréi elvtárssal, az el* nőkkel sorra jártuk az üzem* egységeket, s ekkor vettem ész­re, hogy van még mintegy 6Ü— 80 holdnyi olyan legelőjük, amit feltörve szántóföldként lehetne hasznosítani, mégpedig takar­mánytermesztésre. A szövetke­zet örömmel kapott a javasla­ton, mert körülbelül 1100 hol­das területének csupán 60 szá­zaiéira a szántó és nagy gondot jelent a takarmányellátás. Nemrégiben jártam a ke- lebiai Vörös Csillag Tsz-ben is. Náluk a talajerő visszapótlásá­ra tettem javaslatot. Ennek alapján a jövő évben’ már je­lentős területen zöldtrágyázásra alkalmas somkóró vetést is állí­tanak be a termelési tervbe. — Mik a tervei a jövőt ille­tően? — Mint országgyűlési képvi­selő és mint mezőgazdasági szakember is igyekszem a vá­lasztó kerületemben levő ter- malőszövetekezetek munkáját minél több javaslattal, tapasz­talattal gazdagítani. Továbbra is havonta, rendszeresen látoga­tom a járás szövetkezeteit és természetesen több fogadónap, valamint képviselői beszámoló megtartását tervezem. Emellett tudásom és szorgalmam legja­vával igyekszem szolgálni saját szövetkezetemet; a tompái Sza­badságot, amely a tavasz folya­mán 3000 holdas nagygazda­sággá fejlődött... E ddig jutottunk a beszél­getésben, s máris újabb látogatók érkeztek. Folytatódik a fogadónap, a választók meg­hallgatása, az országgyűlés; képviselő sokrétű munkájának egy részecskéje. Estik Sáiulorná

Next

/
Thumbnails
Contents