Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

:<h!7. juiius 29, penteK 3, oldal Elsők akarnak lenni az idei KÖFA-versenyhen As ötéves terv végére minden utcában járda és vísvesetékhálósat less Uáesbokodon Bácsbokod termelőszövetkezeti község. A tanácsházán a végre­hajtó bizottság ülésezik éppen. A nagy nyári betakarítással már nincs különösebb gondjuk, s most újra elővették a község- fejlesztési terveket, mert nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint első helyezettként kike­rülni az idei KÖFA-versenybőL A végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló részlete­sen ismertető az eddig elért eredményeket. — Az 1960. évi tervünkből, amely pénzösszegben 1 millió 400 ezer forint, már 1 millió 200 ezer forintot teljesítettünk. Ez 88 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. Az egész évre tervezett 124 ezer forint értékű társadalmi munkát a lakosság máris túlszárnyalta 66 ezer fo­rinttal, ami 153,8 százalékos évi 'tervteljesítést jelent. A község minden lakosára 47 forint ér­tékű társadalmi munka jut. Terveztünk 72 ezer forint érté­kű saját anyagfelhasználást, s ennek 62,6 százalékát már be is építettük a létesítményekbe. Jogos büszkeséggel említi a beszámoló legnagyobb létesít­ményük, a törpevízmű ez évre tervezett bővítésének befejezé­sét. 2500 méter vízvezetékháló­P — Találkozni kíván velem? Rendben van. 1985-ben, február S9-én, itt várjon rám! zat helyett ennél jóval többet, 3400 méter csőhálózatot építet­tek. Itt a tervezett 70 ezer fo­rint értékű társadalmi munka helyett 140 ezer forint értékű munkát végeztek el, amit a törpevízművet építő vállalat már jóvá is írt a községi ta­nács javára. Bitumen és közvélemény-kutatás A már befejezett kisebb, lé­tesítmények felsorolása után a még megvalósításra váró fel­adatokat ismerteti a beszámoló. Építenek 1500 négyzetméter asz­faltjárdát (eredetileg betonjár­dát terveztek) és bontási anyag­ból 1500 négyzetméter téglajár­dát. Ha ez elkészül, nem lesz már a községben egyetlen utca sem, amelynek legalább az egyik oldalát ne fedné szilárd járdaburkolat. Aki azt hiszi, hogy a szép eredményeket felsoroló beszá­molót a vb-tagok csak elége­dett fejbólintással vették tudo­másul, az téved. Az egyik — verejtékező homlokát zsebken­dővel sűrűn törölgető — vb-tag arról beszélt, hogy a járdaépí­tésnél még sok társadalmi mun­kát lehet végezni, ezért a köz­ségben eddig jól bevált mód­szer szerint adjanak ki újra »közvéleménykutató íveket". (Erre írja be a lakosság, milyen létesítmény építésével hogyan értenek egyet, mit hol kezdje­nek és megvalósításához meny­nyi társadalmi munkát ajánla­nak fel.) Vita után arról is döntöttek: javasolják a tanács­ülésnek, hogy a terven felüli KÖFA-bevételekből és a meg- ! takarított összegekből egy égés községet besugárzó hangos hír­adó berendezést, s egy — a mű­velődési otthon belső használ;; tára alkalmas — hangerősíl berendezést vásároljanak. Az a bizonyos „távlat“ Ezzel a napirend vitája véget is ért volna, de a vb-tagok to­vább szövögették a terveket. A község ötéves fejlesztési tervé­ről beszélgettek. 1965-re a tör­pevízműhöz — 20 kilométernyi — az egész községet behálózó vízcsőhálózatot, minden utca mindkét felén járdát, strand­fürdőt versenymedencével, új szélesvásznú mozit, ezer sze­mélyt befogadó művelődési ott­hont építenek. Erre természete­sen alszanak még egy párat, de azt szilárdan eltökélték, hogy az idei községfejlesztési versenyben nemcsak a járás, hanem a megye legjobb községe címet is elhódítják, s erre a vállalkozásra mozgósítják az egész község lakosságát. ' Nagy Ottó Virágzik a Viktória regia Minden szem gabona drága! .Mire ügyeljünk a cságíésnél és raktározásnál? A Terményforgalmi Vállalat tájékoztatása szerint megyénk­ben az elmúlt hét végéig össze­sen 800 vagon gabona került az állami magtárakba. Ebből 250 vagonnal az állami gazdaságok, 550 vagonnal pedig a termelő- szövetkezetek illetve az egyéni gazdák szállítottak. Az új gabona minősége igen jónak mondható. A búza hektólitersúlya szabványfe­letti, 80 alatt alig van, de nem ritka a 82—83-as hek- tólitersúly sem. Az esős időszak előtt learatott és elcsépelt gabona víztartalma is megfelel az előírásnak, álta­lában 14,5 százalék alatt van s ennek raktározása nem is okoz gondot. Az átadott gabona tisztaság szempontjából is megfelel, kivé­ve azokat a tételeket, amelyek­nél a cséplőgép szortírhengerét nem működtették. A gépállomások vezetőségei ellenőrizzék a gépeket s a felelős vezetőket kötelez­zék a szabályok lelkiismere­tes alkalmazására. Egyes gabonaszállítmányokban a törtszem aránya is igen ma­gas; az ilyen gabonát nagyobb gonddal kell tisztítani. Több helyen — főleg a bajai járás egyes községeiben üszögfertőzés is mutatkozik az új gabonában. A Terményforgal­mi Vállalat felhívja e községek tsz-einek figyelmét, hogy az üszöggel fertőzött gabo­nát okvetlenül külön tárol­ják s ajánlatos, hogy ebből ne hagyjanak vetőmagot se, inkább cseréljék ki! A Terményforgalmi Vállalat telepein az átvett gabona táro­lásáról szakszerűen gondoskod­nak, emelett a járási kirendeltségek ve­zetői a termelőszövetkeze­tekben tárolt közös készlet megóvásához szakmai út­mutatásokat adnak. Több járásban még a cséplés megkezdése előtt 1—2 napos ok­tatást tartottak a szövetkezeti raktárosok számára, jelenleg pe­dig a már berakitározott készle­teket figyelik s kezelésükhöz ta­nácsokat adnak. A tsz-ek zöme örömmel fogadja ezt a segítsé­get. Van azonban olyan jelenség is, mint a szabadszállási Alkot­mány Tsz-ben, ahol Konkoly elvtárs úgy vélekedik: ne törőd­jék a Terményforgalmi Vállalat az ő dolgukkal! Erre a merev elutasításra már csak azért sincs oka a szövetkezetnek, mivel ép­pen a helytelen raktározás kö­vetkeztében több mint egy va­gon új árpája megdohosodott. Érettségi után a munlcapad mellett Az állam gondoskodik a három kiskunmaisai árváról A gyermekgyilkos anyát el­szállították a rabkórházba, ott kezelik felgyógyulásáig, amikor a bíróság előtt felelni fog ször­nyű tettéért. ■ A fővárosi füvészkert az or­szág egyik leggazdagabb nö­vénygyűjtő helye. Több ezer faj­tát és ezek változatait találjuk meg itt a trópusi orchideáktól a hazai gyomnövényekig. A Viktória regia trópusi nö­vényt minden évben borsó nagyságú magról nevelik a fü­vészkert üvegházában. Másfél méternél nagyobb levelei olyan erősek, hogy egy kisgyermeket is elbírnak. -A képen: teljes nagyságában pompázik a vi­rág. A növény júliusban hetem­ként egy virágot hoz. (MTI-íoto — Bereth felv.) Valóságos aulóerdő ta­karja a 44-es Autóközlekedési Vállalat műszaki telepén a TMK-műhely bejáratát. A mű­helyben néhány idősebb szak­munkás és öt 18 éves fiatal­ember, név szerint: Antal And- •.•s, Galgóczi Sándor, Csóka Ta­rtás, Fehér Zoltán és Böjthe Kínos szorgoskodik. A fiatalok másfél héttel ezelőtt kerültek ide tanulónak és most már próbaidejük utolsó napjait töl­tik. A jövő héten megkötik a tanulószerződéseket is, legalább is Katona János brigádvezető állítása szerint e rövid idő alatt szorgalmukkal és ügyes­ségükkel rászolgáltak erre. Egy hónappal ezelőtt még a Katona József és a Piarista Gimnázium érettségiző diákjai voltak, s az érettségi bizonyít­ványok megszerzése után alig heverték ki a »nagy hajrá« fá­radalmait, máris szakmát kezd­tek tanulni. Élethivatásul a gépjármű-villamossági pályát választották. yVWVWWW<VVVWVVW^VW\A/y^<WWVWWWW>/VWVWWVWWVWWVWWWWW\/VVWW 1 Sokan teszik fel ma­napság a kérdést: mi­ért züllött el Bekus Elek? Hősünket ren­des, családját verető embernek ismerték hosszú ideig, de az utóbbi hónapokban érthetetlen módon el- züllött. A napokban talál­koztam vele, kicsit pi- tyókás volt, becsaltam egy feketére és mikor már józan odni kez­dett, megkértem, hogy saját szájával mesélje el tragikus sorsát. .Elő­zőleg tapogatóztam, keresztkérdéseket tet­tem fel, többek között érdeklődtem arról, hogy nem valami nő lépett-e az életébe. — Áh, dehogy, a reprezentáció tett tönkre — sóhajtotta. Fájdalmasan meg­rándult az arca és mesélni kezdett. — Tragédiám már­ciusban vette kezdetét, tudod én azelőtt nem ittam szeszesitalt és most úgy vedelem a Okok az ivásra bort, sört, pálinkát, hogy öröm nézni. Egy­szóval március 12-én meghívott Lenke nő­ném, aki az egyik köz­ségben tanácstag, egy birkavacsorára. Ezt abból az alkalomból rendezték, hogy az ál­latorvosi rendelő négy fala már elkészült. A tető még hiányzott ugyan, de a négy fal elkészülte is nagy do­log volt, amit meg kellett ünnepelni, hi­szen másfél éve kín­lódtak az építkezés­sel. A kopasz falak tövében bográcsban főtt az ínycsiklandó, finom, illatos étel. Hát még az íze milyen volt! Mondanom sem kell, hogy alaposan becsiccsentettünk. Er­rs a pörköltre inni kellett. Ezután következett egy újabb összejövetel. Ince bátyám kisfia ki­gyógyult a . kanyaró­ból, ebből az alka­lomból a Bivalyszarvi Vegyesipari Ktsz dol­gozói vadnyúl-vacso- rára jöttek össze. Ince bátyám megható le­vélben hívott meg. Kénytelen voltam el­menni. Elek szemeiben a visszaemlékezés könny­cseppjei csillogtak. — Micsoda túrós­rétes volt ott. Édes kölyök az az Oszkár. Miatta érdemes volt berúgnom. Remegő kézzel rá­gyújtott egy cigarettá­ra, majd így folytatta: — Ezek voltak az első állomások. Aztán következett a -többi. Károly öcsémnek kis­fia született. A szom­szédom lábatalpából a felesége sikeresen ki­vett egy másfél centi­méteres akácfa tüskét, » mely alkalomból egy | 30 személyes bankettet! rendeztek. Ott kellett í lennem. A felettünk ^ levő lakásba megérke-} zett egy külföldi nagy- > néni. Nemrég az egész, családdal felvonultunk | és ittunk az egészségé- > re. Ki tudja mi követ- ? kezik még. 1 Panaszosan maga elé j meredt, sűrű csend J ereszkedett közénk, í amit hamarosan meg- ? tört egy közös ismerő- j síink érkezése. — Nagy örömet mondok — újságolta az illető. — Képzeljé­tek sikerült megszaba­dulni az albérlőmtől. Eire iszunk. Gyertek el ma estére, csiná­lunk egy kis murit, a feleségem süt majd fi­nom töpörtyüs pogá­csát. Elek kétségbeeset-! ten tárta szét a kar- 5 jait. < — Mit lehet itt tenni | ss nyögte. K. S. ' Olajos munkapadjukon szer­számok halmaza és egy War- szava személygépkocsi szétsze­dett dinamója és önindítója he­ver. Ezek karbantartását máir ók végzik. Csavarhúzóval, kom­binált fogóval szerelik szét a: részükre még kevésbé ismert al­katrészeket, s közben elmond­ják, hogy nem véletlenül kerül­tek ebbe a szakmába. Sőt, fel­vételükkel régi vágyuk telje-1 sült. Beismerik, hogy eleinte kissé idegenkedtek a munka­helytől, hiszen nem volt könnyű, megválni a diákélettől, s a tin­tafoltos iskolapadokat olajfoltos munkapadokra cserélni. A bri­gádvezető, s az idősebb szak­munkások azonban gondoskod­tak arról, hogy a fiatalok márt az első nap is jól érezzék ma­gukat. Először végigvezették! őket a munkahelyeken, megis­mertették velük a fontosabb műszereket, szerszámokat és a, szakma alapvető fortélyait. Az­tán napról napra önállóbbak: lettek, és ma már otthonosan mozognak a munkapad mellett. A másodéves tahulók is ked­vesen fogadták az új munka­társakat. Faragó Pál, a brigád közkedvelt »Ciceró«-ja például bármikor készséggel segít fiatal barátainak egy-egy bonyolul­tabb szerkezet szerelésénél. Tóth Károly pedig a vállalati sport­élet fellendítésére törekszik, amiben az új tanulókra is szá­mít. Jó példaként áll a fiatalok előtt a KISZ-brigád, mely most a szocialista brigád címért küzd; További terveikről a követ­kezőképpen beszélnek: a szak­munkás bizonyítvány megszer­zése után technikumban meg egyetemen szeretnének tovább tanulni. Lehetőségük megvan, s úgy látszik, hogy szorgalomból sem lesz hiány. Beszéd közben szó esik a tanulók gyakorlati oktatásáról is. A brigádvezető elmondja, hogy a műhely kicsi, az ötven tanuló oktatásához egyáltalán nem elegendő. Vigasztaló azon­ban, hogy a Csáktornya utca végén most épülő garázs és műszaki telep mellett korszerű tanműhely lesz a tanulók kép­zésére. Ezzel együtt megoldódik majd a szerszómhiány is. Az odaköltözesre előreláthatóan az ősz folyamán kerül sor. Tóth Gáü^i'. Két alkalommal is beszámol­tunk már arról a vérfürdőről, amit Tóth B. Jánosné rendezett június 10-én hajnalban Kiskun- majsán. A véres tragédiának halálos. áldozata is van, legnagyobb' gyermeke, a 14 éves fiú azonnal meghalt, a nyakán ejtett mély seb halálos volt. A három kis­lány, a 11 éves Mária, a 7 éves Julianna és a 2 éves Irénke a mentők és a félegyházi orvosok gyors beavatkozása következté-; ben életben maradt. ; Olvasóink érdeklődnek a há-j rom kislány további sorsa felől, ezért felkerestük a járási tanács szociális előadóját, dr. Szolnoky Jenőt, akitől a következő tájé-: koztatást kaptuk: A két nagyobbik kislány a gondos ápolás következtében meggyógyult, a kórház gégészeti osztálya már elbocsátotta őket. Kecskemétre, a Gyermekvédő Otthonba kerültek, ahonnan Hö- gyészre, az állami leányotthon­ba utalták őket. Szó volt arról, bogy esetleg a Fóti Gyermekvá­rosba küldik a két kislányt, de az otthon igazgatójának és az otthonban éppen jelenlevő mi­niszterhelyettesnek is az volt a véleménye, hogy Hőgyészen, a hozzájuk hasonló gyermekek kö­zött egyelőre jobb helyük lesz. A legkisebb leány, a kétéves Irénke a gégészeten maradt még, mivel további kezelésre van szüksége, ugyanis a borotva el­vagdosta a hangszálakat s meg­szűnt a beszélőképessége.

Next

/
Thumbnails
Contents