Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-27 / 176. szám
1980. július 27, szerda 3. oldal pjwtkboi „Nem vagyok jó hatszázezerre...?“ Az egyik tsz-elnöki értekezleten furcsa kifejezés ütötte meg a fülemet. — Nem vagyok jó hatszázezer forintra? — kérdezte az egyik közös gazdaság vezetője a tanácskozás elnökségéhez fordulva. A mellette ülők felfigyeltek erre a szerénynek éppen nem mondható szavakra és nyomban megkérdezték: — Fedezeted is van a kölcsönre? — Az nincs — felelte a nagy energiával beszélő ember. Ezekben a szavakban tulajdonképpen benne volt a válasz is. Aki fedezet nélkül, kizárólag a maga személyének „tekintélyével” akar kölcsönt szerezni, az nyilvánvaló nem sokra viszi. írásunk hőse felszólalásában egyesszám egyes személyben beszélt, a maga nevében kérte a hitelt — bár valójában a közösség dolgáról volt szó. „Én megcsináltam”, „én megvettem”, „én eladtam” szavakkal teletűzdelt beszéde rontotta a tanácskozás színvonalát. Ennek ellenére ha csupán erről az egy esetről lenne szó, akkor nem vesztegetnénk vele sok időt. Sajnos, azonban nem egyedülálló jelenséggel állunk szemben. Több helyen előfordul, hogy a termelőszövetkezet elnöke magának könyveli el a közösség eredményét. Mondatokba foglalva ez így jut kifejezésre: „Ezer mázsa gabonát adtam el az fiiamnak.” „Vettem egy Zetort.” „Megbüntettem.” „Lefogtam öt munkaegységet” stb. Ezek a szavak — ha közös cselekmény kifejezésére használják — nemcsak alkalmazóik felületességét, pontatlan mondatszerkesztését, hanem bizonyos mértékig gondolkozásmódját, felfogását is kifejezésre juttatják. Az egyik tsz-elnöktől megkérdeztük az elmúlt napokban: — Tudja-e, mi a közösség tagjainak véleménye kérkedő beszédmodoráról? — Kipirult arccal ismerte be, hogy ő még nem gondolkozott ezen, és nem is tudja, milyen hatást gyakorol kihívó fellépése az emberekre. Egy másik tszvezető már annyira megszokta a közösség eredményeinek „kisajátítását”, hogy a tényleges sikereket kizárólag saját személyének, hozzáértésének, „kiváló képességeinek” tulajdonítja. Az ilyen nézetek elbizakodottá tették, nem hallgatja meg a tagok véleményét és úgy gondolja, mindent tud, segítségre, jótanácsra nincs is szüksége. Még a közgyűlés összehívását is felesleges tehernek tekinti. Kihívó viselkedésével csorbítja a tsz-demokráciát, csökkenti a tagok alkotókedvét, lelkesedését. Egyik intézkedése nyomán megkérdeztük tőle: „Miért maga akarja megbüntetni az egyik fegyelemsértő embert és ügyét miért nem terjeszti a közgyűlés elé?” Válaszából kiderült, hogy azért intézkedik egymaga, mert fél attól, hogy a közgyűlés másképpen vélekedne, és másképpen határozna, mint ahogy azt ő szeretné. Ilyen messze vezethet tehát az első hallásra talán ártalmatlannak tűnő „énezés”. Kátyúba vezető lejtő ez. Éppen ezért tettük szóvá a nyilvánosság előtt is, hogy mindazok — ha csak néhányan vannak ilyenek, akkor is —, akik erre az útra tévedtek, mielőbb visszaforduljanak. A közös gazdaságok éltető eleme a tsz-demokrácia, a tagok jogainak és kötelességeinek szabad érvényesítése. Az elnök a szövetkezet ügyeit a közgyűlés megbízásából, a tagság intézi. Ne kérkedjen tehát senki egyéniségével, beosztásával. ne sértse meg a szövetkezet gazdáinak önérzetét, hanem beszéljen nyugodtan többesszámban akkor, amikor a közösség ügyében jár el. Ez a módszer már kipróbált, megbízható, a másik zsákutcába torkoll. Nagy József Köszönet Nyárlőrinc községben a napokban erős vihar tombolt, ami megrongálta a villanyhálózatot. A szélvihar ereje leszakította a huzalokat, ily módon hajnalra a község villany nélkül maradt. Vasárnap a községi tanácselnök telefonált Kiskunfélegyházára az Áramszolgáltató Vállalathoz, ahonnan azonnal szakembereket küldtek ki, akik egy-két óra alatt megjavították a vihar következtében megrongálódott villanyvezetéket. A gyors intézkedésért a nyárlőrinci lakosok nevében köszönetét mondunk a DÁV kiskunfélegyházi dolgozóinak. — (Tóth Andrásné leveléből.) Csépelnek a Helvéciái Állami Gazdaságban A múlt héten fejeződött be az aratás a Helvéciái Állami Gazdaság köncsögi üzemegységében' Deáik István üzemegységvezető irányításával már megkezdték a cséplést. A cséplőgépnél a magot nem zsákba gyűjtik, hanem egy fúvó szerkezet egy német gyártmányú szelektorba továbbítja, amely a búzaszemeket nagyság szerint osztályozza. A szalmát a fúvószerkezet vassablonok segítségével kazalozza. A cséplés tel- j jes gépesítése folytán gyorsan ' halad a munka. (Fehér József leveléből.) Dicséret Állandóan kiváló munkát végez a katymári Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertész brigádja. Dicséret illeti ezért Molnár Mihály brigádvezetőt és harminckét társát — jelenti levelezőnk. Próbaüzemei a reszelönyár Olvasóink nagy érdeklődéssel figyelik a megyeszékhely iparosodását. Július 1-ével a reszelőgyár próbaüzemeléssel megkezdte a termelést. Jelenleg harmincán dolgoznak. Az első hónapban 7000 háromélű fűrészreszelőt kell gyártanick. Előreláthatólag az ősz folyamán áttérnek a kétműszakos termelésre, miért is a dolgozók létszáma megduplázódik. A kecskemétiek! örömmel veszik tudomásul, hogy. városuk egy újabb szocialista; üzemmel gazdagodik. -'£■;> -v: f D- Kovács Miklós a reszelővágógépnél dolgozik. Előkészület az edzőkemence munkálatainak befejezésére. Talajerő utánpótlásunk tartaléka Vevőkre vár 7 000 vagon tőzeg — 13,70 helyett 4 forint egy mázsa P hírek resszus előkészítésének feladatait beszélték meg. * A népművelés és a könyvtárak helyzetéről, valamint a termelőszövetkezetek termelési és értékesítési terveinek alakulásáról tanácskozott legutóbbi ülésén a kiskunfélegyházi járási párt-végrehajtóbizottság. A napirenden szereplő kérdésekben a végrehajtó bizottság több határozatot hozott. Bármely értekezleten is kerül szóba, mindig az a megállapítás, hogy Bács megye talajerő utánpótlásának a mérlege nem kielégítő. Kevés a talajjavító, a föld és a homok termőerejét növelő trágyaféleség, pedig többet is biztosíthatnánk. Hogyan9 Erről tanácskoztak a megyei tanács ipari és mezőgazdasági osztályának, valamint a Talajerőgazdálkodási Vállalatnak a képviselői. A Talajerőgazdálkodási Vállalat ismertette, hogy a keceli tőzegtelepen foganatosított műszaki intézkedések, elsősorban pedig a szovjet tőzegkombájnok technológiailag előírt munkaterületének biztosítása a várakozáson felüli eredménnyel járt. A havi termelés, az időjárástól függően, eléri az 1400 vagon tőzeget és mintegy 500—600 vagon lápföldet. Jelentősen megváltozott a tőzeg minősége is. Sikeresen víztelenítették az egyes munkaterületeket, ami a tőzeg víztartalmának 20%-os csökkenését eredményezte. így ma már 75 helyett 55 szí. zalék víztartalmú tőzeget tud nak szállítani. A termelés felfutása viszonl nem jár együtt a készletek folyamatos értékesítésével. Az eltérés odavezetett, hogy ma már mintegy 7000 vagon tőzeg vár vevőkre. Ebben az ügyben a végrehajtó bizottság nemrégen segítséget kért a Pénzügyminisztériumtól. A válasz megérkezett. A minisztérium hozzájárult, vvwvwv Borotán a Vörös Október és i Béke Termelőszövetkezetekben lezajlott párttaggyűléseken ílaposan és mélyrehatóan ele- nezték az üzemi pártszervezet Bddigi tevékenységét és foglalkoztak a jövőben reájuk háruló eendőkkel. Mind a két pártaggyűlésen kiegészítették a jártvezetőséget. A Vörös Októ- jer Tsz pártszervezete Benedek lándor elvtársat, a Béke Tsz kommunistái pedig Fülöp Sán- ior elvtársat választották meg íz alapszervezet titkárává. * A bácsalmási járás termelö- zövetkezeteiben a p árt-alap- zervezetek vezetőségi ülést tar- ottak, és azokon megtárgyal- ák a nyári mezőgazdasági nunkák helyzetét és a hóvégi aggyűlések napirendjét. A iártvezetőségi üléseken számos <lyan javaslat hangzott el a azdálkodás megjavítására, a ordás és a cséplés elősegíté- ére, amit a kommunisták a ?rmelőszövetkezet vezetőségé- ek elfogadásra ajánlanak. 3k Kiskunfélegyházán megkez- ődtek a július havi párttag- yűlések. Az üzemi pártszerezetek a féléves tervek temetésének tapasztalatait is meg- írgyalják ezeken az értekez- ■teken. Foglalkoznak az anyag- iány okozta nehézségekkel is. * Kiskunhalason az elmúlt na- okban együttes értekezletet 'rtottak a párt- és a KISZ- 'apszervezetek titkárai. A ta- ícskozáson a KlSZ-vezetöség- ilasztások és a KISZ-kona-1 2sig.a bácsi gyufaszállal játszott. — Igyál Pista — biztatta Dömös. Sági megfogta a borral telt poharat és sokáig nézegette, mire megszólalt. — Mondanék nektek valamit. Mit szólnátok hozzá, ha az italozás helyett elmennénk segíteni Kecelinek? Olcsóbb lenne neki a ház, na meg hamarabb is kész, — Kérdőn nézett barátaira. A brigád tagjai egymásra néztek mind a kilencen. — Rövid gondolkodás után Dömös fogta az üveget, kitöltötte a bort a poharakba és csak any- nyit mondott; — Igyuk meg és menjünk. Éjfél volt, amikor abbahagyták a munkát, hogy valamit pihenjenek, de már a hajnalhasadás újból ott találta őket, az épülő ház telkén, hogy folytassák délig. Mivel vasárnap volt, az öregebbek templomba mentek, köztük Zsiga bácsi is, aki a szövetkezetnek volt a kőművese. Ütja ott vitt el a Keceli épülő háza mellett és meglepetve állt meg, amikor ott látta az egész Sági brigádot dolgozni az építkezésen. — Hát már itt is ők az elsők, a Sági brigád — gondolta magában. Megvakarta tarkóját és hazafelé vette az útját. Levetette az ünneplőt és munkaruhát vett magára. A kamrában összeszedte szerszámait, belerakta egy zsákba, hátára vette és indult vissza. De most nem a templomba, hanem Keceli udvarába. — Hát nekem miért nem szóltatok betyárok? Mi? — Hát azt hittük Zsiga bácsi templomba megy. • — Hát tudjátok meg, nem megyek. — Akkor mi lesz a bűneivel Zsiga bácsi? — incselkedett vele Dömös. — Majd levezeklem itt köztetek. _Simon János ho gy a megye tőzegvagyonát, homokterületeink talajjavításai érdekében, az eddigieknél lénye-.’ gesen kedvezőbb feltételek mellett adjuk el a termelőknek, sző—: ve övezeteknek és állami gazda-. Ságoknak- ^ A rendelet értelmében az eddigi 1J,70 fprin tos tőzegkorpa mázsaját 4 forintra csökkentetek, a termelési költség és az értékesítés ára között levő kü- lönbözetet államunk a Talajerő- gazdálkodási Vállalatnak megtéríti. Ez a jelentős árengedmény komoly segítség nagyüzemi gazdaságainknak. j Az értékesítés meggyorsító- J sa azonban csak akkor lesz eredményes, ha széleskörű propagandával és piackutatással jár, aminek lehető- | ségei adva vannak. A mezőgazdasági osztály mán a kezdő lépéseket megtette. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak részletes körlevelet küldtek, amelyben ismertetik a tőzeg árának kedvező megváltoztatását. Olyan megállapodás is született, hogy a vállalat és a mezőgazdasági osztály együttesen vesz részt az egyes járások termelőszövetkezeti vezetőinek értekezletén, s ezeket a rendezvényeket is felhasználják propaganda és piacszerző munkájukban. Tőzegvagyonunk mielőbbi hasznosítása érdekében azonban helyesnek tartanánk, ha a 1 mezőgazdasági osztály szervezetten gondoskodna azoknak az eredményeknek is- , mertetéséről is. melyeket a Szőlészeti Kutató Intézet a tőzegtrágyázással végzett. Ugyanis a tényeket nem ismerve, sokan előítélettel vannak a tőzeges trágyázás hasznosságáról, ami egyik Oka a kellő érdeklődés hiányának. Sándor | A híres Sági-brigád ; mindig az első volt ; a termelőszövetkezet- ; ben. Mint minden í szombaton, ma is ott | ült az egész társaság ; az italboltban. Várták ; Sági Pistát, a brigád- ! vezetőt, hogy milyen : munkatervvel jön. Itt ' szokták megbeszélni. ; Egyedül Keceli hiány- ; zott, amit Sági azonnal észrevett, ahogy belépett a terembe. Leült társai közé, akik megtöltötték az ő poharát is az aranyló borral. — Hát Keceli hol van? — kérdezte Sági. — Az nem is jön, mert megjött az építőanyagja és már megkezdi az építkezést — felelte Dömös. — Nem tudtam — mondta Sági, és elgondolkozva nézte az asztalt, amelyen egy
