Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

I960, július 2fi. kedd

3. oldal

(Vaifripátyű-k

A televíziós asztal vasból készült. Alkotója Kiss Sándor, mestervizsgás lakatosmester, szakoktató, a Kecskeméti Malomgépgyár tanműhelyében.

Nem egyszerű vasasztalról van szó, hanem a kovácsoltvassal való mesterkedés remekéről. Nem csoda, ha Csergő János kohó- és gépipari miniszter, amikor néhány hónappal ezelőtt látogatást tett a Malomgépgyár tanműhelyében. elismerően nyilatkozott Kiss Sándor munkájáról.

A művészi kovácsoltvas tárgyak készítése ma már kiveszőben levő szakma. Alig néhányan foglalkoznak vele országszerte, de alkotásaik egyéb előnyök mellett kitűnő exportlehetőségeket is rejtenek magukban és a művészi színvonalú használati tárgyak iránti érdeklődés növekedésével egyre keresettebbekké válnak. I

Kiss Sándor szeretne, s vele együtt növendékei is nagyon szeretnének szélesebb körű lehetőségeket kapni mesterségük kifejlesztésére.

A kezei alá bízott gyerekek között talán ott van a szakma, a vaskovácsolás eddig még nem ismert mestere, talán éppen Kiss Sándor keze alól kerül ki Fazola Henrik, vagy Bieber Károly utóda, — nem lehet tudni. Egy azonban biztos. Kiss Sándor és tanítványainak törekvései figyelemre, támogatásra méltóak. mint minden olyan törekvés, amely a munka, az emberi alkotótevékenység iránti szerétéiből, lelkesedésből fakad. (yla)

Félév alatt 250 előadást tartottak a jogászok megyénk termelőszövetkezeteiben

Kirakat az irodában

Komoly eredményeket értek el jogászaink, köztük a bírók is a Magyar Jogász Szövetség és a Hazafias Népfront keretében szervezett termelőszövetkezeti patronálás területén- Az elmúlt félévben több mint 250 előadást tartottak megyénk termelőszövetkezeteiben. Ezek az előadások a társadalmi tulajdon védelméről. a termelőszövetkezeti tagok jogairól és kötelességeiről, valamint a nyugdíj kérdésről Szóltak.

Minden termelőszövetkezethez egy, illetve két jogászt osztottak be patronálásra, akik rendszeresen kijárnak a termelőszövetkezetekbe, rész vesznek a közgyűléseken és segítik a termelőszövetkezetek munkáját. Jogászaink meghallgatják a termelőszövetkezeti gazdák egyéni sérelmeit is és azok orvoslására intézkedéseket tesznek.

Vizsgáztak a felszolgálók

Tavaly októberben tanfolyamot indított a MÉSZÖV a vendéglátóipari szakmában dolgozó üzletvezetők és felszolgálók részére. Az előadásokat a MÉSZÖV szakemberei tartották. A közelmúltban megtartott vizsgák alkalmával a 74 hallgató közül 59-en sikeresen vizsgáztak, 15-en pedig szeptemberre tervezett pótvizsgára kerültek)

A PANASZKODÓK

Minap, úgy alko- nyattájt, Kecskemét egyik parkjának padján üldögéltem. Pihentem a napi munka fáradalmait és nézegettem a járókelőket. Alig néhány perc múlva két középkorú ember telepedett' mellém.

— Ha jaj. manapság nem sokra megy az ember, bezzeg azelőtt... — hajtogatta az egyik.

— Bizony... — hagyta rá sokat sej- tetőn a másik.

— Magának is ez a véleménye?

— Az bizony.

— Akkor egyetért velem.

— Egyet.

— Azelőtt micsoda ruháim voltak, sok finom árut vehetett az ember, de most..: — legyintett keserűen.

— Haj aj.

— Látja, rajtam ezt a ruhát?

—; Finom anyagnak látszik, bizonyára régen vette.

— A. dehogy — tiltakozott a másik. — Az elmúlt hónapban a túlóra- díjból. Ha nem túlórázom. nincs egy

Akinek több a munkája, mióta szövetkezeti a puszta

Három pusztában — Borbás, lisfái, Talfája —, de még a hegyekben” sem akad egyet- ?n olyan ember, akit Biró Já- os bácsi ne ismerne. Ha ál- iából keltenék, akkor is meg udná mondani a kérdezőnek: lelyik tanyaszámot merre ke- esse. Egyenes, tiszta homloka lögött valósággal élő térképet ordoz, aminek nagy hasznát ettük volna, amikor keresőére indultunk az úrréti pusziban. Tősgyökeres kecskemé- íek vagyunk, a pusztai dűlő- itak útvesztőiben mégis ne- ezen igazodunk el — különben ha a borbási Vörös Csillag 'sz-től 200 méterre kell keres- i azt az úrréti számozású ta- yát!

A puszin elsőfokú lözigazgatási gazdája

Azt hiszem, János bácsin kiül kevés embernek sikerülne z a pontos tájékoztató köny- yebben. Ügy ismeri a tanya- ilágot mint a tenyerét. Nyugdíja és tanácstagsága lellett Biró János bácsi még z Állami Biztosítónak dolgozat — s mindkét munkájának mtos „kelléke” a környék, sőt z emberek alapos ismerete. Tint tanácstag, s e vidék el- őfokú közigazgatási gazdája, lkán felkeresik és ő maga is aponta látogatja választóit.

— Ezelőtt az adó, még ré- ebben pedig a beadás volt a '5 probléma — meséli. ■— miatt keresték éjjel-nappal, ehát azon — mivel legtöbbkor jogos volt a kivetés — áltoztatni nem lehetett, csak legmagyarázni, hogy annak ’sz jobb, aki hamarabb ki- zeti. és nem kell kamat miatt íjdítani a fejét.

''anyaiak a stadionért

— És most? Most már meghintek az adógondok?

«= De meg árul Szövetkezeti

ni. Ez pedig az utak rendben- tartása. A tervezett termelőszövetkezeti bekötő úthoz ugyan lesz városi és szövetkezeti segítség, de nagy munka vár a lakosságra, a választókra is. Azok pedig az utak javításában készséggel segítenek, hiszen hasznuk lesz belőle. Csakhogy mindezt meg kell szervezni, — s ezt már a tanácstagtól várják.

Hiába, az ő munkája attól még nem lett kevesebb, hogy szövetkezetivé fejlődött a puszta. Eszik Sándorné

»Állandó« kiállítás nyílt Kecskeméten a KISZÖV ellátási osztályának irodájában. A nagy falat csillogó tükörrel bélelt vitrinszekrénnyel fedték el. De a tíz vasipari szövetkezet árumintáinak még ez a hely is kevésnek bizonyult, hiszen több mint ötven féle fémipari közszükségleti cikket, bádogárut, háztartási felszerelést, kovácsolt vaskészítményt és mezőgazdasági kis szerszámokat bocsájtottak közszemlére a kiállítók.

Az ötlet dicsérendő és hasznos. Módot nyújt arra, hogy hosszabb tapasztalatcsere nélkül is lássa minden szövetkezet, mit gyárt a »rivális cég« s milyen új cikket tudnának készíteni. Az irodai kirakatnak az az előnye is megvan, hogy a szövet« ségben megforduló vevők, vendégek és üzletemberek is áttekintést kapnak a szövetkezetekben folyó munkáról.

Fejlődik Kunszentmiklós bolthálózata

A napokban nyílt meg a Kun- szentmiklósi Földművesszövetkezet önkiszolgálók boltjává átalakított konfekcióüzlete. A pár napos forgalomból és a lakosság véleményéből ítélve, úgy látszik, hamarosan visszatérül a földművesszövefikezetnek az átalakításra fordított 30 ezer forint, hiszen az önkiszolgáló rendszer bevezetésével párhuzamosan nagyobb raktárkészleted bővebb választékot is tudnak biztosítani a vásárlóknak.

Kunszentmiklóson egyébként ez már a 15. szakosított önki- választó-, illetve önkiszolgáló rendszerrel működő üzlet, s most tervezik a vasbolttal még

együttműködő háztartási bolt szakosítását s önkiszolgáló rendszerűvé való alakítását.

A szövetkezet nemcsak 'belterületi boltjainak, üzemegységeinek korszerűsítésére gondol. Most alakították át Kunadacsor» az eddig italboltként működd üzletet kisvendéglő jellegű, meleg ételt is árusító üzemegységgé, hogy a nagy munkaidőben a termelőszövetkezet dolgozói számára főtt ételt biztosíthassanak. Kunpeszéren szikvízüze- met létesítettek, mivel a Kun- szentmiklóstól 18 kilométerre eső községben sok gondot jelentett a naponkénti szikvízszálli« tás.

Nye!v!ec1íe SeremeíyavórT

lékeket. Szóba került a »magyar tenger«, a Balaton, a Kossuth cigaretta és természetesen Gödöllő, ahol Igor Alekszejevics két felejthetetlen hetet töltött el. Nem pihenni jött Magyarországra, hanem dolgozni. A gödöllői mezőgazdasági egyetem mkróbiológiai fakultásának hallgatói előtt ismertette a Szovjetunióban elért eredményeket, s pontos képet kapott a magyar mikrobiológusok munkájáról. A magyar mezőgazdaság után való érdeklődése még arra is kiterjedt, hogy melyek a legújabb eredmények, milyenek voltak a termésátlagok. Nehezen értettem meg a szavait, de éreztem, a nagy szovjet ország egyik tudósa nagyra becsüli a magyar mezőgazdaság eredményeit.

Néhány perc múlva már barátként érdeklődtem élete, munkája felől. Megtudtam,

hogy Igor — már csak így szólítottam — a szaratovi Mező- gazdasági Tudományos Intézet mikrobiológiai laboratóriumának vezetője. A laboratóriumban öten dolgoznak és azt kísérletezik ki, milyen növényeket, mező- gazdasági kultúrát honosítsanak meg, milyen kártevők ellen kell védekezni. Moszkvában ezért járt, mert rövidesen 3 évre Irakba megy, segíteni a mezőgazdaság fejlesztését, azért is tanulja szorgalmasan az arab nyelvet, hogy átadhassa tapasztalatait.

A kettőnk közt lefolyt eszmecsere azért nem nélkülözött döc- aenőket. Sokszor

igénybe kellett venni a kezünket, hogy jól

megérthessük egymást) Igor azonban átsegített az első nehézségen. Minden kérés nélkül, rövid ismeretségünket felhasználta arra, hogy néhány nehezen kimondható orosz szóra megtanítson.

Negyedórát beszélgethettünk, amikor az inturisz bájos vezetője az autóbusz indulását jelezte. Elbúcsúztam Igortól, s az autóbuszban gondolkodtam el első moszkvai élményemről. Mindennél többet jelentett nekem ez a beszélgetés. Azonkívül, hogy egy jó barátot szereztem) megismertem a szovjet ember igazi énjét. Igen a szovjet embert a meleg barátság, a közvetlen beszédmodor, az egymáson való segítés, áldozat- vállalás, s a jövőbe vetett hit jellemez.

Erről győzött meg Igorral történt rövid beszélgetésem.

Gémes Gáboc

rendes ruhám;

— Én is abból vettem egy motort, me» leszoktam a dohányzásról.

— Na. látja, akkor magának nem is kell mondani.

— Most meg egy televízióra gyűjtök.

— A túlórapénzből veszi?

— Abból;

— Hát ilyen szomorú a szegényember sorsa. Mennyivel más volt azelőtt?

— De mennyivel! A viszontlátásra.

— A viszontlátásra. K. S.

Komlószárító és gépműhely épül a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban

A n-s számú üzemegységben — Szántó pusztán — modern gépműhely épül, amelyet nemsokára berendeznek, hogy mielőbb átadhassák a rendeltetésének.

A Hosszúhegyi Allarríi Gazdaság I-es számú üzemegységében két 40 holdas tábla termése számára komlószárítót építenek- A két hatalmas épület falaiból már nem sok hiányzik, hogy a tetőt felhúzhassák rájuk.

Tíz perc telhetett el azóta, hogy megérkeztünk a Seremetyevoi légikikötőbe. A váróterem kényelmes bőr- ; foteljeibe';) kiválasztot- : tam egyet, s belesüppedve terveket szőttem, felsoroltam ma- | gamban. mit nézek ; meg a béke fővárosá- ; ban. Álmodozásomból i kedvesen ejtett töri j magyar szó zökkentett ; vissza a valóságba.

; — Maga magyar?...

! Én tudok kicsi be- ! szélnli — fordult fe- 1 lém egy középkorú,

! melegtekintctű. testes ! férfi, egy pillanatra ! sem téve le kezéből a ! pirostáblás könyvet, amelyre ciril betűkkel nyomták rá: orosz— arab szótár.

[ Félszavakkal, kever- j ve az oroszt a ma- I gyárral egymásután J idéztük fel a mind- [ kettőnk által ismert ! magyar tájakat, era| *Felolvasták a Moszk- I vai Rádió rnagyar- t nyelvű adásában. .

itt az egész puszta: az úrréti I is, meg a borbási is. Az adó miatt nyugodtan alszik itt már I mindenki, csak a jövedelmét | kell számolgatni. Ez pedig nem ! okoz borús gondolatokat, mert I éppen hallom, hogy a tsz egyik | tizenhatéves fogatosa — aki családtagként dolgozik a közösben — múlt havi munkájáért 1900 forint előleget vitt haza. No, ugye ebből csak meg lehet élni?

Nekem csak egyetlen helyeslő mozdulatra futja az időmből, mert János bácsi máris tovább folytatja:

— Nem is mennek el innen ‘ a fiatalok. Négy megpróbálta,! három már visszajött, mert itt! is megtalálja azt, amit akármelyik üzemben: pénzt, szórakozást, sportot, mozit, könyvet.: Meg a város sincs messze, s ha felépül a kecskeméti új! stadion, még gyakoribb látogatók lesznek ott a mi fiatal-; jaink, mert a sportot nagyon szeretik.

— És tesznek érte valamit?

— Hát hogyne. Jó sportcsapatuk .'an, meg pályájuk, de beszc.gettünk már arról, hogy ha a csépi és, meg a rakodás befejeződik, mi is segítünk az új stadion építésében. Jómagam szintén készülök erre mert még drukkolni akarok ott a mi csapatunknak — s most már nemcsak a tanácstag. de a hajdani, versenyeket nyert honvédségi grár.á!dobó sportszaretete is beszél János bácsiból.

4 legközelebbi feladat

De azután — kis kitérővel — a beszélgetés ismét a tanácstagi feladatokhoz kanyarodik vissza. Mert a pusztában nemcsak a város gon d iával, örömével éreznek együtt, — megvár, a maguk hétköznapi problémája is, amit még a szövetkezet sejx. tud egymagában megöl da-