Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-20 / 170. szám
1960. július ZU, szerda S. oldal Ismét bővült a tanácsok hatásköre A rombolás, a létra és a mezsgyeper Tallózás a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztályán r A birtokvédelemmel ez ideig to járásbíróságok foglalkoztak. Az 1960. évi Xl-es törvényerejű rendelet azonban már a tanácsok igazgatási osztályait jelöli meg július 1-től eljáró szervként, így tehát, — a bíróságok tehermentesítése végett — az igazgatási osztályokra hárul a birtokviták eldöntése. Vajon milyen ügyekkel foglalkozott már a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztálya? — erre kértünk választ Kálló János osztályvezetőtől. — Első ilyen esetünk Mudri László, Kadafalva 49. szám alattj lakos esete volt — mondotta Kálló elvtárs —, aki az özvegy Jánosi Jánosné háztulajdonosnak nem éppen méltányolható eljárása ellen emelt panaszt. Mudri László mint bérlő használta az épület óljait, egészen addig, amíg Jánosiné hatodmagával meg nem jelent a portán. Társai segítségével valósággal lerombolta a ser- I tés- és tyúkólat, majd a tég- I lát és a faanyagot elszállíttatta, hogy azokat saját céljaira használja fel. Mudri László az erőszakos behatolás láttán a rendőrség egyik lovasőréhez fordult segítségért, aki felszólította a betolakodókat: hagyják abba a birtokháborítást. A figyelmeztetés azonban nem sokat hatott. Ügyük most az igazgatási osztályra került, — elbírálás végett. A határozat kötelezi Jánosaiét az okozott kár megtérítésére, annál is inkább, mivel az ólak hatósági kiutalás alapján jutottak Mudri László mezőőr birtokába. A határozat ugyanakkor kimondja, hogy . a döntés ellen államigazga- ; tási úton jogorvoslatnak i nincs helye, s amennyiben 1 a háztulajdonos a kárt nem | hajlandó megtéríteni határidőre, — úgy súlyos bírságot rónak ki rá. özv. Jánosi Jánosné tehát alaposan ráfizetett a birtokháborításra; Az ember nem is gondolná, hogy egy padlásfeljáró-létra is mennyi bonyodalmat okozhat. Történt ugyanis, hogy Sági László Bocskay utca 16 szám alatti lakó az igazgatási osztályhoz fordult, s előadta: Horváth Istvánná házigazda elrejHol késik a patron? Az autoszifonhoz szükséges patron ügyében már írtunk annak idején. Ezúttal nem akarjuk elismételgetni a temérdek panaszt, amelyekkel szerkesztőségünkhöz fordultak a boldogtalan autoszifon-tulajdonosok, de a Rákóczi úti háztartási bolt helyettes vezetőjével való beszélgetés ötletet adott arra, hogy ismét napirendre vegyük a problémát. Az üzletvezető-helyettes ismerőse tudniillik Budapesten járt szerencsét próbálni, hogy patronokat vásároljon készülékéhez. Az út érdekessége csupán annyi, hogy végig kilincselt már vagy tíz üzletet, — de mindenütt ugyanazzal a válasszal fogadták, i,Sajnos, kérem, nem kapható , patron.” Ennek utána már nem Is próbálkozott többé: ha 10 boltban nincs, bizonnyal nincs a tizenegyedikben sem! Furcsáljuk az esetet. Ha Ugyanis a fővárosban nem kapható patron, — akkor mit reméljenek a kecskemétiek, de különösen a tanyai emberek, akik epedve innának szódavizet. Helyzetük annyiban is hátrányos, hogy feléjük nem jár szó- dáskocsi, mint a városban. így hát az egyedüli megoldást az eutoszifon jelentené... Megjegyzésünk csupán annyi: nézzenek már utána az országos kereskedelmi szervek, hogy hol késik a patron, (kohl) tette a vaslétrát, s helyébe egy rozoga, nem éppen biztonságos falétrát állított. A létra azonban egy méterrel alacsonyabb az előzőnél — így a padlásra való feljutás veszélyes. Meg kell még jegyezni, hogy a vaslétrát annak idején a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat bocsátotta a lakók rendelkezésére, a városi tanács azonban az épületet később mentesítette az állami tulajdon alól, a vaslétra a házban maradt. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a lakók elől a házigazda eltegye. Végül is a birtoksértő Hor- váthnét az igazgatási osztály utasította, hogy három napon belül szolgáltassa vissza a vaslétrát, mert ellenkező esetben végrehajtási úton helyezik visz- sza a feljárót. Most vizsgálják ki Kontra Sándorné, Felsőcsalános 61/a szám alatti lakos panaszait, aki ugyancsak birtokháborítás címén emelt kifogást Kovács Er(Községi tudósítónktól.) Jakabszállás községben legtöbb gazda időben tesz eleget állampolgári kötelezettségének Ennek tulajdonítható az a szép eredmény is, hogy a község második negyedévi adótervét 131,9 százalékra teljesítette. Dicséret fűződik a tanácstagok nevéhez, akik a fogadóórákon és tani tagi beszámolókon gyakran foglalkoztak a gyors adóbefizetéssel. zsébet Cédulaház utcai lakos ellen. Mindkettőjük földterülete egymás mellett fekszik, s közös bejáratot használnak. Nemrégen azonban Kovács Erzsébet felszántott egy darabot a bejáratból, és e végből kerekedett a perpatvar. Kovács azt állítja, hogy a bejárat közös, míg szomszédja magának vallja a két földdarabot elválasztó gyalogútat. Mivel szépszerével nem jutottak megegyezésre — az igazgatási osztály a telekkönyvi feljegyzésekből kiindulva helyszíni vizsgálatot tart. Még számtalan ilyen és ehhez hasonló esetét lehetne felsorolni, amelyekkel ezentúl már a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak igazgatási osztályai foglalkoznak. Látszólag apró ügyek. De ezek eldöntéséhez is körültekintésre, szakértelemre és nagyfokú szocialista igazságérzetre van szükség. K. A. Több olyan gazda van a községben, aki már egész évi adóját (kifizette. Ilyen például D. Horváth János, Pólyák Mihály, Búzás Sándor és Viskovics Imre tanácstag. Akadnak azonban — szerencsére már egyre kevesebben — hanyag adófizetők. Nagy Béla, Áron Lajos, Kara Dezső, T. Nagy József és még többen szégyenkezhetnének lemaradásuk miatt. HOMOKMÉQYI LÁNYOK A homokmégyi kiszista lányok az épülő kultúrház mellett ifjúsági szervezetük nagyszerű terveiről tanácskoznak. A hamarosan elkészülő, új épületben pompás lehetőség nyílik me- gyeszerte ismert népi táncaik, azonkívül rövid jeleneteik, színdarabjaik bemutatására. ^ Varga Márta KISZ-tag bemutatja a fiataloknak, hogy jobb sportruhában röplabdázni, mint régi, díszes népviseletben. A röplabda-felszerelést KISZ-szervezetük eredményes társadalmi munkájáért jutalomképpen kapta a megyei KISZ-bizottságtól. Miért jó a jakabszállási adófizetési kedv? Mérleg a tsz-pártszervezetek tevékenységéről a bácsalmási járásban Ä bácsalmási járási pártbizottság tagjaiból alakult brigád a közelmúltban többnapos vizsgálatot folytatott a járás kilenc termelőszövetkezetében. A vizsgálat kiterjedt a termelőszövetkezeti pártszervezetek szervezeti és politikai munkájára s a szövetkezet gazdasági helyzetére. Ez utóbbinál főleg azt vizsgálták: hogyan vették figyelembe a tsz-ek a megyei pártértekezlet határozatát, hogyan állnak az árutermelési s egyéb tervek teljesítésével; Felfrissült o pártszervezetek munkája Általános tapasztalat, hogy a tsz-pártszervezetek az elmúlt egy-két év alatt szervezetileg megerősödtek. Az átszervezés folytán igen sok párt- és gazdasági munkában jártas elvtárs lépett a tsz-ekbe, s velük felfrissült a munka. A vezetőségekbe a lehetőséghez mérten a legjobb, legtapasztaltabb élvtár- sok kerültek, s a párttitkárok zöme többéves gyakorlattal rendelkezik a pártmunkát illetően. A tsz-pártszervezetek többsége jó határozatokat hoz a munkák végzésére, (illetve javaslatokat ad a tsz vezetőségének. Különösen kiemelkedik a kunbajai Vörös Csillag Tsz pártszervezetének munkája. Itt a felsőbb szervek által kiadott határozatokat rendszeresen tárgyalják, konkrétan a helyi viszonyokra alkalmazzák s a végrehajtásra felelősöket-jelölnek ki. A taggyűlések mindig azzal kezdődnek, hogy ismertetik az előzőleg hozott határozatok végrehajtását A tataházi Petőfi, a kunbajai Vörös Csillag, a bácsalmási Táncsics, a Petőfi és a Lenin Tsz- ekben dolgoznak a pártcsoportok is. Most vannak alakulóban tataházi Petőfi és a kunbajai Béke Tsz-ben. Kialakításuk helyesen történt mert a szervezésénél figyelembe vették a brigádokat és munkacsapatokat. A politikai munka tükre Á tsz-ekben sokat javult a politikai felvilágosító munka. A pártszervezetek foglalkoznak a termeléssel, törekednék arra, hogy rendszeresen, minden taggal ismertessék a fontosabb politikai és gazdasági kérdéseket. Helyes kezdeményezés, hogy a tataházi Petőfi és a kunbajai Vörös Csillag Tsz-ben pihenés idején brigádonként vagy munkacsapatonként a kommunisták kezdeményezésére megvitatnak egy-egy határozatot. Egyes tsz- pártszervezetek bizonyos kérdések megtárgyalására meghívják a^ pártonkívüli brigád-, munkacsapatvezetőket. Ennek a módszernek fejlesztésével el lehet érni, hogy mindenütt megfelelő számú pártonkívüli aktíva alakuljon ki, amely annál is fontosabb, mivel a tsz-tagsághoz viszonyítva a párttagság aránya alacsony. A pártszervezetek jő politikai munkája tükröződik abban is, hogy pl. a tataházi Petőfi s a kunbajai Vörös Csillag Tsz-ben a párttagok kezdeményezésére indult meg a munkaverseny, amit havonta értékelnek. Sokat tettek a kommunisták a munka- fegyelem megszilárdításáért, a régi és új tagok közötti nézet- eltérések megszüntetéséért, a tagok szervezett oktatásáért. A politikai munkának vannak azonban fogyatékosságai is. Az emberek tudatának alaMt&a érdekében jobban ki kell használni a tsz-en belül rendezett párt- napokat, elmélyítaná a közös vagyon iránti felelősséget, elérni; hogy minden tag ismerje-a tsz termelési- és árutervút. Bátrabban építeni a fiatalokra és a nőkre! Á járás húsz tsz-ében dolgozik jelenleg _ KISZ-szervezet. A fiatalok rendszeresen részt vesznek a munkában; művelődési és sportolási lehetőségük biztosítva van, az általános tapasztalat szerint a tsz-vezetőség erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti őket. Nem törekedtek azonban mindeddig arra, hogy egy-egy tsz-ben önálló KISZ-brigádot hozzanak létre, hogy a fiatalok együttes munkája értékelhető legyen. A női tagok munkában való részvétele szintén példás. Sok tsz-ben külön asszonybrigád van a kertészetben, növénytermelésben, s számos hasznos kezdeményezés fűződik nevükhöz. Az asszonyok ösztönzésére fogott hozzá például a tataházi Petőfi és Dózsa Tsz a baromfineveléshez. Hiba azonban, hogy a női tagok erkölcsi megbecsülése alig jut kifejezésre abban, hogy bevonnák őket a vezetésbe. Ennek a helyzetnek sürgős megváltoztatása a pártszervezetek egyik jelentős feladata. A termelési tervek nem maradnak papíron Á vizsgált tsz-ek pártszervezetei mindenütt megtárgyalták a megyei pártértekezlet határozatát s a tervek készítésekor a megjelölt irányszámokat figyelembe is vették. Búzából kivétel nélkül 10 mázsáit; illetve azon felül is terveztek holdanként; tavaszi árpából 13 mázsa, kukoricából 15, cukorrépából 150 és burgonyából 80 mázsa az átlagos célkitűzés; A határszemlék igazolják, hogy ezeket a terveket teljesíteni tudják, hogy több tsz túl is teljesíti; A régi tsz- ekben biztosítva van a 17 százalékos pillangós terület s az újak is elérik év végére a 10—12 százalékos arányt. Az állattenyésztés helyzete isi biztató. A 100 holdra jutó számosállat zömmel eléri a 27 darabot. A pártszervezeteknek! nagy szerepük van abban iS; hogy a vizsgált tsz-ekben biztosítva van az 5—5,5 darabos anyakoca-állomány 100 holdanként. Foglalkozták a pártszervezetek a baromfitenyésztés előmozdításával is. Az eredmény: számos tsz saját erőből építendő baromfinevelőket állított tervébe. A kommunisták javaslatára e tsz-ekben annyi silótakarmányt vetették, hogy számosállatonként 'biztosítva lesz a 8—i 10 köbméter. Egy-egy tehénre 2800—3200 liter tejet terveztek s ezt el is érik, hiszen a fejéri átlag 10—13 liter. A termelési előirányzatok teljesítésével függ össze az árutermelési terv sorsa. A járás tsz- einek többségében e» biztosítva van. A tataházi Dózsa Tsz vállalta, hogy 200 százalékra teljesíti a mutatókat s ehhez minden adottsággal rendelkezik is. A tapasztaltak alapján bátran megállapítható, hogy a bácsalmási járás tsz-ei a múlthoz képest igen jelentős lépéssel előre jutottak a politikai és gazdasági megszilárdulás útján, G. K. (Bajai íré (Uninoife/lája a (J)éeii (Hadiébaa Bárdos Ferenc bajai író neve nem ismeretlen az olvasóközönség előtt. „Súgó víz” című, bajai témájú novellájának hangjáték változatát a közelmúlt napokban sugározta a Magyar Rádió pécsi adója. A filmnovella két főszerepét Avar István és Sármássy Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház művészei játszották. i »
