Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

: £^mancnaa***nras««fiW«fVnifVlVtfVltiil s Napközben ■ | Ez is gazdálkodási kérdés ■ ■ » Parasztságunk felemclke- « désének egyetlen járható S útja a termelőszövetkezeti ; gazdálkodás. Egy iskolai g neveléssel kapcsolatos mély- ! kúti példával szeretnénk ; most bizonyítani e sokat • hallott mondat igazságát. • Mélykút az idén lett ter- r melőszövetkezeti község. Is- : kóláiban tavaly átlagban ■ még 7,7 mulasztott nap ; jutott egy-egy tanulóra. Az S átszervezéstől számítva nem ; telt el sok idő és tavasszal • már arról számolhattak be » a községi tanácsülésen, • hogy a belterületi iskolák- ; ban 4,98, a külterületi isko- ; Iákban 2,8 napra csökkent ] ez az arány. Éreztette hatá- - sát ez a tanulók előmenete­lén is, mert a tanulmányi átlag 2,39-ről 3,05-re javult. S hogy ez nemcsak vélet­len, átmeneti állapot, hadd inézzük Mélykúti Elemér iskolaigazgató szavait: — Hónapok óta egyetlen iga­zolatlan mulasztó sem volt a külterületi iskolákban, de a belterületiekben is mint­egy 50 százalékkal csökkent a mulasztók száma. Az ed­• digi adatok szerint tovább { javult a tanulmányi ered- £ mény is, 3,17 lesz az egy j tanulóra eső tanév végi ta- J nulmányi átlag. t Mit bizonyít mindez? | Azt, hogy elmúlt az az idő, • amikor —- megélhetésük • érdekében —> gyermekeik : munkájára is rákényszerül- ! tek a mélykútiak. A min­• deimapi létért folyó küzde­■ lem ma már nem neheze­• dik ólomsullyal az embe- i rek vállára, ami bizonyítja, • hogy a nagyüzemi gazdaság • több pihenést, szórakozási, ! művelődési lehetőséget biz- £ tosít tagjai, s azok fiai szá­■ mára is, mint az egyéni | gazdaság. I Ez a hatás Mélykúton — S mint mondottuk — az is­kolai mulasztások csökken- * tésében is megmutatkozott. S Messzebb tekintve pedig I azt jelenti, hogy máris meg- í kezdődött a műveltebb. ■ magasabbra törő egységes S paraszti osztály kialakulása. Nagy Ottó ! iiimaiuiiiKuiiisBisHiifiiiiiniiiiiii Kettévágta a vonat Halálos kimenetelű szerencsét­lenség történt kedden éjszaka. A Tiszakécskéről Szolnok felé haladó személyvonat Tiszabög előtt elgázolt egy fiatalembert. A fiatalember — mint a későb­biek során kiderült — Simon 1,ászló húszéves tiszakécskei la­kos, a vágányokon feküdt, s a mozdonyvezető a sötétben nem vette észre. A vonat kerekei derékban teljesen kettévágták a szerencsétlen fiatalembert. Simon László a helyszínen meg­halt. I960, jflirius 16, csütörtök A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KIS IZUN 'MEGYEI LAPJA I pénzügyi fegyelem megszilárdításán őrködik a OCeeikeméti (Váre-ii rCandes pénzügyi, állandó bizotíiága Közel másféléves eredményes munkáról adott számot a kö­zelmúltban a tanácstagság előtt a Kecskeméti Városi Tanács pénzügyi állandó bizottsága. E bizottság megalakulása óta ez év március 31-ig 15 rendes ülést tartott, s negyedévről ne­gyedévre pontos munkaterv szerint végezte munkáját. A megyeszékhely ez egyik legkiválóbban működő ál­landó bizottsága működése óta legfontosabb fel­adatának tartja a város pénz- gazdálkodásának figyelemmel kísérését, ezen belül az állam- polgári kötelezettség teljesítésé­nek ellenőrzését, az állami és pénzügyi fegyelem betartásának vizsgálatát. Valamennyi ülésén foglalkozott az adóbevételi ter­vek alakulásával, s a teljesítés érdekében 18 esetben tett ja­vaslatot, illetve hozott határo­zatot. Az adótervek teljesítése mel­lett az állandó bizottság meg- • vizsgálta az adókivetési mun­kát, az iparos adózók hat hó­napon túli tartozásainak okát, s adatgyűjtést végzett az ipa­rosok helyes adóztatására. Megfelelő előkészítés után 565 adótörlés, illetve részletfizetés engedélyezésére irányuló kérel­met bírált felül és látott el ja­vaslatokkal. Ezenkívül három alkalom­mal foglalkozott a város háztartásának gazdálkodá­sával, két alkalommal a községfej- lesztési tervek végrehajtásával, — vizsgálva a gazdaságosságot, a költségvetési tervek helyes pénzügyi végrehajtását, a ta­karékosság érvényesülését, a társadalmi tulajdon megfelelő kezelését, öt alkalommal fog­lalkozott az állandó bizottság a költségvetések készítésével, s különösen érdeme, hogy vizs­gálat tárgyává tette azt is: mi­ként biztosították a népgazda­sági ágazatok közötti arányos fejlődést. Két alkalommal a tanácsi vállalatok pénzügyi gaz­dálkodásával is foglalkozott, figyelemmel kísérve a termelés gazdaságosságát, az eredmények és az önköltség alakulását. Fog­lalkozott az állandó bizottság az egyéni takarékossággal és segítette a megyei takarékos- sági verseny eredményességét. Az állandó bizottság elnöke en­nek érdekében több előadást tartott az állami vállalatok ve­zetői, s dolgozói részére. Egy alkalommal a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi osztály re­vizori csoportjával megvizsgálta a Vízmű Vállalat törzskészleté­nek alakulását. A megtárgyalt és vizsgálat alá vett kérdésekkel kapcsola­tosan az állandó bizottság 40 javaslatot készített, eb­ből 22 javaslatot közvetle­nül a végrehajtó bizottság elé terjesztett, 18-at pedig határozat formájá­ban a pénzügyi osztályhoz. A végrehajtó bizottság elé került javaslatok közül igen figyelem­re méltó a felújítási hitelek gazdaságos felhasználásáról az állatzárlat területi korlátozásá­ról, a tételes községfejlesztési hozzájárulás megállapításáról, a tanácsi vállalatok rekonstruk­ciós tervének elkészítéséről, a város több éves távlati fejlesz­tési tervének megalkotásáról és új szolgáltató vállalat létesíté­séről szóló előterjesztése. Mint az eddig leírtak is tanú­ÚQY MINT A FELNŐTTEK ■pry ' JS • JÉÍ !í:,; sítják, a pénzügyi állandó bi­zottság éberen őrködik a pénz­ügyi fegyelem megszilárdításán, segíti a város fejlődését, előre­haladását. Mindezekért az érde­mekért méltán részesült tanács- ülési dicséretben a legutóbbi tanácsülésen. Almaim Az életem az álmok koszorúja, a kozmikus nagy álmoké. Álmodom már az ikaruszok óta. Az én álmaim csodálatos álmok, új emberek, új vágyaké, és új a világ, és szebbek a najádok az álmaimban, s nincsenek határok, és nincs géppuska, sem halál, és álmaimban mindig Rád találok. Az én álmom a végtelenek álma, és mégsem vágyom messzire, mert álmaimnak mindig van határa. Almomból kipusztult minden régi, csak ami nagy, örök, igaz, új, arról szokott szelíden mesélni. Az álmaim nem álmodozó álmok, az új emberek álmai, s álmaimban olyan jövőbe látok, hol teljesülnek minden Emberálmok. Kántor Zoltán Jakabszálláson a gyermekek is követik a felnőttek példáját. Az általános iskola úttörői ifjúsági termelőszövetkezetet alakí­tottak. Egyholdas területükön gyakran hangzik fel az úttörő üal tavaszi munka közben. (Csík Imre felvétele.) » ^VWWWWWWWWWVSM/VYWYWVWWVYyWWVWWWWWlAC/WVWVVWlO/VWW „lesszusom! Mik történnek manapság’... if Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Sponga Imre (anyja neve: Voltner Ilona), Nyúl Hona (Kovács Ilona), Sza­bó István (Kis Judit), Kállai Éva (Gondi Gizella), Bán Sán­dor (Sziládi Erzsébet), Kanizsia Mária (Piszmán Mária), Karádi Mária (Piroska Mária), Gábor László (Szabadszállási Margit), Timár Katalin (Rácz Katalin), Szabó Mária (Kakas Mária), Kobela Jenő (Varga Mária). MEGHALTAK: Festő Ger- gelyné Takács Margit 62 éves és Gubicza Katalin 2 hónapos korában. Jakob, a hűséges bálna, amely 25 év óta embernél is ritka hűséggel látogatja az Északi-tenger egyes vidékeit. A skandináv, angol és francia ten­gerészek valóságos barátjuknak .tekintik az évenként visszatérő állatot. Tavasztól nyár közepéig főleg a tengerparti üdülőket látogatja, gyakran megtréfálja a tengerparton üdülő vendé­geket, valóságos szökökutat lö­vell a fürdőzőkre. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Baci£-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét = TeLj I5?29á l állj! Ezt hirdeti a forgalmi tauií* a Dózsa György úton, az úgy* nevezett reáliskola előtti utca-» sarok kereszteződésnél. Ezt a táblát azonban nem minden esetben lehet látni, mert előtte van az autóbuszmegálló. Szerin» tünk elég helytelenül... A gyakorlókertekről A most befejeződő tanévben: megyénk 62 általános iskolájá­ban és 15 gimnáziumában ré­szesültek már a tanulók poli­technikai oktatásban. A megye agrár jellegére tekintettel a 62 általános iskola közül 47-ben mezőgazdasági szakismereteket* sajátíttattak el a tanulókkal. Baja termelőszövetkezeti já­rásban, ahol már minden isko­lában bevezették a mezőgazda- sági gyakorlati oktatást, a ter­melőszövetkezetek anyagi és szakmai segítséggel látják el a tanulókat. A pedagógusok meg­beszélték a termelőszövetkezet vezetőivel, hogy a községben mely növénykultúrájc termesz­tése a fő feladat, és eszerint oktatják a fiatalokat. A járás­ban például most honosítják meg a hagymát, s ennek szak­szerű termesztését is tanulják már a bajai általános iskolák­ban. Csávolyon a majoránna, termelésének módját sajátítják! el a tanulók, Dusnokon pedig különösen a foghagyma-terme- léssel foglalkoznak előszeretet­tel a fiatalok. A gyakorlati oktatással biz­tosított 4—500 négyszögöl nagy­ságú kis kertekben igen szép eredmények születtek a tavasa folyamán. A Kiskunfélegyházi, Nagyszőlősi úti Általános is­kola gyakorló kertjében például a táj jellegnek megf ölelő zöld­ségféléket termesztettek, s a földművesszövetkezet első ex­port-retek szállítmányához je­lentős mennyiséggel járultak hozzá az iskola tanulói is. *>A/\A/WVWWW*A/VW^ Sh'a nd-diöat rá maguknak ajtót nyitni. Látogatók (elcsüg­gedve távoznak): Majd szóvátesszük ezt a vi­selkedést valahol4. Madám: Na tessék, megint én vagyok a rossz. Tavaly a Petőfi Népében jelent meg rólam egy cikk, most meg ezek fenyegetőz­nek. Hát nem látom el jól a feladatomat, amit reám bíztak? Ugyan válaszoljanak már a madám külön­ben méltányolható fel­háborodására, kedves illetékesek, akik e nép­szerű házikó gazdái! • (kohl) Madám (megdöbben­ve a merészségen): Mit, méghogy engedjem be magukat? Hát a dol­gozók munkaideje mi­csoda? Jesszusom, mik történnek manapság! Harmadik látogató (könyörögve): Eresszen már be, mert mind­járt. .. nem is tudom, hogy hogyan... Madám: Elég a vi­tából! Ha munkaidő­mön belül jönnek ide... de így szó sem lehet róla! Azt mondom, hagyjanak békén és ne molesztáljanak hiá­ba. Éppen elég dolgom volt ma. = nem érek bejárati ajtó felé.) Madám (egykedvű­en): Hányszor mond­jam már, hogy zárva van! Hiába is próbál­koznak, jó erős fából készült az, oda senki- sem mehet be. Külön­ben is letelt már a műszakom, s amondó vagyok, ne zavarják esti nyugalmamat. Második látogató: No, a keserves minde- nit, ilyet se láttam világéletemben: néni tudom elgondolni, mi­féle szokás lehet az. A seprűvel meg ne hadonásszon, hanem en­gedjen be végre ben­nünket. Történik a kecske­méti vasútkertben al­konyaikor, amikor a sárga épület derék fel- vigyázónöje abbahagy­ja az olvasást és hoz­záfog sepregetni. Ol­dalvást három sétáló igyekszik errefelé szem­mel láthatóan előre megfontolt céllal. Madám: Már be­csuktam, nem látják? Mit háborgatnak ilyen későn, hogy a nyava­lya ütne magukba. Keressenek máshol... ahol találnak! Első látogató: No, azért, ha megengedi, mi most bemegyünk. lEjyszerre indulnak az

Next

/
Thumbnails
Contents