Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-17 / 142. szám
Világ proTefärja?,'egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISRUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM Ára S O fillér I960. JŰNIUS 17, PÉNTEK Befejezte tanácskozását a szakszervezetek megyei tanácsának küldöttgyűlése Megválasztották as SZMT elnökségét Tegnapi számunkban már közöltük a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségének beszámolóját, amelyet Szabó Lajos elvtárs, az SZMT megyei elnöke mondott el a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa harmadik választó küldött-közgyűlésén, Kecskeméten, az SZMT-székház nagytermében. A beszámoló után hozzászólások következtek. Magos György arról beszélt, hogy a túlóráztatás veszélyezteti a termelékenység emelését. A túlóráztatásnak azonban lehetnek objektív okai — anyaghiány stb. —, ezért azt javasolta, hogy helyes lenne felülvizsgálni az anyagellátást és elosztást. A szocialista munkaversenyről elmondta, hogy a tényleges javulás ellenére még sok általánosság található a vállalásokban, egyik-másik helyen a felajánlások nem a fő kérdések megoldására irányulnak, s ezért nem ösztönöznek a céltudatos, előrelátó munkára. Katona László a nyugdíj-besorolásoknál tapasztalható huzavonát kifogásolta. Csapiár Vilmos elmondotta, hogy egyes nagyüzemeinkben visszaesett az öntevékeny művészeti csoportok munkája, pedig nemcsak most, hanem a későbbiekben is nagy szerepük lesz. Ezután felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy segítsenek javítani a közönség- szervezést, majd bejelentette, hogy a színház szakszervezeti bizottsága egy termelőszövetkezet patronálását elvállalja. Szakáll János a bizalmiak és művezetők között kialakult jó kapcsolatról, ennek jó hatásáról, az építőmunkások tanulni vágyásáról, a társadalmi tulajdon védelméről és a szocialista brigádok munkájáról beszélt. Szabó Ferenc bejelentette, hogy megyénk állami gazdaságai 44, gépállomásaink pedig 15 millió forinttal adnak több árut 1960- ban a tervezettnél. Elmondta, hogy jelenleg 39 brigád küzd a szocialista címért a mezőgazdaság állami szektoraiban, majd hozzáfűzte: — E mozgalom jelentőségét több gazdaságvezető még nem értette meg. Farkas Imre az általános iskolából kikerült fiatalok munkalehetőségeinek bővítését szorgalmazta. Dr. Zonda László a társadalombiztosításban elért eredmények taglalása után bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók mindent elkövetnek a betegellátás további javításáért. Gajda Mátyás a nemrég megalakult vasutas megyebizottság munkájáról szólt, majd felhívta a figyelmet a bizalmi munka további javítására. Virányi Imre a nyugdíj-besorolások gyorsabb intézésének lehetőségeiről, s az ezzel kapcsolatos Tervekről szólt. Kiss Margit a tapasztalatcsere előnyeit, hasznosságát méltatta, majd vázolta a munkások általános műveltsége emelésére készített tervet, s az ezzel kapcsolatos meglevő nehézségeket. A küldöttgyűlés részvevőinek egy csoportja. Papp Dezső szerint az építőipar munkáját a részleges anyaghiány és a tervellátottság késedelmessége akadályozza. Felhívta a megválasztandó elnökség figyelmét arra, hogy vizsgálja meg; a tervezőintézeGyörgy, Farkas Bertalan, Virányi Imre, Király Margit, Noé Gábor, Farkas Imre. A szakszervezeti tanácskozás határozatban jelölte meg a további tennivalókat. A növényápolásról, az aratásra való készülődésről jel ént ik köziégi tudóit tóink Lakiteleken ezek a napok a növényápolással és az aratásra való felkészüléssel telnek. A Petőfi Termelőszövetkezet legutóbb elhatározta, hogy még az aratás előtt befejezi a fűkaszálást és betakarítja a lekaszált füvet. A termelőszövetkezet gazdái jól haladnak a növényápolással. Külön dicséretet érdemel Lipóczy Pál, aki május hónapban a legtöbb munkaegységet teljesítette. A Petőfi Termelő- szövetkezetben felosztották az aratási területet, s ezek szerint a gépállomás 50 holdon, a tagok pedig 72 holdon végzik el a kenyér- és takarmánygabona aratását * Eleinte komoly nehézségek mutatkoztak a tavaszi növény- ápolásnál a dávodi Űj Élet Termelőszövetkezetben. Kevés volt a munkaerő és a termelőszövetkezetben nem fordítottak kellő gondot a családtagok bevonására. A párt és a tanács vezetői A szakszervezeti küldöttgyűlés elnöksége. Csenki Ferenc megnyitó beszédet mond. nemrégiben tárgyaltak erről, s az intézkedések eredményeként komoly javulás mutatkozik. — Elhatározták, hogy a növényápolási munkákhoz bevonják a családtagokat is. Az elkövetkező napokban már ott szorgoskodtak a családtagok is a tsz' 230 holdas kukoricatábláján. * Az időszerű mezőgazdasági kérdéseket tárgyalta meg a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet közgyűlése. A közgyűlés megállapította, hogy a termelőszövetkezetben jól haladnak a mezőgazdasági munkák és valamennyi termelőszövetkezeti gazda becsületesen kiveszi részét a munkából. Határozatot hoztak a közgyűlésen, hogy a tsz-tagok a háztáji szűk. ségleten kívül közösen értékesítik a gabonafelesleget állami felvásárlás útján. * Kiskunmajcán az Alkotmány. Termelőszövetkezet vezetősége tavasszal a kapásnövényeket önkéntes vállalás alapján lelosztotta a tagok között. Ez a megoldás jó eredményeket hozott, hiszen minden egyes tsz- tag igyekszik az általa elvállalt területet időben megkapálni.' Csupán Balogh Lajos nem tudta hat kát. hold területét megkapálni, ugyanis megbetegedett. A kiskunmajsai gimnázium lelkes tanulói vállalkoztak arra, hogy Balogh Lajos tsz-tag földjét megkapálják. A tanulók állták is a szavukat. teknél van-e ösztönzés az olcsóbb tervezésre, majd ezzel fejezte be szavait: — A társasházépítők is több segítséget kérnek a szakszervezetek megyei elnökségétől. A vitában részt vett még dr. Mándoki Antal, Farkas Bertalan, és Balogh Györgyné. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Putics József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Csutorka Lajos, az ÉDOSZ főtitkára, a SZOT elnökségének tagja. Az idő előrehaladottságára való tekintettel, az a 15 elvtárs, aki nem kapott szót, írásban közli majd véleményét. A vita lezárása után megválasztották az 55 tagú rendes és 9 póttagból álló Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsát, a számvizsgáló bizottságot és az SZMT új elnökségét. Az elnökség tagjai lettek: Holtai Ferenc, Szabó Lajos, Molnár Józsefné, Németh Sándor, Csenki Ferenc, Szabó Ferenc, Farkas István, Tóth La- josné, Gajda Mátyás, Szűcs Sándor, Végh Pál, Balogh „Járható út a szőlő öntözése“ A Kertészeti Főiskola tanárai jártak megyénkben Szerdán délelőtt a megye szőlőtermelésével kapcsolatos kérdések megtárgyalására Kecskemétre érkezett Kozma Pál egyetemi tanár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola helyettes igazgatója és Terpó András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a főiskola pártszervezetének titkára. A vendégeket a megyei pártbizottság épületében Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó* bizottságának elnöke fogadták. Rövid ideig tartó előzetes megbeszélés után. a vendégek a megyei vezetők kíséretében megtekintették a Csengődi Állami Gazdaság Bicó-telepi, üzemegységében a nemrég megkezdett szőlőöntözést és a páhi üzemegységben a sorközjáró, lóvon- tatású, magasnyomású permetezőgépet. Az Izsáki Állami Országos fesztiválon vesz részt a miskei népi együttes (Községi tudósítónktól.) Nagy az öröm a miskei KISZ- szervezet népi együttesének tagjai között. A népi együttes ugyanis Este a fonóban című népi játékkal első díjat nyert a járási kulturális seregszemlén. Ezt követően Baján, a megyei seregszemlén is nagy sikerrel mutatkoztak be. A napokban érkezett a hír, hogy a miskei KISZ-szervezet népi együttese részt vesz népi játékával az országos fesztiválon. Mi is sok sikert kívánunk nekik. Gazdaság Il-es számú üzemegységében megtekintették a régi telepítésű szőlők úgynevezett művelőutas művelési megoldását, amelynek lényege az, hogy egy Maulwurf traktorra szerelt hat hektoliteres tartályból egyszerre hat sort permeteznek, ami naponta 12—15 holdas teljesítményt eredményez. Ezzel a megoldással az idén már 150 holdon dolgoznak. A délután során a Csengődi Állami Gazdaság tabdi üzemegységében a szőlőtermelés valamennyi vonatkozását érintő tárgyalás zajlott le, amelyen a már említetteken kívül részt vett Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára. Tompa Béla, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Mohácsi Károly, a Csengődi Állami Gazdaság igazgátója és Bállá Antal, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója. Kozma Pál egyetemi tanár a két állami gazdaságban látottakkal kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Néhány nagyon érdekes kezdeményezést tapasztaltunk a mai napon. A szőlő öntözése az elsők közötti a hazai kezdményezések közül. A szőlő egész éven át megkívánja az átlagosan legalább 800 milliméteres csapadékot. Az Alföldén meglevő 450—500 milliméter csapadék nem elég az életfunkciókhoz. Köztudomású, hogy a száraz évek nagyon megviselik a szőlőt, a tőkék nem fejlődnek, a terméshozam és a minőség is gyenge. A Duna— Tisza közén a szőlő jó termésének biztosításához a hiányzó vizet mesterségesen kell pótolni. Az, amit a Bicó-telepi üzemegységben a szőlő öntözésével kapcsolatosan láttunk, nagyon jó módszer. Ezzel a megoldással sikerül pótolni a hiányzó vizet nemcsak a talajban, hanem a levegőben is, hiszen a levegő relatív páratartalmának bizonyos aránya szükséges az élettani funkciók elvégzéséhez. Feltétlenül járható út a szőlő öntözése és ha a kormányzat a megfelelő berendezések biztosításához segítséget nyújt, akkor nemcsak az állami gazdaságokban, de a termelőszövetkezetekben is alkalmazható módszer lesz a szőlő öntözése. A tanácskozás részvevői azzal váltak el egymástól, hogy igen hasznos volt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanáraival folytatott tárgyalás, hiszen a tudomány és a gyakorlat ezzel is közelebb került egymáshoz. i
