Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

1930. Június 10, pántéit 3. oldal Betakarítás előtt Jászszentlászlón Jászszentlászlón a lakosság •fagy többsége korábban csak hírből ismerte a szövetkezést. Csupán tavasz óta ízlelgeti az tájat. Papp Ádám községi ta­nácselnök véleménye szerint: mégis nagyon biztató az igye­kezetük, s a végrehajtó bizott­ság köszönetét fejezi ki a ter­melőszövetkezeti tagoknak ed­digi, derekas munkájukért. Az Új Barázda Tsz az ellenforradalom idején sem bomlott fel, mert a szövetke­zeti gazdák megvédtek. Ez év tavaszán aztán a 19 család he­lyett már 240 látott hozzá a munkához s a korábbi 496 hold­ról 2541-re növekedett a közös terület. Szükség lenne hát hogy a hivatalos fórumok minden módon elősegítsék eredményes gazdálkodásukat. Az Állati or- galmi Vállalat mégis hónapo­kon át hitegette őket, hogy ek­kor, majd akkor szállítja a hiz­lalásra szánt sertéseket. A vál­lalat a tf.ai napig sem váltotta be ígéretét, jóllehet pár hónap­pal ezelőtt a termelőszövetke­zet helyben megvásárolhatta és hízóba állíthatta volna a süldő­ket. A szövetkezeti tagság szorgal­ma azonban pótolhatja más termelési ágban a sertéshizla­lásban mutatkozó kiesést. Pin­tér Sándor elnök határozott ígéretet tett arra, hogy rövide­sen munkaegység-előleget osz­tanak, ami nyilvánvalóan elő­mozdítja a munkakedvet is. A szövetkezetben egyébként a közös vagyon gyarapítása ér­dekében 100 férőhelyes szarvas­marha-istálló épül. Megérkezett az új univerzál traktor a hoz­závaló pótkocsival. Az igás ál­latokon kívül 32 tehén, 28 nö­vendékmarha, 56 hízósertés 230 juh és 1600 baromfi képezi a közös állományt, A Rákóczi T ermelőszö vetkezetben négyszáz hold gabonát kell le­aratni. Sok az idősebb termelő­szövetkezeti tag. Mégis vállal­koztak arra, hogy a gabonabe­takarítást saját erejükből meg­oldják. A gépi aratásra való szerződéskötést azonban még­sem szabad elhanyagolni. Az időjárás esetleg keresztezheti terveiket. A tsz-ben már kialakult a közösségi élet. Rendszeresen megtartják a közgyűlést, a ve­zetőségi üléseket, amelyen meg­vitatják az elmúlt időszak ta­pasztalatait és a soron követ­kező hetek tennivalóit. Leg­utóbb meghatározták a munka­időt. Reggel 6-tól este 6-ig dol­goznak, így a növényápolásban sem lesz fennakadás. És ha a munka úgy kívánja, a pihenő­napot is feláldozzák. Május utolsó vasárnapján például 12 és fél mázsa zöldborsót szed­tek — mintegy huszonötén — a termelőszövetkezet tagjai; A tsz-ben egy brigádot, s ezen belül négy munkacsapatot szerveztek. A fiatalok rövide­sen külön csapatot alakítanak és kérik a tsz vezetőségét, hogy bízza meg őket egyéb feladat­tal is. E kezdeményezés mi­előbbi megvalósításán Bablinsz- ki Katalin és Vass Péter fára­dozik legjobban. * A másik három termelőszö­vetkezetben is nagy az igye­kezet. Rosszul számítottak te­hát azok, akik otthagyták a fa­lut és másutt kerestek megél­hetést. Jászszentlászlón is a termelőszövetkezeti gazdálko­dás segítőinek, tevékeny része­seinek terem majd nagyobb kenyér. —s—l Antiik íimiefn íq, 3Ciikiuil.iltqijJiázÁn A napokban kegyelettel em­lékezett meg az MSZMP kis­kunfélegyházi városi bizottsága, valamint a város lakossága az 1919-ben legyilkolt városi di­rektórium vezetőiről A párt ve­teránjai, s a direktóriumi tagok harcostársai a múzeum falában elhelyezett szép márványtáblá­Bonyodalmak a szerfa körül Már hírt adtunk arról, hogy számos termelőszövetkezetünk szándékozik szerfából építeni. Az épületanyag szállítása azon­ban — mint lapunk vasárnapi számában megemlítettük — vontatottan halad. A szállítás lebonyolítását elvállaló MEZÖ- SZÖV május 31-ig csak 49 épü­lethez juttatta el a vasanyagot, s mindössze 9 termelőszövetke­zetbe a kátrányt. Az épületfa szállítása sem kielégítő. A megyei tsz-berubázási iroda tájékoztatása szerint megtör­tént például, hogy a több tsz által megrendelt kátrányt egy gazdaságba szállította, rábízva, bogy a másikakba már az jut­tassa el az építkezésnél nélkü­lözhetetlen anyagot. Emiatt az iroda vezetője már tárgyalt a szóban levő vállalat vezetőivel, s azt a felvilágosí­tást kapta, hogy tehergépkocsi­val túrajáratot szándékoznak indítani. Ily módon egy gép­kocsival 15—16 épülethez tud­nák a szükséges anyagokat szál­lítani. Ami a faanyagot illeti, azt az erdészetek termelik ki (a ME- ZÖSZÜV mint közvetítő szere­pel), de a késedelmes szállítá­sért néhány termelőszövetkezet is felelős. A vasút ugyanis 30 kilométernél kisebb távolságra nem bocsát vagonokat szerfa szállítására, s ebben az esetben a tsz-nek kell a fuvarozást le­bonyolítania. Népi egyszer elő­fordult azonban, hogy az erdészet értesítésére a megrendelő gaz­daság nem jelent meg a fáért. A beruházási iroda nemrégi- j ben felkérte az érdekelt erdé­szeteket, hogy amennyiben az értesítésüket követő nyolc na­pon belül a szállítás nem tör-! tént meg, ezt — a közremű­ködés végett — jelentsék. Ed­dig Ilyen tájékoztatás nem érkezett. A mulasztásokat végső soron a közös gazdaságok állatállo­mánya sínyli meg, vagyis he­lyesebben a termelőszövetkeze­tek ily módon nehezebben tud­ják megteremteni a közös állat- tenyésztést, ami a gazdasági fel­virágzás egyik legfontosabb fel­tétele. T. I. val adóztak a mártírok emlé- lékének. Az ünnepségen Holló Béla elvtárs mondott beszédet, azután megkoszorúzták Már- tonfi Ernő tanár sírját. Becsületes megtaláló Emberségből ötösre vizsgázott Bodor Pál lakatos, a kecskeméti keskenyvágányú vasút dolgo­zója. A legutóbbi bérfizetés nap­ján az egyik dolgozó elvesz­tette a fizetését, 1110 forintot, amit Bodor Pál talált meg. A több mint ezer forint értékű boríték megtalálása után Bodor Pál szólt a párttitkárnak, aki megkereste a pénzét elvesztett dolgozót. Bodor Pált dolgozó­társai ettől az esettől kezdve I még jobban megbecsülik. (Gál I Ferenc levelező.) Pártmunka a gépállomásokon lyesen látják el feladataikat; A sikerek mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a gép­állomások üzemi pártszerveze­teinek gyengéiről sem. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják« hogy a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítaiiiok a párton- kívüli traktorosok nevelésére« tájékoztatására. Ritkán tartot­tak pártnapokat, üzemi, terme* lési vagy brigád-értekezletet. A növekvő feladatok azt kíván­ják, hogy mindezzel rendszere­sebben, tervszerűbben foglalkoz­zanak a kommunisták. A gépállomások pártszerveze­tei nem vonták be eléggé a szakszervezeti bizottságokat és a KISZ-szervezeteket sem a szocialista munkaverseny szer­vezésébe. Kivétel ez alól a Solti Gépállomás pártszervezete, amely helyesen irányítja a tö­megszervezetek aktivistáit. G épállomásainkra megnö­vekedett feladatok há­rulnak. A szövetkezeti gazda­ságok kiterebélyesedése kétsze­res erőfeszítést követel tőlük; annak érdekében, hogy a mező- gazdasági munkákat időben és megfelelő minőségben ellássák. Növekszik a gépállomások kom­munistáinak politikai szerepe is a szövetkezeti gazdaságok meg­erősítésében. A gépállomások! dolgozói a munkásosztályt kép­viselik falun, és tevékenysé­gükkel, eredményes munkájuk­kal erősítik a munkás-paraszt szövetséget. A megyei párt-végrehajíóbi- zottság hangsúlyozta, hogy bí­zik a gépállomások dolgozói­ban, pártszervezeteiben és azt várja tőlük, hogy feladataikat a jövőben is példamutatóan lássák el; Túri József Elkészült a íiaztatő Befejezték a 25 férőhelyet sertésfiaztató építését a Szabad- szállási Alkotmány Termelöszö-. vetkezetben. Az év második fe­lében — szintén saját erőből —> 250 férőhelyes juhhodályt is építenek. vvwv'<ll»,>^*WS^WVW>^>A^»^VW>iWWVVS^WWVWWVWVVVWV VVW^^WWWWVWVW/VWWWW w Felgombolyítják az Eichmann-ügyet... Solívadkeríí virágok .. s közben így feslik le a mez a vezető nyugatnémet politikusokról: Globke államtitkárról, Schröder és Seebonm miniszterekről. Három hónapja nem jártam már Soltvadkerten, de ez a viszonylag kis idő is elegendő ahhoz, hogy a községben tör­tént változásokat értékelni tud­jam. Emlékszem, régebben, ha csak eső nem volt, minden ab­lak csukva nézett a főutcára. A gazdasszonyok így védekez­tek a por ellen, ami az ország­út és a két házsor közötti részt borítötta. De ennek már csak az emléke él. Egy negyedév elég volt ahhoz, hogy az utca szorgalmas lakói ligetet vará­zsoljanak a helyére. A Kossuth utcai lakók kezdték Az egész úgy kezdődött, hogy a Kossuth utca lakóit a Haza­fias Népfront és a község veze­tői meghívták a tanácsházára. Az előadó nagy munkáról be­szélt, hiszen a parkosításra szánt terület több volt mint 11000 négyzetméter, a kerti földet pedig két kilométerről kellett a helyszínre fuvarozni. Az egybegyűltek mégis szót ér­tettek. Méreteit tekintve kevés he­lyen tudok ilyen nagy társa­dalmi megmozdulásról. Jellem­zésül csak egy-két adatot emlí­tek. Az új park hossza 300 méter. Az út jobboldalán közel tíz, a baloldalán pedig öt-hat méter a nyolcvan centi mélyen felforgatott terület. Az eredeti földfelszín sokkal mélyebben feküdt mint az országút. Kép­zelhető, mennyi földet kellett idehordani, hogy feltöltsék. Ma már zöldell benne a fű, öt sorban pedig ötszáz juhar, hárs, platán és gesztenye su- háng bontja leveleit. Egy dol­got azonban még el kell mon­danom, hogy a park története hiteles legyen. Az újabb moz­galmat a Kovacsikék kezdték. A gazda több mint 700 forint értékű virágot ültetett ki a háza elé. No, több sem kellett a szomszédoknak. Megindult az újabb verseny: ha már park van, legyen virágoskert is. Je­lenleg ott tartunk, hogy min­denki szebb dísznövényeket akar a háza elé ültetni, mint a szomszédjának van. Viszont az értékeléssel egy kis baj van. Véleményem sze­rint a tanács vezetői túlságosan is szerény emberek. Csupán a magam megnyugtatására fel­hívtam a kecskeméti kertésze­tet: mondják meg, hogy az em­lített körülmények között mibe kerül egy négyzetméter új park létesítése. Válaszukat figyelem­be vehetik a soltvadkerti veze­tők is. — Tíz forint, ök pedig az egész munkát még 50 000 forintra sem becsülték. Beljebb vitték a pincét, a kerítést Góczen elvtárs. a tanács el­nöke nevetve mesélte, hogy a községben az eddigi eredmé­nyek láttán olyan a hang'.uat, hogy a lakosság veti fel az újabb kezdeményezéseket. Pél­dául a vízhálózat bővítésénél az árokásás és betemetés ügyé­ben csak a tanácstagok intéz­kedtek. ők szervezték a lakos­ságot, és eredményesen. A há­rom kilométeres csőhálózat le­fektetésénél 45 000 forintra be­csülték a lakosság társadalmi munkáját. Járdaépítésüknél is történt egy-két érdekes dolog. Sok he­lyen jelentősen fel kellett töl­teni a járdát. Ez ment is si­mán. Hanem mikor arra került a sor, hogy az egyik helyen egy pincét kellene másfél mé­terrel beljebb vinni, másutt meg a betonkerítést áthelyezni, hogy szép egyenes legyen a járda, a vezetők bizony figyelték, hogy mi lesz ebből. Azt nem állítom, hogy vita nélkül, de tény, hogy a szomszédok meggyőzték a pin- cés meg a kerítéses gazdát. Ma már olyan egyenesen épül az új járda, hogy azt bárki meg­nézheti. Az értékeléssel itt is baj van. Amennyi földet meg­mozgattak, annak a munka- és a fuvarértéke jóval több mint 22 000 forint. Soltvadkert az első esélyes Sétánkat a gyógyhatású vizé­ről Büdös-tónak nevezett, most épülő strandligetben fejeztük be. Közel 100 000 forintos fel­újítási keretből most végzik az utolsó simításokat egy régi épü­let nyaraló villának történő át­alakításán. A hepe-hupás részek helyén itt is új park kör­vonalai bontakoznak ki. Négy­ezer fa elültetésével pedig egész kis erdőt képeznek. Olyan szép ez a festői környezet, hogy ja­vasolnám a tanácsülésnek: vá­lasszon valami kifejezőbb ne­vet a Büdös-tó helyett. Ennyit láttam egy negyedév után abból, hogyan változik vi­rágoskertté a község. Jóllehet a társadalmi munkák értékelésé­ben nem tudtunk megegyezni; egyikünk sem vitázott ellenben azon, hogy ha a lakosság to­vábbra is ilyen szorgalmasan csinosítja községét, altkor Solt­vadkert első esélyese lesz az 1960. évi községfejlesztési ver­seny neki Sándor Géza A megyei párt-végrehajtó­bizottság nemrégiben megvizsgálta a gépállomások pártszervezeteinek tevékenysé­gét. Alapos és sokoldalú tájé­kozódás alapján örömmel álla­pította meg a v, b., hogy az utóbbi években megyénk gép­állomásai újabb sikerekkel öregbítették tekintélyüket. Két év óta megyénk valamennyi gépállomása nyereséges. A trak­torosok többsége már 5—6 éves gyakorlattal rendelkezik, lénye­gében kialakult a gépállomások szilárd törzsgárdája és a ter­melőszövetkezetek vezetői elé­gedettek munkájukkal. A trak­torosok zöme élethivatásának tekinti szakmáját. Általános az a tapasztalat, hogy a traktorosok egyre ja­vuló szakmai munkájuk mellett részt vesznek a termelőszövet­kezetek politikai megerősítésé­ben. Gépállomásaink 19 szak­embert adtak át a közös gazda­ságoknak, agronómusnak vagy elnöknek. Gépállomási pártszervezeteink munkájának középpontjában a termelési feladatok megoldása áll. Az a célunk, hogy a ter­melőszövetkezetek időben és jó minőségben elvégezzék a szer­ződésben meghatározott mező- gazdasági munkákat. Nagymér­tékben a gépállomások erőfeszí­téseinek köszönhető, hogy az idei tavaszi mezőgazdasági munkákat időben elvégezték a tsz-ek. A gépállomások pártszer­vezetei rendszeresen fi­gyelemmel kísérik az üzem ön­költségeinek alakulását és an­nak csökkentésére törekszenek. Erőfeszítéseik sikerét mutatja, hogy az egy normálholdra jutó traktor- és motormunka önkölt­sége az 1958. évi 112 forintról 1959-ben 100 forintra csökkent. Ugyanakkor az egy traktoregy­ségre jutó teljesítmény közel 300 normálholddal emelkedett A gépállomások eredményei tehát azt mutatják, hogy párt- szervezeteik alapjában véve he-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents