Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
t960. JPnítís 9,' esfltitftöK Decemberben készül e! a második társasház Igazolatlan mulasztókról, „vándormadarakról Két kecskeméti üzem munkaügyi osztályán £.1« Gyárakban, üzemekben nem kevés kiesést okoznak a termelésben az igazolatlanul mulasztók. A szocialista munkafegyelem szilárdságát megbontó e fegyelmezetlenség igen elharapózott, s riportútunkon látni fogjuk: felszámolása fontos feladata az üzemeknek. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat munkaerőgazdálkodási csoportjánál Seres Imre elvtárstól a következőket tudtuk meg: Háromnapi mulasztás — egyhónapi ebédpénz *— Létszámunkhoz képest sok az igazolatlanul távollevők száma. Ezek napokon keresztül feléje sem néznek a vállalatnak. Az elmúlt hónapban például a 79 hiányzó közül csak 22 dolgozó tudta igazolni távollétét, 57 pedig egyáltalán nem!! Ha a Lakatosipari Vállalat 1042-es létszámát nézzük, akkor ez a szám nagyon nagy! — Hogyan küzdenek az igazolatlanul mulasztók ellen? — Szakszervezeti gyűléseken és szabad pártnapokon foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Van, aki megszívleli a bírálatot, ám a többség nem így tesz. Nemrégen bocsátottuk el Lenkei Mar- gitot, K. Hajagos Imrét, Kozma Ferencet, Fekete Sándort, Kul- lai Józsefet, Herczeg Sándort és Böcsödi Lajost, mert több napon keresztül igazolatlanul maradtak távol. Munkakönyvüket “önkényesen kilépett-« beírással kapták meg; Seres Imre még elmondotta, hogy három napi igazolatlan mulasztás büntetése: az egész hónapi ebédpénz megvonása és a nyereségrészesedéstől való eltiltás. Kemény büntetés ez, de munkafegyelemre nevel! „Inni akarok, szabadságot kérek!“ Igen sokan maradnak igazolatlanul távol a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében is. Általános tapasztalat,, hogy a munkában eggyé forrott törzsgárda tagjai nem maradnak el igazolatlanul, de annál inkább kimaradnak a beta- nítatlan segédmunkások, vagy az úgynevezett »kétlakiak«, akik földműveléssel is foglalkoznak. Figyelmeztető az a kimutatás, mely szerint 1958-ban egész évben 14, 1959-ben ugyancsak egész évben 15 és 1960. első negyedévében (!!) 9 dolgozó hagyta el önkényesen a gyárat! Mint látható, ezek száma évről évre emelkedik. Ez pedig egyáltalán nem kívánatos, mert a munkaerőkiesés csökkentheti a termelést. Az viszont megjegyzendő, hogy a női dolgozók e tekintetben fegyelmezettebbek a férfiaknál. Nem teljesen elítélendő tehát, ha a gyáregység nem szívesen fogadja be, az úgynevezett “ vándormadaraknak hiszen bőséges tapasztalatokat szerzett róluk. Egyik elbocsátott dolgozójuk például hét év alatt 15 munkahelyen fordult meg rö- videbb. vagy hosszabb tartózkodással. Húsvét után ráadásul az illető kérelmezte a munkaügyi osztálynál: adjanak neki szabadságot, mert tovább akar inni! Mondanunk sem kell, hogy — finoman szólva — munkakönyvé azonnal »-rendelkezésére állt-«. A „vándormadarak“ is letelepíthetők ! Megtudtuk, hogy az igazolatlanul mulasztóknak 90 százaléka azokból az új munkásokból kerül ki, akik előzőleg már végigjártak jó néhány üzemet, vállalatot és sehol sem tudtak letelepedni, beleolvadni a munkatársi közösségbe. Ebből következik, hogy a munka- fegyelmet sem tartják magukra nézve kötelezőnek, mert úgy gondolják: ha itt elküldik őket, máshol is kaphatnak munkát. Cikkünk elején igazolatlanul mulasztókról beszéltünk, majd a munkafegyelmet sértő »vánQlazim Töikmtl: Négysoros vers Győz a Hajnal. A Föld oly tiszta fénnyel lett tele, Mint egy kék tó, mely iszapját a barna mélybe szűrte le. Arcod arcomhoz ér, édes; együtt vagyunk, Te meg én. Fény és végtelenség. Fény, fény, fény. Fordította; Bán Ervin. dórokról«. Ez a két típus — azonos! Az igazolatlanul távollevők zöme egyúttal több munkahelyet is megjárt »vándormadár«. Letelepítésükre a reményt nem szabad feladni! A vállalatok és üzemek vezetőségének meg kell találni a módot, hogy ezek az emberek is beolvadjanak példamutató, jól dolgozó brigádokba, ahol munkafegyelmet és kitartást tanulhatnak. Kohl Antal Néhány vállalat, köztük a TEFU, a bank, a posta dolgozói« s két orvosfiatal közös elhatározással 12 lakásos, kétemeletes társasházat épít Kecskeméten, a Simonyi utca és a Széchenyi tér sarkán. A gyors ütemben épülő második kecskeméti társas- ház tulajdonosainak államunk közel 1 millió forint OTP-köl- csönt biztosított, melynek segítségével december 15-re tervezik a két és félszobás, összkomfortos lakásokból álló ház felépítését» strandidény! Képünk még a megnyitás előtti napon készült a széktói fürdőben, amikor Rausch Jánosné az utolsó “simításokat« végezte a medence oldalán. Ebben az évben tovább bővül a kabinsor: 80-at építenek a déli oldalra. — A baloldali részen söntés lesz az állóvendégek részére, a jobboldalon pedig hűsitö italokkal és fagylalttal enyhíthetik majd szomjúságukat a látogatók. Á bajai fürdő létrehozása társadalmi ügy — DCönnterfú a aái'Oibati — Baja egyik égető, évek óta megoldatlan gondja a tisztasági fürdő hiánya. Értekezletek, tanácskozások tucatjain panasz- és kérésként hangzott ez el, sőt számtalan anekdota is született róla, — fürdő azonban még ma sincsen. Sokan azt is felvetik: hogyan akar Baja fürdőváros lenni, ha ebben a vízbő, de fürdöszo- bátlan és vízvezeték nélküli városban még egy kádfürdő sincs? Márfai Mihály elvtársat, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét kerestük fel először, hogy tájékoztathassuk a város közvéleményét a fürdő ügyében. !— A tisztasági fürdő létrehozása a város vezetőinek régi gondja és törekvése — kezdte Márfai elvtárs. — Az ezzel kapcsolatos igények jogosak, — a fürdőre valóban szükség van. A városi tanács még 1956-ban elkészíttette egy 20 káddal, 15 zuhanyozóval ellátott fürdő tervdokumentációját. A fürdő a Petőfi-szigetre került volna. Az ellenforradalom és gazdasági következménye azonban a tervek megvalósulását lehetetlenné tette. Ez az oka annak, hogy még ma is megoldatlan az ügy. — Milyen elgondolásaik vannak a jövőre nézve? — tettük fel a kérdést. — Őszintén meg kell mondanom, hogy a város saját erőből nem tud egy-két éven belül fürdőt építeni. Békepark-avatás Dusnokon a közelmúltban adták át rendeltetésének a község lakói által társadalmi munkával készített járási Békeparkot. Képünk a park megnyitásának ünnepélyes pillanatát ábrázolja. (Községi tudósítónk képe.) Kössünk házinyúi-tenyésztési szerződést A házinyúl nem túl igényes és tartása kisebb anyagi befektetéssel is megoldható. Nevelése nem kíván különösebb szakértelmet, csupán arra kell törekedni, hogy egészséges helyen tartsuk nyulainkat és táplálékuk lehetőleg változatos legyen. A nyúl szívesen fogyaszt mindenféle zöldséget, emellett természetesen szükséges időnként abrak etetése is. Gondozása külön munkaerőt nem igényel, ezért a gyerekek is szívesen foglalkoznak nevelésével. Az is bizonyítja ezt, hogy megyénkben több falusi ifjúsági szövetkezet tenyészt nyulat, amely igénytelensége mellett szép jövedelmet is hoz. Földművesszövetkezeteink már az idén is megkezdték a nyúl- tenyésztésre a szerződéskötést, — a különböző kedvezmények biztosítása mellett. Megemlítendő többek között, hogy minden leszerződött nyúlra 10 forint tenyésztési előleget kap a szerződő. A szállítás időpontját is a tenyésztő javaslata alapján, a számára legmegfelelőbb időre állapítják meg. Átvételi ára kilogrammonként 14 forint és ha legalább 50 nyúl kerül átadásra egytételben, akkor erre még 1 forint nagyüzemi felárat is fizetnek. A szerződés megkötésével kapcsolatos felvilágosítást a helyi földművesszövetkezetek adják meg, ahol a szerződés helyszínen is megköthető. T. G. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-18. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-03 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét = Tel.: 15-29, 27-18 A több milliós beruházáshoz a megye segítségére is szükség lenne. A Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat által használt Kossuth Lajos utcai épület felszabadulása azonban módot adna egy közbeeső megoldás valóraváltására. A »közbeeső« megoldásról Nagy András főmérnöktől érdeklődtünk. — A vasszerkezetes, masszív, téglaépület — válaszolta kérdéseinkre Nagy elvtárs — műszakilag alkalmas lenbe fürdő kialakítására. A meglevő épület- adottságok felhasználása a fürdő építését olcsóbbá és gyorsabbá tenné. Hogy mikor szabadul fel a vasraktárnak használt épület« arról Horváth József telepvezető tájékoztat: — A régi állatvásár-téren épülő raktárak építése csak 1962-ben fejeződik be, de már előre is látható, hogy az épülő raktártér szűk lesz. Ez viszont azt jelenti, hogy az új raktár építése nem teljes garancia a fürdő létrehozására. A körinterjú során kialakult kép tehát azt mutatja, hogy a probléma megoldása rendkívül nehéz és a kilátások sem a legkedvezőbbek. Éppen ezért a városi tanácsnak és az illetékes vállalatoknak az eddiginol céltudatosabban kell foglalkozni a fürdő ügyével. El kell dönteni a vasraktár sorsát is, s nagyobb mértékben lehet támaszkodni a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségekre is. Csak így lehet Baján mielőbb tisztasági fürdőt létrehozni. Tölgyes Sándor Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Varga Magdolna (anyja neve: Szélesi Erzsébet), Kovács Katalin (Ország Anna), Esztergomi Lajos (Szántó Maüld), Farkas Ibolya (Farkas Ilona), Varga Sarolta (Be- rente Sarolta), Zetkó Györgyike (Csornai Piroska), Vörös Péter (Golupkov Mária). MEGHALT: Mohr Jakab 70 éves korban. Gyermekölésórt egyévi es hathonapi börtön A bajai járásbíróság dr. Lantos büntetőtanácsa az elmúlt napokban tárgyalta Pauk Erzsébet 19 éves hajadon, segédmunkás foglalkozású bajai lakos bűnügyét. Pauk Erzsébet I960; március 26-án házasságon kívül született gyermekét közvetlenül a szülés után megölte. A bíróság Pauk Erzsébetet bűnösnek mondta ki gyermekülés bűntettében és ezért egyévi és halhónapi börtönbüntetésre ítélte, Az ítélet jogerős.
