Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-10 / 136. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! cs - KISk-UN MEGYEI LAPJA I960. JÚNIUS 10. PÉNTEK XV. ÉVFOLYAM, 136. SZÄM Hasznosítják a Tisza vizét Közöltük már, hogy a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezetben, amely megyénkben elsőnek használja fel a Tisza vizét öntözésre, nagyszabású tapasztalatcsere volt. Most néhány képen számolunk be a tsz-gazdák öntevékeny munkájáról. Szivattyú-berendezéssel emelik ki a Tisza vizét az öntözőcsatornákba. A berendezés a folyó vizénél 12 méterrel magasabb szintre továbbítja a vizet/ — másodpercenként 120—140 litert emel ki. Érdekes újítást alkalmaznak. Műanyaggal bélelik az épülő csatornahálózat egy részét. Ez jóval olcsóbb mint a beton; A polietilén-klorid vegyület az eddigi külföldi és hazai kísérletekben, jól bevált. A csatornahálózatból részben árasztásos, részben repülőcsöves öntözéssel művelik a földeket. A képen az egyik szórófej látható. A szövetkezet tagsága az idén majdnem 500 holdat öntöz. _____, Fényképezte: Pásztor A paradicsom-, búza- és rozsnemesítés eredményei a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Á vetőmagfelügyelőségek országos értekezletének második napján, szerdán, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tanácskoztak a részvevők. Dr. Virágh István, az Országos Vetőmag Felügyelőség helyettes vezetőjének megnyitója után Mészöly Gyula, az intézet Kos- suth-díjas igazgatója tartott előadást a paradicsom nemesítésének eredményeiről és jövő feladatairól. Elmondotta, hogy 1946-ban kezdték meg a kísérletezést a hazai viszonyok között termeszthető, bő hozamú, s a konzervipari céloknak is megfelelő paradicsom előállítására. Négy esztendő múlva siker koronázta a kutatásokat, amelyeknek eredménye a K—363 paradicsomfajta. A további cél olyan korai fajta termesztése, amely egyaránt alkalmas exportra, s konzervipari feldolgozásra. Az intézetben évente száznál több kombinációval kísérleteznek, az idén is százötvennel, s úgy látszik, hogy sikerül mintegy tíz olyan fajtát előállítani, amelyek a korai bolgár fajta helyett termeszthetők. Az intézet paradicsomnemesítő munkája az egyes betegségekkel szemben ellenálló fajták előállítására is irányul, s az effajta kísérletek befejezés előtt állnak. A továbbiakban arról beszélt a Kossuth-díjas paradicsomnemesítő, hogy az intézetben előállított új paradicsomfajták legmegfelelőbb agrotechnikai módszereinek a kipróbálásával is foglalkoznak. A palántázáson kívül a szedést is gépesíteni akarják, s bízik benne, hogy egy-két év múlva ezek a kísérletek is eredménnyel járnak. Ezáltal a paradicsomtermesztés önköltsége csaknem felére csökken. Kiss Árpád, az intézet tudományos munkatársa a nagy termőképességű búzafajtákról, s az azokkal végzett kísérletekről tartott előadást. A magyar búzatermesztés forradalmi átalakuláson megy át s a nemesítők ► feladata az eddig termesztetteknél jobb fajták előállítása *— mondotta. Az olasz búzafajták alacsony — 80 centiméteres — száruknak is köszönhetik nagy hozamukat. Ha az általában 140 centi- méteres magyar búzafajtákat is rövidebb szárral sikerül előállítani, akkor ezeknek a hozamát is növelni lehet. Elmondta: nem biztos, hogy nálunk beválnak a különben fagyérzékeny, s kevés síkért tartalmazó ólasz búzafajták. Nincs kizárva, hogy kát, a fagyot jól bíró, jó minőségű, a magyar búzánál valamivel jobb állóképességű szovjet búzafajta termesztése válik majd be hazánkban. Az értekezlet harmadik előadója, Bauer Ferenc, az intézet osztályvezetője, az általa előállított Kecskeméti H-rozst'ól beszélt, megemlítve, hogy a hivatalos szervek által történő elismerést megelőzően megyénkben már több mint 10 ezer holdon termesztették a homokon jól bevált rozsfajtát. Ez pedig a termelőknek az új agronómiái eljárások iránti lelkesedését, fogékonyságát bizonyítja. A fajta elismertetésében egyébként az Országos Vetőmag Felügyelőség nagy szerepet játszott. A tsz-ek közül is egyre több A községi tanáccsal karöltve növényvédelmi brigádokat szervezett az Ágasegyházi Földművesszövetkezet. A brigádok feladata: azokat a kártevőkkel fertőzött területeket, amelyeket a tulajdonosa elhanyagol, megpermetezzék vagy porozzák, és így elejét vegyék a további fertőzésnek. Ennek költségei természetesen a föld tulajdonosát terhelik. A növényvédelmi brigádokat szerencsére még nem kellett «-bevetni«, mivel az egyéni termelők figyelmét gazdagyűléseken, tanácsüléseken már felhívták a fokozott növényvédelemre. Talán ennek a következménye az is. hogy az termeszti ezt a rozsot. Persze, az intézetben tovább kísérleteznek még jobb fajták előállításáért. Az értekezlet részvevői az előadások után megtekintették az intézet paradicsom és olasz búza mikro-parcelláit, majd délután Pulszky Pál, az Országos Vetőmag Felügyelőség tudományos munkatársa tartott előadást az olasz búzafajták minősítéséről. A nagysikerű kétnapos értekezlet az intézet kísérleti gazdasága borbáspusztai üzemegységében, az olasz búzafajtak nagyüzemi parcelláinak a megtekintésével ért véget. T. I. 'Tfaítáiból 17 ezer fariul A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál töub brigád küzd a szocialista címért. Ezek közül a karbantartó és a ládázó brigád tagjai megígérték, hogy újításaikkal segítik elő a gazdaságosabb termelést. A karbantartó brigád az év végéig vállalt 12 újításából eddig már- nyolcat benyújtott, melynek megvalósításával 9 ezer forin-1 tot takarítottak meg. A ládázói brigád tízezer formt megtakarítást vállalt újítás révén. Vál-j lalásukból eddig 8 ezer forintot teljesítettek. utóbbi időben mind jobban áttérnek az újfajta növényvédő- szerek alkalmazására, anjelyek, olcsóbbak és hatásosabbak is, mint a régiek. üj gyártmány a Römi-iakará A Bajai Gyapjúszövetgyárban a műszakiak a külföldi danu- flór szálból Römi-takaró néven készítették el az új gyártmányuk mintadarabjait. Az új takaró vastagabb szálból készült, mint az előzőek. Előnye az, hogy házilag is mosható, az eddigi viszkóza és egyéb műanyagokkal szemben, WWVWVWWWWWWWVWWWVWWVVWVWWVWVVWVW A motorosok solfvadkerti találkozójáról Növényvédelmi brigádok Ágasegyházán Tataikat adtak ezen az estén a soltvadkerti motorosok. Bócsáról és Tázlárról is sokan bejöttek a művelődési házba, a motorosok ankétjára. Több mint 150 motorkerékpár várakozott gazdájára a téren, s az előadást hallgatóknak száma meghaladta a 300-at. — A soltvadkerti motorosok járnak legszorgalmasabban a vezess balesetmentesen mozgalom előadásaira — így mondta előzőleg Kovács József rendőr- őrmester, aki nap mint nap tart megyénk különböző területén közlekedésrendészeti előadásokat 1957-ben indult meg megyénkben a vezess balesetmentesen mozgalom. Ez azonban — bár kétségtelen, hogy az előző években is csökkentette a ! közúti balesetek számát, — most van fellendülőben. Ezt I legékesebben bizonyítja az a tény, hogy eddig 8 százalékos csökenést értünk el megyénkben a közúti baleseteknél az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ex ax eredmény országos viszonylatban is jelentős, hiszen más vidékeken ugyanekkor csaknem 40 százalékos a gépjárműbalesetek számának emelkedése. Arra is büszkék lehetünk, hogy a vállalatokon belüli vezess balesetmentesen mozgalmon kívül egyedüli az országban az a kezdeményezés, amely Bács megyében született és egyedül itt valósult meg: a magángépjárművezetők részvétele a mozgalomban. Gépkocsi- és motorvezetőink szívesen vesznek részt az ankétokon. Olyan kérlésekről hallanak ezeken a találkozókon, amelyek hasznosak és tanulságosak részükre. Az előadó Solt- vadkerlen s a máshol tartott ankétokon is helyi példákkal bizonyította mindenkor: milyen baleseteket idézett és idézhet elő a KRESZ szabályainak megszegése. — örülünk, hogy részt vehettünk ezeken az előadásokon — ezt mondta hozzászólásában az egyik motoros. — Nagyon sokat tanultunk, amelyek mindenkor fontosak a gépjárművezetőknek. A.X előaddn népszerűségét bizonyítja a részt vevők hatalmas _száma is. Szinte valameny- nyi soltvadkerti motoros megjelent a balesetmentes oktatás második előadássorozatán:_ a közúti jelzőtáblák ismertetésén. Dicséret illeti őket lelkesedésükért, hiszen nemcsak az előadásokon vesznek részt — ők vezetnek a legszabályosabban is a közúti forgalomban, \
