Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-08 / 134. szám
/ 1980. június 3. oldal Uj üzemmel gazdagodott Kalocsa Jlátoyatás a uihrátofQ/jái'baiL Még az év elején hírt adtunk erről, hogy a kalocsai vágóhíd helyén új üzem kezdi meg működését. Az a gyorsaság azonban, amellyel ezt az egéHerczeg Ferenc zárósapkákat esztergályoz. szén más célra épült telepet az É. M. Vibrátor- és Építőgépgyár egyik üzemévé alakították, minket is meglepett. Már áprilisban megkezdték a termelést, s a fejlődés azóta is állandó. Mindenütt rend és tisztaság fogad bennünket. Deák Sándor telepvezető szerint ugyan még csak kezdeti állapotban van az üzem, alkalmi öreg gépeken dolgoznak, s a létszám alig haladja meg az ötvenet, mégis van már látnivaló. Az építkezéseknél használatos betontömörítő rúdvibrátorokat készítik itt — mindjárt exportra is! —, s a javításokat szintén ide irányítják újabban. Országosan is nagyhasznú tehát a munkájuk, s mivel terjeszkedési lehetőségük bőven van, pár esztendő alatt szépen felfejlődik a telep. Az ötéves terv során munkáslétszámuk eléri a 250 főt, ez nagyrészt a ma még más vidékekre járó kalocsai szakmunkásokból kerül majd ki. Mint Séra István művezető mondja, őszre 20—30 ipari tanulót vesznek fel és ezt évente megismétlik, így is bővítik a szakmunkás-gárdát. Üj szociális berendezésüket is megtekintettük, a zuhanyozókból, mosdókból és öltözőszekrényekből álló létesítmény kielégíti a jelenlegi igényüket. A fejlődés lehetősége pedig adva van. Amint meggyőződtünk róla, tervekben, elképzelésekben, munkakedvben sincs hiány. F. Tóth—Pásztor A gépház és a fürdő épülete. Létesítsenek emlékboltot Baján A város fejlett bolthálózata, szép kirakatai, gazdag árukészlete, amelyek sokszor a főváros kirakataival is kiállják az ösz- szehasonlítást, arról beszélnek, hogy Baján a kereskedelem dolgozói képzettek, müveitek, hivatásuk magaslatán állnak. Élelmiszer-, csemege-, ruházati boltjai a legkényesebb igényeket is ki tudják elégíteni, De egy hiányosságról kell szólnunk. Nincsen a városban emlékbolt, egy olyan boltocska, amelyben a város és a járás értékes és művészi szépségű alkotásai lennének együtt. Népi hímzések, faragványok, festőink képei, csinos kötésű könyvek, emléktárgyak, amelyek egy életen át megőriznék a kellemes emlékek, a Baján töltött órák feledhetetlen hangulatát. Az emlék- és népművészeti boltok hálózata az egész országban napról napra fejlődik és erősödik. Jó lenne, ha Baján is létesülne egy hasonló boltocska. Pálfordulás a Helvéciái Szabadság Tsz-bei — A következő napirendi pont a cukorrépaföld parcelláinak a kiosztása egyéni megművelésre. Önkéntes jelentkezőket kérek — mondja a közgyűlésen Nehéz József elvtárs, a Helvéciái Szabadság Tsz elnöke, s utána alig győzi jegyezni a vállakozókat. Látva az aktivitást, eszembe jut, ahogy tavaly a gazdaság egyik akkori vezetője pesszi- misztikus hangulatban gubbasztott íróasztalánál, s lemondóan legyintve ennyit mondott a tagokról: -Semmire sem lehet menni ezekkel az emberekkel.« S íme, (lehet! Azóta, hogy a járás vezetőinek javaslatára a tagság megválasztotta elnöknek a mezőgazdászi képesítéssel rendelkező ^Nehéz Józsefet. Uj elnök, erős pártszervezet Az új elnök november 1-én fogott hozzá a munkájához. Nem hagyták magára. Segített neki a községi pártszervezet, a tanács, s a tsz pártszervezete, amelynek Vincze Istvánt, a szövetkezetbe december 13-án lépett munkást választották meg titkárául. A tizenhárom idősebb kommunista, valamint a tsz több mint tíz fiatalját magában foglaló 23 tagú helyi KlSZ-szerve- zet mind az új gazdaságvezető segítségére sietett. A Városföldi Dózsa Tsz a kezdeti időszakban hetenként két-három napra kölcsönadta a könyvelőjét. S mi lett az eredmény? Időben elkészült a gazdaság terve, s amikor a földekre rá lehetett menni, a Jakahszállási Gépállomás öt traktora azonnal hozzálátott a munkához. A jó indulást látva, a tsz-t korábban faképnél hagyott tagok visszatértek, sőt, hat új belépő is növelte számukat. Az új elnökkel, megerősödött pártszervezettel, s megfelelő új könyvelővel is rendelkező Szabadságnak most 34 olyan tagja van, akik nemcsak papíron tartoznak a tsz-hez. Ráadásul a családtagjaik közül is mindig lehet számítani még feleannyi munkaerőre. A pártszervezet úgy osztotta el tagjait, hogy minden fontosabb munkánál legyen legalább egy belőlük. A szarvasmarhák két gondozója, az új belépő Farkas György, s Bálint öccse, valamint a régi tsz-tag Fekete Ferenc sertésgondozó a párttagok sorából került fontos posztjára. Szépek a vetések, fejlődik a jószágállomány A tavaly ősszel embermagas- ságnyi gaztól virító 10 hold földet a KISZ-fiatalok társadalmi munkával megtisztították, s a szövetkezet tagjai almást telepítettek a területre. A meglevő három hold mellé öt hold szőlőt is ültettek. Időre elvégezték a vetést, s kihordtak trágyalével öntözött szarvasokba mintegy 4 és félezer mázsa istálló- trágyát, amihez a szervezetlenség miatt tavaly nem akadt munkaerő. A tsz kicserélte sertésállományát, 13 anyakocát hiz. lalásra fogott, s vásárolt 62 hízónak, valamint 20 anyának való süldősertést is, szarvas- marháinak a számát pedig 5 darabbal 47-re növelte. Az egész tsz-ben gyönyörűek a vetések, kapások, s mind a szarvasmarha-állománynál, mind a sertésállománynál — a körzeti állatorvos véleménye szerint — kifogástalan az állatok kondíciója és a rend, tisztaság. Előleget is osztottak A tsz szerződést kötött 10 hold mák, 20—20 hold köles, muhar, 15 hold burgonya, 7 hold cukorrépa, 26 mázsa lu- cemamag termesztésére, valamint 72 sertés, 10 szarvasmarha hizlalására, 50 kocasüldő nevelésére, s 24 hektoliter tehén-, 5 hektoliter juhtej, 7 mázsa gyapjú átadására. A szerződésekre kapott összegből minden hónapban 10 forint előleget kaptak, s kapnak egy-egy munkaegységre a tagok. — Ezért vállalták a cukorrépa, és minden bizonnyal vállalják majd a burgonya, s á kukorica egyéni megművelését is — mondja Nehéz elvtárs —, mert látják, hogy megy a munka és lesz jövedelem. Tarján István i Alaposabban vizsgálják ki a balesetek körülményeit élelmiszeripari üzemeinkben A legfontosabb munkaterületeken a nehéz és veszélyes munkák gépesítése megtörtént, megszűntek az egészségre káros munkafolyamatok is. Míg 1958-ban 736 ezer, addig 1959- ben több mint kétmilliót költöttünk közvetlenül munkavédelmi célokra megyénk élelmi- szeripari üzemeiben. Kevesebb a baleset A balesetek megelőzése érdelvében a területi bizottság munkavédelmi felügyelője és aktívái százharminchatszor tartottak műszaki ellenőrzést, ötvenegyszer pedig visszatérő szemlét. Azt tapasztalták, hogy a megállapított hiányosságokat a vállalatok rendszeresen megszüntették. Ezenkívül kétszer tartottak ankétot a vállalati üzemi bizottsági megbízottak és az üzemi bizottságok társadalmi munkavédelmi felügyelői részére. Öt esetben pedig szakmai továbbképzés keretében munkavédelmi előadás zajlott le. A területi bizottság munkavédelmi felügyelője szorgalmazta a technikai vizsgáztatásokat; filmekkel, plakátokkal látta el az üzemeket, s több helyen elérte, hogy a hirdető táblán nyilvánosságra hozzák a baleseteket, s felhívják a dolgozok figyelmét a baleseti veszélyforrásokra. A megelőző munka meghozta a várt eredményt. A balesetelv száma az 1958. évi 342-ről 317- re, a balesetekből kiesett munkanapok száma 5454-ről 5270-re csökkent. Tehát figyelemre méltó a javulás. S hogy az idén még kevesebb legyen a baleset, egyet s mást sürgősen tenni kell. Alaposabb kivizsgálást Erre bizony nagy szükség van. Csak ennek birtokában lehet eldönteni: ki a hibás a balB1 Jirkás Misi furfangos ember hírében áll a faluban. ötletes tréfáiról, csavaros észjárásáról legendákat mesélnek a környéken. Húsz évvel ezelőtt, leszerelt katona korában jutott eszébe az a gondolat, hogy juhászától alapít. Igen ám, de birkája nem volt, és pénze sem, hogy vásároljon. Bérmálás ideje közel- gett, amikor fiatal feleségének elmesélte ragyogó ötletét. Az asszony először meglepődött, de azután maga is segített férje terveit valóra váltani. Számba vették a juhtartó gazdákat és valóságos kimutatást készítettek azok r jószágállományáról. A dolog neheze azonban csak ezután kezdődött. Vajon melyik gazda vállalja el Birkás Mihály keresztapaságát, azzal a feltétellel, hogy egy báránnyal ajándékozza meg pártfogoltját? A választás Balogh Zsigára esett, akinek több mint kétszáz juha legelt a határban. — Szeretném, ha Zsiga bátyám elvállalná a bérrnakereszt- apaságomat — szólította meg a pirospozsgás arcú embert. — Ejnye, te legény! Ennyi évet megértél és nem bérmál'CL&lc koztál meg? No, nem bánom, ha így áll a dolog, eleget teszek kérésednek és a hitedben való megerősítés céljából egy birkát adok ajándékba. Ö rült a sikernek a Birkás- család. A következő évben két szomszédos községben rendeztek bérmálást. Birkás Mihály nem akarta elszalasztani a kínálkozó alkalmat és mind a két faluban beíratta nevét a bérmálandók közé. Igaz, az előkészítő szertartásokra egyszer sem ment el, azonban annál nagyobb ügybuzgalommal válogatta ki a bérmakeresztapákat. Ha tavaly sikerült egy birkához jutni, miért ne próbálkozhatna most egyszerre kettőt is szerezni — gondolta magában. Remek humora, kedves tréfái meghódították a kiszemelt gazdák szívét. Annak rendje- módja szerint elvállalták a bér- makeresztapaságot, Misi pedig megkapta a bárányokat. Nehezebb dolga akadt azonban a következő évben, Akkóí Kovács Bálint nagygazdát kérte fel keresztapának, kinek 80 hóld- das birtokán félezres nyájat legeltetett a fogadott juhász. — Bálint bátyám — kezdte mondókáját Birkás Mihály — bérmakeresztapát keresek. Maga istenfélő ember hírében áll, ezért fordulok kendhez. — Bérmakeresztapát ilyen kódisnak, mint te?... Furfangos barátunk azonban hamar feltalálta magát. Nem olyan ember ő, aki egykönnyen lemond arról, amibe belekezdett. — Nézze, a maga becsületét akarom tulajdonképpen megmenteni — érvelt. — Hadd lássa a falu népe, hogy Kovács Bálint nem garasoskodik az istennek tetsző ajándékokkal. Ezért bátorkodtam felkérni erre a szívességre. K ovács Bálint megvakarta izzadtságtól gyöngyöző homlokát. Nem szerette zsugoriságát nyíltan fitogtatni, ezért — búr keserű gondolatok köze? pette — arcára erőltetett mosollyal vállalta az áldozatot, ígéretet tett a kért ajándékra, hogy ezzel erősítse pártfogoltja hitbuzgalmát. Birkás Mihály ezután még kétszer bérmálkozott meg a környező falvakban. Természetesen minden esetben bevasalta a bérmakeresztpáktól járó jutalom-birkákat is. Így teljesült a vágya, végre saját juhait legeltethette. A zóta tizenöt év telt el és ez idő alatt nagyot fordult a falusi élet. Birkás Misi most is juhokat legeltet, de nem az alig félszázas falkát, hanem a termelőszövetkezet ezernél is többet számláló juhállományát. Jó szakember, becsülik, szeretik a szövetkezetben, és sokat derülnek juhászkodásának történetén. amit gyakran elmesél ismerőseinek. — Az életem megjavult. Most mór nem szorulok segítségre, a tsz-ben tisztességes megélhetést találtam, bérmálkozásra és az alamizsnára többé nincs szükségem — magyarázza ajándék- juhainak történetét kacagó látogatóinak. Nagy József esetért, kit kell felelősségre vonni. A Kecskeméti Konzervgyárban csak ritkán és felületesen vizsgálták ki a baleseteket előidéző okokat, s ezért mindig a munkások voltaik a hibásak, s az igazi mulasztók megúszták a felelősségre vonást; Csak a területi bizottság alapos vizsgálata után változott meg a helyzet. A gyár igazgatója Toricska Gyulát a üzem- biztonsági funkciójáról leváltotta és megbüntette. A balesetek további csökkentése, a munkavédelmi beruházások új alapokra való helyezését követeli meg. Ma még a munkavédelemre fordítható ösz- szeg nincs feltüntetve a beruházási összegekben. Ezért üzemeink vezetői elsősorban a gazdasági célt szolgáló beruházásokat valósítják meg. Ez az oka annak, hogy az élelmezésipari üzemekben, és különösképpen a helyi iparban igen keveset fordítanak a szociális létesítményekre. A megyei tanács ipari osztályának vezetője ennek kapcsán azt mondotta: -Csak induljon meg a termelés, az üzem majd kikeresi a munkavédelemhez szükséges pénzt«. Ez az elv az utóbbi időben megváltozott. Ennek eredményeként az idén 3 millió forintot fordítanak a megye sütőipari vállalatainak korszerűsítésére. új munkavédelmi és szociális beruházásokra. Van rá pénz Nemcsak a helyi iparban, hanem a minisztériumi iparban is van némi változás. A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat üzemi konyháját korszerűsítették. Férfi öltöző épült a Kecskeméti Konzervgyár II-s telepén. A Bács-Kiskun megyei Malomipari Vállalat több telepén fürdőt, öltözőt létesítettek. . Az egészségvédelmet szolgáló j beruházások közül legértéke- ; sebbek a lajosmizsei és a kecs- ; keméti malmokban végrehaj- ; tott korszerűsítéseit. I Ez utóbbi példák is bizonyítják, hogy van pénz az egész- ;ségvédelmi berendezésekre is, lesak meg kell keresni a leheto- isiíget, X.encsz ,
