Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-30 / 153. szám
1969. június 30, csütörtök' 3. oldal A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) Javasoltuk a termelőszövetkezeteknek, hogy a nagyüzemi művelés alapvető formáit a jelenlegi telepítési rendszerekben igyekezzenek megvalósítani. Kézi munkaerő helyett nagyobb arányban végezzenek fogatos munkát, az egy időben nagyobb területeken végrehajtható közös permetezést, porozást, permetlé- készítést stb. valósítsák meg. Mindezek után hozzáfogtak termelőszövetkezeteink a közös szőlőtelepek műveléséhez. Ma elmondhatjuk, hogy ez a kezdeti nehézségek leküzdése után jól haladTöbb közös gazdaságban gondot okoz jelenleg is a gyenge termőképességű szőlők művelése. Ezt tapasztaltuk például Érsek- csánádon, Baján, A1 páron és másutt is. E helyeken a minden áron való gazdaságosságot tekintették csak. Például Tabdin kimondták, hogy a nyolc hektoliteren alul termő szőlőket nem érdemes művelni. Ez a felfogás helytelen! Két fontos feladat A továbbiakban két fontos feladattal szeretnék foglalkozni. Az egyik: a termőerőben levő szőlők állagának fenntartása, javítása, a termőképesség fokozása, valamint a kisüzemi telepítések átformálása és ezáltal a leggazdaságosabb üzemi formák kialakítása. Meg kell akadályozni, hogy termőszőlőt indokolatlanul kivágjanak. A gyenge állagú, tőkehiányos szőlőket pedig pótolni kell. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy kivágásra olyan mértékben kerülhetnek szőlők, amilyen mértékben helyettük új, nagyüzemi szőlőket tudunk létesíteni. A termőképesség javításához a tápanyag-utánpótlást szükséges növelni. Nagyüzemi viszonyok között erre is nagyobb mértékben nyílik lehetőség. A gyenge állagú szőlők feljavítása és azoknak még hosszabb időn át a termelésben való tartása megköveteli, hogy termelőszövetkezeteink az ilyen területek megmunkáltatásához fokozzák a tagság anyagi érdekeltségét. Másik fő gond a nagyüzemi művelés kialakításához szükséges új, nagyüzemi szőlők telepítése. Az új telepítések célja nem a szőlőterületek nagyarányú növelése. A második ötéves terv időszakában megyénkben mintegy 15 ezer katasztrális hold új szőlőt kívánunk telepíteni, melyből ötezer hold lenne a csemegeszőlő, A tervidőszak végére a megye ossz szőlőterülete alig háromezer katasztrális holddal növekszik- Tehát az új telepítések túlnyomó többsége a kipusztult, régi szőlők helyét fogja pótolni. Gondoskodjunk szaporító anyagról Elsősorban a nagyüzemi telepítések formáinak kialakítását kell tisztázni. Ehhez szükséges, hogy a már eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával tudományos alapon, a gyakorlatnak minden vonatkozásban megfelelően kidolgozzuk még az idén a nagyüzemi szőlőtelepítés formáit, számbavéve a lehetőségeket. A fajta gondja már eldőlt. Az ide vonatkozó állami rendelkezések figyelembe vételével a tanácsülésnek is szükséges állást foglalnia a megye jövő szőlőfajtáinak meghatározásában, a tanácsülés elé terjesztett szabályrendelet alapján. Gyökeres vesszővel előreláthatólag a telepítéseknek csak egy részét tudjuk elvégezni, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek végezzenek telepítéseket saját területükről szedett sima vesszővel. Ez esetben katasztrális holdanként 6—7 ezer forint megtakarítás jelentkezik. Sima vesszővel azonban csak edzettebb fajtából telepítsünk. Javasoljuk *— a sima vesszővel való telepítés mellett —, hogy a termelőszövetkezetek állítsanak elő »gombásítással« telepítésre alkalmas szaporító anyagot. Helyes lenne a sima vessző-telepítés előtt gombásítani és csak a megeredt szálakat telepíteni. A szőlőtelepítések ütemének megfelelően szükséges kötelezni az állami gazdaságokat, kutató intézeteket a szaporítóanyag szükséglet nagy részének előállítására. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a feltételek ehhez megvannak, szintén foglalkozzanak szaporító anyag előállításával. A csemegeszőlő telepítésre nagy lehetőséget nyújt a csőkutas öntözési rendszer. A du- navecsei járás egész területén, a kiskőrösi, valamint a kecskeméti járás, Kecskemét város határának egyes részein lehetőségek nyílnak a szőlő öntözésére is- Ezzel jelentős eredményeket lehet felmutatni. A ssölőtermesstés gépesítéséről Szőlőtermesztésünk gépesíthe- tőségét megyénkben sok körülmény nehezíti. Megfelelő gépekkel még nem rendelkezünk, másrészt sok a kisüzemi szőlő- telepítés, végül, de nem utolsósorban a rendszertelen, szórvány gyümölcstelepítések gátolják a gépesítést. Mindezek ellenére nem mondhatunk le a gépesítés fokozásáról. Megyénk gyümölcstermesztése nagy jelentőségű. Igen számottevő a kajszi-, meggy-, cseresznye- és szilva-exportunk. Például tavaly, amely nem a legjobb gazdasági évek egyike volt, Bács-Kiskun megye az országos felvásárlás jelentős hányadát adta: kajsziból 42,6, meggyből 16,4, cseresznyéből 20, szilvából 9,8 százalékot. Megyénkben az ossz mező- gazdasági termelésnek mintegy 5 százalékát, a kertészeti termelésnek pedig 16 százalékát képezi a gyümölcstermelés. A gyümölcstermesztés csak kis részben zárt telepítésekben, főként szórvány gyümölcsösökben folyik. A zárt, üzemi gyümölcsösök nagyrészt a szocialista szektorok kezén vannak, míg a szórvány gyümölcsösöket még inkább az egyéniele művelik. A termelőszövetkezeti fejlődés során sok szórt gyümölcsös kerül a közös gazdaságok kezelésébe. Megyénkben több mint 10 millió gyümölcsfa van, ebből majdnem hatmillió a termő. Az állomány 23,5 százaléka szilva, az alma 18,5, a meggy 17,7, a kajszi 15 százalék. A gyümölcstermesztést egyre olcsóbbá kell tennünk, hogy a világpiacon fel tudjuk venni a versenyt. Természetesen ugyanakkor a cél elérése érdekében a minőségen is javítanunk kell. Ezt pedig csak teljesen gépesített, nagyüzemi telepítésekkel tudjuk elérni. Szokvány gyümölcsöseinket gépesíteni csak kevésbe vagy egyáltalán nem tudjuk. Ezeket fel kell váltanunk nagyüzemi gépesítésre alkalmas telepítésekkel. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely a szőlő gépesítését elősegíti. Szakemberek vizsgálják a házilag konstruált gépeket és ha a célnak megfelelnek, gondoskodunk arról, hogy ezeket a gépeket gyártsák is. A végrehajtó bizottság az egyszerű sorköz- járó permetezőgép tökéletesítésének ösztönzésére 10 ezer forint pályadíjat tűzött ki, mert — véleményünk szerint — az átmeneti időben e gépnek hosz- szú ideig nagy szerepe lesz. Erre azért is szükség van, mert az átszervezéssel egy idejűleg gondot okoz a permetező- és porozógéppel történő ellátás. A végrehajtó bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket a nagyobb számú kisgép legyártására, ez azonban nem jelenti, hogy lemondhatunk a permetező- és porozógépek közösbe történő beadásáról. Meg kell értenie a termelőszövetkezetekbe iépett dolgozó parasztságnak, hogy megélhetése nem a háztáji gazdaság, hanem a közös jövedelmétől függ. Ezért sokat kell törődni a növényvédelemmel, mert a peronoszpóra elviheti a termés javát. Ennek pedig elsősorban a tagság látja kárát. A termelőszövetkezetek az idén végeznek nagyobb szőlőterületen közös szüretet. Ez sokoldalúan előnyös a termelőszövetkezetek részére. Nagy tömegű szőlő íajtánkénti szedése és feldolgozása csak így oiztosítnató- A szőlőlé kinyerése nagyüzemi feldolgozása esetenként 8—10 százalékkal is magasabb lehet. A termelőszövet- Keze telinek gondoskodniok kell arról, hogy a tagok által a közösbe adott hordók gondos elhelyezésével biztosítsak a minél nagyobb mennyiségű bor előállítását. Ehhez azonoan az szükséges, hogy már most megfelelő kiképzést kapjanak azok a tagok, akik maja Később a borkezelésben részt vesznek. 1954—55-ben a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák 694 katasztrális hold gyümölcsöst telepítettek, 1955—oü-ban 755-üt, 1956—57-ben 1594-et, 1957—58-ban 1880-at,' 1958—Síiben 1312-t. Évi gyümölcstermésünknek jelentős részét a kajszi, a szilva és az alma teszi ki. Kereskedelmünk igyekezett a megye gyümölcsfelhozatalát felvásárolni, a belföldi és a kültöldi piacon elhelyezni. A felvásárolt mennyiség jelentős része exportra ment. 1959-ben 2002 súiyvagon gyümölcsöt exportáltunk. 1965-ig 15 ezer katasztrális hotd új gyümölcsös Gyümölcstermesztésünket az elkövetkezendő időkben mindinkább fejlesztenünk kell. Terveink szerint 1965-ig megyénkben mintegy 15 ezer katasztrális hold uj gyümölcsöst kívánunk létesíteni, melyből 9400 katasztrális holdat termelőszövetkezeteink telepítenek. Ez egyáltalán nem mondható túlzottnak, hiszen szórvány gyümölcsöseink már részben kiöregedtek, nem gépesithetők és azokat lassan új telepítésű, nagyüzemi művelésre alkalmas gyümölcsösökkel kell felváltanunk. Nagyüzemi gyümölcsöseink telepítésénél gondosan kell ösz- szeválogatnunk a gyümölcsnemeket, valamint azon belül a fajtákat. Megyénkben főleg a csonthéjasok termelését szükséges szorgalmaznunk, nagyobb mértékben a kajszi, kisebb mértékben a meggy, a cseresznye, a szilva és az őszibarack termesztését. Ezenkívül egyéb gyümölcsnemek termesztését sem szabad elhanyagolnunk, az alma például majdnem minden évben eléggé biztonságos termést ad. Ezért az almatelepítési kedv fokozódott. A terveink szerint telepített és már termőre forduló gyümölcsöseink 1961-ben mintegy hétezer vagon és fokozatosan emelkedve 1965-ben már mintegy 11 ezer vagon gyümölcstermést adnak. Ez természetesen növeli a felvásárlást, a minőségi termelés következtében pedig az export is arányosan fog növekedni. Termelésünkkel egy időben az áruk belföldi elhelyezésének érdekében feldolgozó üzemeink kapacitását is növelni kell. Arra törekszünk, hogy a megtermelt mennyiségből minél kevesebb menjen veszendőbe. Az elhelyezés biztonsága megköveteli a gyümölcsösöknél a járulékos beruházásokat, tároló, csomagolótér létesítését, a modem, célszerű szállítást, a hűtőkocsiki és vagonok számának fokozását. Ehhez a kormánytól kérünk segítséget. Telepítési területeink kijelölésénél figyelembe vettük gyengébb minőségű homoktalajaink gyümölcsösökkel való hasznosítását. Ezzel termőterületünket növeljük. Azonban gyümölcstermesztésünk a jövőuen nem szorítkozhat a legsiiányabb minőségű' homokra, mert akkor nem tudnánk emelni jövedelmezőségét. ; Nyilvánvaló, hogy jobb talajon jobb gyümölcs is terem. Ha figyelembe vészük különböző termelvényeink egy katasztrális holdra jutó hozamai, a gyümölcs az, amely katasztrális holdanként a legmagasabb jövedelmet biztosítja. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy ha a gyümölcstermelésre előirányzott iejlcsziesi feladatokat maradéktalanul végrehajtjuk, ezzel nagymértékben emeljük megyénk mezögazdasa- gának termeiékénységét. A gyümölcsléim észtés helyseiéről 2tt ezer holdon termesztünk zöldséget Megyénkben mintegy 28 ezer katasztrális holdon termesztünk zöldséget. A termelőszövetkezeti fejlesztés kedvező eredményeket hozott. Míg 1959-ben közös gazdaságaink mindössze 4400 holdon termeltek zöldséget, addig 1960-ban majdnem 12 ezer holdon, ebből a szerződéses zöldségterület 10 451 katasztrális hold, amely az összes leszerződött terület 55 százalékát teszi ki, Nagy érdeklődés mutatkozik a melegágyi palántanevelés iránt és elértük azt, hogy különösen a MÉK-kel szerződött zöldségfélék esetében, a palántanevelés teljesen melegágyi ablakok alatt történt. A melegágyi ablakkeret beszerzése nagy gondot okozott. A termeló- szövetKezetek igényeit központi készletből csak kis részben tudtuk ellátni. Minden lehetőséget megragadtunk annak érdekében, hogy a melegágyi ab- lakkeret-igényt kielégítsük. — Ezért az állami gazuaságoknál elfekvő melegágyi ablakokból több mint ketezret juttattunk a termelőszövetkezeteknek. A tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet saját műhelyében 500 melegágyi ablakkeretet készített. A kunszentmiklósi Kiskunság a klsz-szel készíttette el a szükséges melegágyi ablakkereteket. Ezeket a kezdeményezéseket segítenünk keil, hogy minél több keretet maguk készítsenek el a közös gazdaságok. Lényegesen nagyobb területen történt a palánták korai kiültetése is, mint az elmúlt évben. A MEK szerződéses termelőszövetkezetei részére egymillió palántát neveltetett korai termesztésre. A konzervgyár szerződéses termelői részére és esetleges palánta-utánpótlásra majdnem ötmillió palántát neveltetett, a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat is segített a pótlásra szükséges pa- iánta-ellátásban. Megyénkben 61 palántázógép áll a termelők rendelkezésére, melyek ebben az évben nem voltak kihasználva. Részben azért, mert volt elegendő munkaerő a palántázáshoz, másrészt az újonnan alakult termelőszövetkezetek nem készítették elő megfelelően a talajt, ezért a gép nem tudott megnyugtató módon dolgozni. A termelőszövetkezeteinknél a termelési kedv kielégítő, a MÉK kibővítette termelési apparátusát. Jelenleg 27 agronó- musa van, akik rendszeresen tartják a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel és tanácsokkal látják el őket. Segítik termelőszövetkezeteinket a göngyöleg-szükségletek megtervezésénél. A konzervgyár is felkészült az idényre és meglevő lada- készletét 80 ezer darabbal egészíti ki. Munkaszervezés a kertészetben A megyei pártbizottság —• szakemberek bevonásával — a zöldségtermesztésre is különféle termelési és jövedelemelosztási formákat dolgozott ki, hogy a termelőszövetkezeti gazdák érdekeltté váljanak a termeles*I ben. Általában a brigádszervezetekben történő munkaszervezést alkalmazzák termelőszövetkezeteink és a terven felül termesztett áruból 35— 40 százalékos részesedést biztosítanak a tagoknak. Zöldségtermesztő területeinket a jövőben sem kívánjuk különösképpen növelni, csupán a termésátlagok emelésére törekszünk és a korai és a késői zöldség szántóföldi termesztésé« re, valamint hajtatásara. Különösen nagy gondot fordítunk a termelőszövetkezetekben a szakemberek képzésére^ hogy termelvényeiket a követelményeknek megfelelően válogassák, szedjék és csomagoljak, minél nagyobb tételekben végezzenek ónálló exportot* vagy legalább is diszpozicítö tevékenységet és ezáltal növeljék jövedelmüket. , Ki akarjuk alakítani több termelőszövetkezetben a nagyüzemi szántóföldi és öntözéses zöldségtermesztést. Az ötéves terv biztosítja a tájtermesztés kialakítását is, különösen a paradicsom, r. paprika, a zöldborsó, a káposzta és a zöldbab vonatkozásában; Ez alatt termelőszövetkezeteinkben mintegy ezer holdra növelik a spárga-területet. Nagy gondot fordítunk a szakemberutánpótlásra. Javasoljuk: terme- iőszövetkezeteinkből a kertészettel foglalkozó dolgozókból több hónapra menjenek állami gazdasági kertészetekbe a gyakorlati munkák elsajátítása érdekében. A szakember-utánpótlás másik formája, hogy a termelőszövetkezetek és allami gazdaságok nagyobb számban küldjenek ösztöndíjasokat a kertészeti főiskolára. Tanácsainknak ezt támogatni, szervezni kell. Nagyobb gondot fordítsunk arra, hogy a szakiskolákra minél többen menjenek a fiatalok közül — fejeződik be a beszámoló, amit a tanácsülés tagjai egy órán át tanulmányoztak. Ezután következett a vita», melyre lapunk következő szá«< mában visszatérünk. ? J
