Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

Igazságos döntetlent harcoltak ki a Bács megyeiek BÄCS MEGYE—BÉKÉS MEGYE 1:1 (1:0) Szarvas — 1200 néző -e Vezette: Bállá. Bács megye: Vitnyei — Szebeni, Molnár, BLsztrovics — Szabó, Csóti — Szentgyörgyi II., Csányi, Markó (Jager), Ungi, Puskás. A felnőtt csapatok mérkőzésén Bács megye — különösen az I. fél­időben igen szépen játszott. A ha­zaiak főleg a szünet után nagy kedvvel játszottak és sikerült is az egyenlítés. Bácsi rohamokkal kezdődik a mérkőzés. A hazaiak kapusának már a 3. percben gondot okoz Csá- nyi éles lövése. Ellentámadás so­rán Szebeni szögletre szerel. A 9. percben két eredménytelen szögle­tet harcol Bács megye. Az erőt­len békési támadásokat Bács me­gye védelme jól rombolja szét. A második negyedórában változatos mezőnyjáték folyik a pályán. A 31. percben veszélyes támadás fut a békési kapu felé. Végül Csányi erős növése a kapufáról pattan visz- sza, amit csak nehezen tudnak tisztázni a hazai védők. A 32. perc­ben gyors jobboldali támadást ve­zet Bács megye. A labda át- ívelődik a baloldalra, ahol a befutó Puskás 14 méterről védhetetlenül a jobb sarokba vágja Bács megye vezető gól­ját. 1:0! Bács megyét fellelkesíti a gyors gól. Leszorítják a hazaiakat, gól­helyzetük is akad egy pár, csak éppen a befejezés nem sikerül. Szünet után is a vendégek kap­nak jobban lábra, az eredmény mégis a Békés megyeiek részéről jelentkezik. A 8. percben Bisztro- vics elengedi szélsőjét, az beka­nyarodva a későn kifutó Vitnyei mellett a hálóba lövi a békésiek egyenlítő gólját. A gól felrázza a hazaiakat és mintegy tíz percig teljesen a vendégek térfelén folyik a játék. A félidő közepe táján fel­szabadul a Bács megyeiek kapuja és most tíz percig több szép táma­dást vezetnek a vendégek a bé­kési kapu ellen. Jager, Csányi és Puskás lövése sok munkát ad a békési kapusnak. Az utolsó negyed­órában a békésiek igyekeznek a győztes gólt megszerezni, de min­den igyekezetük elakad a kitűnő Bács megyei védelmen. Bács megye igen jól harcolt és csak az utolsó negyedórában estek vissza, amikor fáradtság jelei mu­tatkoztak a csapaton. Szerencsére a védelmi hármasunk jól ellenállt. Az eredményt a látottak alapján igazságosnak mondhatjuk. Bács me­gye csapatából Vitnyei mindvégig jól védett. A gólnál azonban für­gébb lehetett volna. A közvetlen védelmi hármas. Molnárral az élen, megbízható volt. Különösen az utolsó negyedórában ment nekik jól a játék. A két fedezet szürkén, de hasznosan működött. Szent­györgyi II. formán kívül van. A csatársor legjobbja Csányi volt. Markó, amíg bírta, igen jól har­colt. A Határőr-balszárny sok ve­szélyes támadást vezetett. — Bállá játékvezető nagy hibaszázalékkal működött. II. félideji játékukkal győzelmet érdemeltek volna a Bács megyei ifik BÉKÉS MEGYE—BÄCS MEGYE 2:1 (2:0) 800 néző Vezette: Szarvas Bálint. Bács megye: Molnár — Nagy, Csanyik, Vikor — Menczel, Jere­miás (Böbék) — Farkas II., Kuru- csai, Rizsányi, Dujmov II.. Ézsi. Már az első öt percben eldől a mérkőzés sorsa. A megilletődött Bács megyei ifi-védelmen át a béké­siek gyors rajtaütéssel a 3. és az 5. percben két váratlan és szeren­csés gólt szereznek. Hozzájárult ehhez még, hogy Jeremiás a 20. perc táján húzódást kap és végig sántlkálja a félidőt. Szünet után már vissza se jön. Mindez azután eléggé kedvét szegi a vendégcsa­patnak és az I. félidőben nagyon visszaszorulnak. Szerencséjükre a közvetlen védelem megbízható és több gólt már nem tudnak a bé­késiek eléami. Fordulás után megváltozik a já­ték képe. Bács megye most nagy lalkesedéssel fekszik a küzdelembe és egymás után vezeti a támadá­sokat a békési kapu ellen. Egyik ilyen támadásnál, a 17. percben Rizsányi hátul­ról jó labdát kap, átjátssza magát a békési védelmen és önzetlenül a jobb helyzetben levő Dujmov II. elé tálal, aki éles lövéssel javít az eredmé­nyen. 2:1! Tovább rohamoz a Bács megyei csapat, mégis majdnem ők kapnak gólt. A 31. percben egy ártatlan becsúszó szerelésért a játékvezető 11-est ítél Bács megye ellen. Sze­rencsére a ll-est a békésiek mellé lövik. Az utolsó negyedórában né­mileg ellaposodik a játék, de akkor is a vendég bácsiak vannak fö­lényben. Hiába a nagy akarás, az egyenlítés nem sikerült. A látottak alapján, szünet utáni jó játékukkal a Bács megyei fia­talok győzelmet, de legalábbis dön­tetlent érdemeltek volna. — Jók voltak a csapatból: Csanyik, Duj­mov II., Menczel, Kurucsai. Vasárnapi sporteredmények Atlétika: A MASZ nemzetközi versenyének jobb eredményei: 200 m: Csu torás 21; 400 m: Csu tor ás 46,8 (orsz. csúcs); 800 m: Parsch 1:48,6; 1500 m: Rózsavölgyi 3:40,4; 5000 m: Grodotzki (NDK) 13:49,2; 3000 m ak.: Simon 8:40,6; magasug­rás: Noszály 205 cm (o. cs.); távol- ugrás: Ter-Ovaneszjan (Sz. U.) 782; súlylökés: Varjú 18,56 (o. cs.); disz­koszvetés: Szécsényi 58.07; kala­pácsvetés: Boltovszkij (Sz. U.) 66,52, Zsivotzky 64,97. — Nők: 800 m: Grecescu (román) 2:09,1; magasug­rás: Balázs (román) 172; diszkosz: Nemcova (csehszlovák) 53,04 (st. cs.). Vízilabda. A vízilabda-bajnoksá­got is az Üj pesti Dózsa nyerte jobb gólaránnyal az FTC előtt. Az FTC a rangadón 2:0-ra győzött a tava­lyi bajnok Szolnoki Dózsa ellen, s így segítette . az újpestieket a bajnokság megnyeréséhez. Evezés. A moszkvai nemzetközi evezősversenyen a női egyest Papp Jenőné nyerte 4:12,3 perces idővel, nagy ellenfele, a szovjet Muhina ellen. Totóeredmények: 1* 2, lj I; 1; I, 1, X, x, 2, 1, 1. A labdarúgó NB I. végeredménye 1. Ü. Dózsa 26 17 6 3 52:26 40 2. FTC 26 14 7 5 56:31 35 3. Vasas 26 12 8 6 44:29 32 4. MTK 26 10 9 7 47:35 29 5. Diósgyőr 26 10 7 9 35:30 27 6. Tatabánya 26 10 7 9 33:32 27 7. Bp. Honvéd 26 9 7 10 48:44 25 8. Szeged 26 9 7 10 33:37 25 9. SalBTC 26 7 9 10 31:34 23 10. Dorog 26 6 11 9 32:43 23 II. Pécs 26 8 7 11 35:52 23 12. Csepel 26 8 4 14 23:40 20 13. Szombath. 26 6 7 13 32:47 19 14. BVSC 26 3 10 13 27:48 16 Az NB I, utolsó fordulójának eredményei: Üj pesti Dózsa—MTK 5:4 (2:1), Ferencváros—Csepel 2:1 (0:0), Bp. Vasas--Szeged 3:0 (0:0), Salgótarján—Bp. Honvéd 1:0 (1:0), Dorog—Diósgyőr 2:0 (1:0), Pécs— Tatabánya 1:0 (1:0), Szombathely— BVSC 3:2 (2:0), Visszavágtak a csongrádiak Csongrádi Petőfi—Kiskunfélegyházi Építők 4:3 (2:1) Kiskunfélegyháza —? 600 néző rá­vezette : Kürtösi. F. Építők: Révész — Pallagi I. (Cserkó), Cseh H., Parádi I. — László, Vereb (Jókai) — Prokop, Makai (Parádi II.), Istvánffy, Mó­czár, Szelepcsényi. — Edző: Mol­nár Ferenc. A két megyei bajnokcsapat mér­kőzésén erősen paprikás hangulat­ban a szerencsésebb csongrádiak győztek, s így sikerült részükről a visszavágás a múlt vasárnapi csong­rádi 4:2-órt. A mérkőzés jellegze­tessége: a sorozatos potyagólok, valamint a mindvégig nagy küz­delem. A félegyházi gólok közül Parádi H. kettőt (egyet ll-esből) és Istvánffy lőtték. — Jók: Cserkó, László, Prokop és Istvánffy. Nem lesz kedvezmenyes átigazolás a labdarúgásban A Magyar labdarúgó Szövetség előterjesztésére az MTST Elnöksége június 24-i ülésén foglalkozott a labdarúgó-játékosok, kedvezményes átigazolásával. Miután a Magyar Uabdarúgók Sző* vétségé korábbi javaslatát visszavonta, az MTST Elnöksége úgy határozott, hogy ez évben semmilyen kedvezményes átigazolást sem engedélyez, E határozat meghozatalánál az MTST Elnöksége figyelembe vette az elmúlt évek tapasztalatait, amelyek szerint számos egye* sülét a játékosnevelést elhanyagolva a játékosszerzésre. fektette a súlyt. Ez a törekvés pedig, néhány kivételtől eltekintve, nem jelentett az egyesületeknek valódi és hasznos erősítést. Ugyan* akkor az átigazolás lehetőséget adott több egyesületi vezetőnek arra, mint az az elmúlt napok rossz tapasztalatai is bizonyítót* ták, hogy rosszul értelmezett klubszeretettől vezettetve súlyos szabálytalanságokat kövessen el. Ezért a Magyar Testnevelési és Sport Tanács Elnöksége az egészségtelen jelenségek megszüntetése érdekében arra az elha* tarozásra jutott, hogy nem engedélyez semmilyen kedvezményes átigazolást. Az MTST fent ismertetett hatá­rozatát csak helyeselni tudjuk. Né­hány hét óta megfigyelhettük, hogy labdarúgásunkban ismét egészség­telenül felütötte a fejét a múltból örökölt és sajnos, még most., is élő és ható anyagiasság. Nem szívesen hallgattuk meg azt a mende-mon- dát, amely szerint az NB I-es Cse­pel gyenge szereplésének a játéko­sok körében »anyagi vonatkozásai« vannak. A Népsport csak annyit írt egyik számában, hogy Szombat­hely fegyelmi okok miatt hagyta ki a csapatból Nováfc Dezsőt, a vá­logatott hátvédet. Novák már nem érezte jól magát abban a csapat­ban, amelynek fejlődését, sikereit köszönhette. Jobb anyagi körülmé­nyek közé vágyakozott, pedig Szom­bathelyen sem lehetett semmi pa­nasza! Írhatnánk a magunk háza tájáról is. Sajnos, a mi sportvezetőink is gyakran csak abban látják a fej­lődést, ha vidékről kész játékosom kát hoznak el, igazolnak át. A ne­veléssel való foglalkozás emiatt hát­térbe szorul. Közben a bajnoki év során derül ki nem egyszer, hogy az új szerzemények semmivel sem jobbak azoknál, akik itt vannak helyben, tehetségesek, de foglalko­zás hiányában elkallódnak a láb*» darúgás számára. Egyes játékosok­ról idő előtt mondják ki az ítéle­tet, hogy öregek, másokról pedigí nem tehetségesek! Persze új sztá­rokkal, reménységekkel egyszerűbb az edző dolga, mint az ifjúsági já­tékosok tanításával foglalkozni vagy nap nap után csiszolni a tartalé­kok, s az utánpótlás tagjainak a tudását. Ügy érezzük, hogy a magyar lab­darúgósport további egészséges fej­lődése érdekében született az MTST' határozata, éppen ezért örömmel fogadjuk! Sikeresen szerepeltek középiskolás diákjaink az országos atlétikai bajnokságon Á római olimpia és az olimpiai jelvényesek MÁR ALIG KÉT HÓNAP és felharsannak a római olimpiai stadionban a harsonák és jel­zik azt, hogy kezdetét veszi a világ sportolóinak legnagyobb seregszemléje, a XVII. nyári olimpia. Erre a nagy verseny- sorozatra, mint mindig az olim­piák történetében, mi magya­rok is elküldjük legjobbjainkat, hogy a világ színe előtt meg­mutassuk: az elmúlt négy év alatt milyen eredményes volt a magyar sportmozgalom. Az olimpiákon a részvétel a legfontosabb, persze az sem kö­zömbös, hogy a versenyzők mi­lyen eredményeket tudnak a nagy vetélkedésben felmutatni. Nagy dicsőség az olimpiai baj­nokság, az első hely, vagy a jó helyezés. Ezért folyik világszer­te, így nálunk, Magyarországon is lázas készülődés, felkészülés a küzdelmekre. A nagy vetél­kedésben csak az tudja majd becsülettel megállni a helyét, aki szorgalomban, lelkesedésben is többet tud már most a fel­készülés során, majd pedig a verseny izzó légkörében nyúj­tani, mint az ellenfél. Annak övezi majd az olimpiai babér- koszorú a homlokát, aki a dön­tő pillanatban, a felkészülés adta biztonsággal jobban tud majd élni. MINDEZ OTT, a római aré­nában dől el, százezer néző előtt. A magyar sportmozgalom azonban nemcsak Rómában vizsgázik ezekben a hónapok­ban. Most folynak országszerte a különböző spartakiádok, köz­ségi, járási, majd megyei dön­tők. Örömmel halljuk azokat a híreket, amelyek arról számol­nak be, hogy az olimpiai jelvé­nyesek száma milyen örvende­tesen növekszik. Hírt adtunk arról, hogy Félegyházán ezer fölé nőtt az olimpiai jelvényt megszerzők száma, most pedig azt olvastuk egy jelentésben, hogy a kiskunhalasi járásban az olimpiai jelvényesek száma elérte az 1500-at. Szemünk előtt folynak a pályaépítések, Kecskeméten a korszerű sport­stadion építése. ALIG EGY HETE zajlott le az MTST nagy jelentőségű or­szágos értekezlete, amely hatá­rozatot hozott az új magyar tö­megsport, a Toldi Miklós test- nevelési rendszer bevezetésére. A rendszer szabályainak kidol­gozására országos vita alakul ki ezekben a napokban, amely majd módszerbeli segítséget nyújt a minél tökéletesebb le­bonyolításra. Mindezek rendkívül érzéke­nyen érintik sportközvélemé­nyünket. Éppen ezért — amikor arról szólunk, hogy közeledik a római olimpia időpontja, ahol legjobbjainkra igen nehéz fel­adat vár, hiszen soha ilyen ki­élezett, kiegyensúlyozott küzde­lemre nem volt kilátás mint most — szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy egyet­len versenyszámban sincs ok nincs biztos az elbizakodottságra, egyetlen úgynevezett szám« az olimpián. Mint ahogy a versenyzők sem lehetnek el- bizakodottak, ugyanúgy a sport­közvélemény sem gondolhat arra, hogy ennyi vagy annyi olimpiai bajnoksággal térnek majd haza a magyar sportolók. AZ UJ MAGYAR TÖMEG­SPORT alapjait most rakjuk le, amely majd biztos bázisa lesz annak, hogy a tömegből a tehetségek a felszínre kerülnek és gazdagítják, frissítik a ma­gyar sport vérkeringését; Mindezt annak kapcsán írtuk le, hogy olvastuk: a kiskunha­lasi járásban másfélezerre nőtt az olimpiai jelvényesek száma. Mezei István A hét végén három napon keresz­tül folytak Budapesten az országos középiskolás atlétikai egyéni és csapatbajnokságok. A verseny a vidékiek nagy sikerét hozta. Ebben a sikerben a Bács megyei közép- iskolások — kecskemétiek, kun- szentmiklósiak és kiskunfélegyhá- ziak — is jelentősen közrejátszot­tak. Feltűnőnek tartjuk, hogy a megye déli részeiről — Baja, Kis­kunhalas — egyetlen atléta sem jutott helyezéshez. Talán azért, mert nem is indultak? A középiskolás bajnokságban a kecskeméti Nagy György két, a kunszentmiklósi Németh József egy bajnokságot nyert. Mindkettőjük eredménye rendkívül sokat ígérő. — A csapatbajnokságok során a súlylökésben a Kunszentmiklósi Damjanich Gimnázium igen jó át­laggal nyerte el a bajnoki címet. Ezeken kívül is számos jó helye­zést értek el mind a fiúk, mind a lányok. Megyei középiskolásaink i Mi vet kező eredményeket érték el a baj­noki küzdelmek során. Csapatversenyek. Fiúk. Súlylökés! l. Kunszentmiklósi Damjanich Gim­názium (Kovács, Németh, Pál, Szí- monidesz, Takács) 12,53 m, ... 3. Kecskeméti Piarista Gimnázium 11,04/ (Legjobb egyéhi: Nagy György Kméti Piár 13,90 m). — Diszkosz- vetés: ... 2. Kunszentmiklós 35,19 m. — Gerelyhajitás: ... 3. Kun­szentmiklós 38,03. Egyéni versenyek. Fiúk. Súlylö­kés: 1. Nagy György (Kméti már G.) 14,31, 2. Farkas (Kalocsai I. Ist­ván Gimn.) 13,86, 3. Kovács L. (Ksztmiklósi Damjanich G.) 13,59. -a Diszkosz: 1. Nagy György 40,88. -i ötpróba: 1. Németh József (Kun- szentmiklósi Damjanich G.) 2286 p. (6,16, 44,14 , 24,6, 43,45 , 3:03). Né­meth több mint 600 ponttal előzte meg a 2. Bozót. — Rúdugrás: 2, Boldogh (Kkfélegyházi Petőfi G.) 300, 3. Kullai (Kméti Katona G.) 300 cm. A győztes budapesti Híd­végi is 300 cm-et ugrott. — Lányok: 80 m gát: 2. Juhász (Kméti Bányai G.) 14,7. — 200 m: 3. Kristóf (Kis­kunfélegyházi Mg. Techn.) 28,8. — Súlylökés: 3. Lörincz (Kkféiegyházi Petőfi G.) 9,66 m. A kecskeméti vívóéletről AZ ELMÜLT HÉTEN meghívót kaptam a kecskeméti vívóiskola évzáró bemutatójára. A bemutatót, amelyet a Béke téri iskola torna­termében rendeztek meg, megte­kintettem. A vívópalánták fegyel­mezett magatartásukkal, szép stí­lusukkal, lendületes vívásukkal tűn­tek ki. A kisszámú közönség — legtöbbje hozzátartozó — lelkes tapssal jutalmazta a 10—14 éves fiúk és leányok bemutatóját. A BEMUTATÓ ALATT határoz­tam el, hogy utána megkérem Gaál Tibor testnevelő tanárt, a kecske­méti vívók eredményekben gazdag edzőjét, szakoktatóját, hogy be- szélgesünk egy-két órát a kecske­méti vívóéletről: a múltról, amely eredményes volt, a jelenről, amely­ről nem sokat tudunk, és a jövő­ről, amelynek alapjait itt a vívó­iskolában napjainkban rakják le. A MÚLT. A kecskeméti vívósport fellegvára az itt működő jogaka­démia volt. A KAC-ban igen ered­ményesen működött a vívószakosz­tály. Sok vidéki, déikerüieti baj­nokságot szereztek a kecskeméti ví­vók. A felszabadulás után meg­újult lendülettel indult el újból a vivósport. Sok sikert arattak ebben az időben a kecskeméti vívók. A KAC azonban 1948-ban megszűnt. Július 5-ig lehet jelentkezni a sporisegédoktatói tanfolyamra 1. Jelentkezési feltételek: A tan­folyamra jelentkezhet az a magyar állampolgár, aki erkölcsi, politikai és egészségügyi szempontból ok­tató-nevelő munkára alkalmas. Be­töltötte a 22. életévét és nem idő­sebb 45 évnél. Érettségizett vagy legalább a nyolc általános osztályt elvégezte, az adott sportágban pedig legalább három évig versenyzett és mint társadalmi edző legalább egy évig működött. 2. A tanfolyam a következő sport­ágakból indul: asztalitenisz, atléti­ka, birkózás, íjászat, kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, korcsolya, ko­sárlabda, labdarúgás, lovassport, modern öttusa, röplabda, sí, súly­emelés, szerművészeti és akroba­tikus torna, teke, tenisz, úszás, ví- 1 zilabda, műugrás és vívás. 3. A tanfolyam menete: A tanfo­lyam 1960. szeptember hóban kez­dődik. Négyhetenként összesen tíz alkalommal nyolcórás foglalkozás Kecskeméten. Ezenkívül kéthetes gyakorlati tábor. Mind az elméleti előadássorozat, mind a gyakorlati tábor után vizsgát kell tennL 4. A tanfolyam költségei: A tan­folyam díja 300 Ft. Ehhez jön még a tanfolyamra és a táborba utazás költsége. 5. Jelentkezés: Levél útján a Ma­gyar Testnevelési és Főiskolai Sportvezető- és Edzőképző Intézet­nél történik. A jelentkezési lapot kitöltés után — július 5-ig — a Bács-Kiskun megyei TST-liez kell beküldeni. A vívók csak két évvel később, 1950-ben, a Kecskeméti Dózsa jó- voltából jutottak újból szakosztály­hoz. A Dózsa igen sokat áldozott a vívósport fellendítésére. Számta­lan verseny színhelye volt Kecske­mét és a Dózsa-vívók rendszeres részvevői voltak az országos U. és Hl. osztályú, valamint az ifjúsági versenyeknek. Itt nevelkedett és vált nagy vívóvá Horváth Zoltán, a magyar válogatott kardcsapat tag­ja. Tímár Sándor orsz. középiskolai kardvívó-bajnokságot nyert, most I, osztályú versenyző, valamint sokan mások, akik az élvonalhoz tartoz­nak. A kecskeméti vívóéletben a törést 1957. január 1-e jelentette, amikor is az ország valamennyi Dózsa sportköre beszüntette vívó- tona József Gimnáziumban azon-* szakosztályai működését. A JELEN. Nagyon szűk anyagi lehetőségek között a K. Vörös Me­teor Vette át a kecskeméti vívó­sport irányítását. A szakosztály léte állandóan bizonytalan volt, s a nagy kérdés állandóan nyitott volt: fennmaradni, vagy megszün­tetni. Ilyen körülmények között dolgoztak a kecskeméti vívók, akik­nek alig jutott versenyzési lehető-» ES A JÖVÖ? Gaál Tibor szavai­val élve: biztató, remény tkeltő! A vívóiskolában rendszeresen 16—18 fiú és leány tanulja a sportág alapjait. Ha tehetségük majd meg­felelő szorgalommal is párosul, jó néhányukból komoly versenyző vál­hat. A Vörös Meteornak jelenleg 25 aktív vívója van, közöttük jó né­hány úgynevezett nagy tehetség bontogatja szárnyait. Meggyorsítaná a szakosztály fejlődését, ha azok a volt vívók, akik abbahagyták már a ..vívást, újból csatasorba áll­nának. Ezenkívül még egy problé­ma van Kecskeméten. A középis­kolások vívóéletének pangása. A nagy múltra visszatekintő . közép- iskolás vívóéletet újból fel kell len­díteni. Ez egyben ténylegesen biz­tosítaná a város nagy hagyomá­nyokkal rendelkező vívósportjának lendületes fejlődését, a sportág utánpótlását. A kecskeméti vivósport — a je­lekből ítélve megindult a fejlődés útján. Várjuk az eredményes foly­tatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents