Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-29 / 152. szám
A MEGYEI MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 XV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Ara SO fillér KISKUN Hlctyt&ztde a tatnak. Őszi árpából 12 ezer, rozsból 7500 holdat vágtak le a kézikaszák és a gépek Pengettek a kaszák, dolgoznak a gépek a gabonatáblákon. Megyeszerte aratják már az őszi árpát és a rozsot Az aratás helyzetéről beszélgettünk Bcne szövetkezeteinkben elvégezzék, mert ez lényegesen befolyásolja a termést. Ez most az egyik legfontosabb növényápolási munka, terméKévekötő aratógép az őszi árpában. András megyei főagronómussal és a következő tájékoztatást kaptuk. — Őszi árpából 12 ezer boldat vágtak le a kézikaszák és a gépek. 180 aratógép és 75 kombájn dolgozik a termelőszövetkezeti táblákon. A gépek körülbelül 8000 katasztrális holdról takarították be a termést. Ebben benne van az eddig learatott rozsterület is. Ugyanis a napokban a rozs aratása is megkezdődött és összesen mintegy 7500 boldat vágtak le. Legtöbbet a kiskunfélegyházi járásban, 3000 holdat. Az eddigi részaratások azt bizonyítják, hogy őszi árpából jó közepes termésre számíthatunk, A bajai járásban 12—14 mázsa őszi árpát csépeltek el a kombájnok holdanként, a bácsalmási járásban is 14 mázsa az eddig elcsépelt holdankénti átlagtermés. Ezek azonban csak részeredmények, végleges termésátlagokat csak az aratás befejeztekor adhatunk. A hartai Űj Életben például 20 mázsa őszi árpát arattak egy holdról. Az aratással egy időben megyeszerte végzik a tarlóhántást. 7300 holdon végezték el a tarlóhántást, ebből 2200 holdat be is vetettek. A tarlóvetésnek körülbelül 70 százaléka rövid tenyészidejű kukorica. Helyes, hogy termelő- szövetkezeteink elsősorban ezzel a növénnyel vetik be a tarlót, nem a kevesebb takarmányértéket adó muharral vagy kölessel. Nagyon fontos tennivaló, hogy az aratás után azonnal felhántsuk a tarlót és ott, ahol a takarmánymérleg hiányt mutat, azonnal elvégezzük a tarlóba a másodvetést. Szükséges az is, hogy a kukorica második kapálását különösen a termelőszetesen az egyéb kapásokról sem szabad megfeledkezni — hangoztatta a megyei föagro- nómus. Közlemény a szocialista országok konmsaoista és iHHBkáspártial képviselőitek találkozójáról A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak, az Albán Munkapártnak, a Bolgár Kommunista Pártnak, Csehszlovákia Kommimista Pártjának, Kína Kommunista Pártjának, a Koreai Munkapártnak, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Mongol Népi Forradalmi Pártnak, Németország Szocialista Egységpártjának, a Román Munkáspártnak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Vietnami Dolgozók Pártjának képviselői elhatározták, hogy bukaresti tartózkodásuk alatt eszmecserét folytatnak a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a testvérpártok számára ebből adódó következtetésekről. Az értekezlet részvevői egyhangúlag megállapították, hogy a nemzetközi események egész menete és a szocialista világ- rendszer országainak fejlődése teljes mértékben igazolja a kommunista és munkáspártok által 1957 novemberében Moszkvában elfogadott Nyilatkozat cs Békekiáltvány marxista—leninista tételeinek helyességét. Járdaépítés Vaskúton A lakosság összefogásával, társadalmi munkában járda épült Vaskúton. rendszer valamennyi országának a gazdaság és a kultúra fellendítésében, a társadalmi cs ai- lamrend erősítésében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében elért hatalmas sikereit. Napról napra fejlődik és erősödik a szocializmus országainak nagy összefogása. A szocializmus tábora erejének virágában van. E tábor hatalmas és mindinkább növekvő hatást gyakorol az emberiség egész fejlődésére. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikerei harcra lelkesítik a kapitalista országok munkásosztályát és valamennyi dolgozóját a létérdekeiket fenyegető kizsákmányolok ellen, a békéért és a szocializmusért. Az értekezlet résztvevői kijelentik, hogy a kommunista és munkáspártok a jövőben is erősítik a szocialista világrendszer országainak összefogását és mint szemük fényét óvják egységüket a népek békéjéért és biztonságáért, a marxizmus—leninizmus nagy ügyének diadaláért vívott harcban. Bukarest, 1960. június 24. AZ ALBÄ.N MUNKAPART A BOLGÁR KOMMUNISTA PART CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÍNA KOMMUNISTA PARTJA A KOREAI MUNKAPART A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT A MONGOL NÉPI FORRADALMI PART NÉMETORSZÁG SZOCIALISTA EGYSÉGPARTJA A ROMAN MUNKÁSPÁRT A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA A VIETNAMI DOLGOZÓK PARTJA A megyei bíróság bírái ti ak látogatása a solti Szikra Tsz-ben .▼ ▼▼▼▼▼VTVTTV VTVVVTTTTTVTVVTTVTT TTY V V ▼ TV Y y Hétfőn délután a megyei bíróság harminc bírája látogatott el a solti Szikra Termelőszövetkezetbe. A látogatók nagy érdeklődéssel tanulmányozták a négy éve létrehozott permetező öntözötelep működését, amely a többi között 170 katasztrális hold zöldségféle, 50 hold lucerna és 50 hold burgonya öntözésére alkalmas. Molnár Albert, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy ez ideig 50 hold paprikát öntöztek ezzel a módszerrel. Ennek utána a palántázó gépet teltintették meg a bírák, s hosszasan érdeklődtek a gép teljesítménye felől. Elismeréssel nyilatkoztak a szépen gondozott állatállományról is. Megtekintették az egyik 50 férőhelye» tehénistállót, érdeklődtek az utóbbi hónapok tej termelési eredményeiről.. Különösen a szakszerűen nevelt sertésállomány nyerte meg a vendégek tetszését. A délutáni látogatás során a termelőszövetkezet elnöke bemutatta a 750 köbméter űrtartalmú silógödröt és ismertette a takarmány kezelési módját. A látottak alapján a bírák számos kérdést tettek fel a szövetkezet elnökének, érdeklődve a meglevő állatállomány továb. bi bővítéséről, s az elkövetkező feladatokról, tervekről. A bírák hasznosnak ítélték a termelőszövetkezeti élettel való ismerkedést, mert ismereteiket ezzel is szélesíthetik, a bírói gyakorlatban pedig hasznosíthatják t tapasztalatokat. Világ proletárját, egyesüHe'elc! I960. JÚNIUS 29, SZERDA S még valamit. Nagy nap ez a régi termelőszövetkezeti gazdáknak, az az újaknak, s az egyénieknek is egyaránt. A régi tsz-gaz- dák még nem annyira „régiek”, hogy ne látnák meghatódva szövetkezetük évről- évre való gyarapodását; az újonnan belépettek földjéről viszont most viszik először közös hombárokba a gabonát. A még egyénileg gazdálkodók pedig? Ök is most, Pé- ter-Pálkor vetik össze saját eredményeiket a közösen gazdálkodó komák, rokonok, testvérek, ismerősök termésátlagaival. Megállanak búzaföldjük végében, s mielőtt neki eresztenék a kaszát, szokatlan, új gondolatok fo- gamzódnak meg bennük. Mert Péter-Pál egy kicsit a számvetés napja is lett... Közhit szerint Péter-Pál napján szakad meg a búza szára, — azaz érik kasza alá. Ez a nap az aratás megkezdésének a napja, s mint ilyen, — az egészévi nehéz munka számbavételének napja is. Hiába vagyunk harminc-, negyven-, vagy akár hatvanévesek, mindannyian inkább mérjük Péter-Pál napjával az idő múlását, mint a Télapó-, vagy Húsvét ünnepével. Egy év nehéz munkája, — amit két kezünk munkájával tettünk hozzá az emberiség hatalmas eredményeihez — egy év küzdelme, tervszerű, céltudatos gazdálkodása most mutatja meg: mit ért. Hogyne hatódna meg ezem sorra való tekintet nélkül mindenki, akinek csak egy kicsit is van köze a földhöz? napra A tanácskozás részvevői hitet tettek a Nyilatkozatban és a Békekiáltványban, a mai kommunista és munkásmozgalom Chartájában, e mozgalomnak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harci programjában foglalt alapelvek mellett. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői vallják, hogy a Nyilatkozat és a Békekiáitvány valamennyi következtetése, így a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről, a háborúknak korunkban való elkerülhetőségéről szóló következtetés, valamint az a következtetés, hogy a népeknek meg kell őrizniük éberségüket a háborús veszéllyel szemben, minthogy az imperializmus létezése talajt teremt az agresszív háborúk számára — teljes mértékben alkalmazható a jelenlegi helyzetre is. »A kommunista pártok a békéért folytatott harcot elsőrendű feladatuknak tekintik — hangsúlyozza a Nyilatkozat. — Az összes békcszerető erőkkel együtt minden tőlük telhetőt megtesznek a háború elhárítása érdekében.« A Nyilatkozat fontos következtetést tartalmaz a különböző országoknak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenete formáiról is. »A jelenlegi viszonyok között az élcsapata vezette munkásosztálynak egy sor kapitalista országban megvan a lehetősége arra, hogy... megtörje a reakciós erők ellenállását és megteremtse a szocialista forradalom békés megvalósításához szükséges feltételeket.« Egyszersmind azonban számba kell venni azt a lehetőséget, hogy a munkásosztály nem békés úton vívja ki a győzelmet a szocialista forradalomban. A jelen találkozó részvevői a mélységes megelégedés érzésével állapítják meg a szocialista
