Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-28 / 151. szám
1»80. június 28* Vedd 1 oldal Magasszínvonalú képzettséget nyújtott az esti egyetem A z esti egyetem mindhárom évfolyamának hallgatói az elmúlt napokban tartották tanévzáró ünnepségüket. A harmadévesek elbúcsúztak az egyetemtől. Az iskola megszervezése óta most először bocsátott ki végzős tanulókat. Ezek zöme a párt propagandamunkájában különböző szakosított tanfolyamok vezetésében hasznosítja és gyarapítja az esti egyetemen szerzett ismereteit. A tanévzáré után felkerestük Pozsgai Imre elvtársat, az esti egyelem igazgatóját, aki vázlatosan tájékoztatott az iskola •éljárói, tapasztalatairól. Jp Imondotta, hogy az esti egyetem létrehozásával a megyei pártbizottság magas színvonalú elméleti ismeretekkel rendelkező propagandistáit kiképzését tűzte ki feladatul. Most immár három évi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, ezt a célkitűzést — a hallgatók szorgalmas tanulásával, a tanári kar odaadó, fáradságot nem ismerő igyekezetével — az iskola teljes egészében elérte. Az egyetemről most kikerülő elvtársak filozófiát, történelmi materializmust, politikai gazdaságtant, valamint a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozták, jó eredménnyel. Az 1957-ben kezdett évfolyam, nak nehézséget okozott a megfelelő tankönyvek hiánya. Ezen a helyzeten az iskola úgy igyekezett segíteni, hogy a filozófiában, valamint a munkásmozgalom történetében gazdag ismeretekkel rendelkező egyetemi tanárokat hívott meg előadások tartására. Ezek az igen érdekes és tartalmas előadások felkeltették a hallgatók érdeklődését és közülük sokan a kötelező irodalom mellett több klasszikus filozófiai müvet is elolvastak, ami tudásukat még inkább elmélyítette. A z iskola feladatai közé ** tartozik a gyakorlati életre való nevelés, az elmélet és a gyakorlat szoros egységének érvényre juttatása. Az egyetem ezt a hivatását is alapjába véve eredményesen töltötte be. A harmadik évfolyamon a tantárgy kiforratlansága és a tankönyvhiány miatt okozta gondok miatt a tanítás alapjául döntően a történelmi tények, események elsajátítását tartotta fontosnak az iskola vezetősége. Ezzel kapcsolatban természetesen szó volt a munkásmozgalom elvi kérdéseiről, az osztályok és az osztályharc alakulásáról, a proletárdiktatúra és a forradalmak típusairól, jellegéről is. A vizsgák tapasztalatai azt mutatták, hogy a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetének ilyen módon való tanítása hasznos, eredménnyel járt. A tantárgy logikai és történelmi tárgyalási módjának összekapcsolásával sikerült elmélyíteni a történelmi szemléletmódot és ezzel kiegészíteni a hallgatók marxista világnézetének filozófiai alapját. TWT íg az előadások főleg tőr- téneti és elméleti kérdéseket öleltek fel, a szemináriumi foglalkozások idejének nagyobb részét elvi politikai kérdések megvitatása foglalta el. Ebben az évben igen értékes kezdeményezés született a harmadik évfolyamon. A hallgatók különböző kis-előadások megtartására vállalkoztak. Ezek az előadások kiegészítették és az egyetemi tanárok előadásában nem szereplő részletekkel gyarapították a hallgatók ismereteit. Az idén sikerült leküzdeni a filozófiai anyag túlmérctezelt- ségét is. A filozófia történetét csak bevezetésképpen tanulmányozták a hallgatók. A materializmus és az idealizmus kezdeti küzdelmeiről csak mint a dialektikus történelmi materializmus gondolati és elméleti előzményeinek bemutatásáról volt szó az iskolán. X? rősítette az elmélet és a •*-J gyakorlat kapcsolatát az egyetemen a VII, kongresszus anyagának beható tanulmányozása is. Hozzájárult a tanulás színvonalának növekedéséhez, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai közül Fr 'cs József, Erdősi József és ti-. Varga Jenő elvtársak igen cv- tékes előadásokat tartottak különböző kérdésekről. Az egyetem tevékenységében volt néhány fogyatékosság is, azonban nem azok, hanem az eredményesség jellemzi működését. A most lezajlott vizsgák tükrében az iskola hároméves munkája azt bizonyítja, hogy az esti egyetem a legjobb tanulási forma a vezető beosztású párttagok és pártonkívüliek marxista—-leninista ismereteinek magas színvonalú gyarapítására. Nagy József Befejezték a pártoktatási évet Befejezték az 1959—1960. évi pártoktatást a gazdaságpolitikai kérdések ipari tagozatának kiskunhalasi hallgatói. A bizonyítványokat a kiskunhalasi MÁV szakszervezeti székhazában Sipos János elvtárs, a városi párt- bizottság titkára adta át 17 hallgatónak. (Kispéter Imre leveléből.) A dolgozó fiatalok fussa Mint már* korábban is hírüladtuk, a Kunfehértói Állami Gazdaság mintaszerű, szép kul- túrotthont létesített. Büszkesége ez nemcsak a gazdaságnak, de a községnek is, hiszen a kultúr- ház termeiben, parkkal övezett szabadtéri teraszán az állami gazdaság dolgozói között ott szórakoznak — s nem is akárhogyan — a község fiataljai is. A gazdaság, a termelőszövetkezetek, s a falu többi dolgos fiatalja társalgással, játékkal és művelődéssel piheni itt . ki a napi munka fáradalmait. Valamikor falun csak az úri kisasz- szonyok öltözködtek ilyen szépen, s a pompás, szép termekben az ű kedvükért szólt a zene. Most mindez a munkás, a dolgozó fiatalok jussa, s a KISZ- szervezet irányításával már nem egyszer tanúbizonyságát adták, hogy nem érdemtelenek reá. Szili Máié levelező .• vvvvwvvvvivvvwyvvv 8orhamisítét lepleztek le Veszedelmes borhamisítót és üzérkedőt leplezett le a tisza- kécskei rendőrség. Magyar Mihály személyében. Magyar huzamosabb időn ét vásárolta fel az üzletekben a kristálycukrot, s abból házilag bort készített, amelyet 12—14 forintos literenkénti áron értékesített. A zug- bormérő borhamisítónál 230 liter hamisított bort találtak, amelyet rögtön lefoglaltak. Ma gyár Mihály ellen megindult a; eljárás. dt lak&iLáy. tegíiiégéneL kéxzuL az ötétxes tera—~ Jtlire. aaló az egétziégház — cÁ eiibeoakcinái eitái&kráL — (Utazzanak kémjeimexekben a icrtéxek Mi újság a melyei tanácsházáa? Megyénk második ötéves tervének elkészítésénél messzemenően figyelembe veszik a lakosság javaslatait is — mondták a tervosztályon. Amikor ugyanis a megyei tanács közgazdasági kollégiuma a szakosztályok által összeállított tervjavaslatot tárgyalta, a megbeszélésen részt vettek a tanács ipari, pénzügyi, egészségügyi, művelődésügyi, mezőgazdasági állandó bizottságainak tagjai és a bizottságokon kívüli megyei tanácstagok, akik — választóikkal való megbeszéléseik alapján — igen sok javaslattal egészítették ki a vitára bocsátott tervet. Az ily módon készített tervek végrehajtásában nyilvánvalóan majd a lakosság is lelkesebben vesz részt. * Az Egészségügyi Minisztérium megállapította, hogy az országban egyes helyeken az egészségházakat, tanácsadó helyiségeket, a védőnők részére biztosított szolgálati lakásokat nem rendeltetésüknek megfelelő célra veszik igénybe. Előfordul, hogy ezeket a helyiségeket tanácsi alkalmazottak lakásigényének kielégítésére, esetleg tsz-iroda, raktár, rendőr-pihenő stb. létesítésére használják fel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, annak érdekében, hogy ele jét vegye hasonló helytelen gya korlat megyénkben való elter Mindent tudó konyhagép A MUART sok új cikket hoz forgalomba, melyekkel gépesíteni lehet a kereskedelem és a vendéglátóipar munkáját. Képünkön: az univerzális konyhagép látható, amely tizenkét műveletet végezhet: darál, passzíroz, őröl, lisztet szitál, zöldséget vagy burgonyát szeletel, hámoz és hagymát vág kockára többek között, Gumikereken oda lehet tolni, ahol a konyhában a megfelelő anyagok találhatók. jedésének, utasítást adott ki a járási és városi tanácselnökök i részére. Ebben felhívta a figyel- 1 műket: hassanak oda, hogy aj jelzett épületeket más egészségügyi célra is csak abban az- esetben használják, ha a esc- i csemő- és gyermekgondozási minden feltételét továbbra is' biztosítani tudják. $ A mezőgazdasági osztály a»« földművelésügyi miniszter 24B/J 1960. számú utasítása alapján! tájékoztatta a járási és városíi tanácsok mezőgazdasági osztási lyait és vezető főállaXorvosait a baromfipestis elleni védekezés ■ fokozásáról. Ezek szerint kel-i tetőállomásról napos csibét csak- baromfipestis elleni csibevakci- nás-oltás után szabad kiadni. A heti csibekelés vakcinálásához szükséges oltóanyag megrendc-1 lése, s az oltás — amit a kél-» tctőállomások betanított dolgo-» i zói végeznek el — ellenőrzése a- területileg illetékes hatósági ái-»j latorvos feladata. Az oltási költséget — csibénként nyolc fiilépi — az eladási árba beszámítják, i A termelőszövetkezetek állator- j vosai ugyancsak kötelesek meg-j győződni arról, hogy a leszáUH tott csibék be vannak-e oltva.) * Hasonló rendelkezést adott ki1 a mezőgazdasági osztály a sertések gyomor- és bélgyulladás<z\: elleni védekezésről. Gyakran \ előfordul ugyanis, hogy gyomor-» t és bélgyulladásos sertéseket szá lítanak a termelőszövetkezete be. Ennek egyik oka az állatokat kifárasztó hosszabb szál-rl lítás — amit a jövőben kerülni kell. A rendelkezés szerint leszállított sertéseket a terme lőszövetkezetekben 30 napon á elkülönítve kell tartani, tisztán-i tartásukra, etetésükre, a betesfi sertések egészségesektől való el-é különítésére, s állatorvosok ál-# tál való kezelésükre fokozott gondot kell fordítani. Vízalatti villanytelep Leningrádi szakértők egy vi& alatti vízierőmű tervét dolgoz- ták ki. A gépegységek, tokba» elhelyezve, a víz alatt lesznek.) A villanytelep a Volga-BaltJ csatornán, Cserepovecben épül) fel. Cserepovec a szovjet kohászat fontos központja. A tokok* amelyekben a turbinákat elhelyezik, külsőleg rakétára hasonlítanak. A generátorokat is tokba zárják. Gépcsarnokra nem lesz szükség. A villanytelep épületét a gátba építik bele. Ezzel a módszerrel lényegesen növelhető a villanytelep tervezett kapacitása. favtZ'C&fäfäkG't' — Jaj, elfelejtettem részt venni egy értekezleten, teljesen kiment a fejemből, persze, mert ma egész délelőtt panaszügyeket intéztem —• bosszankodott minap a megyei tanács termelőszövetkezetpolitikai csoportjának vezetője. Az egyik panaszost én is végighallgattam. Egy parasztasszony reklamált termelői igazolvány ügyében. — Már minden fórumot megjárt, mindenütt ugyanazt elmondták neki, de nem nyugodott. Eljött a megyéhez, hátha történik valami intézkedés. Pedig itt is csak azt mondták, mint másutt. Számtalanszor előfordul, hogy olyan felszólamlással jönnek a megyei és a járási intézményekhez, amelyet a helyi tanácsok, vagy a községi vezetők el tudnának intézni. A panasztevők azonban így jobban biznak ügyük kedvező elintézésében és inkább egy hivatali lépcsőfokkal feljebb mennek. A Bajai Járási Tanács termelőszövetkezeti szervezője bosszankodott minap, hogy idejének zömét apró panaszügyek kivizsgálásával kénytelen tölteni. Nem egyszer előfordult, hogy mire kiér a helyszínre, már el is intéződik az ügy, vagy maga a panaszos nem veszi már komolyan a dolgot. Így járt például egyik esetben több sükösdi ügy kivizsgálásánál. Egyes emberek heves természetűek, első fellobbanásukban megírják a panaszos levelet, másnap már visszavonnák, de arra már nincs erejük, hogy még egy levelet írjanak. Számos panaszos felutazik Kecskemétre, hogy személyesen tárgyaljon. Úgy gondolja, hogy ügyét így kedvezőbben el tudja intézni. Esetleg a járási vagy a helyi vezetőkre a megye »nyomást« gyakorol. Vannak, akik abban bíznak: mivel a megyeiek úgysem ismerik a helyi adottságokat, körülményeket, úgy adják elő a reklamációt, hogy saját személyüket kedvezőbb színben tüntetik fel, elkövetett hibáikat nem említik meg, ugyanakkor a sérelmet felnagyítják. Ezek nem sajnálják, hogy elmegy a napjuk, fizetik az útiköltséget, elfecsérlik az idejüket. Vannak, akik levelekben panaszkodnak, sokszor egy egész sor intézményhez irkáinak egyszerre. Sürgős vizsgálatot kérnek ügyükben, foglalkoztatnak egy sor embert, és legtöbbször kiderül, hogy panaszukat helyben el lehetett volna intézni. Igaz az is, hogy néha szükséges a felsőbb intézményhez fordulni, mert valóban huzavona akadályozza az ügy elintézését, vagy a helyi vezetők közül valakinek — sajnos, akad még ilyen is — nem szimpatikus az illető, ezért igyekszik ártani neki. Ilyenkor indokolt és helyes, ha az illető a felsőbb intézményekhez fordul. Ám a reklamációk . zöme nem ilyen természetű, hanem egyszerű, apró-cseprő dolgokról van szó, amit a helyszínen egy-két perc alatt el lehetne intézni. Ha már itt tartunk, szólni kell a bizalomról, vagyis arról, hogy mindenki bátran forduljon a helyi tanácshoz, vagy a körzetében lakó tanácstaghoz. Sokat beszélünk a tömegekkel való kapcsolatról. Azonban előfordul — és éppen emiatt van az, amit már említettünk, hogy a panaszosok igyekeznek mindjárt a felsőbb intézményhez fordulni —, hogy más dolog kapcsán már nem intézték el kellően ügyüket, vagy nem hallgatták meg reklamációjukat. így volt ez egy alkalommal például, amikor a megyei tanács termelőszövetkezetpolitikai csoportjánál megkérdezték a panasztevot* hogy miért nem fordul ügyével a helyi városi tanács mezőgazdasági osztályához. Az illető úgy nyilatkozóit* hogy nem bízik az ott dolgozókban. Nagyon fontos tehát a bizalom kivívása, a jó tömegkapcsolat. A vezetők városokban és falvakban igyekezzenek úgy végezni munkájukat, hogy, eleven kapcsolat alakuljon Ki a lakossággal. — Ez az embereken múlik —■ szokták mondani, joggal. Valóban, ea szubjektív dolog. A helyi vezetők tanulmányozzák a rendeleteket, nagyo )i> önállósággal intézzék az ügyeket, egyszóval igyekezzenek jó helyi politiK at alkalmazni és úgy dolgozni, hogy a saját gondjaikat és a községekre» lakók gondjait helyszínen oldják rn i. Sok száz munkanapot, rengeteg költséget, időpocséklást lehet ezzel megtakarítani, , Kereskedő Sándor , V