Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

1»80. június 28* Vedd 1 oldal Magasszínvonalú képzettséget nyújtott az esti egyetem A z esti egyetem mindhá­rom évfolyamának hall­gatói az elmúlt napokban tar­tották tanévzáró ünnepségüket. A harmadévesek elbúcsúztak az egyetemtől. Az iskola megszer­vezése óta most először bocsá­tott ki végzős tanulókat. Ezek zöme a párt propagandamun­kájában különböző szakosított tanfolyamok vezetésében hasz­nosítja és gyarapítja az esti egyetemen szerzett ismereteit. A tanévzáré után felkerestük Pozsgai Imre elvtársat, az esti egyelem igazgatóját, aki vázla­tosan tájékoztatott az iskola •éljárói, tapasztalatairól. Jp Imondotta, hogy az esti egyetem létrehozásával a megyei pártbizottság magas színvonalú elméleti ismeretek­kel rendelkező propagandistáit kiképzését tűzte ki feladatul. Most immár három évi tapasz­talatok alapján megállapíthat­juk, ezt a célkitűzést — a hall­gatók szorgalmas tanulásával, a tanári kar odaadó, fáradságot nem ismerő igyekezetével — az iskola teljes egészében elérte. Az egyetemről most kikerülő elvtársak filozófiát, történelmi materializmust, politikai gazda­ságtant, valamint a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozták, jó eredménnyel. Az 1957-ben kezdett évfolyam, nak nehézséget okozott a meg­felelő tankönyvek hiánya. Ezen a helyzeten az iskola úgy igye­kezett segíteni, hogy a filozó­fiában, valamint a munkásmoz­galom történetében gazdag is­meretekkel rendelkező egyetemi tanárokat hívott meg előadások tartására. Ezek az igen érdekes és tartalmas előadások felkel­tették a hallgatók érdeklődését és közülük sokan a kötelező iro­dalom mellett több klasszikus filozófiai müvet is elolvastak, ami tudásukat még inkább el­mélyítette. A z iskola feladatai közé ** tartozik a gyakorlati élet­re való nevelés, az elmélet és a gyakorlat szoros egységének érvényre juttatása. Az egyetem ezt a hivatását is alapjába véve eredményesen töltötte be. A harmadik évfolyamon a tantárgy kiforratlansága és a tankönyvhiány miatt okozta gondok miatt a tanítás alapjául döntően a történelmi tények, események elsajátítását tartotta fontosnak az iskola vezetősége. Ezzel kapcsolatban természete­sen szó volt a munkásmozgalom elvi kérdéseiről, az osztályok és az osztályharc alakulásáról, a proletárdiktatúra és a forradal­mak típusairól, jellegéről is. A vizsgák tapasztalatai azt mutat­ták, hogy a nemzetközi és ma­gyar munkásmozgalom történe­tének ilyen módon való tanítása hasznos, eredménnyel járt. A tantárgy logikai és történelmi tárgyalási módjának összekap­csolásával sikerült elmélyíteni a történelmi szemléletmódot és ezzel kiegészíteni a hallgatók marxista világnézetének filozó­fiai alapját. TWT íg az előadások főleg tőr- téneti és elméleti kérdé­seket öleltek fel, a szemináriu­mi foglalkozások idejének na­gyobb részét elvi politikai kér­dések megvitatása foglalta el. Ebben az évben igen értékes kezdeményezés született a har­madik évfolyamon. A hallgatók különböző kis-előadások meg­tartására vállalkoztak. Ezek az előadások kiegészítették és az egyetemi tanárok előadásában nem szereplő részletekkel gya­rapították a hallgatók ismere­teit. Az idén sikerült leküzdeni a filozófiai anyag túlmérctezelt- ségét is. A filozófia történetét csak bevezetésképpen tanulmá­nyozták a hallgatók. A mate­rializmus és az idealizmus kez­deti küzdelmeiről csak mint a dialektikus történelmi materia­lizmus gondolati és elméleti előzményeinek bemutatásáról volt szó az iskolán. X? rősítette az elmélet és a •*-J gyakorlat kapcsolatát az egyetemen a VII, kongresszus anyagának beható tanulmányo­zása is. Hozzájárult a tanulás színvonalának növekedéséhez, hogy a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagjai közül Fr 'cs József, Erdősi József és ti-. Varga Jenő elvtársak igen cv- tékes előadásokat tartottak kü­lönböző kérdésekről. Az egyetem tevékenységében volt néhány fogyatékosság is, azonban nem azok, hanem az eredményesség jellemzi műkö­dését. A most lezajlott vizsgák tükrében az iskola hároméves munkája azt bizonyítja, hogy az esti egyetem a legjobb ta­nulási forma a vezető beosztású párttagok és pártonkívüliek mar­xista—-leninista ismereteinek magas színvonalú gyarapítá­sára. Nagy József Befejezték a pártoktatási évet Befejezték az 1959—1960. évi pártoktatást a gazdaságpolitikai kérdések ipari tagozatának kis­kunhalasi hallgatói. A bizonyít­ványokat a kiskunhalasi MÁV szakszervezeti székhazában Si­pos János elvtárs, a városi párt- bizottság titkára adta át 17 hall­gatónak. (Kispéter Imre levelé­ből.) A dolgozó fiatalok fussa Mint már* korábban is hírül­adtuk, a Kunfehértói Állami Gazdaság mintaszerű, szép kul- túrotthont létesített. Büszkesége ez nemcsak a gazdaságnak, de a községnek is, hiszen a kultúr- ház termeiben, parkkal övezett szabadtéri teraszán az állami gazdaság dolgozói között ott szó­rakoznak — s nem is akárho­gyan — a község fiataljai is. A gazdaság, a termelőszövet­kezetek, s a falu többi dolgos fiatalja társalgással, játékkal és művelődéssel piheni itt . ki a napi munka fáradalmait. Vala­mikor falun csak az úri kisasz- szonyok öltözködtek ilyen szé­pen, s a pompás, szép termek­ben az ű kedvükért szólt a zene. Most mindez a munkás, a dol­gozó fiatalok jussa, s a KISZ- szervezet irányításával már nem egyszer tanúbizonyságát adták, hogy nem érdemtelenek reá. Szili Máié levelező .• vvvvwvvvvivvvwyvvv 8orhamisítét lepleztek le Veszedelmes borhamisítót és üzérkedőt leplezett le a tisza- kécskei rendőrség. Magyar Mi­hály személyében. Magyar hu­zamosabb időn ét vásárolta fel az üzletekben a kristálycukrot, s abból házilag bort készített, amelyet 12—14 forintos literen­kénti áron értékesített. A zug- bormérő borhamisítónál 230 li­ter hamisított bort találtak, amelyet rögtön lefoglaltak. Ma gyár Mihály ellen megindult a; eljárás. dt lak&iLáy. tegíiiégéneL kéxzuL az ötétxes tera—~ Jtlire. aaló az egétziégház — cÁ eiibeoakcinái eitái&kráL — (Utazzanak kémjeimexekben a icrtéxek Mi újság a melyei tanácsházáa? Megyénk második ötéves ter­vének elkészítésénél messzeme­nően figyelembe veszik a lakos­ság javaslatait is — mondták a tervosztályon. Amikor ugyanis a megyei tanács közgazdasági kol­légiuma a szakosztályok által összeállított tervjavaslatot tár­gyalta, a megbeszélésen részt vettek a tanács ipari, pénzügyi, egészségügyi, művelődésügyi, mezőgazdasági állandó bizottsá­gainak tagjai és a bizottságokon kívüli megyei tanácstagok, akik — választóikkal való megbeszé­léseik alapján — igen sok ja­vaslattal egészítették ki a vitára bocsátott tervet. Az ily módon készített tervek végrehajtásában nyilvánvalóan majd a lakosság is lelkesebben vesz részt. * Az Egészségügyi Minisztérium megállapította, hogy az ország­ban egyes helyeken az egészség­házakat, tanácsadó helyiségeket, a védőnők részére biztosított szolgálati lakásokat nem rendel­tetésüknek megfelelő célra ve­szik igénybe. Előfordul, hogy ezeket a helyiségeket tanácsi al­kalmazottak lakásigényének ki­elégítésére, esetleg tsz-iroda, raktár, rendőr-pihenő stb. léte­sítésére használják fel. A me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga, annak érdekében, hogy ele jét vegye hasonló helytelen gya korlat megyénkben való elter Mindent tudó konyhagép A MUART sok új cikket hoz forgalomba, melyekkel gépesí­teni lehet a kereskedelem és a vendéglátóipar munkáját. Ké­pünkön: az univerzális konyha­gép látható, amely tizenkét műveletet végezhet: darál, passzíroz, őröl, lisztet szitál, zöldséget vagy burgonyát sze­letel, hámoz és hagymát vág kockára többek között, Gumi­kereken oda lehet tolni, ahol a konyhában a megfelelő anyagok találhatók. jedésének, utasítást adott ki a járási és városi tanácselnökök i részére. Ebben felhívta a figyel- 1 műket: hassanak oda, hogy aj jelzett épületeket más egész­ségügyi célra is csak abban az- esetben használják, ha a esc- i csemő- és gyermekgondozási minden feltételét továbbra is' biztosítani tudják. $ A mezőgazdasági osztály a»« földművelésügyi miniszter 24B/J 1960. számú utasítása alapján! tájékoztatta a járási és városíi tanácsok mezőgazdasági osztási lyait és vezető főállaXorvosait a baromfipestis elleni védekezés ■ fokozásáról. Ezek szerint kel-i tetőállomásról napos csibét csak- baromfipestis elleni csibevakci- nás-oltás után szabad kiadni. A heti csibekelés vakcinálásához szükséges oltóanyag megrendc-1 lése, s az oltás — amit a kél-» tctőállomások betanított dolgo-» i zói végeznek el — ellenőrzése a- területileg illetékes hatósági ái-»j latorvos feladata. Az oltási költ­séget — csibénként nyolc fiilépi — az eladási árba beszámítják, i A termelőszövetkezetek állator- j vosai ugyancsak kötelesek meg-j győződni arról, hogy a leszáUH tott csibék be vannak-e oltva.) * Hasonló rendelkezést adott ki1 a mezőgazdasági osztály a ser­tések gyomor- és bélgyulladás<z\: elleni védekezésről. Gyakran \ előfordul ugyanis, hogy gyomor-» t és bélgyulladásos sertéseket szá lítanak a termelőszövetkezete be. Ennek egyik oka az álla­tokat kifárasztó hosszabb szál-rl lítás — amit a jövőben kerülni kell. A rendelkezés szerint leszállított sertéseket a terme lőszövetkezetekben 30 napon á elkülönítve kell tartani, tisztán-i tartásukra, etetésükre, a betesfi sertések egészségesektől való el-é különítésére, s állatorvosok ál-# tál való kezelésükre fokozott gondot kell fordítani. Vízalatti villanytelep Leningrádi szakértők egy vi& alatti vízierőmű tervét dolgoz- ták ki. A gépegységek, tokba» elhelyezve, a víz alatt lesznek.) A villanytelep a Volga-BaltJ csatornán, Cserepovecben épül) fel. Cserepovec a szovjet kohá­szat fontos központja. A tokok* amelyekben a turbinákat elhe­lyezik, külsőleg rakétára hason­lítanak. A generátorokat is tok­ba zárják. Gépcsarnokra nem lesz szükség. A villanytelep épületét a gátba építik bele. Ezzel a módszerrel lényegesen növelhető a villanytelep terve­zett kapacitása. favtZ'C&fäfäkG't' — Jaj, elfelejtettem részt venni egy értekezleten, teljesen kiment a fejem­ből, persze, mert ma egész délelőtt panaszügyeket intéztem —• bosszanko­dott minap a megyei tanács termelő­szövetkezetpolitikai csoportjának veze­tője. Az egyik panaszost én is végig­hallgattam. Egy parasztasszony rekla­mált termelői igazolvány ügyében. — Már minden fórumot megjárt, minde­nütt ugyanazt elmondták neki, de nem nyugodott. Eljött a megyéhez, hátha történik valami intézkedés. Pedig itt is csak azt mondták, mint másutt. Számtalanszor előfordul, hogy olyan felszólamlással jönnek a megyei és a járási intézményekhez, amelyet a he­lyi tanácsok, vagy a községi vezetők el tudnának intézni. A panasztevők azon­ban így jobban biznak ügyük kedvező elintézésében és inkább egy hivatali lépcsőfokkal feljebb mennek. A Bajai Járási Tanács termelőszövetkezeti szer­vezője bosszankodott minap, hogy ide­jének zömét apró panaszügyek ki­vizsgálásával kénytelen tölteni. Nem egyszer előfordult, hogy mire kiér a helyszínre, már el is intéződik az ügy, vagy maga a panaszos nem veszi már komolyan a dolgot. Így járt például egyik esetben több sükösdi ügy kivizs­gálásánál. Egyes emberek heves ter­mészetűek, első fellobbanásukban meg­írják a panaszos levelet, másnap már visszavonnák, de arra már nincs ere­jük, hogy még egy levelet írjanak. Számos panaszos felutazik Kecskemét­re, hogy személyesen tárgyaljon. Úgy gondolja, hogy ügyét így kedvezőbben el tudja intézni. Esetleg a járási vagy a helyi vezetőkre a megye »nyomást« gyakorol. Vannak, akik abban bíz­nak: mivel a megyeiek úgysem isme­rik a helyi adottságokat, körülménye­ket, úgy adják elő a reklamációt, hogy saját személyüket kedvezőbb színben tüntetik fel, elkövetett hibáikat nem említik meg, ugyanakkor a sérelmet felnagyítják. Ezek nem sajnálják, hogy elmegy a napjuk, fizetik az útikölt­séget, elfecsérlik az idejüket. Vannak, akik levelekben panaszkod­nak, sokszor egy egész sor intézmény­hez irkáinak egyszerre. Sürgős vizs­gálatot kérnek ügyükben, foglalkoztat­nak egy sor embert, és legtöbbször kiderül, hogy panaszukat helyben el lehetett volna intézni. Igaz az is, hogy néha szükséges a felsőbb intézményhez fordulni, mert valóban huzavona akadályozza az ügy elintézését, vagy a helyi vezetők közül valakinek — sajnos, akad még ilyen is — nem szimpatikus az illető, ezért igyekszik ártani neki. Ilyenkor indo­kolt és helyes, ha az illető a felsőbb intézményekhez fordul. Ám a rekla­mációk . zöme nem ilyen természetű, hanem egyszerű, apró-cseprő dolgok­ról van szó, amit a helyszínen egy-két perc alatt el lehetne intézni. Ha már itt tartunk, szólni kell a bizalomról, vagyis arról, hogy min­denki bátran forduljon a helyi tanács­hoz, vagy a körzetében lakó tanács­taghoz. Sokat beszélünk a tömegek­kel való kapcsolatról. Azonban elő­fordul — és éppen emiatt van az, amit már említettünk, hogy a pana­szosok igyekeznek mindjárt a felsőbb intézményhez fordulni —, hogy más dolog kapcsán már nem intézték el kellően ügyüket, vagy nem hallgatták meg reklamációjukat. így volt ez egy alkalommal például, amikor a megyei tanács termelőszövetkezetpolitikai cso­portjánál megkérdezték a panasztevot* hogy miért nem fordul ügyével a he­lyi városi tanács mezőgazdasági osz­tályához. Az illető úgy nyilatkozóit* hogy nem bízik az ott dolgozókban. Nagyon fontos tehát a bizalom ki­vívása, a jó tömegkapcsolat. A veze­tők városokban és falvakban igyekez­zenek úgy végezni munkájukat, hogy, eleven kapcsolat alakuljon Ki a lakos­sággal. — Ez az embereken múlik —■ szokták mondani, joggal. Valóban, ea szubjektív dolog. A helyi vezetők ta­nulmányozzák a rendeleteket, nagyo )i> önállósággal intézzék az ügyeket, egy­szóval igyekezzenek jó helyi politiK at alkalmazni és úgy dolgozni, hogy a saját gondjaikat és a községekre» lakók gondjait helyszínen oldják rn i. Sok száz munkanapot, rengeteg költ­séget, időpocséklást lehet ezzel meg­takarítani, , Kereskedő Sándor , V

Next

/
Thumbnails
Contents