Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
1960. június 26, vasárnap S. oldal Véget éit a Román Munkáspárt - III. kongresszusa Nagygyűlés Bukarestben Négynapos tanácskozás után a Román Munkáspárt III. kongresszusának pénteki ülésén a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját. A beszámolónak, a hatéves terv irányelveinek, a revíziós bizottság jelentésének Bizottságát és más vezető szerveit. Szombaton délelőtt került sor a záróülésre. A délután folyamán nagygyűlés zajlott le a román fővárosban, melyen részt vettek a testvérpártok küldöttei is. és az RMP egy pontban módosított szervezeti szabályzatának elfogadása után a kongresszus az esti órákban zárt ülésen megválasztotta a párt új Központi Képünkön Kádár János elvtárs, a Román Munkáspárt III. kongresszusán részt vevő magyar pártdelegáció vezetője, a küldöttek között. 1 szőlő-, gyümölcs- és ztil<lségttkriiu>lés fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanácstagok kecskeméti járási csoportja Június 29-én megyénk szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének helyzetéről és feladatairól tárgyal a megyei tanácsülés. Pénteken délelőtt a megyei tanácstagok kecskeméti járási csoportja járásukra vonatkozóan vitatta meg a jelzett napirendet, hogy megfelelően tájékoztassák majd a tanácsülést és képviselhessék járásunk érdekeit. Vörös Vilmos elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertette a járás szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének fejlesztésére vonatkozó tervjavaslatot. — Eszerint öt év alatt több mint 500 hold új szőlőt, 2500 hold gyümölcsöst telepítenének és a Tisza-menti területeken 2500 hold öntözött kertészetet létesítenének. A javaslat felett igen élénk vita kezdődött. Szegedi Sándor tudományos kutató tapasztalatairól számolt be. Tavaly kísérletet folytattak gyökeres és sima vesszőkkel, s azt észlelték, hogy a simavesszős telepítésnél jobb volt a gyökérképződés. Bárdi István megyei tanácstag javasolta, hogy a túl sűrűn EGY GYÁR HEKROIÓGJA Irakban dolgosnak as Első Kecskeméti Gyufagyár gépei Búcsúzás helyett jó munkát kívánunk! Amióta leszerelték a Kecskeméti Gyufagyár berendezéseit, s annak egy része Irakba került, — már csak a roskadó falak a tanúi annak, hogy itt volt valamikor a magyar gyufagyártás egyik jelentős fellegvára. Fél évszázadon át ontotta termékeit, bőven juttatva azokból a forró égövi tájakra is. Éppen 50. évébe lépett, amikor a száz dolgozót foglalkoztató gyár feloszlott, s munkásai a parkettagyárban, és a konzervgyárban találtak új „hazára”. „Magyar munkásokkal dolgozik“ Lapozzuk vissza a krónikát. A gyár történetéből ugyan csak töredékek marad tak ránk, de az a néhány adat is sokatmondó! 1909. július 11-ét mutatott a naptár, amikor a Kecskeméti Üj- ság hírül adta: lezajlott az Első Kecskeméti Gyufagyár részvényeseinek alakuló közgyűlése. A vállalat 250 ezer korona alaptőkével indult és ezt különösen hangsúlyozza a lap — magyar munkásokkal dolgozik. Arról persze nem olvashatunk, hogy ezek a munkások milyen egészségtelen és veszélyes körülmények között dolgoztak akkoriban. Ahogy megkezdődött a gyufagyártás, úgy terjedt el a mérgezés a reményt vesztett cselédlányok, boldogtalanok között. Egyre több sírkereszt figyelmeztetett a színállapotban levő, foszforfejes gyufa veszélyeire. Nem sokkal később rendeletileg tiltották be a kénes gyufa gyártását Kecskeméten. Ám a megkésett rendelet mit- sem változtatott azon, hogy Kul- man Ferencné Putnoki Mária hetényegyházi lakos — 48 évvel ezelőtt — öt csomó feloldott kénes gyufától súlyos belső sérülést szenvedett. Sorolhatnánk a szerencsétlenek névjegyzékét, — se vége, se hossza nem lenne. Érdemes megfigyelni a munkáslétszám alakulását, amelyből kitűnik, hogy szívesen alkalmaztak olcsó női munkaerőt a nem éppen veszélytelen és egyáltalán nem könnyű feladatra. 1928 derekán 12 férfit, s 46, 18 éven felüli hajadont foglalkoztatott Tauber Dezső, az akkori igazgató. Volt még néhány 14—16 év közötti gyermek is a munkásállományban, A „biztonsági gyújtóu kora Ismét eltelik több mint egy évtized, s 1946-ot írunk. Január 19-e van. A gyár főkönyvelője ezen a napon jelenti, hogy egy doboz gyufa „legmagasabb fogyasztói ára” — ezer pengő. Néhány hét múlva ez a „legmagasabb fogyasztói ár” billiókra ugrik ;:. A gyár munkásai a saját- magúk által kitermelt fával kezdik meg a munkát... Elmúlt az infláció időszaka is, s megjelent a biztonsági gyújtó, amely nem öngyilkosok szomorú eszköze többé, hanem a gyufa- gyártás legtökéletesebb terméke. A gyár minden időben szolgálta a vásárlókat. Az 1956-os ellen- forradalom után — amikor ismét kezdett a fekete piacon felszökni a gyufa ára — újra a saját kitermelésű fából készült gyufával kezdte „tömni a piacot” . i. S most már le kellett szerelni a gyárat. Modernebb és tökéletesebb „öccsei” — a budafoki és a szegedi gyufagyár — kellő mennyiségű gyufával látja el az országot. Az öreg gyárra nem volt szükségünk többé. Gépeit leszerelték, becsomagolták, vagonokba rakták, s... De még előtte pár szót: Bárhová is kerüljenek Hová lettek a gyár volt muká- sai? Egyrészük már nem él, mások városunk különböző üzemeiben dolgoznak, s az akkori fiatal lányok ma már nagy-, sőt dédnagymamák... Kovács Julianna pedig nem érhette meg a fél évszázados évfordulót, — 1953-ban halt meg A többiek pedig? Ádám Sándor. Kristofori Gyula, Hegedűs Júlia, Török Lászlóné és még sokan mások a kipróbált jó munkások közül, — ki tudja hová lettek, merre sodorta őket az élet. -.. De any- nyi bizonyos, hogy éltük fogytáig emlékezni fognak ifjúságuk küzdelmes, nehéz, mégis szép éveire, s munkahelyére, az Első Kecskeméti Gyufagyárra. S most már folytathatjuk. A becsomagolt gépeket pedig vagonba rakták, sok országon utaztatták át, s ma már Irak, a fellendülő gazdasági életű fiatal ország gyufagyártását szolgálják. A pántológépek meg a faipar szolgálatába kerültek, s a gépek más részére a budafoki, és a szegedi gyufagyár tartott igényt. Ám akárhova kerüljenek is, — mindenütt a kecskeméti gyufagyártás hírnevét, egykori kecske, méti munkások, apáink keze- nyomát őrzik majd. Ezért hát búcsúszó helyett jó munkát kívánunk a Hírős Városból „elköltözött” Első Kecskeméti Gyufagyár gépeinek. Kohl Antal A Hl OKÉP bit ördöge Hííilenség - tizenegyéveseknek Előre is megmondjuk: nem annak a körmét szidjuk, aki az alábbi szövegű plakátot festette, — hiszen nem az ő agyában született meg az, Még csak nem is a szokásjog alapján érvényesített korhatárokat akarjuk felrugatni a MOKÉP vállalatokkal, hiszen a filmek »tíz éven aluliaknak«, "tizennégy éven felülieknek« stb. megjelölése pedagógiai szempontból többé-kevésbé megfelelő, sőt központilag ellenőrzött is. Minden mesterségnek van azonban olyan picike kis ördöge, mint az újságírásnak például a sajtóhiba, amely — bármilyen hozzáértő is az illető — el-elcsúszik néha-néha a bíráló ész előtt, — bosszantva az újságolvasót. így történhetett meg valószínűleg az is, hogy Kecske- mét-szerte öles betűkkel hirdeti a mai nap is a moziplakát: "A kör. Csehszlovák film. Házasság, hűtlenség! Tíz éven felülieknek javasoljuk!« Nos, — itt bújt át az ernyedt figyelem elől a MOKÉP kis ördöge: A plakát szerint ugyanis A kör című, házasságról, hűtlenségről szóló alkotás igen-igen ajánlott filmecske a tizenegy éves fiatalemberek és kisasz- szonyok számára.., í—ng.—t telepített szőlőkből minden második sort vágjanak ki, s ezzel tegyék gépi művelésre alkalmassá. Véleménye szerint a tőkék beoltásával az öreg szőlők minőségét is javítani lehet.; — Ha gyümölcsfát ültetnek a szőlők közé, az gátolja a gépi művelést — mondta többek között Bagó Lajos szőlészeti szakember. — Ha pedig megvan a megfelelő sortávolság, s nincs közte fa, ki van téve a szőlő szélverésnek. Javasolta, hogy a szőlőket a gyümölcsfa-pászták- kal védjék a szélveréstől, amelyek alá természetesen ne telepítsenek szőlőt. Putics József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy az öregszőlők kivágására csak akkor kérjenek engedélyt a tsz-ek, ha már any- nyit telepítettek, mint amennyit ki akarnak vágni. A talajerőpótlással foglalkozva elmondta: javasolni kellene a kormánynak, hogy a tőzeg olcsóbbá tételével tegye lehetővé a tözeges talajjavítást. Gyümölcsösök telepítésével kapcsolatban Putics elvtárs hangsúlyozta, hogy ennél nagyobbak a lehetőségek, mint a szőlőtelepítésnél, és olcsóbb is. Ha nem is áll bankhitel rendelkezésre, s a tsz-tagok egy-egy munkaegységet összeadnak, malis jelentős területű gyümölcsöst telepíthetnek. A primőráru-termesztéssel kapcsolatban javasolta a tsz-éknek, hogy saját maguk készítsenek melegágyi ablakkereteket. Az üvegkiutalást majd a tanács biztosítja. Ily módon azután nem kell minduntalan a központilag kiutalt anyagokra várni. Az ülés Vörös Vilmos elvtárs zárszavával ért véget. VÖRÖS és FEKETE Nem — nem arról akarok írni, kedves olvasó — amire Ön gondol. Nem Stendhal híres regényéről — viszont, hogy vörös is, fekete is, amiről írok — az biztos! Egy karcsú, 18 év körüli, fekete hajú és kreolbőrű leány haladt el mellettem a minap fekete blúzban és fekete nadrágban. Még az öv is fekete volt derekán, csupán a strandszatyor ja és a szandálja fehérlett. Ugyanezen a napon egy fiatalembert is láttam — vörös pulóverben. Néhány hete olvastam csupán, hogy Párizsban a fiatal lányok testhez simuló fekete nadrágban és blúzban járnak és arról is olvastam, hogy a férfiak viszont az élénk színeket kezdik kedvelni külföldön. Eddig azt hittem, hogy a felettünk keringő szputnyikok érték el az ember által elérhető legnagyobb sebességet. Ma rájöttem, hogy nem így van. A divat sokkal gyorsabb! Kispéter Imre 26 orvosetikaí ügyben foglalt állást megyénk orvosetikai bizottsága Megyénk orvosetikai bizottsága augusztus elején lesz kétéves. A bizottság 23 hónapos története három jelentős szakaszra osztható. Megalakulásától 7 hónap telt el az orvosi rendtartás megjelenéséig, majd újabb 10 hónap múlva megjelent a rendtartás végrehajtási utasítása, melynek hatása nagyszerűen lemérhető a bizottság utóbbi hat hónapi tevékenységén. A rendtartás megjelenését megelőző hét hónapban mindössze négy ügyet tárgyalt a bizottság, ebből egyet anyagi természetű bejelentés, hármat orvosok szakmai ténykedése, magatartását kifogásoló panasz nyomán, A rendtartás megjelentését követő 10 hónapban 8 ügyet tárgyaltak, melyből három anyagi, négy az orvosok tevékenységével, egy pedig két orvos egymás közötti viszonyával kapcsolatos bejelentés nyomán került napirendre. 1960. január 1-től a legutóbbi, június eleji ülésig két anyagi, hat orvosok tevékenységével, egy az orvosok védelmével, egy pedig két orvos egymás közötti viszonyával kapcsolatos bejelentést vizsgáltak felül, összesen tehát öt hónap alatt tíz ügyben született döntés. A június 10-i ülésen újabb négy ügyet tárgyalt a bíróság, így működése óta összesen 26 orvosetikai ügyben folytatott vizsgálatot, s hozott megfelelő határozatokat A bizottság többek között egy esetben tett javaslatot praxiselvonásra, egy esetben fegyelmi útján a mellékfoglalkozás megszüntetésére és több esetben javasolta etikai vétség miatt a fegyelmi eljárás megindítását Határozatát a bizottság egy alkalommal az Egészségügyi Dolgozók Lapjában, egy, alkalommal pedig a Petőfi Népében is közölte. Külön érdeme a bizottságnak, hogy határozatai, döntéséi a tagok egyértelmű állásfoglalása jegyében születnek meg. Tekintélyét növeli, hogy "ítéletei« mindig megalapozottak, s átgondoltak. Dr. Bedő István, a bizottság új elnökhelyettese elmondotta, hogy a bizottságnak volt már olyan határozata is, amely sokszoros fellebbezések tüzét is kiállotta, s amelyet végső fokon ai Állami Főügyészség is helyeselt. A bizottság eddig nem kis nehézségek árán tudta biztosítani működését. Legfőbb gondjuk az volt, hogy a bizottságnak nem volt állandó, közismert irodahelyisége, s a megye minden vidékéről érkező panaszokat, kéréseket előbb mindig Tisza- kécskére, az ott lakó, s az eddig titkári tisztséget viselő Bedő Istvánhoz kellett továbbítani. Most már megoldódott ez a gond is, mert a megyei orvosegészségügyi szakszervezet átengedte a bizottság részére egyik irodahelyiségét, ahol naponként fel tudják venni a panaszokat, melyeket azonnali kivizsgálás követ. Az etikai bizottság az orvosi rendtartás szellemében nemcsak a panaszos ügyek kivizsgálását tartja feladatának, hanem az orvosok és a közönség nevelését is. Elhatározták, hogy a bizottság tagjai, s a bizottság által felkért orvosok több előadást tartanak a megye üzemeiben és vállalatainál az orvosok és a betegek viszonyáról, az orvosi ellátás móo.uiról, hogy a beteg és orvos között együttműködés a kölcsönös megértés szocialista szellemben fejlődhessen tovább,
