Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

S. oldal NEMZETKÖZI SZEMLE Elkövefkezik-e a tcrfydésok időszoka Algériában? Hat év óta folyik a francia gyarmatosítók szennyes hábo­rúja Algériában. Hat év óta szenved és vérzik ez az ország, melynek egyetlen bűne, hogy népe szabadon akar dönteni sa­ját sorsáról. Ez a hat év azon­ban nem volt elegendő a mo­dern felszerelésű, a haditech­nika minden vívmányával el­látott francia hadsereg számára, hogy kivívja a győzelmet, sőt a győzelem lehetősége is el­veszni látszik a ködös és bi­zonytalan távoli jövőben. Túlzottan leegyszerűsítenék a kérdéseket, ha azt állítanánk, hogy pusztán a katonai kudar­cok következménye a De Gaulle június 14-i rádióbeszédében az FLN felé elhangzott tárgyalási ajánlat, hiszen ennek számos, igen fontos tényezője van még. Az azonban kétségtelen, hogy az algériai felkelők katonai eredményei igen jelentős hatást gyakoroltak a párizsi elhatáro- zásokra, A beszéd és következményei De Gaulle tábornok beszédé­ben megerősítette régebbi nyi­latkozatát az algériai önrendel­kezésről, mely — mint mon­dotta — az algériai háború »►bo­nyolult és fájdalmas drámájá­nak egyetlen lehetséges meg­oldása«. Kijelentette: »»Minden irányzat részt vehet a vitában, amelynek során megállapítják majd a népszavazás feltételeit.« Megjegyezte azt is, hogy min­den irányzat szóhoz juthat a népszavazás előtti kampányban, illetve a szavazás ellenőrzésé­ben. De Gaulle ebben a beszédé­ben fordult első alkalommal közvetlenül a felkelés vezetői­hez, akiket így is nevezett, szem­ben a régebbi, a »»lázadás külső szervezete« elnevezéssel. Űj a beszédben az a kijelen­tés is, hogy várja a felkelés vezetőit abból a célból, hogy megtalálja velük az elhúzódó harcok tisztességes befejezésé­nek lehetőségét, a harcosok és fegyvereik sorsának rendezését. Eddig De Gaulle közönséges fegyverletételt követelt az al­gériai szabadságharcosoktól, s nem utalt a tűzszünet problé­máinak esetleges vitájára. A tűzszünet feltételeiben való megegyezés, illetve a harcok megszűnése után kerülhet sor a választásokra, majd a válasz­tások győzteseivel kívánja meg­vitatni az államelnök az ország problémáit, amelyek fölött nép­szavazás hivatott dönteni. A népszavazás során három lehe­tőség között történhet válasz­tás: Franciaország és Algéria teljes egyesülése; az Algéria és Franciaország közötti szövetség; végül az elszakadás Franciaor­szágtól. Az FLN képviselői a beszéd után hivatalosan bejelentették, hogy készen állnak a tárgyalá­sokra a francia kormánnyal. Mély szakadékok a nézetek között Amellett hogy örömmel üd­vözöljük a megvalósulás közel­ségébe került fegyverszüneti tárgyalások lehetőségét, meg kell mondanunk azt is. hogy a nézeteltérések igen mélyek és azt a tényt tükrözik, hogy a francia gyarmatosítók nem szí­vesen törődnének bele egy füg­getlen és valóban önálló Algé­ria létrejöttébe. A tárgyalások során a nézet- eltérések egyik alapvető pontja feltehetően az lesz, hogy a francia kormány — legalábbis az eddig jelék szerint — Pá­rizsban csak a fegyverszünet feltételeiről, tehát csak katonai kérdésekről kíván tárgyalni az algériai ideiglenes kormány képviselőivel és nem hajlandó arra, hogy az önrendelkezési joggal összefüggő politikai kér­dések is szerepeljenek a tár­gyalások napirendjén. Bár nem ismerjük a Párizsba utazó algériai küldöttség tár­gyalási feltételeit, jogos az az elképzelésünk, hogy a fegyver­nyugvásban és a fegyvemyug- vással kapcsolatos katonai biz­tosítékok adásában való meg­állapodás nehezen jöhet létre politikai jellegű biztosítékok nélkül. Még a londoni rádió is így utal kommentárjában a problémára: »Nem lehet józan eszel elvárni az algériai felke­lőktől j. s hogy belemenjenek a fegyverszünetbe és a csapatok szélnekeresztésébe, teljesen De Gaulle elnökre bízván azoknak a feltételeknek a jövendő le- tárgyalását, amelyeknek az alapján megtartanák a népsza­vazást, s rábízva azt is, hogy mennyi idő teljék el a fegyver- szünettől a népszavazásig.« Ez az időszak pedig igen fon­tos elsősorban abból a szem­pontból, hogy amíg a francia elképzelés szerint a népszava­zás végeredményeként a szö­vetségi megoldás valósulna meg, addig az algériai törekvések ezzel ellentétben a teljes füg­getlenség irányába kívánnak hatni. Ezért nagy jelentőségű a népszavazást megelőző egész időszak és ezért szükséges, hogy már a katonai tárgyalások idő­szakában is tisztában legyen az algériai ideiglenes kormány a számára nyitva álló politikai lehetőségekkel. Az FNLi azt akarja, hogy az önrendelkezés biztosítékait a két fél megegyezésével állapít­sák meg; ugyanakkor azonban a francia kormány — legalább­is egyelőre úgy tűnik — egy­oldalúan maga akar dönteni ezekről, Egy jövendő népsza­vazás pedig nem lehet hasonló a szokásos algériai választások­hoz, mert ebben az esetben nem lehet tényleges önrendelkezés­ről beszélni, csak a francia ka­tonaság által irányított és el­lenőrzött szavazási komédiáról, melynek eredménye eleve nem vitás. Mit tesznek majd az „ultrák"? Még kissé korainak tűnik ar­ról beszélni, hoyy mi történik, ha egyesség jön létre az algé­riai fegyverszünet kérdésében és Algéria további lépéseket te­het a függetlenség útján; mit fognak akkor tenni az »ultrák«, a gyarmatosítás puccsista baj­nokai? Az kétségtelen, hogy a fran­cia kormány algériai politikája messzemenően számításba ve­Washington; Herter amerikai külügyminiszter szombaton tar­tott először sajtóértekezletet az­óta, hogy az Egyesült Államok meghiúsította a csúcsértekezle­tet. Az újságírók igen sok kér­dést tettek fel a külügyminisz­ternek az amerikai külpolitikát ért legutóbbi kudarcokkal kap­csolatban. Az egyik tudósító utalt arra, hogy az U—2-s kémrepülőgép incidense óta már magában az Egyesült Államkoban is mind­inkább bírálják a a washingtoni kormány külpolitikáját. Megem­lítette, hogy az incidens aláásta az Egyesült Államok szövetségi rendszerét és megkérdezte, vá­szi a szélsőséges gyarmatosítók létét és érdekeit, azonban en­nek ellenére azt a lehetőséget sem lehet kizárni, hogy a tűz­szünet aláírását esetleg katonai államcsíny kövesse. De Gaulle tábornok január után bizonyos változásokat esz­közölt az algériai hadseregben. Egyes, az »ultrákkal« túlzottan szimpatizáló, magas beosztású katonatiszteket nyugdíjaztak, másokat áthelyeztek, és az üre­sen maradt posztokat De Gaulle igyekezett saját embereivel be­tölteni. Ügy fest, hogy az algé­riai hadsereg most szilárdabb Párizs számára, mint január­ban volt. Ugyanakkor az »ult­rák« pillanatnyilag a várakozás álláspontjára helyezkedtek — azzá együtt, hogy távolról sem lelkesednek a bekövetkező tár­gyalásokért. Ez a várakozó álláspont azon­ban e pillanatban sem minősít­hető teljesen passzívnak, mert egyfelől állandó törekvések mu­tatkoznak a hadsereg megnye­résére, másfelől pedig a tár­gyalások esetleges előrehaladá­sa ismét teljes erővel aktivizál­hatja — a fegyveres harcot is beleértve — az algériai francia gyarmatosítókat Ä világ szeme a tárgyalásokon A békéért és a gyarmati né­pek függetlenségéért folytatott harcnak jelentős állomása le­het az algériai fegyverszüneti tárgyalások megindulása és az algériai fegyvernyugvás esetle­ges bekövetkezése. Az a körül­mény, hogy a francia kormány tárgyalóasztalhoz kényszerül az algériai ideiglenes kormánnyal, visszatükrözi a szocialista tá­bor erőfölényét az imperialis­ták fölött, visszatükrözi az al­gériai nép hősies harcának eredményeit, visszatükrözi az Afrikában végbemenő óriási fejlődési folyamatot, de vissza­tükrözi ugyanakkor az impe­rialisták közötti belső ellen­téteket is. A helyi háborúk, mint ami­lyen az algériai, magukban hordják az egész világra ki­tér jeuő háborús konfliktus ki­robbantásának lehetőségét. Az algériai háborút nem egyszer a francia vezérkar Tuniszra is megpróbálta kiterjeszteni azzal, hogy Tunisz lerohanására tett javaslatot a francia kormány­nak. Éppen ezért az algériai helyi háború megszüntetése je­lentős hozzájárulást adhat a béke ügyéhez: újabb biztosítéka lehet annak, hogy kialakulhat­nak a békés egymás mellett élés és a két rendszer békés versenyének kedvezőbb feltéte­lei, ami végül is a szocializmus világméretű győzelméhez kell hogy vezessen. jón a külügyminisztérium felül­vizsgálja-e politikáját. Herter tagadta, hogy az U—2 incidense miatt megingott volna az Egyesült Államok szövetségi rendszere. A genfi leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban Herter megemlítette, hogy Eaton amerikai delegátus visszatért Genibe és az Egyesült Államok küldöttsége lehet, hogy már a jövő hét közepén újabb leszere­lési javaslatokat terjeszt az ér­tekezlet elé. Herter közölte, hogy kora és egészségi állapota miatt Eisen­hower elnöki tisztségének lejár­takor lemond és nem vállal az új kormányban külügyminisz- terséget. iisenhowerrel együtt Herter is távozik — ha lejár az elnök tisztsége 1960. junius 26, vasárnap N A P T A R — »Bogáncs« a Töserdőben. 1960. június 26, vasárnap. Névnap: János és Pál. Napkelte: 3 óra 48 perc. Napnyugta: 19 óra 45 perc. • 1— Ügyeletes orvos. Ma, június 26-án, vasárnap, Kecskemét vá­ros egész területén, reggel 7 órától este 19 óráig dr. Bencsu- ra Imre tart ügyeleti szolgála­tot az SZTK-székházban, óieinbujnafitái 150 évvel ezelőtt, 1810. június 26-án halt meg Joseph Mont­golfier (ejtsd: mongolfjé), aki öccsével együtt találta fel az első használható léghajót. A pa­pírral áthúzott, vászonból ké­szült, meleg levegővel töltött léggömb 1783-ban Párizsban két utassal emelkedett a levegőbe. A léggömb a levegő melegíté­sére szolgáló kemencét is vitt magával. Az első vakmerő légi­ót öt percig tartott. # 125 ÉVVEL EZELŐTT, 1835. június 26-án született Hermann Ottó természettudós. Munkái — melyek egy részével a ma­gyar etnográfia (néprajz) meg­alapítója lett — a tudomány vívmányait széles körben nép­szerűsítették (Madarak haszná­ról és káráról, A magyar nép arca és jelleme). Ű indította meg a Természetrajzi,' Füzetek c. folyóiratot. Herman Ottó 1914- ben halt meg. — Sikeresen érettségizett 22 tanuló a Kiskunmajsai Állami Általános Gimnáziumban. Az érettségire jelentkezők vala­mennyien jó tudásukról adtak számot, s a tanulmányi átlag 3,26 volt. Az érettségi után a tanárok és a növendékek baráti hangulatú banketten vettek részt — írja Udvardi Illés léve- iezőnk. — Megyénkben vendégszere­pel a Hungária Nagycirkusz. Országjáró körútja alkalmával Bácsalmásra, Kiskunhalasra és Kiskunfélegyházára látogat el. A legutóbbi vendégszereplésü­kön, Baján, nagy sikert arattak a Sixtus román zenebohócok és az ugyancsak román Jozefin bűvésztrió tagjai. Ezenkívül eg­zotikus állatszámok is lesznek műsoron. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Bárdi Pál (any­ja neve: Horváth Ilona), Tóth István (Antal Rozália), Hajagos Rózsa (Laczkó Veronika), Pá­linkás János (Tóth Ilona), Rus- ka László (Kertész-Farkas Ilo­na), Téti Sándor (Takaró. Rozá­lia), Virág Ernő (Lugosi Irén), Kálló József (Farkas Mária), Farkas Antal (Karcsog Judit). MEGHALTAK: Farkas-Szabó József 62 éves, Bartus Lászlóné Fokti Mária 32 éves. Gazdik József 67 éves és Fodor Ilona 79 éves korában. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnökségének fel­kérésére a megyei könyvtár munkatársai hétfőn — június 27-én — délután ellátogatnak a tőserdői úttörő-táborba, ahol a pajtásoknak a »Bogáncs« című magyar filmet vetítik le, — Fogadóórákat tartanak a IV. kerületi pártszervezet veze­tőségi tagjai hétfőn délután 4 órától 7 óráig a Czollner téri székházban. — Császári levél a pincében. Az isztanbuli múzeum egyik pincéjéből , nemrég 9 méter hosszú és 7 méter széles perga­mentekercs került elő, amely föl' kiderült, hogy P,ei’zsia császárá­nak XV. századbeli levele Szo­limán szultánhoz. A levél poli­tikai jellegű és már méreteiből is kitűnik, hogy milyen hatal­mas úr volt a perzsák császára! végtelenül sok mondanivalója volt. — Hat magyar film vesz részt a lipcsei mezőgazdasági szak- film-fesztiválon,1 amely hétfőn kezdődött; — A kétéves külkereskedelmi levelezőképző iskolára megkez­dődtek a jelentkezések. Július 20-ig lehet még jelentkezni és a felvételi vizsga augusztus kö­zepén lesz. Felvételi íveket és részletes tájékoztatást az iskola igazgatósága ad. (Budapest, VII. Wesselényi u. 38.) — Bronzkori települést, kö­zépkori templom- és falumarad­ványokat találtak Kőhegyi Mi­hály bajai régész vezetésével Szeremle községben. Az értékes leletek feltárását rövidesen meg­kezdik. (Termák Sándor levelé­ből.) * — Élenjáró brigád. A dávodi Augusztus 20-a Termelőszövet­kezetben Galló 'József és bri­gádja végzi a legjobb munkát, A brigád a családtagok bevoná­sával tavasz ótaj élenjár a nö­vényápolásban — jelenti köz­ségi tudósítónk. , Olvasóink kérdésére közöljük, hogy a Halas és járásai című rovatunk e héten anyagtorlódás miatt maradt ki lapunkból. — Kecskeméti Építők Katona József Filmszínháza június 26-i műsora: Az elcserélt fénykép. 1416 — A Kiskunfélegyházi Mező« gazdasági Technikum levelező tagozatára jelentkezhetnek azok a 19—40 év közötti felnőtt dol­gozók, akiknek munkakörüknél, illetve alkalmazásuknál fogva mezőgazdasági szakképzettség szükséges. A jelentkezők felvé­teli vizsgát tesznek, melyhez szükséges: 1. 8 általános iskolai, Vagy ezzel egyenértékű iskolai előképzettség. 2. Legalább 2 éves mezőgazdasági szakmai gyakor­lat igazolása; 3. A jelenlegi munkahely javaslata (egyéni dolgozó parasztokat az illetékes helyi tanács javasolja). Jelent­kezés határideje;: 1960. augusz­tus 15. Jelentkezni lehet levél­ben, pontos lakcítn feltüntetésé­vel bármikor, vjagy személye­sen minden , héteiji kedden dél­előtt 9—12 óráig1 a technikum­ban. 1477 Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, jó barátoknak, a KISOSZ tit­kárságának, a fűszer- és vegyeskereskedők szakosz­tályának és ismerősöknek, akik felejthetetlen halot­tunk, Farkas József temetésén részt vettek, ra­vatalára koszorút vagy vi­rágot helyeztek és. ezáltal fajdalmunkban osztoztak, ezúton mond hálás köszö­netét a !«7ölÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents