Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

I960. mXJas swmbat

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA

ncJtx jc^jrtpiEs — tíz vAjlasz

A tanácselnökök életéről

f i.

Nem valamiféle ünnepi alfelemből intéztünk kérdéseiket tíz község tanácselnökéhez. Kérdéseink a tanácselnökök mindennapi életére vonatkoztak, s ezt célozták, hogy a válaszok B község első közéleti embereit ügy jellemezzék, amint magán- és közéletükben beilleszkednek S falu társadalmi rendjébe.

Meglett emberré érett már az ez emberöltő, amely még saját tapasztalatából ismerte a fel- szabadulás előtti közélet vezető személyiségeit: a jegyzőt, szolgabírót, a falusi intelligencia ►►krémjét«, Mindnyájunkban elevenen éL, miként húzódtak el a fajú mindennapjaitól a jegyzői porta hűvös verandái, parkjainak fái alá egy-egy tarokk- partira, ivászatra, maguknak Való mulatságokra.

„Nem akarom, hogy fiaim elszakadjanak a falutól“

Nos, ha a kérdéseinkre kapott válaszok sokféle társadalmi problémáról számolnak is be napjainkban: a falusi értelmiséghez tartozó tanácselnökök élete, munkája, családi gondja már sajátosan mai és minden tekintetben tükrözi a szocialista fejlődést.

Első kérdésünk a tíz tanácselnökhöz életkorukról érdeklődött, A legfiatalabb közülük huszonnégy, a legidősebb ötvenkét éves. Valamennyien átmentek tehát a szabadság tizenöt esztendejének tudatformáló küzdelmein, tanulmányain a földosztás, pártszervezet-alapítás mozgalmi munkájában, vagy pedig az iskola padjaiban; de egyként vérükkéválóan maguk- baszíva a szocialista eszményeket, a népi demokratikus alkotmányjogokat.

Második kérdésünk családi állapotukra vonatkozott. Valamennyien nősek, illetve közülük egy asszony. A harmadik kérdés gyerekeik számáról érdeklődött. Csupán a legfiata- labbnak nincs még gyereke, de ő is a következő hónapokban várja, =-i mint »bizonyosan tudja« — fiát. Egyikőjüknek kilenc, kettőnek négy, háromnak két, egynek pedig három gyereke van. Egy gyereke csak két megkérdezett tanácselnöknek van.

Érdekes képet mutat a negyedik kérdésre adott válasz, amelyben arról érdeklődtünk: milyen szakmát akar fiai kezébe adni. A huszonnyolc gyerek közül kettő orvos, egy rendőr, egy laboráns, egy mérnök, egy rádiótechnikus, egy bányász, kettő óvónő, kettő gépíró, kettő kereskedő, kettő gyárimunkás lesz. Tizenkét gyerek még óvodás és leendő hivatásukról még korai volna jósolni. Az egyik fiatal apa válaszát mégis ide írjuk: »Bármilyen szakmát is választanak majd gyerekeink — írja — a mező- gazdasággal mindhármójukat meg fogom ismertetni, mert nem akarom, hogy elszakadjanak a falu problémáitól...«

Mi is a család „társadalmi előrehaladása“

Láthatjuk a válaszokból: egészséges álláspont van kialakulóban a falu legelső közéleti személyiséged között. Nem any- nyira a jól fizető szakmák irányába térítgetik fiaikat, hanem hajlamaiknak és a szocialista építés személyi feltételei megteremtésének engednek, amikor gyermekeik pályaválasztásán gondolkoznak;

Ötödik kérdésünk a tíz tanácselnök megelőző munkahelyeire vonatkozott, s örömmel tudtuk meg, hogy valamennyien munkások, parasztok. Gazdasági cseléd, ipari munkás, gulyás- bojtár, napszámos, kubikos volt valamennyi, s csak egyikőjük ímokoskodott a felszabadulást megelőzően közigazgatási apparátusban. 1945 után valameny- nyien részt vettek a kommunista párt küzdelmeiben, — a legfiatalabbat kivéve, aki az ötvenes évek elején kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba —, s »végigcsinálták« a földosztást, a negyvenes évek politikai közelharcait. Megjegyzendő, hogy a 28—35 évesek közül hárman dolgoztak gépállomáson traktoros- és brigádvezetőként Ez mellesleg mutatja azt is, hogy gépállomásaink a szocialista emberré válás nagy kohói! Mindent összegezve e válaszokról, — családjuk társadalmi előrehaladását a megkérdezett községi tanácselnökök tehát nem a pénzszerzésben látják, hanem a

A rosszhiszemű szerződéskötő

Bakó Ferencné, Alsólajos 302. szám alatti lakos az elmúlt év márciusában 52 darab csirke nevelésére kötött szerződést a földművesszövetkezettel. Ekkor 700 forint értékben 200 darab csibét vett át, majd később kétezer forint előleghez jutott azáltal is, hogy libára szerződött. Bakóné látva, hogy a föld- inüvesszövetkezet nagy előleget fizet a szerződésekre, újabb vállalást tett. Megint kapott 1250 forintot, később 760-at, majd áprilisban 100 pulyka után 3000 forintot.

Kecskeméti anyakönyvi hírek

SZÜLETTEK: Klement Tibor (anyja neve: Magó Margit), Szabó Anna (Juhász Rozália), Géró Ferenc (Sáfár Erzsébet), Székhelyi József (Bognár Erzsébet), Patkós István (Kovács Anna), Fehér Mihály (Tóth Sára), Varga Gergely (Bódog Irén),

MEGHALT: Oravecz Istvár 20 éves korban,

összesen 10 220 forint előleget vett fel, s mindössze 814 forint értékű csirkét adott át a földművesszövetkezetnek. Bűnügyében elkészült a vádirat az ügyészségen.

PETŐFI NÉPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség:

Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16.

Pártépítés és ipari rovat: 11-23 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér Va Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél,

Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét s Jslii 15t2ä» 27-18

köz érdekében kifejtett munkásságban. Mint saját életükben, úgy fiaikéban is ezt tartják követendőnek.

így lettek tanácselnökök

Hatodik kérdésünkre adott válaszaikból megtudtuk, hogy tízőjük közül hárman már a tanácsok megalakulása, 1950. óta dolgoznak az államigazgatásban, s az ebből a szempontból a legfiatalabb is 1954 óta vesz részt a tanácsok munkájában. Többen mint tanácstagok kezdtek ismerkedni a közélettel és csak a választások során kerültek be a végrehajtó bizottságba, majd az elnöki székbe. Ez szintén egészséges fejlődést tükröz, a vezetők helyes, demokratikus elvek és a feladatok követelményei szerint történő kiválasztását mutatja.

Csupán ketten dolgoznak tizedik éve jelenlegi munkahelyükön, ez viszont az ötvenes évek elején dívó fluktuációt mutatja, mely azóta már megszűnt. Hetedik kérdésünkre különben kaptunk négy választ, melyekben arról írnak a tanácselnökök, hogy mind a négyen abból a községből származtak, amelynek jelenleg is tanácselnökei,

(Folytatjuk.)

Népfrontválasztás Alpáron

(Községi tudósítónktól.)

Alpár községben a Hazafias Népfront az elmúlt napokban tartotta meg vezetőségválasztó nagygyűlését. A nagygyűlésen Bánkúti Sándor általános iskolai igazgató az eddigi népfrontbizottság elnöke beszámolójában ismertette azokat az eredményeket, amelyet a községi népfrontbizottság eddig elért. Elmondotta, hogy a jó munkáért 6000 forint jutalmat kaptak, amelyből televíziót vásárolnak. Bz« után Bánkúti Sándor — betegségére való tekintettel lemondott elnöki tisztségéről.

Űj elnöknek Melegdi Sándor általános iskolai igazgatót választották. Titkár László Sándor pedagógus és titkárhelyettes Bajáid Károly, a Halászati Ktsz könyvelője lett. Az új elnökség 16 tagból áll, s közöttük tsz-tagok, iparosok és értelmiségiek vannak.

I * * 't

■ • >

lpi!!ll Í| :

0 To

t>V£ m mmm Now- üCLEAR

Néger asszonyok tüntetnek Ghánában az atonileszerelésért és a francia atomrobbantás ellen.

Szállodai gondok Kecskeméten

Szakmunkásképzés, berendezés, éjszakai szolgálat

Átutazók, kül- és belföldi vendégek, turisták és magánosok kecskeméti útjuk során gyakran bérelnek szobát az Alföldi Szállodában. így azután a huszonkilenc — többé-kevésbé — szűkre méretezett szoba állandóan foglalt, s a megyeszékhely forgalmának csak szűkösen felel meg. Erről beszélgettünk nemrégiben Polgár Henrik étterem- és szállodavezetőve].

Szálloda éjjel — szobaasszony nélkül

— Mennyit forgalmaz a szálloda?

— Negyedévenként mintegy 100 ezer forintot, s különösen szombaton és vasárnap bonyolítunk le hatalmas forgalmat. Időztek nálunk szovjet, francia, belga, svájci és keletnémet vendégek — rövidebD vagy hosz- szabb tartózkodással. Nem egyszer előfordul, hogy több hónapra igényelnek szobát a látogatók.

— Milyenek a szálláskörülmények?

— Sajnos, nem a legkedvezőbbek. Vízvezeték ugyanis csak két szobában áll rendelkezésre, fürdőszobánk pedig mindössze kettő: egy férfi és egy női van. Így többnyire lavórokban mosakodnak a vendégek. Minthogy szállodánk száz vendég elhelyezésére alkalmas és átlag négy-öt ágyasak a szobák, az épület az igényeknek csupán 50 százalékát elégíti ki. A közelmúltban megtörtént az is — mivel a falak vékonyak és sűrűn sorakoznak az ágyak —, hogy egyik vendégünk szomszédja hortyogását jegyezte be a panaszkönyvbe...

Mindezek mellett komoly hiányossága a szállodának, hogy nem sokat nyújt n személyzet az érkező vendégeknek; délután két órától másnap reggelig

ugyanis a szobaasszony és a három takarítónő mar nem tartózkodik ottan. így a későn- jövők kívánságát ez idő alatt aligha lehet teljesíteni. Van ugyan portás és egy kisegítő, -— ez viszont kevés.

Utánpótlást az érettségizettek közül

Igaza van Polgár Henrik vezetőnek, amikor a személyzet létszámának emelését javasolja a probléma megoldására. Erre égetően szükség van, hiszen nem mindegy: a Hírős Városba érkező vendégeket hogyan fogadjuk?

A személyzet Java részének képzettsége — ezért nem őket hibáztatjuk — a növekvő idegenforgalomhoz képest nem felel meg a követelményeknek, s különösen nem felel majd meg

— erre is gondolni kell — az új szállodában! A Kecskeméti Szálloda-, Vendéglő- és Cukrászdaipari Vállalatnak már évekkel ezelőtt gondoskodnia kellett volna megfelelő számú utánpótlásról, hiszen az egyetlen Bács megyei portástanuló

— aki egyúttal három idegen nyelvet is tanul — még csak most ismerkedik a szakmával a Budapesti Béke Szállodában. Véleményünk szerint az érettségizett fiatalok közül többen jelentkezhetnének erre a foglalkozásra, annál is inkább, mert számukra két év a tanulóidőt, s műveltségük alkalmassá tenné őket, hogy a nyugdíjazás előtt álló személyzet teendőit alaposabb felkészültséggel látnák el. Ez azonban néhány esztendőt vesz igénybe, s addigra átadják rendeltetésének a 110 szobás új kecskeméti szállodát.

Vajon a vendéglátóipar === jelenlegi állapota szerint — menynyire tudja biztosítani az utánpótlást? Kevésbé, hiszen 1960 szeptemberében mindössze két fiatalt küldenek a Fővárosi Vendéglátóipari Tanulóintézetbe portás- és felszolgáló szakra. Mindenesetre enyhít majd a problémán, hogy a kecskeméti harmadéves tanulók közül három-négy fiatal Budapesten is gyarapítja vendéglátóipari jártasságát, négy szakember pedig idegen nyelveket sajátít el itt, a városban. Ugyanakkor erre az évre négy-négy cukrász-, felszolgáló- és szakácstanulót iskoláz be a Vendéglátó Vállalat. Itt említjük meg, hogy a vállalat jelenleg harminc tanulót foglalkoztat a különböző egységekben.

Szállodaépítés és szakember-képzés

Helytelen volna azt hinni, hogy az Alföldi Szálloda lét- jogosultsága az új szálloda megépítésével megszűnt. Városunk fejlődése és az idegenforgalom a jövőben is komoly szerephez juttatja ezt a szállodát, s éppen ezért az új szálloda leendő személyzetének itten történő kiképzése mellett elengedhetetlenül fontos további bővítése és korszerűsítése is. Mint értesültünk, az ősz folyamán hat szobát látnak el vízvezetékes mosdóval; s előreláthatóan megoldódnak a fűtési zavarok is, amelyek télen számtalan panaszra adtak okot.

Ami pedig a szobaasszony távollétéből eredő lehetetlen állapotokat illeti, helyesnek tartanánk, ha számára szolgálati lakást biztosítana a vállalat, s a délutáni és az éjszakai órákban is az épületben tartózkodna. Reméljük, ennek fontosságát belátják a vendéglátóipai vezetői isi Kohl Antal