Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA Világ proletárja?, egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM Ára 60 fillér I960. MÁJUS 8, VASÄRNAP Forró szeretettel Diákkoromban én is tanultam a verset: „Kis lábaskában haza* hozta kegyelmeséktől vacsorá­ját,::.” Ma is ezek a sorok zsongának fejemben, ha Anyám­ra, s a munkás édesanyák éle­tére gondolok; mindazokra, alci- ket ezen a májusi vasárnapon felszabadult szívvel, a hála és szeretet forró érzésével köszön­tünk. Mert lehet-e feledni a hajdani mosónők életét, akik hajnaltól napnyugtáig görnyedtek a mosó­konyhák százszor elátkozott gő­zében, s mégis, mikor a „kegyel- meséktől” vagy nagyságoséktól megkapták sovány kis vacsorá­51 általános iskolánkban részesülnek mezőgazdasági oktatásban a tanulók A politechnikai oktatás eredményei Megyénkben az 1958—59-es tanévben 30 általános iskolá­ban indult meg a politechnikai oktatás, a mostani tanévben pedig újabb harminckettőben. Érdekes, hogy a 77 648 általános iskolás közül ma már 6549 ötö­dik-hatodik osztályos tanuló részesül gyakorlati oktatásban. Közöttük 3183 a fiú és 3366 a lány. Az 1960—61-es tanévre újabb 20 iskolában tervezik megvalósítani a politechnikai képzést, melyhez államunk év­ről évre jelentősebb anyagi tá­mogatást nyújt Az ősszel in­duló tanévre 472 ezer forintot irányoztak elő szerszámok, fel­szerelések beszerzésére. Joggal vetődik fel a kérdés: milyen máris látható haszna, eredménye van megyénkben a politechnikai oktatásnak? Mindenekelőtt dicsérendő, hogy a megye adottságainak megfelelően zömmel mezőgaz­dasági jellegű a politechnikai képzés. A 62 iskolából ugyanis tizenegyben részesülnek ipari, ötvenegyben pedig mezőgazda- sági oktatásban a tanulók. A mezőgazdasági jellegű politech­nikai képzést a legrátermettebb, legnagyobb szaktudással rendel­kező pedagógusok irányítják, s ha ez az oktatási forma a pá­lyaválasztásba még nem is szólt bele — mert még csak az ötö­dik-hatodik osztályokban ve­zették be — számos gyakor­lati eredménye tapasztalható máris. Vaskúton például Acs Jó­zsef tanár vezetésével új faül­tetési módszerrel ismerkedtek meg a gyerekek, amelyről tu­domást szereztek a szülők és most ők is ezzel kísérleteznek. Kiskőrösön eddig ott még isme­retlen metszési, koronaalakítási módokat sajátítottak el az is­kolások a gyümölcsfák szaksze­rű ápolásáról tanulva, s az­óta több egyéni parasztszülő fordult szakmai tanácsért a po­litechnikai oktatást vezető pe­dagógushoz. Néhol azonban már más gyakorlati haszna is jelent­kezik a politechnikai oktatás­nak. A Kecskeméti Zrínyi Ilo­na Általános Iskolától például ágyás- és növényjelző táblákat rendelt egyik termelőszövetke­zetünk, amelyeknek szakszerű készítését szintén a politechni­kai órákon tanulták meg a gye­rekek. A Bajai Központi Fiú­iskola diákjai pedig saját ké­szítésű játékokkal lepték meg a Posztógyár óvodásait De mindezeken kívül ma még szinte csak a pedagógus által érzékelhető jelekből is lehet kö­vetkeztetni a politechnikai kép­zés sokirányú, nevelő hatására. Melyek ezek? Több pedagógu­sunk például megfigyelte, hogy a gyakorlati oktatással sikerült először és legjobban a gyenge képességű tanulókat aktivizálni, s ezen keresztül növelni ön­bizalmukat, amely elősegíti más tantárgyak eredményesebb ta­nulását is. További tapasztalat, hogy az egyéni és közös munka kéz­zelfogható eredménye jó hatás­sal van az egyéni szorgalom fejlesztésére. A gyermekekben kifejlődő alkotásvágy, s a fizi­kai munka növekvő megbecsü­lése is sok helyen már az el­ért eredményekhez sorolható. S még egy érdekes megfigyelés: a politechnikai képzés nyomán változik a gyermekek otthoni magatartása is. Több szülő kö­zölte a pedagógusokkal, hogy gyermeke az új oktatási forma bevezetése óta szívesebben fog­lalkozik az otthoni megbízatá­sok teljesítésével, örömét leli a fúrás-faragásban, kerti mun­kában. Elmondhatjuk hát, hogy államunk és sok-sok lelkes pe­dagógusunk áldozatkészsége hasznosan kamatozik a poli­technikai oktatás eddigi ered­ményeiben, s joggal remélhet­jük, hogy a ma ötödik-hatodik osztályos fiatalok az általános iskola padjaiból kikerülve, az életben is könnyebben megta­lálják helyüket. Ehhez termé­szetesen a politechnikai oktatás és a gyakorlati élet szerves egy­ségét kell megteremteni, ami megyénkben mezőgazdasági te­kintetben is megnyutató irány­ban halad. A megyei tanács művelődési osztálya ugyanis cé­lul tűzte ki, hogy a mezőgaz­dasági politechnikai oktatás­ban is egyre inkább a tájjel­legnek megfelelő szakmai ok­tatást kell érvényre juttatni, E cél érdekében már korábban tárgyalásokat folytattak a me­zőgazdasági osztállyal és szá­mos nagytudású szakemberrel, s e tárgyalások alapján a 15 éves távlati mezőgazdasági fej­lesztési tervnek megfelelően irányítják az általános iskolák­ban folyó mezőgazdasági jellegű politechnikai képzést. «■» éné A GYŐZELEM NAPJA Tizenöt esztendeje lesz május 9-cn, hogy elcsitultak a máso­dik világháború tüzet és halált okádó fegyverei, másfél évtize­de adta ki páráját az emberi­ség halálos ellensége, a fasiszta fenevad. Porba omlott városok, kifosztott, vcgigrabolt országok, beteg, elcsigázott népek és har­minc millió halott — ez a má­sodik világháború korántsem teljes mérlege. Alig van ha­zánkban is olyan család, amely a győzelem ünnepén ne emlé­kezne fájó szívvel a háború­ban elvesztett hozzátartozójára. Örülünk a győzelem ünnepé­nek, ünnepeljük a várva várt béke első napjának tizenöt év után is olyan drága emlékeit és nem felejtjük. Nem felejt­jük el, bárhogyan is szeretnék ezt egyes ágyúgyárosok, hogy milyen tengernyi szenvedést, az emberi értékeknek milyen hi­hetetlen pusztulását zúdította a világra a német fasizmus. Szá­mon tartjuk azt is, hogy a ma­gyar földesúri, nagytőkés kor­mány, Horthy nemzetáruló kor­mányzóval az élen, idegen ér­dekekért vágóhídra vitte a fia­talság szine-javát, s nemzeti értékeink mellett csaknem a haza függetlenségét is áldoza­tul dobta a második világhá­ború máglyájára. Ünnepeljük a győztes hatal­makat, mindenekelőtt a hazán­kat is felszabadító Szovjetuniót, hogy megmentették Európát a fasiszta rémuralom poklától és szégyenétől. Ünnepelünk és em­lékezünk. Emlékszünk a győz­tesek első szavaira, amit a béke beköszöntésekor mondottak. — Nem fenyegeti többé a világot a német militarizmus — Ígérték a Szovjetunióval akkor közösen harcoló nyugati nagyhatalmak. S íme, a népek tiltakozása, a történelem kétszeri keserű lec­kéje ellenére akadnak még ál­lamférfiak, akik újra élesztik a nyugatnémet revansszellcmet és pénzelik a militarista szellemű hadsereg felfegyverzését, akik újbb, minden eddiginél pusztí- tóbb háborúval fenyegetik a népeket. Az emberiség azonban tanult saját kárából, megtanulta, hogy a háborúkat nem valami túl- világi hatalmak idézik eló, ép­pen ezért a háborúk megaka­dályozhatok. Csak erő kell hoz­zá. A béke erői pedig ma már legyőzhetetlenek. Elmondhatjuk, hogy a máso­dik világháború végén, 1945. május 9-én sem voltak olyan szilárd és hatalmas erői és támogatói a békének, mint ma­napság. Azóta létrejött a szo­cialista világtábor, amelynek lényegéhez tartozik a békés al­kotó munka, a békepolitika. A magyar nép is egy emberként a magáénak vallja kormányunk külpolitikáját, amely a béke védelmét tartja legfőbb felada­tának. S velünk, mellettünk vannak a munkások, dolgozók világszerte, akik ma Dél-Koreá- ban, holnap Törökországban, majd a nagy angliai békemenct százezres tüntető seregében emelik fel szavukat a háborús politika ellen, a béke védelmé­ben. A népek békeharca — páro­sulva a szocialista országok békeszerető politikájával — re­méljük, nem marad hatás nél­kül a közelgő csúcstalálkozóra sem. Joggal elvárhatják a né­pek a nyugati kormányoktól, hogy ha együtt tudtak küzdeni a Szovjetunióval a német fa­sizmus által rájuk kényszerí- tett háborúban, akkor keressék meg a módját a békében való együttélésnek, együttműködés­nek is. Tizenegyszer hold gabonavetésen irtják vegyszerrel a gyomot Megyénk (termelőszövetkeze­teiben és állami gazdaságaiban az idén csaknem kétszerannyi vegyszert használnak fél gyom­irtásra, mint az elmúlt évek­ben. A termelőszövetkezetekben na­ponta 22 nagyüzemi motoros növényvédő-géppel dolgoznak a gabona- és kukoricatáblákon. Május közepére 6000 hold ga­bonán, 2000 hold kukoricán és 1500 hold legelőn fejezik be a vegyszeres gyomirtást, amely­hez 72 mázsa Dikonirt használ­nak fel. Állami gazdaságainkban 5000 hold gabonán irtják vegyszer­rel a gyomot. Az idén kezdték meg nagyobb tei*ületen a ta­valy sikerrel kipróbált simazi- nos gyomirtást. Az idén két és félmillió forint értékű Sima- zint vásároltak, amelyet több mint 3000 hold gyomtalanítá­sára használnak íeb jukat, — először a gyerekeikre gondoltak? Lehet-e feledni azo­kat a munkásédesanyákat, aKilo fiatal életük minden ereiét, szép­ségét, örömét egyetlen célért ál­dozták fel: gyermekeiknek aa övékénél boldogabb, szebb éle­téért? Régen az évek múlásával tör- pültek el az édesanyák remé­nyei, hiszen mire gyermekeiket felnevelték, rájuk is éppen olyan nehéz, kegyetlen élet várt, mint szülőikre. De ma, amikor őket együttesen, s külön-külön is ün­nepeljük, boldogító érzéssel tölt el bennünket, hogy nemcsak a mi életünk felől lehetnek nyu­godtak; hanem derűsebbé, nyu- godtabbá és reménytéljesebbé vált az ő életük is. akiknek e világon a legtöbbet köszönhet­jük. Azt kívánjuk, hogy örömük* boldogságuk évről-évre tovább­ra is úgy növekedjen, mint ta­vaszi rügyetbontó fák egyre tel­jesedő , lombja, s a társadalmi megbecsülésen túl övezzen min* den egyes édesanyát gyermekei­nek forró szeretete. figyelmes­sége, gondoskodása. E. e. Három év alatt közkedveltté váltak a falusi takarékszövetkezetek Másfélmillió forint , MÉG CSAK HÁROM ÉVE működnek a földművesszövet­kezetek kebelében alakult ta­karékszövetkezetek, de máris igen komoly eredményről ad­hatnak számot. Az 1959. év első negyedének végén meglevő be­tétállományt például a jelen­legi két és félszeresen haladja meg. Az idei év első negyedé­ben 60 százalékkal nagyobb az emelkedés, mint a tavalyi év hasonló szakaszában. Két és fél év alatt több mint háromezer betétessel növekedett a takaré­koskodók tábora megyénkben. Különösen kiemelkedő ered­mények születtek a betétállo­mány növelése terén a solt- vadkerti takarékszövetkezetnél, amelyik elsőnek érte el me­gyénkben a kétmillió forintnál magasabb betétállományt. Utá­na a bácsbakodi, majd a nagy­baracskai, a hartai és a kerek­egyházi takarékoskodók követ­keznek a rangsorban. E köz­ségekben átlagban egy-egy mil­lió forinttal gazdálkodnak. Fontos feladatuk a betétgyűj­tésen kívül e takaréksaövetke­tölcsön egy év alatt zeteknek a kölcsönök folyósí­tása is. 1959 márciusától mos­tanáig a kölcsönállomány más­fél millió forinttal, a kölcsönt igénybevevők száma pedig több mint 70 százalékkal növe­kedett. Ezek a hitelek nagyon sokrétűek. Igénybevettók épít­kezésekre, tatarozásokra, szőlő-* és gyümölcstelepítésre, állatál­lomány-fejlesztésre, s nem utol­sósorban motorkerékpár, rádió és különféle háztartási gépeik vásárlására. E célokra a taka­rékszövetkezetek működésűik óta közel tízmillió forint ösz- szegben nyújtottak kölcsönt tagjaiknak, EZEK AZ EREDMÉNYEK ve­zették Dunapataj 'község lakos­ságát arra, hogy ők is megala­kítsák takarékszövetkezetüket. Jelenleg a tagok száma máris eléri a 300 főt és közös alap­juk meghaladja a 25 ezer fo­rintot. Alakuló közgyűlésükét május hónap közepén fogják tartani. Sallai István MíüáZÖV. főrevizor <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents