Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

1960. május s. csütörtök 3. oldat A BIZALOM FORINTJAI A hercegssánlóiak a iközség régi történetének kuta­tása közben több török eredetű elnevezésre bukkantak. Büdzsék például törökül könyököt jelent. Így hívják ma is a községnek azt a határrészét, amelyet a Duna félkörben — mint egy be- hnjlitott könyök — ölel körül. A könyök két szárát csatorna köti össze, tehát Budzsák lénye­gében egy sziget. Ezen a szige­ten az idén nagy változások történtek. Az Üj Tavasz néven működő közös gazdaságba ugyanis a szigetlakok mind be­léptek. A tizenöt családból álló közös gazdasághoz még sokan csatlakoztak, vagyis jelenleg 68 taggal, 700 holdon gazdálkodik a termelőszövetkezet. A tagság' szorgalmas, igyekvő, áldozat­kész. Fx utóbbit fényesen bizo­nyítja a napokban tartott tag­gyűlés. Ezen Varga Károly, a közösség elnöke beszélt a termelőszövetkezet helyzetéről és többek között ezeket mondta: — Kedves tagtársak! Tudják, hogy a gazdálkodáshoz némi alap kell, mi most jelentősen megszaporodtunk és anyagi tá­mogatásra volna szükség. Az igaz, hogy a készség megvan, mert a tagság már összeadott 7000 forintot, a régebben be­lépett tagok lemondtak a széna­járandóságról, amely 6400 fo­rint értéket jelent, de ez még kevés. Utána felsorolta, hogy mi minden kell még az üzem­vitelhez. Még be sem fejezhette mon­danivalóját, amikor felállt Van- csek János és felajánlott a közös alapra 2500 forintot. — Én is adok ugyanennyit — ugrott fel az öccse, Vancsek József. Ezután következett Varga György 2000, Mucsalov Márton 1500, Gorjanácz Berta­lan 600 forinttal, még Kovács Istvánná is felállt. A hatvan éven felüli özvegyasszony re­megő hangon mondta: — El- fogadjátok-e, fiaim, ha 100 fo­rintot adok. Tudom, nem sok, de jó szívvel ajánlom fel. Az elnök alig tudta palástolni meghatottságát. Mindent összevetve, majd­nem 10 000 forint jött össze né­hány perc alatt a tagok fel­ajánlásaiból ezen a gyűlésen. Ez az összeg elég bizonyíték Anyaggazdálkodás a tanácsi iparban A pártkongresszus határo­zatainak megfelelően az Országos Tervhivatal több olyan intézkedést vezetett be, melyek a szigorú anyagtakaré- kosság elvének betartásara ösz­tönzik vállalatainkat. Több üzemben mar érződik ennek pozitív hatása. A korábban el­készült gyártmánytechnológiák alapján megtelelően készítették el a normák szerint szükséges anyagigényléseket, felszámolták az indokolatlan raktárkészlete­ket, csak a szerződéssel lekötött munkákra tervezték-meg anyag- igénylésüket, s komoly javulás mutatkozik az egyes anyagok raktározása, nyilvántartása és utalványozása tekintetében is. T anácsi vállalataink jelen­tős anyagbeszerző gárdát foglalkoztatnak. Helyenként anyagbeszerző csoportok vagy egész kis osztályok működnek Ennek ellenére elég gyakran előfordul, hogy a kiutalt anya­gok beszerzésével kapcsolatban is a felső szervek segítségét kérik. Előfordul, hogy a terve­zés során nem tartják be a ki­dolgozott anyagnormákat. Szól­ni kell arról is, hogy az eddigi ellenőrzések több hiányosságot tapasztaltak az anyagok szak­szerű raktározása, az utalvá­nyozások és a nyilvántartás tekintetében is, melyek után esetenként iparágon belüli át­csoportosításokra is sor került. V állalataink tervszerű gaz­dálkodásához szorosan hozzátartozik a pontos anyag­statisztika, az üzemi törzskész­letek, záró- és nyitókészletek pontos vezetése. Számos válla­latunk nem látja eléggé ennek jelentőségét. A Finommechani­kai Vállalatnál, a Bajai Fém­ipari Vállalatnál, a Kecskeméti Faipari Vállalatnál, a Kiskun­félegyházi . Községgazdálkodási Vállalatnál, a Megyei Vegyes­ipari Vállalatnál, a Kiskunha­lasi Csatorna- és Vízműnél és még több helyen olyan nagy eltérések vannak a vállalati záró- és nyitókészletek között, ami kétségbe vonja az adatszol­gáltatás helyességét. Nem árt ezt mérlegelni, hi­szen a helytelen adatszolgál­tatókat nem várt meglepetések érhetik. Tekintettel ugyanis az ország szűkös nyersanyagkészle­teire, az Országos Tervhivatal úgy irányítja az anyagelosztást, hogy ahol nagy a készlet, oda kevesebb anyagot biztosit. Ha viszont ezek a készletek, a va­lóság helyett csak a helytelen unvaastatíszíika szülémén vpi úgy ez a vállalatok anyagellá­tására és munkájára hat vissza. C sak néhány dóig >t emlí­tettünk a vállalati anyaggazdálkodás tapasztala­taiból. Gondolkozni rajta még­sem érdemtelen, hiszen az 1960. évi megnövekedett íeiada' k sikeres teljesítése függ at, >; hogyan gazdálkodunk és take rékoskodunk meglevő készle­teinkkel. Sándor Géza arra a határtalan bizalomra, amely eltölti az új úton el­indult parasztokat a közös gaz­dálkodás iránt. A budzsákiak tudják, hogy jó helyre kerül a pénz, a közös gazdálkodást támogatják a fo­rintok, végső soron az ő boldo­gulásukat segítik elő. Az év végén aztán lesz miből vissza­adni a kölcsönt a szövetkezet­nek. Tavaly sem volt okuk pa­naszra, hiszen több mint 50 forint jutott egy-egy munka­egységre, az idén hasonlókép­pen terveztek. Az említett taggyűlés után három nappal találkoztam az elnökkel, örömmel újságolta, hogy mit vettek a pénzen. — Többek között egy fűkaszát, szalagfűrészt, 25 hold új lege­lőt .létesítettek belőle. — A mi tagságunk nagyon lelkes — magyarázta. — A min­den háztáji gazdaságból egy süldőt mozgalomban valameny- nyien részt vesznek. Már össze­gyűjtöttünk 31 sertést, a napok­ban ugyanennyivel gyarapítjuk a hízóállományt. Összesen 180 hízót adunk át az idén a nép­gazdaságnak. Jövőre ennek a kétszeresét szeretnénk. Férőhelyről szintén a tagság gondoskodik. Kizárólag saját erőből építkeznek. 200 fé­rőhelyes sertéshizlalda, 20 férő­helyes sertésfiaztató készül, a napokban befejezik az építését. Létesítenek egy ötven férőhe­lyes növendékmarha-istállót is. Elárulta, hogy 25—30 holdas mesterséges tavat is szeretné­nek jövőre létesíteni, valamint öntözőtelepet. Budzsák lelkes termelőszövet­kezeti tagjai így formálják, alakítják a biztató jövőt, a bi­zalom forintjaival és a teremtő munkával. K. S. Az atombomba-kísérletek ellen tüntettek Nincs bomba kísérlet nélkül — nincs kísérlet halál nélkül — hirdeti az egyik tábla a nyugatnémet dolgozók tiltakozó felvonulásán. A tüntetést a lüneburgi pusztán levő NATO- rakétatámaszponton rendezték. A kecskeméti járás felvásárlási kirendeltségének első intézkedései MINT KORÁBBAN hírt ad- adtunk róla, a járásokban meg­alakultak a felvásárlási kiren­deltségek, s ezek keretében a felvásárlási operatív bizottsá­gok. A kirendeltségek vezetői, s az operatív bizottságok elnökei Solton tanfolyamon vettek részt- amelyen elsajátították a felada­tuk elvégzéséhez szükséges tud­nivalókat. Kulman József elvtárs, a kecskeméti járás kirendeltségé­nek vezetője, aki egyúttal a járási és a városi felvásárlási operatív bizottság titkára is, a következőkben tájékoztatott bennünket a kirendeltség eddig végzett munkájáról, s ezutáni feladatairól. AZ OPERATÍV bizottság áp­rilis 27-én tartotta első üléséi, amelyet Posváncz László elv- társ, a járási tanács vb-elnöke nyitott meg. Megtárgyalták a szeptember 30-ig végzendő mun­ka tervét, amelyben a különbö­ző termeltető vállalatoki s egyéb szervek beszámoltatása szere­pel. Május 12-én például az Ál­latforgalmi Vállalat kecskeméti kirendeltsége tájékoztatja az operatív bizottságot a sertéshiz­lalási és süldőnevelési, szerző­désekről, s a tsz-ek, valamint az egyéni gazdaságok kocaállo­mányainak nagyságáról. Július első felében a járási tanács me­zőgazdasági osztálya a takar­mánynövények, különösképpen a silókukorica Várható termés­eredményéről számol be a bi­zottságnak. A kenyérgabona felvásárlásá­nak mértékéről, valamint a cséplés menetéről augusztus első felében a Termény forgal­mi Vállalat a járási tanács mezőgazdasági osztályával együtt tesz jelentést. Ugyanannak a hónapnak a végén az Alföldi Állami Pincegazdaság ismer­teti a szüretre való felkészülést, s a bor átvételére kötött szer­ződések mértékét. A MÉK és a Földművesszövetkezetek Járási Központja szeptember 15-ig a burgonyafelvásárlásról számol be. A JÁRÁSI felvásárlási ope­ratív bizottság tehát a lakosság minél jobb ellátásának biztosí­tása végett behatóan tájékozódik a termelés, illetve a felvásár­lás eredményeiről, s ha szük­séges, közbelép a nehézségek megszüntetésére. A városi operatív bizottság is e célból számoltatja majd be a Tejipari Vállalatot arról, hogy miképpen elégíti ki nyáron a megyeszékhely lakóinak tej­szükségletét. A KIRENDELTSÉG a fentie­ken kívül állandóan figyelem­mel kíséri az országos vásáro­kon, nagyobb forgalmú piaco­kon az áralakulást, az adás­vétel lebonyolítását, s tapaszta­latairól tájékoztatja az opera­tív bizottságot. A hatóságokkal karöltve segíti a spekuláció meggátlását is. Figyelemmel kí­séri a termelők és termeltető vállalatok közötti szerződéskö­tések mértékét, s az azokkal kapcsolatos akadályokról, élhá- n'tásuk végett, beszámol az operatív bizottságnak. Ugyan­akkor közbenjár az áru átvéte­lénél támadt esetleges vitási ügyek elintézésében is. T. r. Hibás utcanevek — Farkasvermek — Mikor lehet kukoricát cserélni? ^öalasi búMZihácjúk Kiskunhalason a népszámlálás előtt a város Utcáit új utca­név-táblákkal látták el. A halasiak bosszankodva állapítják ieg, hogy a táblákat készítő mester nem törekedett a minő­ségre, s kívánnivalót hagyott maga után a helyesírása is. Ilyen utcanevek olvashatók a kifüggesztett táblákon: Bajczi- Esillnszki, vagy a pár utcával odébb: Sallai—Fürts utca. A halasiak nevében szeretném kérni, hogy ezeket a táblá­kat sürgősen cseréljék ki. :í" * A Vízmű Vállalat jó ütemben építi a város vízhálózatát. Egy­re több család jut hozzá az egészséges s jó ivóvízhez. Ugyan­akkor egyre több olyan városi lakos van, aki bosszankodik a Vízmű Vállalat építkezései mi­att. Nyugodtan állíthatom: cso­dával határosr hogy nem tör­tént súlyosabb baleset a vízve- eték-csövek lefektetése miatt, ■gyanis a legforgalmasabb bel- .crületl utcákban ásták ki a gödröket, s a Vízmű Vállalat minimális óvóintézkedést sem tett a balesetek elhárítása ér­dekében. Aktuális lenne, ha a Vízmű * Sok községben az- i zal vádolják az ifjabb < nemzedéket, hogy nem ' érdekli más, csak a í tánc. Mátételkén for­dított a helyzet: — mindeddig az volt a baj, hogy a fiatalok nem táncolhattak kedvükre. Pedig meg­érdemlik a szórako­zást. Sem a termelő- szövetkezet gazdasá­gi eredményeiről, sem a falu képének vál­tozásairól nem lehet beszélni anélkül, hogy a fiatalok nevét szó­ba ne hoznánk. Csu­pán egy év alatt pél­dául több mint 50 ezer forint értékű társadalmi munkát Saját zenekaruk lesz Táncmulatságot pe­dig azért tarthattak ritkán, mert a zene­kart mindig más köz­ségből kellett fogad­ni, borsos áron. Egy- egy jelesebb alka­lommal — Szilveszter­kor, a farsangban, hús- vétkor — viszont őt- szörannyi pénzért sem kaptak zenészt, a mu­zsika a »bérbeadó« fa­luban is kapós volt ilyenkor. így esett aztán — amiről még ma is el­keseredve mesélnek, hogy a múlt Szilvesz­terkor a mate telki fia­taloknak csak a »tollas bál« jutott, vagyis le kellett feküdniük, pe­dig a fél falu zenekar után szaladgált, hiába. Lemezjátszója van ugyan a KISZ-szerve* zevnek, de az nem ko­moly bálba való, zené­jét csak az négy-öt pár hallja, aki közel táncol hozzá. »Magad, uram, ha szolgád nincs!« — ja- vallja a régi mondás, s a mátételki Lutalok elhatározták, hogy nem kell többé kölcsön ze­nekar, csinálnak egyet maguknak a saíui so­Vállalat megszüntetné ezt « hibát. • Városunk dolgozó parasztsága szívesen cseréli ki vetőkukori- cáját nemesített hibridért. A városi tanács hangoshíradója naponta több alkalommal is felhívja a termelőket, hogy az előjegyzett vetőmagot a Ter­ményforgalmi Vállalat raktárá­ból minél hamarabb szállítsa eh Egyre többen jelennek meg a vetőmagért» sokszor 20—25 kilométeres távolságból is, de hiába várnak a raktár előtt. A raktáros ugyanis ismeretlen helyre távozott, s még annyi fáradságot sem vett magának, vwtvvvvvvvvvvvvvvvvvvVyvw ° hogy a raktár ajtajára kiírta volna, mikor fogadja a »fele­ket«. Úgy vélem, hogy a Termény- forgalmi Vállalatnak nem volna nehéz megoldani, hogy a rak* táros különösen most a rak­tárban tartózkodjon. Czakó Ferenc levelező raikból. S kiderült, hogy nem is olyan ne­héz a számbavehető te­hetségeket megtalálni, csak keresni kell. Piu- kovics Sándor, aki most SZÖVOSZ-isko- lán tanul, szépen har­monikazik s nemreg kapott a szüleitől har­monikát. Piukovics László elvállal ia a do­bosságot. Hír Istvánról pedig — aki most sze­rel le a katonaságtól Szaxofonos is kilátás­ban van; summa-sum* márum: kész a zene­kar. Nem kell többé más falu muzsikusaiért szaladgálni a máté- icíkiekuek sem! Három első helyezés A közelmúltban tartották meg Kiskunfélegyházán a fel- szabadulási kulturális szemle _ járási döntőjét, ahol a szanki kiderült, hogy jól ; KISZ-fiatalok színjátszó cso- játszlk a hegedűn. —; portja egy első és egy máso­dik helyezést ért el. Ugyancsak első helyen végzett a tánccso­port is. A járási vetélkedés­ben részt vett a Szánk köz­ségben nemrég alakúit cifera- zenekar, és szintén első díjat /szerzett, a. i, leveléből.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents