Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

4. oldal Isßo. május 5, csütörtök MŰVELŐDŐ FIATALOK r A FELSZABADULÁSI kultu­rális szemle egyik érdekes és újszerű részlete a József Attila olvasómozgalom meghirdetése s kifejlesztése. A mozgalom egyik Sontos célja, hogy a könyvet, a műveltség forrását valóban az ifjúság tulajdonává tegye, meg­ismertesse fiatalságunkat a vi­lágirodalom nagy áramlataival és elsősorban a honi irodalom­mal. Az elmúlt hónapban 12 garai, 39 bácsbokodi, 14 érsek- esanádi, 50 nemesnádudvari, 11 bácsszentgyörgyi. és 54 bajai fiatal vizsgázott az olvasómoz­galom feltételei teljesítéséért és kapott elismerést, olvasómozgal­mi jelvényt. Gira László, a bajai járási könyvtár vezetője azt is elmon­dotta a fentebb tájékozódás cél­jából összefoglaltak mellett- hogy nemcsak a kötelező felad­ványokat teljesítették a moz­galomban részvevő fiatalok, en­nél jóval több haszna is van ennek az ifjúság nevelése szem­pontjából szinte nélkülözhető len mozgalomnak. Ahol ugyan is megízlelték az olvasásra mé­nem vállalkozó fiatalok az iro­dalom ízét, zamatét, ott nem­csak a kötelezettségek erejéig, hanem azon túl is megnőtt. az érdeklődés a másjellegű köny­vek, olvasmányok iránt. Töb­ben keresnek szakmunkákat, modem szépirodalmi műveket a serdülő fiatalok közül, mint ahol még az olvasómbzgalom nem tudott gyökeret verni. A KISZ és a járási könyvtár együttes erőfeszítéseinek ’ jutal­maként azóta is tízesével irat­koznék be a József Attila ol- vasómozgalömba. teljesítik szor­galmasan a követelményeket. A KÖNYVTÁR a kötelező­kön felül is tett erőfeszítéseket a mozgalom sikeréért. Baján igen sok helyen, köztük a hon­védség körében is színvonalas és élvezetes ^előadásban ismer­tették a könyvtár dolgozói Jó­zsef Attila életét, munkásságát. Bánáti Tibomé, a könyvtár egyik dolgozója, — aki egyéb­ként kitűnő szavaló — a nagy magyar proletárköltő tizennégy legjellemzőbb versét mondta el az előadás illusztrálására min­den alkalommal. TELJESEN KIDOLGOZOTT, kész előadási szöveget küldött a járási könyvtár a felügyelete alatt álló összes könyvtárakba, hogy vidéken helyi előadókkal eleget tudjanak tenni a mozga­lom feltételeinek. Cs. L. »VWV^/WVWWW^A^WVWMVW^ Hlyei segítheti a tanács a Kislakás-építkezést ? Bulla gáj dalt Közeledik május 7. Ezen a napon vesznek búcsút a negye­dikesek egymástól, s az alsó­éves tanulóktól• nevelőiktől. Búcsúznak az intézettől, amely­ben nagyon sok kellemes per­cet töltöttek együtt. A négy esztendő hamar elmúlt, s ha elő is fordult valami súrlódás a tanulók között, most szoron­gó szívvel, s talán könnyező szemmel búcsúznak egymástól. Néhány hét, s megnyílik a lehetőség a négy esztendő alatt összegyűjtött tanulmányokból beszámolni az érettségiztető bi­zottságnak. örvendetes, hogy a kunszentmiklósi gimnáziumból egyre többen jelentkeznek to­vábbtanulásra. A végzős diákok közül sokan állásba mennek, s akár fizikai’ akár szellemi mun- Jcakörben helyezkednek el, a társadalomnak művelt, hasznos tagjai lesznek. Újvári József levelező Vajda Károlyné, a Kiskun- alasi Motor- és Gépjavító , állalatnál tartott olvasóanké- unkon elmondotta, hogy a gyár olgozói társadalmi munkával segítenének kislakásokat épí­teni a város külterületén. Azt szeretnék azonban, ha a városi tanács ehhez a munkához pénz­zel és anyaggal hozzájárulna. Arra is kérte szerkesztősé­günket: járjon közbe a városi tanácsnál, hogy az óvodák és a bölcsődék nyitvatartási idejét hosszabbítsák meg, mert a gyár dolgozói közül az esti órákban többen tanfolyamra járnak. Reile Géza elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke elmondotta, hogy a magánkislakás építéséhez a ta­nács anyagi segítséget nem nyújthat. A szövetkezeti lakás­építéshez azonban telket tudná­nak biztosítani. A bölcsődék meghosszabbított nyitvatartási ideje a jelenlegi személyzettel nem oldható meg. A Motor- és Gépjavító Vállalat igazgatóját kérték: közölje, hány szülő kéri a bölcsőde 22 óráig való nyitvatartását. Ha kellő számú jelentkező van, fe­lettes hatóságuktól egy új vé­dőnő beállítását kérik. Az óvodák nyitvatartási ide­jét semmiféleképpen nem tud­ják meghosszabbítani. Bővítik a közvilágítást Lajosmizsén Szepesi Sándor és Bata Lajos a lajosmizsei olvasóankétunkon arra kértek választ, mikor ve­zetik be a villanyt a nagyállo­más melletti lakótömbbe, vala­mint a vásártéren levő 50 új házba. Olvasóink kifogásolták azt is, hogy kevés a közvilágítási lám­pa és kénytelenek este az utcá­kon sötétben botorkálni. Felkerestük a községi taná­csot, ahol megtudtuk, hogy az 1960. évi községfejlesztési költ­ségvetésben szerepel a szóban- forgó házak villamosítása. A ISaKlanov regénye (23.) Többször vonult vissza, tá­madott, bekerítették, és jól tudta: amíg az ő magaslata tartja magát, meg a másik, meg a harmadik, az ellenségnek meg van kötve a keze. Most nem tud teljes erővel lesújtani rájuk. S amikor már lesz erre lehető­sége, akkorra a visszavonult csapatok az új helyen beren­dezkednek védelemre. És ma­kacsul védte a magaslatot. Estére a harcosok közül már. csak négy maradt életben, az ötödik Ratner. a hatodik Bo- gacsov. A tüzérségi tűz min­dent szétrombolt, összezúzott, a Autóárkokat helyenként bete­mette. Fedezék nélküli, hajlék nélküli éjszaka várt rájuk a csata után. Az utolsó telető-, in ista átkulcsolta térdét és fejét ráhajtva, összegörnyedve ült. Köpényujja megfeszült, fedet­lenül hagyta kissé homályos üvegű, vastag, kerek óráját; az üveget koordinátmérőből készí­tette. Bogacsov a vállánál fog­va megrázta a híradóst. — Hé> te katona, átalszod a háborút! A híradós kissé megrázkó­dott a keze alatt Bogacsov a mellvédre pillantott, meglátott egy sekély aknatölcsért, és mindéül megértett. »Hát... ez befejezte a hábo­rút,« . És a meggyilkolt órájához igazította az övét. Reggel, mi­kor kiverték a németeket a ma­gaslatról, az órája megállt egy ütéstől, s most nem bízott benne. Tíz perc múlva éjfél. Fél egykor a német lövészárkok mögött tűz lobbant fel, s meg­világította az országút szélén ültetett vékony, fekete fácská- kat> mintha tussal rajzolták volna oda őket. A tűz egyre világított, terjedt, és végül fel­bukkant a hold. Hirtelen lát­hatóvá vált egy repülőgépnek a földről ferdén az ég felé meredő fekete szárnya. Egy héttel ezelőtt lelőtt német va­dászgép volt. A senkiföldjére zuhant le. Mellette feküdt a havon, a szinte teljesen mezte­len, összezsugorodott, össze­égett pilóta. Csak szőrmecsizmá- jának feje maradt épen. A pi­lóta először összeégett, aztán megfagyott. Ezt a . felderítők mesélték, akik a repülőgéphez kúsztak, hogy szipkához való üveget szerezzenek. És most a lelőtt gép, az ösz- szeégett pilóta, a senkiföldje — mind a németek kezén volt. A hold már elszakadt a föld­költségvctésben 150 ezer forin­tos villanyhálózat-bővítés sze­repelt, amelyet 300 ezer forimra emeltek fel. Ebből az összegből megoldható az egész község bel­területének villamosítása. A tervben szerepel azoknak az utcáknak a kivilágítása is, ahol eddig villanyvezeték volt ugyan, de közvilágítási lámpa nem. A községben ebben az év­ben 57 közvilágítási lámpahe­lyet szerelnek fel. A villany­hálózat bővítésének terve jú­niusra elkészül, s a munkála­tokat még ebben az évben be­fejezik. tői. Kettévágva a szárny végén lógott, és beezüstözte sugarával. Ratner nesztelenül odalépett Bogacsovhoz és megállt mel­lette. — Hol az összekötő? — Nem tért vissza. — • És te hol voltál? A német lövészárkok mögött rakéta szállt a magasba. Rat­ner szeme fehérje először zöl­des, majd vöröses fényben csil­logott; aztán a fény kialudt. A rakéta sisteregve haldokolt a havon. Néhány nyomjelzős so­rozat hangtalanul szakadt el a földtől, és eltűnt az alacsony felhőben. .Később ért cl hozzá­juk a dörrenés. — A szakadékban, ahol teg­nap a mi harmincnégyeseink álltak, most németok kúsznak. Arra kószáltam- és belebotlot­tam egybe. Elővett köpenyzsebéből egy gyöngyházagyú nikkel pisztolyt- s a tenyerére fektette. Durva, húsos tenyere sáros volt. — Tartalék tölténytár is ván hozzá. Tekintetük találkozott, és mé­lyen egymás szemébe néztek. Mindketten tudták, mit jelent az, hogy "németek kúsznak a szakadékban«. Azt jelenti, hogy a magaslatot bekerítették és nekik már aligha sikerül el­menni innen. Ezért nem yolt összeköttetésük, ezért nem ^ért vissza a Belicsenkóhoz küldött két felderítő közül egyik sem. — Ha ez az egész nem így alakult volna, odaadhatnám To- nyánalc — mondta' Ratner. A felderítők apáskodtak Tonya fe­Tanévzáró Bugacon J^efejeződött a tanév Bu­gacon a dolgozók esti általános iskolájában. Az ötö­dik és hatodik osztályt tizen­öten, a hetediket huszonegyen’ a nyolcadukat pedig heten vé­geztékkel. A tanfolyamot a helyi párt- szervezet kezdeményezésére Far­kas János iskolaigazgató szer­vezte meg. A községben azelőtt nem működött ilyen iskola és emiatt számos felnőtt dolgozó, akiknek a múlt rendszerben nem volt lehetőségük a lovább- * • , tanulásra, mindeddig nem tudta ezt a hiányosságot pótolni. Az iskola igazgatója lelkesen karolta ; fel a pártszervezet ja­vaslatán Személyes tapasztala­tából is^nerte az esti iskola elő­nyét. ÖJ is a dolgozók iskolájá­ban kézdte a tanulást 1948 őszén, amikor belépett a ter­melőszövetkezetbe. Később érett­ségizett,; majd elvégezte a pe­dagógiai főiskolát és ma tanár, a bugaci iskola igazgatója. Egyik, legszorgalmasabb láto­gatója' és tanulója volt ebben <• '• jy ' í y 'v':­& 1 - 1 3$. í&Ram Földrajz-vizsga. Tövis Ferenc, a megyei művelődési osztály képviselője a vizsgabizottság elnöke. A térképnél Csajbók Terézia tanácstitkár, a fal mellett Uácz Miklós nevelő, a padsorban pedig Kiss Adorján és felesége láthatók. A hetedik osztályosok egy csoportja. Balról jobbra: juuasz Dóra István, Szabó Géza, Virágh László, Csajbók Terézia és Nagy György. lett. Ö volt az egyetlen nő az ütegben* hát kik gondoskodtak volna róla, ha nem a feltérí­tők? — Igazi női pisztoly. ’ Az egész háború alatt ném került ilyen a kezembe.: Tenyerébe pattogtatta , a töl­tényeket a tárból, kivette a. zá­rat, s szétdobálta a szélrózsa minden irányába. Ez a pará­nyi pisztoly a harcban úgy sein használható. — A fiúknak elmondtad? — kérdezte gyorsan Bogacsov. — Még nem. — Tartani fogjuk a magas­latot. — És Bogacsov szeme véSztjóslóan összeszűkült. Egész idő alatt arra várt, hogy Belicsenko parancsot külc az összekötővel: visszavonulni S reménykedett. Most már megértette: ilyen parancs nem lesz. És attól, hogy a bizonytalan­ság véget ért és döntött, Boga- csovnak, mint a kockázatos pil­lanatokban mindig, jókedve ke­rekedett. Fejébe húzta sapkáját- s elindult, hogy a futóárokban ellenőrizze az őrszemeket. A magával hozott felderítők közül már egy sem volt élet­ben. A magaslatot a gyalogo­sok védték, ugyanazok, akik akkor megfutamodtak. Bogacsov nem nagyon bízott bennük. Az első fordulónál két kato­nát pillantott meg, nagy mun­kában voltak. Közelebb ment hozzájuk. Nyögve és halk ká­romkodás közepette a támadás után itt maradt német holttes-f tét akarták az árokból kihají-? tani. (Folyt, köv.) $ az évbpn az iskolának Fehér Lászlómé, a községi párt-alap- szervezét titkára. Fehér elvtárs- nö 51 évés korát meghazudtoló frisseséf/gel, elevenséggel ké­szült a, foglalkozásokra és leg­többször az elsők között jelent­kezett a tanultak elmondására. A nyolcadik osztályt igen jó eredménnyel végezte el Kázmér Béla, aj hetediket Kiss Adorján és .felesége, továbbá Juhász Dóra István vasúti pályamun­kás, Csajbólc Terézia, a, helyi tanács ívb-titkára, az ötödik és hatodilc osztályt Keserű István hivatalsegéd. Az iskola jó eredményeiben nagy szerepe volt a tanári kar lelkes munkájának, Farkas Já­nos igazgatónak, Baltavári Jó- zsefné’ j Kökény Mária, Rácz Miklós,’; Farkas Rózsa, Sinkó Sándor, Fekete József, Herbály János lés Herbály Jánosné ta­nároknak. A dolgozók esti iskoláját ez év ősién ismét megszervezik Bugaccjn. Nagy József nyolcezer forint értékű áramot lopott Bakrji Nagy Antal kiskun- majsai j férfiszabó 1957. októbe­rében árammérő nélkül ve­zette be az áramot szabómű- helyébe. Hosszú időn keresztül lopkodta így az áramot és 8282 forinttűi károsította még a Dél -. magyarországi Áramszolgáltató Vállalajtot. Társadalmi tulaj­don sérelmére ismételten elkö­vetett lopásért jogerősen négy­hónapi felfüggesztett börtön­büntetésre ítélték.

Next

/
Thumbnails
Contents