Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-29 / 126. szám
, 1960. május 29, vasárnap 5. oldal Kedvezően alakul a termelékenység Eddig üt nap a Tavaly akárhogy igyekeztek a gyár dolgozói és vezetői, nem ment úgy a munka, ahogy eltervezték. — Hullámvölgyben vagyunk — mondták, majd így folytatták: — jövőre azonban másképp lesz. És most nézzük meg, mit takar a másképp szócska? Az &v elején közösen elkészítetté*: a haditervet — az éves verseny vállalást —. s ebben tííeghatározták, kinek mit kell 'elvégeznie a felszabadulási verseny idején. Nagy fába vágták fejszéjüket, mert az idei tervük 24 millióval több mint a tavalyi, A haditerv birtokában Imegindult a vetélkedés, a 16 munka- és a 8 szocialista címért küzdő brigád között. A váltakozó hevességgel folyó fel- szabadulási versenyben a szocialista brigádok közül Scherer Géza és brigádja megelőzve a kongresszusi verseny győztesét, Csellók József brigádját, az első helyre került. A munkabrigádok közül pedig Kubatoy Árpádné és brigádja biztosította magának az első helyet nyereségrészesedés a Bajai Ruhaüzemben Beruházás nélkül Megyénk építőipari dolgozóitól az élért életszínvonal megtartása megkívánja, hogy az idén 6 százalékkal nagyobb termelékenységgel dolgozzanak mint tavaly. Meg tudják tenni? Igen! Ehhez az szükséges, hogy jobban nézzenek körül saját portájukon és máris megtalálják rejtett tartalékaikat. A rejtett tartalékok közül ebben az írásunkban a gépkihasználás fokozására hívjuk fel a figyelmet. Az 5-ös számú Mélyépítő Vállalatnál 1959-ben a fontosabb gépek kihasználása 24 órára vetítve így alakult: a betonkeverőknél 22, a szállítószalagoknál 16,2, a daruknál 15,3 százalékos. Ennél jobb a helyzet a Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A vállalat gépparkja a napi 480 perces munkaidőből több mint két és fél órát volt munkában. A gépek közül a legtöbbet az autódarut foglalkoztatták. A kihasználási foka 48 százalékos. A betonkeverőknél 38, a habarcske- vcrőnél 28, a habarcsszivattyúnál 20, a szállítószalagoknál 32 százalékos a gépkihasználás. E néhány szám egyúttal választ is ad arra a gyakran elhangzó kérésre: több gépet kérünk. A kérésnek a másik része: — legyenek a gépek korszerűbbek és könnyen mozgat- hatóak — jogos. Éppen ezért a megoldáshoz a felsőbb szerveknek nem holnap, hanem ma már hozzá kellene kezdeni. — Amikor ezt elismerjük, egyúttal azt is hangsúlyozzuk: az eddiginél sokkal jobban ki kell használni építőipari gépeinket. Ez a javaslatunk nemcsak az építőiparra vonatkozik. Ebben az esetben is érvényes az a régi keletű szólásmondás: — A lányomnak mondtam, a menyem is érthet belőle, — ha akar. ei ■ Rajzoló szabászok: Tubik Ádám, Becsei István, Kelő László. Kecskemét és Bács megyei járási székhelyekre szervezőket felveszünk. Rövid életrajzot »Szorgalmas munka, magas jutalék« jeligére a Petőfi Népe kiadóhivatalába kérünk. 1816 A felszabadulási versenyszakasz lezárásával egy időben nyerte el a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet Kubatov Árpádné, Ceglédi Gyula, Lantos And- rásné • munkamódszerátadó és Erdős József né. A műszakiak az előírásnak megfelelően gépesítették az anyagbevizsgálást. Ezzel nemcsak gyorsították ezt a munkát, hanem biztosították a tüzetesebb, jobb minőségi anyagátvételt. A varrógépek jó részére segédeszközöket szereltek fel, amelynek eredményeképpen több elsőosztályú áru került ki a varrógépekről. — Emellett egyenletesebb, biztonságosabb, könnyebb lett a varrólányok, asszonyok munkája. A stircelő apparát beállítása — egyszerre vág és varr — a sportingek gyártást gyorsította meg. Kedvezően alakította a termelést a készárucsúzda beállítása. Ma már nem kell kosárban a munkatermekből a raktárba cipelni a készárut. A csúzda megépítésével felszabaduló munkaerők egy részét konkrét termelő munkába állították. A versenyző dolgozók és a műszakiak közös erőfeszítése nyomán, a pártszervezet irányításával, a szakszervezet közreműködésével az alábbi eredményeket érték el az első negyedévben: 100,8 százalékos tervtel- jesítés, 99,4 százalékos munkás- létszám-felhasználás, 0,8 százalékkal nagyobb egy főre eső termelési érték, s 5 nap nyereségrészesedés. Vagyis annyira másképp alakult itt minden, hogy ha a termékek minősége 0,4 százalékkal jobb, akkor azt kellett volna írni: a Bajai Ruhaüzem teljesíti az élüzem cím feltételeit. S hogy erre mikor kerül sor, azt az üzem dolgozói döntik el. Szöveg: Venesz Foto: Djtzendy Megjegyzés Kóborló társadalmi tulajdon Kecskeméten a Luther-udvar lakói csendkedvelő emberek. Almukat eddig csak ritkán zavarta meg egy-egy nótás kedvű borbarát éji kesergése. Egy hete azonban véget ért ez a »jó világ«. Nem tudjuk pontosan, hogy történt, de tény, hogy a vízművek kutyája éppen ezt a lakórészt választotta ki holdugatása, és az esti járókelők ijesztgetése színhelyéül. Csaholása bár nem hallatszik a magas égig, a Luther-udvarnak viszont olyan jó az akusztikája, hogy a dühös eb minden ugatása többszörösen visszhangzik. A lakók tűrték egy darabig, de aztán elfogyott a türelmük. Megbízottuk felkereste a vállalat vezetőjét, hogy a kutyaugatás ügyében jobb belátásra bírja. Udvarias hangon közölte vele, hogy a kutyuskát ne engedjék szabadon, mert ellenkező esetben kénytelenek lesznek lelőni. Az igazgató ezt provokatív megnyilvánulásnak vette, s a lakók követének fegyvertartási engedélye felől érdeklődött. Barátunk megdörzsölte álmatlanságtól karikás szemét, s igyekezett megnyugtatni az igazgatót* hogy az engedély-üggyel ne tárassza magát, hiszen a törvény minden fegyverviselő számára előírja a kóbor ebek irtását. Követünk most már nyeregben érezte magát. Csak hogy az igazgató is életrevaló ember. Felvilágosította barátunkat, hogy egy kissé elvetette a sulykot. Az ő kutyájuk ugyanis nem kóbor eb, hanem leltárba vett társadalmi tulajdon, melynek védelmét a törvény biztosítja. Ez olyan nyomós érv volt, hogy a követ szerkesztőségünket választotta egyeztető bizottságnak. Panaszosunk kérésére áttanulmányoztuk az ide vonatkozó törvényeket és rendeleteket, de olyan kategóriával, hogy kóborló társadalmi tulajdon, sehol sem találkoztunk. Cikkünk után reméljük, szót ért a vállalat vezetője a Luther-udvar lakóival. S. G. Készülnek a közkedvelt gyermekingek. ^Danidé <fdnűttek M/Segyénk kereskedelmi dol- gozói között is megnövekedett a.z igény a politikai, a szakszervezeti, az állami, a szakmai oktatás, a szabad akadémiai előadások és az általános műveltséget emelő más ismeretterjesztő rendezvények iránt. A szakszervezet által rendezett politikai oktatásba ötszázan kapcsolódtak be. Állami oktatásba az állami kereskede— A Kalocsai Mezőgazdasági Szakiskola öntözéses növény- termesztő tagozatú egyéves szakosító iskolát indít. Jelentkezhetnek 17—27 éves fiatalok, akik mezőgazdasági technikumot vagy 2 éves mezőgazdasági szakiskolát végeztek. Az oktatás célja: speciális öntöző szakemberek képzése. Az iskolában az oktatás és a kollégiumi ellátás díjtalan. Az iskola munkaruha- és bakancs-ellátásról is gondoskodik. A hallgatók, tanulmányi eredményüktől függően, 30—50 Ft zsebpénz-juttatásban is részesülnek. Az iskolára való jelentkezés határideje 1960. június 15. A jelentkezéseket az iskola igazgatóságához kell beküldeni. A felvételi kérelemhez mellékelni kell születési anyakönyvi kivonatot, iskolai bizonyítványt és a munkahely vagy iskola javaslatát. Mezőgazdasági Szakiskola, Kalocsa. 1138 lemből 4R3-an, a vendéglátó- iparból 230-an, a szövetkezetekből 249-en vesznek részt. A tanuló felnőttek egy része általános iskolába jár, más részűk technikumot végez, többen pedig egyetemre járnak. A különböző szakmai tanfolyamokon a tanácsi vállalatok dolgozói közül 655-en vesznek részt. A pénzintézeti dolgozóknak 70 százaléka tanul további A KPVDSZ megyebizottsága által szervezett szabad akadémia is igen látogatott. A hallgatók többsége rendszeresen látogatja az előadásokat, és jó eredményeket érnek el. Éppen ezért az ősszel nemcsak Kecskeméten és Baján, hanem Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason is szerveznek majd szabad akadémiai előadássorozatot. Szerkesztői Szenetek: N. N., Kerekegyháza: Közlését köszönjük. Az ügyben vizsgálatot indítunk. Szabó B.-né, Kecskemét: Válaszunkat az »Apró gondok- rovatában közöljük. Miskolcra — Lillafüredre különvonat indul június 12-én. Részvételi díj 46 Ft; Miskolcról külön autóbusz indul Aggtelekre aznap, 61 Ft-os részvételi díjjal. Jelentkezés az IBUSZ Utazási Irodában, Kecskemét. 1258 Struba Imre elvtárs, a szabadszállási traktorosiskola igazgatója nemrégiben mintegy 200 panaszos levelet kapott az első négyhónapos kurzus februárban végzett tanulóitól. Amiatt panaszkodnak a levélírók, hogy munkába állításuk nem megy zökkenő nélkül; többek között a gépállomásokon, tsz-ekben nem olyan gépet bíznak rájuk, amilyennek a kezelését elsajátították a négy hónap alatt. A levelek túlnyomó többsége más megyékből érkezett, de akad közöttük néhány Bács megyei is, nem mehetünk el hát ! szó nélkül a bennük felvetett probléma mellett. | Szőke Pál, a Harkakötönyi Mező Imre Tsz tagja azt írja, hogy mivel a gazdaságnak nincs még új gépe, egyelőre nem veheti hasznát szakiskolai végzettségének. Szabó Jenő Móric- gátról azért panaszkodik, mert a Kiskunmajsai Gépállomáson G—35-ös kormos traktorra ültették, holott az iskolán új gépek kezelését tanulta. Ráadásul Kié legyen az új traktor? megművelendő területet is alig biztosítottak számára. Az Alpá- ron lakó Fülöp László levelében arról tájékoztatta az iskola igazgatóját, hogy vaskerekes Hoffhert adtak neki, s ezzel március elejétől cséplésig mindössze másfél hónapi munkára van kilátása. Elmenne máshová dolgozni, de tanfolyamra küldése előtt szerződést kötött a gépállomással, amelynek értelmében két évig köteles ott dolgozni, ellenkező esetben meg kell fizetnie iskoláztatása költségeit. A két utóbbi levélíró ait is megemlíti, hogy az őket iskolára küldő gépállomások Kaptak új gépeket, így a majsaira négy. U—28-as és egy Belorusz érkezett, és Fülöp László brigádja is kapott a szovjet gyártmányú traktorból. Ezeket azonban a régi traktorosoknak adták, akiknek az új gépek kezeléséhez, vezetéséhez nincs meg a képzettségük. A majsai gépállomáson az intézkedést ezzel indokolták: »Kevés a négyhónapos szakiskola ahhoz, hogy elvégzőjére új gépet bízhassanak.« A probléma megoldásához helyes választ adni nehezebb, mint első pillanatban gondolni lehetne. A szabadszállási iskola tanulóit kizárólag új gépek kezelésére képezték ki. Az első tanfolyam hallgatóinak 90 százaléka azelőtt nem dolgozott gépállomáson, de az igazgató szerint nagyon jól elsajátították valamennyien a tananyagot. Ezzel szemben a gépállomásokon általában úgy vélekednek, hogy a 8—10 éves traktorosok szakmai ismerete és gépszeretete annyira nagyfokú, hogy nem oly kockázatos rájuk bízni az általuk már könnyen megismerhető és kezelhető értékes új gépeket, mint azokra, akik igaz, iskolán, de mégis csak négy hónap alatt sajátították el a szakmájukat. Egyébként — a Gépállomások Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint — ritka az a régi traktoros, aki ne végzett volna tanfolyamot, március 27-én és április 8-án például mintegy 250-en tették le a vontató vezetésének vizsgáját* Tudomásunk szerint a gépállomások igazgatóinak legközelebbi értekezletén többek között foglalkoznak a szóban- forgó kérdéssel is, s remélhető* hogy megnyugtató módon oldják meg. Persze, a probléma teljes mértékben akkor szűnik meg, ha a régi gépállomány újra cserélődik át. S ha számításba vesszük, hogy *— miként már megírtuk — a közeljövőben terven felül is 140 új gépet kapnak megyénk gépállomásai, akkor elmondhatjuk: a szakiskolát végzett traktorosok közül annak a néhánynak, aki egyelőre nem hasznosíthatja teljes mértékben az iskolán szerzett tudást, nem kell sokáig türelmetlenkednie az új gépek hiánya miatt. T. I.