Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-26 / 123. szám
1960. május 26. csütörtök 3. oldal ÚJ LOCSŐLÓAUTÓ Hat anyakoca Szorosabb együttműködést... A Szeremlei Rákóczi tábláin serény munka folyik. Jól halad a kapások növényápolása. Szépen fejlődik 140 holdon a kukorica - vetés, 42 holdon négyzetesen vetettek, a tagok azt bizonygatják, hogy igyekeznek elérni a holdanként! 30 mázsát. — Igyekszünk időben gondoskodni elegendő takarmányról — magyarázza Csáki Vilmos, a termelőszövetkezet elnöke — jelentősen szeretnénk ugyanis továbbfejleszteni az állattenyésztést. ( — Látja ezt a most épülő sertésfiaztatót? — mutat egy tetszetős favázas épületre. — Ezt saját erőből építjük. Az év végére el akarjuk érni száz holdanként a hat anya- kocaállományt. öt már megvan, amit a járási pártbizottság határozata előír. Angyal Zoltán elnökhelyettes, aki a sertésfiaztató építését vezeti, nagyokat bólint rá és hozzáteszi: Sok ezer forintot tudunk megtakarítani a saját erőből történő építkezéssel. A termelőszövetkezet az idén 234 hízót szándékozik adni a népgazdaságnak. Az ÁKF vizsgálata az őnkíválaszfó Iparcikkboltokban A közelmúHban hat állami és tizenöt szövetkezeti önkiválasztó iparcikküzletben tartott vizsgálatot a Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség. A vizsgálatok alkalmával az új kereskedelmi Orma kihatásaival és a lovásztól érdekvédelemmel fog- ilkoztak a felügyelőség ellen- rei. Növekedett a forgatom .. . Különösen szembetűnő az önkiválasztó iparcikküzletek forgalma, amely meggyőzően bizo-, nyitja a lakosság irántuk megnyilvánuló és a szocialista kereskedelemben való szerepüket. Az egyik bajai cipőboltot például 1959. első negyedévében 2224-cn keresték fel, addig <1960 első három hónapjában — amikor is a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 162-es számú önkivá- 1 asz tó cipőboltja lett — már 4790-re nőtt a vevők száma, iiason ló a felfutás a Keceli iöldmü vessző vetkezet önkivá- 2-.sztó cipőboltjában is. Míg a r uházati áruházat — ahol kü- r ?n osztályként működött — :)'} 8 első negyedévében csak 125 vevője volt, addig 1960 ,isó negyedévében mint önálló, í: kiválasztó szaküzletet már , ; 5; vásárló kereste fel. Mint a fentiekből is látható, , tz önkiválasztó rendszerrel tör- ,.énő árusítás nemcsak á vásárok tetszésével találkozik, ha- ’ íem a kereskedelem számára is elentős pénzforrást jelent. Zsúfoltak a raktárak ! Az új kereskedelmi forma egyik fö követelménye az áruk .megfelelő elrendezése úgy, hogy a í evőközönség számára minél könnyebb legyen a kiválasztás. A felügyelőség behatóan vizsgálta; az áxu bemutatása Hogyan érvényesül az önkivalasztó ipart kk-üzletekben? Ki kell emeli i e tekintetben a Bács- Kiskv í megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat bajai cipő- üzletét, kalocsai konfekció-, és kecskeméti önkiválasztó cipó- boltját, továboá a Bácsalmási Földmüvesszövetkezet konfekció-, a Tiszakécskei Földművesszövetkezet cipő- és a Kiskun- halasi Földművesszövetkezet üvegboltját, ahol az áruk bemutatása megfelelő. Azonkívül, hogy az önkiválasztó iparcikk-üzletek komoly előrehaladást értek el és a boltok munkája általános fejlődést mutat, nem szabad figyelmen kívül hagyni a tervezésből esetleg adódó hibákat sem, •amelyek csökkenthetik e jól bevált kereskedelmi forma népszerűségét. Egyik ilyen hiba az önkiválasztó cipőboltokban a szűkre méretezett raktár. A raktár-helyiségek állandóan zsúfoltak, nehezén tekinthető át a készlet, a bolti dolgozóknak pedig nem kis nehézséget jelent az áru léemelése és szortírozása. Jó néhány helyen a felszerelési tárgyak is hiányoznak. Kiskőrösön a földművesszövetkezet konfekció-boltjában a a próbafülke nincs ellátva tükörrel, ezenkívül hiányzik a villanyvilágítás is. A Lajosmi- zsei Földművesszövetkezet önkiválasztó konfekció üzletében szintén hiányzik a tükör. Vigyáxxunk ax új boltok nyitásakor Kitér a vizsgálat arra is, hogy az önkiválasztó konfekció üzletekben az esetleges ruhaigazítást nem tudják elvégezni, habár a vásárlók igen gyakran tartanak rá igényt. összegezve a vizsgálat tapasztalatait, meg kell állapítani, hogy bár az önkiválasztó iparcikk-üzletek nagyobb részt megfelelnek a követelményeknek, mégis elengedhetetlenül fontos a meglevő hibák kiküszöbölése, mert enélkül aiigha fejlődhetnének olyan színvonalra, amelyet a szocialista kereskedelem célul tűzött ki. Különösen fontos ezt hangsúlyozni azért is, A tűz martaléka: baromfiéi, hét süldővel Csátalja községben gondatlanságból tűz keletkezett a Kossuth Lajos utca 3. szám alatti lakóház udvarán. A tűz rohamosan terjedt és teljes egészében leégett egy sertés- és •jaromfiúL A sertésólban 1 torom hónapos süldő égett benn. A tűzoltóság és a lakosság gyors közbelépésének köszönhető, hogy a tűz nem terjedt tovább. A tűzoltásban részt vettek az iskola tanulói is. A tűzkár meghaladja a 3000 forintot. mert a jövőben megnyíló önkiválasztó üzletek létesítésekor okulni kell az említett hiányosságokon s még körültekintőbben kell eljárni a kivitelezésnél. (kohl) — Mezőgazdaságunk utóbbi tíz esztendejének legjelentősebb kezdeményezése — mondotta nemrégiben Magyari András elvtárs, a földművelésügyi miniszter helyettese, a csökutas öntözésről. Lapunkban többször írtunk mi is a felszín alatti víz felhasználásáról, ami valóban forradalmi lépés az öntözés történetében. Jelentősége különösen a mi csapadékszegény megyénkben nagy. A Csengődi Állami Gazdaság kezdte meg elsőnek tavaly a csőkutas öntözést, s ennek eredményei, valamint az iránta megnyilvánuló érdeklődés alapján a Gazdasági Bizottság úgy határozott, hogy ebben az cvben állami gazdaságainkban 1500, termelőszövetkezeteinkben pedig 2500 katasztrális hold öntözésére fúrjanak csókutakat. Termelőszövetkezeteink igénye túlnőtt a meghatározott kereten. Közel másfélakkorit területet akarnak már aj. idén csökutas öntözésre berendezni, mint amekkora a felsőbb szervek tervében szerepel. Megyénk egyik vezetőjének találó megjegyzése szerint: a csőkutas öntözés népi mozgalommá kezd kiszélesedni! Ez rendkívül örvendetes tény. Azon szervek együttműködésének a kezdetben megmutatkozó hiányossága azonban, amelyektől az öntözőberendezések megépítése függ, sajnos, lelassította tsz-einkben az engedélyezett 2500 holdon is az építés ütemet. A Vízügyi Igazgatóság részéről vontatottan haladt az ideiglenes engedélyek kiadása, aminek következtében a bank is hasonlóképpen nyújtotta a szükséges hiteleket, s a különböző berendezési eszközök (béléscső, szórófej, szivattyú stü.) még mosI» sincsenek meg elegendő meny- nyiségben. Az utóbbi időben javulás tapasztalható e hiányosságok felszámolásában, ami a megyei) pártbizottság és a tanács v. I>„ erőfeszítéseinek, valamint annak is köszönhető, hogy több» termelőszövetkezetben dicséretes módon házilag fúrják a kutakat. Az említett megyei szervek közbenjárására gépállomásaink eddig 15 fúróberendezést készítettek el, a Csengődi Állami Gazdaságban pedig 21 termelőszövetkezeti tagot tanítottak meg az egyszerű kútfúrás elvégzésére. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának megkeresésére a Fővárosi Fémbútor- es Sodroryszövetgyár 2-es számú üzemének a munkásai. Havas főmérnök vezetésével, vállalták, hogy éjszakai munkával június 5-ig elkészítik a megyénk cso- kuias öntözőberendezéseihez szükséges szűrőket, ügy hírlik, hogy az egyik bajai ktsz ia rendelkezik kútszita-szö vettek A Csepeli Csőgyár vállalta, hogy június 30-ig 102 tonna csövet) gyárt csőkútjainkhoz. A kezdeményezés támogatás» tehát kikerült a "hullámvölgyből«, s várható, hogy a napokban megérkezik az országos szervektől is a megyeiek megkötöttségét feloldó utasítás. Rajta kell azonban lenniök megyei szerveinknek, hogy meg szorosabbra fogják a csökutas öntözés berendezési eszközeinek gyártását, beszerzésének a megszervezését, — mint az egyik tsz-elnök mondotta: — versenyt kell futniok az idővel, mert jön a nyár, fenyeget az aszály, — öntözni kcllT. 1. járja Kiskunhalas utcáit. A Községgazdálkodási Vállalat új kocsija 325 ezer forintba került. Négyezer liter víz fér tartályába cs naponta három esetben két és fél óráig locsolja a város forgalmasabb utcáit. KISZ-vezetőáégválasztás Lakóteleken Lakitelek községben ünnepélyes keretek között választották újjá a KISZ-szervezet vezetőségét. Ez alkalommal hét új vezetőségi tag került a KISZ-szervezet élére. A KISZ-szervézet kul- túrcsoportja nagy sikerrel vendégszerepeit a járási kulturális seregszemlén, ahol a Citeraszó című színdarabot adták elő. A jó eredmény elérésében nagy része van a földművesszövetkezet dolgozóinak, akik közül többen részt. vettek a kultúrcsoport munkájában. Különösen dicséretet érdemel Csúz Mária, Hrebik Ferenc és Begidsán Klára. A próbafülkét is tel kell szerelni! HAT ÉV ALATT HÉT OKLEVÉL A Bács megyei Nyomda Vállalatnál a tavasszal ismét átrendezték az igazgatói iroda dekorációit. Üjabb oklevél került a falra. A. vállalat hat év alatt hetedszer nyerte el a kitüntető élüzem címet. 1959 második felének munkasikereiről is sokat lehetne írni. A hét oklevél megszerzésének egy pár összehasonlító adata viszont sokkal többed mond a vállalat fejlődéséről. A nyomda össztermelése akkor 3 200 000 forint volt. A vezetők most úgy számolnak, hogy idén ennek éppen a dupláját termelik majd. Nem kell szégyenkezniök a termelékenység alakulásával sem. A kezdő év 42 600 forintjával szemben, ma az egy munkásra eső termelési érték 85 800 forintra emelkedett. Az elmúlt’ évben pedig a könyvjóváírással beszerzett gépek értéke meghaladta a kétmillió forintot. A nyomda legtermékenyebb gépe az önberakós, kéttúrás gyorssajtó. Segítségével a szabvány könyvalaknak egyszerre 32 oldalát nyomják. Dani János gépmester és Szabó István- né óránként 1600 ívet termelnek a géppel. lat jövőjéről. Az ötéves tem végére a nyomda termelése elő- reláthatólag meghaladja majd a tízmillió forintot. A fejlesztés során újabb helyiségekkel bővül a munkaterület, s új gépeié beszerzésére három millió forintot kap a vállalat. Idén már az elmúlt évek átlag termelésé* nek tízszeresére, azaz 50 tonnára emelkedik a könyvnyomtatás. A kereskedelmi igények kielégítése mellett jelentős szervezési intézkedéseket tesz szükségessé, hogy a Mezőgazdasági Könyvkiadó részére az ötéves terv végén már évi 150 tonna, vagyis 15 vagon könyvet kell nyomtatni. Jelenleg csak a gep- szedők dolgoznak két műszakban. A nagyarányú gépesítéssel és a szakmunkások megfelelő nevelésével azonban megteremtik a feltételeit annak, hogy 1963-ban már a kéziszedök, a gépterem és a könyvkötészet is áttérjen a két műszakos termelésre. S. üt Egymás után erkeznek az új gepek. Farkas István könyvkötő már az NDK-hol vásárolt modern brosúrafűző-gépet! dolgozik. Sok minden érdekesség volna még a múltról, de a . vezetők szívesebben beszélnék a válla-
