Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

S. oldal 196(1. május 21. kedd ig» i Mimim I— .....■= id ea tak&iainak iízezet forint értékű, tánadahnc ntujikdfa Összefogott Vaskút község­iben a Kakasvári utca lakossá­ga. Elhatározták* hogy közösen kijavítják az elhanyagolt álla­potban levő úttestet. A társa­dalmi munkában 107-en vettek részt és 10 ezer forint értékű munkát végeztek el. A társadal­mi segítségnyújtás szervezésé­ből különösen Bácskai Jánosné, Nagy Mihály, Scherman István és Világos János tanácstagok tűntek ki. Jó munkával és vidám kulturális műsorokkal Fiatalok a termelőszövetkezetért (Községi tudósítónktól.) A Kunszállási fülöpjakabi KISZ-szervezet 24 fiatalja rend­szeres segítséget nyújt az Alkotmány Termelőszövetkezetnek. A fiatalok védnökséget vállaltak 300 köbméter silókukorica megművelése és betakarítása, 15 katasztrális hold lucerna be­takarítása, 2 hold paradicsompaprika leszedése, egy hold mák kiegyelése, megkapálása és leszedése felett. A KISZ-szervezet gyakran látogat el kultúrműsorral a ter­melőszövetkezeti gazdákhoz. A kultúrműsor szervezésében nagy segítséget nyújt Boda Lajosné pedagógus. Uj beütök Kalocsán; munkásvédelmi tanácskozás; 30tt nevelő kap több fizetést; az adókivetésről Mi újság a megyei tanácshá&án? A KERESKEDELMI OSZTÁ­LYON hallottuk, hogy Kalocsa város üzlethálózatát korszerű­sítik. A jövő év végéig a boltok nagy részét önkiszolgáló és ön­kiválasztó rendszerűvé alakítják át. Még az idén megnyílik egy nagyobb cipő- és egy nagyobb papírbolt, amelyeket a régi, korszerűtlen üzletek helyén lé­tesítenek, s nyitnak egy mo­dern zöldség- és gyümölcsbol­tot is. Gondoskodni kívánnak a vá­ros szélén lakók igényeinek ki­elégítéséről is, ezért a városi tanács háro^a nagy helyiséget ad át kereskedelemnek a jel­zett területeken. A városszéli üzletek létrehozását segítik majd társadalmi munkával, helyit anyaggal, s a községfej- leüjztési alapból is hozzájárulnak a költségek fedezéséhez. MUNKÁSVÉDELMI tanácsko- 'zás előkészítésén fáradozik a munlcaügyi osztály. Az értekez­letre meghívták az egészség- ügyi állandó bizottságot, az ■iparügyi albizottságot, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsát és az egészségügyi osztály vezető­jét. A tanácskozáson beszámolnak a munkavédelmi berendezések állapotáról, a korábban kiadott munkavédelmi rendelkezések végrehajtásáról. A megbeszélé­Garancia helyett távirányítás Harmincezer forint szép kis összeg. Ennyi pénzt számolt le egyik ismerősöm a Szolnoki Nagykereskedelmi Vállalatnak amikor egy Simpson motort vásárolt. Szép motor, jó motor, megnyerte a közvélemény tet­szését Tiszakccskén is. Többek között egy jótállási papirt is adtak hozzá, amelyen az állt, hogy a motort 12 ezer kilométer futásig teljesen díj­mentesen megjavítja a szerviz, ha műszaki hibája akad. Történt egy napon, hogy a kilométeróra felmondta a szol­gálatot. »Na, lehet vinni javít­tatni, pedig még csak 3000 kilo­méter van benne« — gondolta a gazdája és bement Szolnokra, a nagykereskedelmi vállalathoz. Onnan Budapestre küldték a szervizhez, mert csak ott javí­tanak. A szervizből azonban a motort ugyanúgy adták vissza, «— nem javították meg rende­sen. Ennek ellenére 25 forintot mégis csak ki kellett fizetni — bár díjmentességről szól a pa­pír. Üjra Szolnok, majd ismét Fest. Már három ízben motoro­zott barátunk, hogy hátha meg­csinálják végre az órát, de csak távirányítást kapott Pest és Szolnok között. Ez pénzt jelent, időt jelent. Nem kerülne ugyan sokba megjavíttatni az órát Tiszakécskén sem, de akkor Végképpen elesne a jótállástól. Az ilyenfajta garancialevél vajmi keveset ér, s nyugodtan ajánlhatjuk barátunknak: el­viheti az órát javíttatni a tisza- kccskei maszek műszerészhez íl.ii sek fő célkitűzése lesz megszer­vezni — az eddig szerzett ta­pasztalatok alapján — elsősor­ban a helyi erőforrások feltá­rásával — tovább fejleszteni a munkásvédelmet. TÖBB ÉRDEKES DOLGOT tudtunk meg a művelődési osz­tályon. A megyei iskolabizott­ság már felülbírálta a tovább­tanulni szándékozók felvételi kérelmeit. Ezek szerint mint­egy 700 középiskolát végzett fia­tal megy a megye területéről egyetemekre, főiskolákra és fel­sőfokú tanítóképzőbe. A művelődési osztály 10 olyan munkás és paraszt származású fiatal részére biztosít 400—500 Ft-os havi ösztöndíjat, akik ta­nári szakon akarnak tovább ta­nulni. A feltételek szerint a ta­nulóknak csupán annyi kötele­zettséget kell vállalniuk, h_jy ahány évig élvezik az ösztönd. jat, tanulmányaik végeztévé* annyi éven át Bács megyében kell tanítaniok. Már folynak a pedagögusnap előkészületei. Tudomásunkra ju­tott, hogy a pedagógusnapon megyénk 300 nevelőjét léptetik soron kívül magasabb fizetési kategóriába. Az előléptetésre a javaslatot a helyi szervek ter­jesztik elő, amelyet a megyei párt- cs tanácsszervek, pedagó­gus szakszervezet, Hazafias Népfront képviselőiből és a megyei szakfelügyelőkből ala­kult bizottság hagy jóvá. A PÉNZÜGYI OSZTÁLYON az idei adókivetés befejezésén dolgoznak. Elmondták: a köz­ségi tanácsok pénzügyi csoport­jainak munkáját hosszú ideig gátolta, hogy az állami gazda­ságok az illetményföldekre, a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokra vonatkozó adato­kat késedelmesen küldték be. A napokban fejeződnek be a községfejlesztési alapok mérté­ket megállapító tanácsülések is, s ilyenformán a jövő hónap közepéig kiadásra kerülő adó­ívre már minden adónemet rá­vezetnek. N. O. Kiváló tanyai postáskézbesítő JHáfus 23-tót 31-ig műn ka aide Imi hét Évenként 40—50 milliót költünk a munkakörülmények javítására, az üzemegészségügy továbbfejlesztésére Kökény Lajos postáskezbesítő évtizedek óta járja a kiskun­halasi tanyákat, 10 év óta pedig nap-nap után kézbesíti az új­ságokat is. Nagyszerű eredmé­nyeket ér el a Petőfi Népe elő­fizetésgyűjtésében és példányon­kénti árusításában. Ebben az esztendőben lesz 10 éve annak, hogy a párt javas­latára a kormány a szakszer­vezetekre bízta a munkavédelmi feladatok irányítását, ellenőrzé­sét. Megállapíthatjuk, hogy ezt a munkát alapjában véve jól oldották meg megyénk szak- szervezetei. Rendszeresen vizs­gálták az üzemek munkavédel­mi helyzetét. Csak 1959-ben 550 műszaki munkavédelmi felhívást in­téztek az üzemek gazdasági vezetőihez. Ennek sokszorosét teszik ki azok az intézkedések, amelyet a több ezres társadalmi aktíva végez az üzemekben. Az el­múlt 10 év alatt sikerült a dol­gozók széles tömegeivel megér­tetni, hogy a munkavédelem nem egy vagy kettő, hanem minden ember feladata. Ez is hozzájárult ahhoz,, hogy az elmúlt 10 évben az állami és szakszervezeti szervek mun­kájának gyümölcseként az ipar és a mezőgazdaság nagyarányú fejlődése és gépesítése mellett a balesetek száma mintegy 10 százalékkal, a halálos balesetek száma pedig 30 százalékkal csökkent. E fejlődés ellenére egyes ipar­ágaknál kisebb-nagyobb bajok vannak. Például a helyiiparban, az építőiparban, a közlekedés­ben és a mezőgazdaságban 20 százalékkal több baleset volt 1959-ben, mint 58-ban. Különö­sen sok a baleset az építőipar­ban, a közlekedésben és a me­zőgazdaságban, ahol átlag egy- egy balesetre 18 nap munka­kiesés jut. 1960 első négy hó­napjában javult a helyzet. A mezőgazdaságban például 18 ! százalékkal kevesebb a bal­eset mint tavaly ugyanebben az időszakban. Miből adódhatnak a balese­tek? Egy részük a hiányos munkaszervezésből és a gépe­sítés alacsony színvonalából. Ezt azzal indokoljuk, hogy a balese­tek 15 százaléka erő- és mun­kagépnél történt. Vajon miért? Azért, mert egyes üzemek veze­tői idegenkednek a korszerű j technológiai folyamatok beve- ' zetésétől, ugyanakkor nem biz- > tosítják a megfelelő munkavé- 1 delmet. Tapasztalataink szerint üze­meinkben a legtöbb baleset az anyag- mozgatásnál és a szállítás­nál fordul elő. A statisztika szerint a megtör­tént balesetek 40 százaléka és a halálos balesetek 50 százaléka rakodásnál, illetve szállításnál történt. Ezenkívül komoly bal­eseti forrást jelent a hiányosan szigetelt, szabván.yellenes, sza­bálytalanul szerelt, érintésvé­delmet nem biztosító elektro­mos hálózat. De előidézheti a balesetet a munkás szakmai és munkavé­delmi ismeretének hiánya is. Megállapítottuk, hogy a bal­esetek 37 százaléka új dolgo­zóval, 17 százaléka pedig fiatal­korúval történik. Lehet-e, s kell-e csökkenteni - a balesetek számát? Igen! Meg-i van rá a lehetőség, mert államunk évenként 10—50 i millió forintot fordít régi ] üzemeink korszerűsítésére, I a munkakörülmények javí­tására, az üzemegészségügy további fejlesztésére. Eredményeket értünk el a ne-í héz fizikai munka gépesítésé-1 ben, az egészségre ártalmas j munkakörülmények csökkenté-' sében. Ezt szeretnénk új eredmé­nyekkel tetézni a munkavédelmi héten, amely megyénk minden üzemében május 23-tól 31-ig zajlik le. E hét programját így foglalhatnánk össze: biztonsági! szemle megtartása, tartalma-! sabb oktatás, aktívahálózat-bo—i vítés, előadás filmvetítéssel egy­bekötve, — egyszóval biztonsá­gosabb munkakörülmények! megteremtése, s ezáltal a bal-j esetek számának további csök­kentése. 1 Noé Gábor, az SZMT munkavédelmi * csoportvezetője BoZdgQulásukat szottyátfa M egyeszerte örömmel ta­pasztaljuk, hogy a ter­melőszövetkezetekben dolgozó kommunisták igen nagy ügyei­met fordítanak a VII. párt- kongresszus útmutatásainak ér­vényesítésére, a megyei, járási és városi pártértekezletek konk­rét célkitűzéseinek valóra vál­tására. Különösen a bajai já­rásban nagy az igyekezet. Ha a járás valamelyik termelőszövet­kezetében a gazdasági vagy politikai megszilárdítás hely­zetéről érdeklődünk, akkor már diktálják is a megyei, illetve a járási pártértekezlet célkitűzé­seit és azt az eddig elért ered­ményeikkel hasonlítják össze. Az 1700 holdas Felsőszent- iváni Üj Élet Termelőszövet­kezetnek tavaly még csak 17 darab, az idén pedig már 175 darab a szarvasmarha-állomá­nya. Ebből 50 darab fejőstehén. A megyei pártértekezlet javas­lata szerint a 100 holdra jutó szarvasmarha-állományt 1965 vé­géig 17 darabra kell növelni. A Felsőszentiváni Üj Élet Tsz tag­jai a megyei pártértekezlet elő­irányzatát 5 év alatt jelentő­sen túl akarják szárnyalni. Fe­jősteheneik számát már ez év végére 70 darabra gyarapítják. Igen nagy jelentősége^ tulaj­donított a megyei pártértekezlet a sertéstenyésztés fejlesztésé­nek is. Ezzel kapcsolatban azt a célt tűzte a termelőszövetke­zetek elé, hogy 100 holdanként legalább 3000 kilogramm hízott Krizsán János, a Dávodi Rákóczi Tsz agronómusa, az üzemi párt-alapszervezet tagja, a megyei és a járási pártértekez­let határozatának megvalósításáról beszélget Uvercsák József sertésgondozó vak mány, a Szeremlei Rákóczi é» Béke Termelőszövetkezetek 100' holdra jutó kocaállománya már most eléri az év végére terve­zettet. A 2700 holdas Bácsbo- kodi Szalvai Termelőszövetke­zetnek 108 darab anyakocája van, amit hamarosan 35 süldő tenyésztésbe fogásával gyarapí- tanak. Az 1500 holdas Dávodi Rákóczi Termelőszövetkezet 459 darab sertést hizlal állami ér— tőkésítésre. Tovább sorolhatnánk a pél—: dákat, amelyek azt bizonyítják*, hogy a bajai járási pártbizott­ság gondos irányító tevékeny-í ségének hatására a pártszerve­zetek helyesen szorgalmazzak a megyei pártértekezlet határoza­tának megvalósítását Termé­szetesen minden szövetkezet még a bajai járásban sem érte el a határozatban megjelölt szintet és igen sok akadályt kell leküzdeniük annak érde­kében, hogy a terveket teljesít­sék. A jó szövetkezetek példája azonban azt bizonyítja, hogy a célkitűzéseket teljesíteni lehet ha azokkal megfelelően törőét­nek, ha a pártértekezlet hatá­rozatát állandóan napirenden tartják, ha megmagyarázzák* hogy annak valóraváltása a kö­zös gazdaság megerősödését, a szövetkezet tagjainak boldogu­lását szolgálja. Nagy József ^ sertést adjanak el az államnak. A folyamatos sertéshizlalás biz­tosítására a pártértekezlet azt ajánlotta a termelőszövetkeze­teknek, hogy a 100 holdra jutó kocaállományt a jelenlegi 2,6 darabról 4,5 darabra gyarapít­sák. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához a bajai járás kommunistái már a téli tsz- szervezés idején hozzáláttak. Meggyőző szavuknak és szer­vező munkájuknak nagy szere­pe van abban, hogy a Bács- szentgyörgyi Béke és Üj Alkot-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents