Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

19ÖU. április 20, szerda S. oldal 19 ország több mint 400 vagon áruja a Budapesti Ipari Vásáron Fővárosi tudósítónk jelenti a Budapesti Ipari Vásárról Kalapácsok csattogásától, fű­részek hangjától zajos a Város­liget. Már épül az új kis város­rész, a Budapesti Ipari Vásár pavilonsora. Az idei Budapesti Ipari Vásár a külföldi kiállítók mellett népgazdaságunk tizen­ötéves eredményeiről ad majd számot a látogatóknak. Megnagyobbodik az idén a vá­sár területe. A tavalyi 220 ezer négyzetméter helyett 260 ezer négyzetméteren nyílik meg má­jusban a BIV. Nyolcezer négyzetméternyi új pavilont építenek és a vásár területéhez csatol­ják a ligeti tó környékét, va­lamint a Széchenyi-szigetet is. A városligeti tavon erre a cél­ra elkészült az új híd, amely nemcsak a közlekedés zavarta­lanabb biztosítását szolgálja, ■hanem szép kilátást nyújt majd a városligeti tavon megrende­zendő hajókiállításra. Az idei vásáron összesen 19 ország vesz részt. A vásár kül­földi kiállítói több mint 400 vagon árut küldenek Buda­pestre, 100 vagonnal többet, mint az elmúlt évben. A legnagyobb kiállítást is­mét a Szovjetunió rendezi. Be­mutatja különböző ipari ter­mékeit, szerszám- és mezőgaz­dasági gépeket, különböző ház­tartási készülékeket, valamint azt a hatalmas fejlődést, amely az utóbbi időben a Szovjet­unió élelmiszeriparában tör­tént. A külföldi 400 vagon áru közül csak a Szovjetunió 80 vagonnal hoz az ipari vásárra. Ugyan­csak képviselteti mssgát Len­gyelország, Csehszlovákia, Ro­mánia, az NDK és Bulgária is. A nyugati államokat az ed­digi jelentkezések szerint 340 cég képviseli. Köztük az angol Standard Motors, a leghíre­sebb francia kozmetikai cég, a holland Philips, a nyugatnémet BMV, Siemens, azonkívül szá­mos olasz, svájci, svéd és más európai cégek. Az idei ipari vásár látogatói megtekinthetik majd a legmo­M oszkvában több mint száz múzeum és állandó ki­állítás van. Ezek között az első íelyet foglalja el a nem messze i Kreml-től, a Forradalom tó­én levő, hatalmas vöröstégla ipület, — Vladimir Iljics mú- :euma. A látogató megilletődve, ün- íepélyesen lép az épületbe. Te­amről teremre járva egy ter- nékeny, alkotásokban gazdag imberi élettel, a nagy forra- lalmár sokrétű tevékenységé- el ismerkedik meg. Már a név lallatára is hangosabban dob- >an a szív, s ez a dobogás égig kísér bennünket a mú- eumban. Megismerjük Volodját, a yermpk Lenint. Láthatjuk ki- űnő érettségi bizonyítványát, íz eredeti dokumentumokból, ,enin saját kézirataiból meg­adjuk, hogyan került kapcso- atba a munkásmozgalommal, s aiképp lett tántoríthatatlan arcosa a szabadság és a for- adalom ügyének. Lenin óriási irodalmi tevé- enységet fejtett ki. Megille- idve nézzük kézírását, a ineg- írgult lapokat, melyeken le­sietette a marxista párt ideoló- iai, szervezeti és taktikai alap­út. Távolabb, egy másik le­imben Lenin munkáit lalhal- ík a világ több nyelvére le- )rditva, ami bizonyság amel- :tt, hogy a lenini eszme el­ijedt az egész világon. A múzeum másik termében tegisnierkedünk Leninnek a demebb személykocsikat, mert ismét megrendezik az autóki­állítást. Ezzel kapcsolatban ér­demes megjegyezni, hogy a Pá­rizsban székelő autógyárak nemzetközi szervezete felvette a BIV-et a nemzetközi autó­szalonok listájára. A vásár legnagyobb magyar kiállítója idén is a Kohó-, Gép­ipari Minisztérium. Az élelmi­szeripar a bemutató pavillonok mellett úgynevezett „kóstoló“ pavilonokat állít fel, amelyek előrelátható­lag nagy látogatottságnak ör­vendenek majd. A nehézipar főleg a vegyiparra és a mű­anyagiparra helyezi a fő súlyt. A könnyűipar felvonultatja leg­újabb textil-, cipő- és bútor­ipari kreációit. Az építésügyi pavilonokban fényképek és tervrajzok mutatják majd be. hogy milyen anyagokat hasz­nálnak fel a jövőben, és mi­lyen lakásokat építenek a má­sodik ötéves tervben. A ven­déglátóipari négy étteremmel, egy önkiszolgáló teremmel és 12 büfével várja a látogatókat. Az idei Budapesti Ipari Vá­sár május 20-án nyitja kapuit és reggel 10-től este 10-ig lesz nyitva. Tihanyi György „A. fentiekkel egyetértek64 Személyzeti munka a Kalocsai FOszerpaprikaipari Vállalatnál PTÍT U 3 Fl L Ni OOÜQÜCJD--------------------------------------------------­Ké t ér után Ma már csak emlék a pár évvel ezelőtti személyzeti mun­ka sokszor nem egészséges módszere. Felesleges is volna bolygatni a régen begyógyult, s már meg sem látható sebe­ket, ehelyett inkább Szvétek Jánostól, a Kalocsai Fűszer­paprikaipari Vállalat munka­ügyi osztályának, egyben sze­mélyzeti osztályának vezetőjé­től érdeklődünk. Szvétek elvtárs — bár fiatal­ember — kijárta az élet isko­láját, amelyben megtanulta: az emberekkel legjobb őszin­tén és nyíltan beszélni meg­mondani hibáikat, erényeiket, hiszen fejlődni és egyáltalán munkájulcat elvégezni csak így képesek. Ű maga jelenleg köz- gazdasági technikumba jár, s ezután főiskolára készül. Figyelemmel tartják: min­denkinek megvan-e a munka­körének megfelelő képesítése s ha nincs, úgy iskolára kül­dik. Jelenleg hat művezetőjük továbbképzűs, ugyancsak hatan járnak a technikusok közül egyetemre. Továbbképző tan­folyamra mérnökeik közül is küldenek Pestre több elvtár­sat. Minden évben felfrissítik a személyzeti nyilvántartás anya­gát, s abba bejegyzik az év­közben előfordult esetleges vál­tozásokat. Az egyik vezetőbe­osztású műszakinak például ta­valyi »káderlapján« még az volt írva, hogy »a munkások­kal szembeni arrogáns maga­tartásán változtatnia kell«, s erre a nem éppen kedvező megjegyzésre az illető idei jel­lemzése megírásakor már nem volt szükség, mert magatartá­sán valóban sokat alakított. Mint mondta, nagyon helyesen tette a véleményező, hogy megmondta hibáját, hiszen arra őt eddig senki sem figyelmez­tette. Hiába érdeklődtünk Szvétek elvtárstól: tud-e olyan dolgozó­ról, akinek magatartásán, jel­lemén rontott a személyzeti vé­lemény. — Nem, ilyen akárhogy gon­dolkodok is, nincs. Még az sem fordult elő, hogy — bár a véleményeket a szólásszabad­ság teljes tekintetbe vételével állítjuk össze — bárki is nehez­telt volna a róla alkotott jel­lemkép miatt. A nem is oly régen még rossz szájízzel emlegetett ká­derlapok alatt az illetők alá­írásával mindenütt ez a meg­jegyzés áll: »A fentiekkel egyetértek.« Rossz útra tévedt '^'fiatalok problémája számos filmművészt foglalkoztatott. Az emlékezetes „özönvíz után” óta a magyar filmművészet is feldolgozott ha­sonló tárgyú filmet. Most ezt a témát választotta Sztukalov forgatókönyv író is „Két év után” című filmjében. A törté­net főszereplője Vány a, az ár­ván maradt iskolás kamaszfiú. Az alkotók az ő sorsán keresz­tül mutatják be, milyen okból juthat egy alakjában becsületes fiú élete mellékvágányra. Ványa édesanyja halála után teljesen egyedül marad. Roko­nai ridegsége, majd a rossz tár­saság a züllés lejtőjére viszi, börtönbe kerül. Kiszabadulása után barátai segítségével sike­rül megtalálnia helyét ismét a becsületes emberek közösségé­ben. Röviden ennyi a történet váza, A film azonban nem csupán Ványa sorsát rajzolja meg, jól bánik a lélektani elemzés esz­közeivel is, amikor bebizonyítja, hogy a ballépések mozgató ru­gói között a magános kamasz szeretet utáni vágya is szere­pel. Nagyrészt naiv hiszékeny­sége és a megértő felnőtt okos irányításának hiánya okozza vesztét. Az alkotók egyszerű eszközökkel tárják fel a fiatalok lelkivilágát, életük számtalan buktatóját — mindvégig hang­súlyozva a felelősséget, amely sorsuk irányításában a felnőt-, tekre hárul. A tehetséges szereplőgárdá­ból különösen a Ván.yát alakító fiatal színész, Zsukov alakítása emelkedik ki. A bajai tanítóképzés 90. évfordulóját ünnoplí a Felsőfokú Tanítóképző Intézet Bács megye legrégibb tanító­képző intézete volt a bajai, amely, mióta a művelődésügyi kormányzat létrehozta a peda­gógusképzés új intézményét, mint Felsőfokú Tanítóképző Intézet működik. Jelenleg 58 fiatalt készítenek itt elő a ta­nítói hivatásra, s e fiatalok az iskola, illetve a bajai tanító- képzés fennállása 90. évfor­A LENIN MÚZEUMBAN börtönben, a száműzetésekben eltöltött éveivel. Lenin ezeken a helyeken sem tétlenkedett. Látjuk a razlivi kunyhó ké­pét, mely előtt ül és ír. Ott van mellette az egyszerű, ma­ga készítette horgászfelszere­lés is. B epillantunk Leninnek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme után kifejtett roppant nagy munkás­ságába. Itt egy érdekes, a nagy emberre annyira jellemző do­kumentum kelti fel az érdek­lődést. Tudott dolog, hogy 1911 utáD a fiatal szovjetországban geteg munkájára, neki lelemelt fejadagot kell kapni. Ekkor Le­nin, akinek a legéhesebb orosz munkás is odaadta volna utolsó falatját, visszautasította ezt a kedvezményt és arra kérte a központi bizottságot, hogy ne tegyenek vele ilyen kivételt, mert ő is olyan ember, mint bármelyik más társa. Ez az egyszerűség és szerény­ség végig kíséri a látogatót a múzeumban. Többek között Le­nin Kreml-beli dolgozószobájá­nál is. Egyszerű a berendezése, egyedül a könyvgyűjtemény gazdag. Szerények, egyszerűek lljics egykori ruhadarabjai is. Ott van az a katonaruhához ha­sonló öltöny is, melyet Lenin akkor viselt, amikor eltalálta az eszer bérenc gyilkos go­lyója. A múzeum igen sok láto­gatót vonz, mindig zsú­folt. Munkások, parasztok, ér­telmiségiek tanulják itt Lenin­től a szorgalmat, odaadást, a katonák erőt merítenek Lenin hősiességéből, bátorságából, har­cosságából. Az úttörőcsapatok zászlókkal jönnek a múzeumba fogadalomtételre. A fiatalság Lenintől hazaszei-etetet, derűs optimizmust, munkaszeretetet tanul, s köszönetét mond mai, boldog életéért. Gyakoriak a külföldi látogatók is, akik szinr ién tanulni akarnak, mégpedig igazságot, Lenintől, L enin nemes emlékét sze­retettel őrzik, ápolják itt a népek. E múzeumban minden nemzetközi proletariátus nagy vezérére, Leninre emlékeztet, aki fáradhatatlanul harcolt az emberek szabad, boldogabb éle­téért. Eszméi termékeny talaj­ra találtak, az egész világon diadalmaskodnak. Tanítása hal­hatatlan, mert igaz, és mi, ma­gyarok együtt valljuk az egész világ haladó erőivel: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog. Gyóni Lajos dulójának megünneplésére ké­szülnek. Az elmúlt napokban nyitot­ták meg a tanítóképző fejlő­dését bemutató nagyszabású ki­állítást, mely igen színvonalas, szép és modern tálalásban (a kiállítás rendezése Kincses Fe­renc és Éber Sándor avatott irányítását dicséri), többek kö­zött a 15 éves felszabadulás utáni fejlődést és az új típusú intézet megalakulás utáni ered­ményeit is szemlélteti. Helyet kaptak a kiállításon az intézet tanárainak elképzelései* szerint készült általános iskolai szem­léltető eszközök, a növendékek munkái, egy érdekes összeállítás arról, milyen szerepe van a technikának az oktatásban, —< hogy csak néhányat említsünk. Az évforduló megünneplésére októberben összehívják a Ba­ján végzett összes élő pedagó­gusokat, s köztük arany- és ezüstdiplomát osztanak ki. — Mint ismeretes, 1870 — a bajai tanítóképző születésének éve —• óta csaknem ötezer pedagógus került ki a régi intézet falai közül. Az évfordulót névadó ünnep­séggel kötik össze. Az intézel a nagy szovjet pedagógus, An­ton Szemjonovics Makarenko nevét veszi fel. Éber Sándor gyűjteményes ■’ kiáiütasa Pécsett A képzőművészek Baranya megyei csoportja közelmúltban kiállítás rendezésére hívta meg a jól ismert bajai festőművészt, ifj. Éber Sándort. — Pécsett, a Hazafias Népfront helyiségé­ben rendezett gyűjteményes kiállítás a művész legújabb dunai tájképeit mutatja be. , A pécsi rádió érdekes riport keretében beszélgetett a mű­vésszel ez alkalomból munkás­ságáról, terveiről, a képzőmű­vészeti életről. igen nagy élelmezési nehézsé­gek voltak. A párt központi bi­zottsága határozatot hozott ar ra, hogy tekintettel Lenin ren

Next

/
Thumbnails
Contents