Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

SZÖVETKEZETEK A% asszonyok és a fiatalok is dolgoznak Munkaszervezés egy új termelőszövetkezetben — TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNK & tavasszal alakult meg 1370 holdon. Ebből több mint 200 hold szőlő, a szántó pedig 614 hold. A március elején tartott köz­gyűlésen megvitattuk a munka­szervezést. Alakítottunk egy sző­lőtermesztő, s egy növényter­mesztő brigádot s a munkacsa­patokon belül egyénekre mér­tük szét a területet, elsősorban a szőlőt, mert ennek a munkái sürgettek leginkább. Egy-egy tagra 2—2,5 hold jutott, attól függően, hogy mennyi a munka­képes családtag. Ez a módszer máris eredmé­nyesnek Ígérkezik. A szőlőket kinyitottuk, a metszés is kész s a 12 hold összefüggő gyümöl­csösben elvégeztük az időszerű ápolásokat. Ezekben a munkák­ban a tagságnak már több mint 00 százaléka részt vett. s nem­csak a férfiak, hanem az asszo­nyok és családtagok is. Ezek a könnyebbjét csinálták: vesszőt hordtak, karókat tűzdeltek stb. Megalakult egy 12 tagú asszony­csapat is, amelyet 25 főre aka­runk kiegészíteni. Az ő dolguk lesz a szőlőkötözés, répaegyelés, miegyéb. A TAGOK 205 hold őszi ve­tést hoztak be. Ezen elvégeztük a fej trágyázást. A kiskőrösi gép­állomás 3 erőgéppel szánt a ta­vasziak alá, ez a munka Is jó ütemben halad. Ahol a gép a talaj állapota miatt nem boldo­gul, — ott a fogatok is szánta­nak, 52 lovunk öt pár kivéte­lével mind a mezőn dolgozik. Most kezdtük a cukor- és ta­karmányrépa vetést, s napokon belül fődbe kerül 25 hold nap­raforgó Is. Jobb földjeink lapá- lyos, lassan felmelegedő talajok, azért késtünk kicsit a répafé­lékkel. t. L ! A vetőmagvak közül a kuko­ricát, burgonyát és a zab egyré- szét a tagság adta össze, csupán a takarmányrépa-magot vásá­roltuk készpénzért. A kukoricá­ból 40 mázsát gyűjtöttünk össze, jó fajtájú, ezen a vidéken jó ter­mést adó minőség. HAMAROSAN állatokkal is gyarapodik szövetkezetünk. A lovakon kívül a tagság csak 4 tehent adott a közös állományba, de május 20-ra várunk 10 te­RENDELETEK A Mezőgazdasági Értesítő 18. szá­mában Utasítás jelent meg az ál­lami gazdaságok és egyes szak­vállalatok által a téCmelőszövetke- r.e teltben végzett gépi munkáról. Eszerint a különböző gazdaságok, valamint a Talajjavító Vállalat az idén Is gépi munkával segíti azo­kat a termelőszövetkezeteket, ame­lyeknek: ilyen irányú igényelt a gépállomások nem tudják kielégí­teni. A szükséges gépi munkára évi, Illetőleg esetenkénti szerződést kell kötni. Az elvégzett munká­kért a 31.1859. (XII. 3.) F M. szá­mú rendeletben megállapított di­jakat kell megfizetnie a szövetke­zetnek. A kedvezmények Ugyanúgy járnak mint a gépállomás által vég­lett munkák esetében. Módosítottált a sörárpá- és a nap­raforgó-mag állami felvásárlási árának megállapításáról szóló ren­delkezéseket. Hz év március 30-tól érvényes az új szabályozás, amely­nek értelmében a »Krasznodári 164«.« fajtájú nemeí.#.ett vetőmag után termesztéséből származó nap­raforgómag átadása esetén a ter­melő a szabadfelvásárlási, illetőleg a szerződéses áron felül mázsán­ként 30 forint felárat kap. A mező- gazdasági termelőszövetkezet és a tszcs sörárpára és napraforgómag­ra kötött szerződés alapján az MNB fiókjától rövidlejáratú hitelt igé­nyelhet. — A rendelet a Magyar Közlöny 26. számában található. nyészüszőt, 35 kocasüldőt és 10 szarvasmarhát hizlalásra. Épí­tőbrigádunk megkezdte az istál­lók, ólak rendbehozását. Ezek az ellenforradalom idején felosz­lott tsz épületei voltak, s mi erő­sen romos állapotban kaptuk meg őket. TÁRGYALTUNK a tagság­gal a havi előleget illetően is. Túlnyomó részük azt mondja: van kitartásuk, inkább egy ősz- szegben osszuk ki őszre a része­sedést. Azoknak természetesen, akik évközben rászorulnak, tu­dunk és fogunk is előleget osz­tani. Az egy munkaegységre jutó részesedést 30,55 forintra tervez­tük. Ha az idp járás is olyan jó lesz, amilyen nagy most a tag­ság bizakodása és szorgalma, ak­kor ez az összeg csak több le­het, kevesebb semmi esetre sem! Elmondta: Beke Sándor, a Fülöpszállási Kiskun­ság Tsz elnöke A mezőgazdasági Építetek kiállításáról Sok termelőszövetkezetünkben mostanában azt vitatják, a gaz­daság melyik részében alakít­sák ki a központi majort, hogy a célnak legjobban megfelelő legyen, milyen típusú istálló­kat, süldönevelőt, juhhodályt, baromfinevelőt stb. építsenek, hogy az olcsó, célszerű és tar­tós is legyen. Ezekre a kérdésekre ad vá­laszt a Mezőgazdasági Múzeum­ban Budapesten nemrég meg­nyílt mezőgazdasági építészeti kiállítás. Ez első részében azt mutatja be, hogyan bonyolítják le a megyei termelőszövetkezeti beruházó irodák az építkezése­ket megelőző »gyors kitűzést'«. Továbbá miképp készülnek a major- telepítési tervek kis- és nagyközségekben. A kiállítás második részében a régi mezőgazdasági építkezés néhány módjával ismerkedik meg a látogató, majd csak­nem félszáz méretarányos mo­Harminc hold új gyümölcsös '• /VVWWVWVWWWWVWt<VWWWNi Ezt is jelenti a közös gazdaság Még a múlt év decemberében történt. Kecskemét—Űrrét pusztán egyszerre hatvanhárman választották a közös gazdál­kodás útját. Először azt tervezték: új tsz-t alakítanak, de az­tán mégis úgy döntöttek, hogy inkább a Vörös Csillag Tsz-be lépnek. Danics János kezdetben bizonytalan volt főként azért, mert felesége, meg fia is sokat betegeskedett. Árra gondolt, ha nem tudnak a családtagok dolgozni, kevés lesz a jövedelem. Az izgalom nem sokáig tartott. Amikor öt éve beteges­kedő felesége elment az orvoshoz, az megnyugtatta, hogy nem kerül pénzébe, sőt miután kórházba utalja, az sem jelent ki­adást a családnak. Danicsné a honvédkórház 120-as számú szobájában fekszik, szépen gyógyul, s nemsokára egészségesen tér yissza családjához. Szűcs Antal levelező A Tataházi Petőfi Termelőszövetkezet az idei tavaszon 30 kataaztrális holdon létesített új gyümölcsöst. Sívó homokot tesz termővé a közös gazdaság tagsága. Négyszer négy méteres tá­volságra dióst telepített. A diófák közé őszibarack került. Mire a diófák megerősödnek, addigra az őszibarackfákról több ter­mést szüretelnek. A diófák termővé válására az őszibarackfák megöregszenek cs ki lehet őket vágni. dellerTvjehet tanulmányozni nap­jaink fh.ezógazdasági építkezé­sének módjait. A modellek he­lyesen nemeik az épület kül­sejét, belsejét xputatják, hanem pontos szerkezetéi is. Egy ügyes szövetkezeti építési brigádvezelő vagy mesterember tejiát odaha­za, már akár az ott készített vázlat alapján könnyen .építhet hasonlót. Találkozunk a kiállításon . a szerfából gyorsan felépít-? hető növendékmarha-istálló, c sertésfiaztató, juhhodály, baromfiéi, dobánypajta és góró modelljeivel, amelyeket az erdőgazdaságok által rendelkezésre bocsátott fá­ból építhetnek meg szövetke-' zeleink. A szerfából készült épületek olcsóságuk mellett a leg­korszerűbb állattenyésztési J elveknek is megfelelnek. Láthatók a szabadtartásos és önkiszolgálós növendékmarha- istállók modelljei. Mindenütt fel van tüntetve, mennyi egy- egy létesítmény építési és anyagköltsége. Van még a kiállításon szá­mos egyéb modell. Érdemes ta­nulmányozni tehát az Itt lát-* ható épületeket. A kiállítás a Budapesti Ipari Vásár idején is nyitva lesz. A^fWWWWVWVWWVWWWWVS A gabonafélék vegyszei es gyomirtásáról Mezőgazdasági növényeink kártevői és betegségei mellett a különböző gyomok a legve­szedelmesebbek. A talaj táp­anyagának elvonásával, a hasz­nos növények elnyomásával és beárnyékolásával sok kárt okoz­nak, ugyanakkor a rovarkárte­vőknek és gombabetegségeknek búvóhelyet adnak. A gyomok kártétele 20—25 százalékos, s ez *V»VVV^/VVVVVVVVVVVVVVVWVV\ WWWVVWWWVw Hogyan lehet olcsóbbá tenni a borjúneveiésf Minden szakember tudja, hogy az üszőnevelés költsé­geinek legnagyobb részét a ne­veléshez felhasznált tej teszi ki. Különösen drága az úgyne­vezett szoptatásos nevelés, mert nem lehet megakadályozni, hogy a borjú ne pocsékolja a fejet s naponta 8—10 liter el­fogyasztása után a tőgyben ne maradjon nagyobb mennyiségű tej, amit ha nem fejünk ki, a tehén apaszt. A borjúnevelés gazdaságos­ságát nagy mértékben növeli az itatásos módszer, amikor a borjút születése után azon­nal a tej itatásához szoktatjuk s a nevelés egész ideje alatt kimérve kapja meg azt a tej és tápanyag mennyiséget, amelyre kedvező fejlődéshez szüksége van. A teljes tejjel való itatás- drága. Egy-egy borjú 300—1000 liter tejet is elfogyaszt, jóval olcsóbb és célszerűbb tehát az a megoldás, hogy a kis jószág háromhetes kora után a tej­nek csak egy részét kapja tel­jes tej formájában. Kezdetben több teljes és kevesebb fölö­zött tejet adunk. A nevelés előrehaladtával a harmadik hó­nap végére a teljes tej el is hagyható, csak napi 4—8 liter fölözött tejet kap a borjú, megfelelő abraktakarmány ki­egészítéssel, Ha a teljes tej egy része helyett fölözött te­jet adunk 150—200 liter tej zsírtartalmat takarítjuk meg, ami 6—8 kiló vajat tesz ki 400—500 forint körüli ér­tékben. Még gazdaságosabbá tehetik az itasásos borjúneve- iést a jó tejházzal és borjú­nevelővel rendelkező termelő- szövetkezetek, ha a teljes tejet csökkentett zsírtartalommal adják a borjúnak. Sok mező- gazdasági nagyüzemben bevált ez. Ilyen módon sok tejzsírt takarítottak meg, amelynek értéke szintén 400—500 Ft. Ax itatásos borjúnevelést célszerű a termelőszövetkeze­tekben fokozatosan bevezetni. Létesítsenek a közös gazdasá­gaink jó borjúnevelőket, mert az itatott borjút nem helyes a tehenek istállójában tartani. Szükség van azonkívül tej- házra, ahol a tej teljesen tisz­tán tárolható és tögyrnolegre felmelegiUietö. Kellenek to­vábbá megfelelő Itató edények, amelyeket állandóan csirámén - lesen tartanak. Nélkülözhetet­len a tejszeparátor is. Leg­lényegesebb azonban a gon­dozó jó felkészültsége, hozzá­értése és a tisztaság. Az ita­tással nevelt borjak legna­gyobb ellensége ugyanis a hasmenés, amely legtöbbször tisztátalan tejkezelés következ­ménye. Több terinelfiszövet- kexetiinkben éppen az említett okok miatt nem ve­zetett eredményre az itasásos borjúnevelés. Helyes ha me­gyénk közös gazdaságai tanul­mányozzák az állami gazdasá­gok eredményeit és annak alapján igyekeznek bevezetni ezt a módszert, hiszen ezer fo­rintot takaríthatnak meg bor­ianként Takács Béla megyei főállattanyészlö a szám legjobban mutatja a gyomirtás szükségességét. Ma már egyre nagyobb teret hódít a vegyszeres gyomirtás. Gabonafélékben a Dikonirt ne­vű vegyszert alkalmazzák, amely az egyszikű gabonafélé­ket fejlődésük bizonyos szaka­szában nem károsítja, a két­szikű gyomokat viszont meg­semmisíti. A vegyszeres véde­kezés akkor esedékes, amikor a gabonafélék 15—20 cm-esek, s a gyomok a szátbassökkenés állapotában vannak. A permetezésre a reggeli har­mat felszáradása után a de­rült délelőtti órák legalkalma­sabbak. Szeles, borús időben és közvetlenül eső után teljesen felesleges a munka, mert a Dikonirt nem fejti ki hatását. őszi gabonákra a Dikonirtból holdanként 1—1,25 kilót, a ta­vasziakra pedig 1 kilót adunk. Először 10 liter lágy vízben oldjuk fel a vegyszert, majd a géptípustól függően 150—40 J literre egészítsük ki. Háti gép­nél 1 holdra 400 Jiter vizet számítunk. A permetlé finom­sága közepes legyen, mert a túumom könnyen párolog, a locsolásszerű permetezés pedig a hasznos növényben tesz kárt. A vegyszeres gyomirtás hatá­sáról a permetezést követő 8— 10 óra múlva már meggyőződ­hetünk. A vadrepce szára meg- görbül, levelei megcsavarodnak, az acat levelei pedig ezüstös fonákukkal felfelé fordulnak. A dikonirtos permetezés szak­szerű végrehajtásával egy hold gabonavetésen 1,5—2 mázsás terméstöbblet érthető el. íizücs inzszl rQuvmMjl'i A Keceli Vörös Zászló Ter­melőszövetkezetben nemrégiben alakult meg a KlSZ-szervezet. A közös gazdaság tagsága úgy határozott, hogy minden háza­sulandó leány és fiú ezer-ezer forint készpénzt és egy-egy ju­hot kap a termelőszövetkezet­től. A kulturális élet fellendí­téséhez a kulturális alapból tá­mogatást nyújtanak a fiatalok­nak — írja Juhász István leve­lezőnk, * A gyümölcsösben 15, a sző« lábén 5 százalékos terméstöbb■. let elérését vállalták a tavasz- szál alakult Tabdi Petőfi Tsz tagjai. Azt is elhatározták, hogy a tervezett 5 hold helyett 7 hold gyümölcsöst, szőlőből pedig 10 helyett 15 holdat tele pitének az idén amiből 5 holt cemegefajta lesz. Az őszi vá sarlósra tervezett 100 bír kábé 30 árát saját erőből fizetik k s mindenfajta építkezést ház kezelésben végeznek el. A kö zeli napokban kezdik meg eg\ 20 férőhelyes sertésfiaztató épí tűsét. r-i * Dávodon az Augusztus 20-< Termelőszövetkezet már töbl mint 400 sertésre, 600« baromfi ra, 260 hektoliter tejre, ugyan itt a Rákóczi Termelőszövetke zet pedig 450 sertésre, 320 hek toliter tejre kötött értékesítés szerződést. A házilagos építke zések is jól haladnak. A tci melőszövetkezctck magtárt, lé istállót, több mint ezer férc helyes juhhodályt, 500 férőhc lyes sertésólat építenek, vág már építették eddig. (Molna János leveléből.) * A C SÚLYOS PÁLOSI közsé pártvezetőség megtárgyalta mezőgazdasági munkák helyz tét és foglalkozott a komm nislak tennivalóival, a mag sabb terméseredmény elévé céljából. A pártvezetőség me vizsgálta az ezüstkalászos ta folyam eredményeit is és őröl mel állapította meg, hogy a nak megrendezése elősegítet a részvevők mceőgazdasc szakismereteinek gyarapodási

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents