Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

I960, április IS, péntek 3. oldal Takarékba került a nyereségrészesedés Nemrégiben tartották meg Kiskunfélegyházán, a Tollüzem- ben a termelési értekezletet. Terecskei Agnes, a szakszervezeti bizottság elnöke beszédében foglalkozott az üzem 1959—60-ban elért eredményeivel. Ezután Teri János, az üzem vezetője ismertette az 1960-as gazdasági év legfontosabb feladatait. Kifejtette, hogy még sok­kal nagyobb gondot kell fordítani a toliüzem dolgozóinak a mi­nőségre, hiszen a feldolgozott nyersanyag SO százalékát exportra szállítják. <4 termelési értekezlet utolsó, egyben legnépszerűbb aktusa a nyereségrészesedés kiosztása volt. A toliüzem dolgozói között átlagosan 450 forint nyereségrészesedést osztottak szét. Az üzem dolgozói a pénzösszegek 97 százalékát takarékbetétkönyvben he­lyezték el. Rády Andrásné levelező Híradás a lánytanácsokról Megyénk KISZ-szervezetei mellett 125 lánytanács műkö­dik, csaknem háromezer tag­gal. A lánytanácsok tagjainak 50 százaléka tanyai paraszt- fiatal és több mint 50 lány­kor működik a községektől tá­voleső tanyavilágban, ahol a lányok az ottani iskolákban és a termelőszövetkezeti kultúr­termekben tartják összejövete­leiket. A tél folyamán 60 község­ben szervezték meg a rendsze­res kézimunka-, illetve főző­tanfolyamot, 40 helyen pedig szombaton vagy vasárnap dél­előttönként szakelőadásokat hallgattak. A tanfolyamokat a napokban fejezték be, s a köz­ségekben kiállításokat rendez­tek a télen készített kézimun­kákból. A községi kiállítások Után húsvétra, vagy május 1-re mind a nyolc járás központ­jában megrendezik a járási ki­állításokat, ahol a községi lány­tanácsok legszebb munkáit mu­tatják be. Május X-vel fejeződik be a nagysikerű, hathónapos meny­asszonyok iskolája Kiskunhala­son. Ez az iskola vasárnap dél­előttönként több mint száz fia­tal lányt foglalkoztatott, s a harminc érdekes előadásra nemcsak a városból, hanem a környező tanyákról, s termelő­szövetkezetből is bejártak a fiatalok. Amiből a sok is kevés lenne, s amiből a kevés is sok A kereskedelem mai gondjairól Ilyenkor húsvét előtt, nyere­ségrészesedés után, igen sokan indulnak vásárló körútra a kecskeméti üzletekbe. Egyik he­tipiaci napon nyomon követ­tünk több vásárlót. Akik a gyerekek számára kí­vántak vásárolni, azoknak csa­lódást okozott ez a körút. A Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat 241-es számú üzletében ugyanis fehér hollónak számít a 4—16 éveseknek való ballonkabát. De hiába kilincsel a vásárló egyéb gyermekkabátok végett is, — híre-hamva sincs azok­nak. Hasonló értelemben nyilat­koztak erről a Kecskeméti Ál­lami Áruházban és a tejcsárda melletti kisáruházban is. Az el­adók szerint nagy keresletnek «wwwwwwvwwwwwwwwwvvvwwvwvwwwvwwwvwvwywwwwvvwwwvv FÁRADHATATLANUL A kanyargós Tisza al­pári és csongrádi szakaszán, a vadregényes Holt Tisza-ág mel­lett meghúzódó kis falucskában töltötte gyermekéveit. Egyálta­lán nem illik rája az a jelző, hogy örömteli volt, mert korán megismerte a cselédéletet. A dicső Tanácsköztársaság idején, 1919-ben önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A bukás után üldözik, bujkál, de nem adja fel a harcot és a reményt. Kubikosként járta az orszá­got kiskunfélegyházi társaival együtt. Itt kerül kapcsolatba az illegálisan működő Kommunista Párttal. A kommunisták neve­lőmunkájának hatására a mun­kásmozgalom nagy kohójában acélosodott meg akaratereje és gyarapodott öntudata. Az 1927-es években már ki­épült a kommunisták kiskun­félegyházi sejtje. A helyi mun­kások és szegényparasztok szí­vét sokszor megdobogtatta az illegális párt plakátjainak meg­jelenése és a járdákra írt jel­szavai. Éberen tartották a di­cső Tanácsköztársaság emlé­keit és újabb harcokra lelkesí­tettek. Az elnyomott és kizsák­mányolt falusi dolgozók ezrei a kommunistáktól várták, re­mélték életük boldogabbá vá­lását. Amikor a szovjet csapatok felszabadították Tiszaújfalut, a község legjobbjai már a pár­tot követték. Lakó Sándor, az idős veterán hozzáfogott a párt helyi szervezetének megalakí­tásához. Budapesten még har­cok dúltak, Tiszaújfalun azon­ban már a földosztásról vitat­koztak az emberek. Sándor bá­csi gyűléseket tartott, az új életről, a földreformról és a munkás-paraszt hatalomról be­szélt. Ö kezdeményezte a föld művesszövetkezet létrehozását később pedig a termelőszövet­kezet megalakítását. Az idő nem áll meg. Sándoi bácsi éveinek száma és ősz hajszálai egyre szaporodnak. Már nyugdíjas, de a mozgalmi munkából ma is lelkesen, oda- adóan kiveszi a részét. Jelen­leg a községi pártvezetőség tit­kára. Ha a partmunkáról van szó, az emberek meggyőzéséről, a párt politikájának ismerte­téséről, akkor Sándor bácsi ma is ugyanolyan lelkesedéssel be- érveb vitatkozik, mint Könyebb lesz a második műszak Az életszínvonal javulása eredményeképpen egyre több háztartási kisgép segíti a dol­gozó asszonyok második mű­szakját. Ilyen bizonyítékokat tárt elénk a Kecskeméti RA- VILL bolt vezetője. Elmon­dotta, hogy múlt évben 25 vil­lanytűzhelyet, 450 mosógépet, 45 hűtőszekrényt, 31 parkettkefé- lőt, 57 porszívót, 31 villanysü­tőt és 11 villanybojlert adtak el. Ezenkivül 211 televízió ke­rült üzletükből új tulajdono­saihoz. Az Idei első negyedév vásár­lási statisztikája még jobb ké­pet mutat. Ez idő alatt 10 vil­lanytűzhelyet, 69 mosógépet, 16 hűtőszekrényt, 11 parkettkefé- lőt, 17 porszívót, 10 villany­sütőt, 4 villanybojlert és 76 televíziót adtak el. Prágában pedagógiai múzeum nyílik Májusban nyílik meg a prá­gai Jan Amos Komensky (Co- menius) pedagógiai múzeum. Ebből az alkalomból nagysza­bású kiállítást rendeznek „A csehszlovák iskolázás múltja és jelene” címmel. A kiállítás be­mutatja a csehszlovák kultúra fejlődését a XIV. századtól — a Károly egyetem megalapításá­tól— a jelenlegi szocialista is­kolarendszerig. hírek A BAJAI járás hét termelő- szövetkezetében alakult meg az elmúlt héten a pártalapszerve- zet. Az alakuló taggyűléseken új tagjelölteket is vettek fel a pártszervezetek. KISKUNMAJSÁN a helyi Cipőipari Ktsz-ben hattagú pártszervezet alakult A párt- szervezet létrejötte után a kommunisták megbeszélték ten­nivalóikat és munkához lát­tak. I fiatal korában. Ezt az energiá­ját, tenniakarását sokan cso­dálják is a községben. Ott tartózkodásunk idején megkérdeztük Sánd bácsitól, nem fáradt-e még el a sok munkában? — Azt nem mondhatom, hogy nem vagyok fáradt, de olyan sok a tennivaló, hogy pihenés­re, megállásra nincs időm, Olyan időben élünk, amikor a kommunistának nem szabad el­fáradni és nem lehet féireállni. Tiszaújfalu ma már termelő­szövetkezeti község. Sándor bá­csi nyugdíjas napjait azzal tölti, hogy ellátogat a termelőszövet­kezetekbe, beszélget a párt po­litikájáról, a nemzetközi hely­zet eseményeiről és a magasabb terméseredmények elérésének megfelelő módozatairól. Gaz­dag élettapasztalatait átadja a fiataloknak, harcosságra, helyt­állásra neveli a pártszervezet Becsüljük meg a dolgozók kezdeményezéseit őndékezét Menüire, izüietéiének 90. iiyf.wdu.L6ia efött — No lám, »őrölni fogunk«. S csak ennyi? \ Csak erről van szó? Hát nem fér a fejébe ba- ; rátocskám, hogy lenyeste ezeknek a munká­soknak a szárnyát, javaslatukban nem látta i meg politikai aktivitásukat? Hiszen ők gondos­kodni akartak a moszkvaiakról és a pityeriek- ről! S ön? Csak egyet lát ebben: »Őrölni fogunk!« — Tessék csak megmagyarázni a novo­szilaiaknak, hogy ön a hibás, hogy megsértette őket, lebecsülte az emberek kezdeményezését. Akkor majd megértik, hogy maga igazi párt­ember. \ Azt ajánlotta, hogy haladék nélkül keres- i sem fel a novoszilai munkásokat és mondjak ! köszönetét kezdeményezésükért. Nekünk, politikai munkásoknak — hangsú­lyozta — sohasem szabad megfeledkeznünk : erről. Kétségtelen, hogy most a kenyér dönti el a forradalom sorsát. A kenyérgabona be­gyűjtés megbízottjának, bármit is tegyen egyéb­ként, kötelessége felkelteni a nép politikai aktivitását, megismertetni a politikai művelt­séggel, az államigazgatás ügyeivel. Amikor új, szocialista állam épül, nem létezhetnek apró­ságok. S így voltunk mindig Iljiccsel. Az ember sok mindent észre sem vett, mert mérlegelt, ő pedig minden tényt új szemmel látott, cso­dálatosan élesen és finoman és mindig taná­csot adott, miképpen kell cselekedni. V. Panyuskin Az élelmiszerbegyűjtő osztagok munkájáról szóló írásbeli beszámoló ügyében - jártam Moszkvában Szverdlovnál, aki sok értékes ta­nácsot adott. Egy hét múlva ismét Moszkvában jártam és felkerestem Vlagyimir Iljics Lenint. Lenin mindennél jobban szerette hallgatni, mi történik a helyszínen. Beszélgetés közben kérdéseket tett fel, úgy irányította a beszél­getést, hogy a leglényegesebbet hámozta ki belőle. S mennyire örült Lenin, amikor az egyszerű dolgozók — a munkások és parasztok — aktivitásáról, hősiességéről és bátorságáról ■.állott. Sokat kérdezgetett a parasztok hangu- atáról — minden részletről akart tudni. Beszéd közben példákat említettem, többek iözött elmondtam, hogy a novoszilai gőzmalom munkásai javasolták, hogy gabonát őr' Jnek, a üsztet pedig Moszkvába küldik. — Na és? — kérdezte Iljics. Igyekeztem megmagyarázni, hogy siettünk az elutazással, s a gőzmalmok Moszkvában is úgy- 1 szólván üresen járnak. Lenin ezt a magyarázatot nem fogadta el. : Helyeselte a novoszilaiak kezdeményezését, amelynek mi valahogyan nem tulajdonítottunk jelentőséget. — Csak ne magyarázkodjék — szakított fél­be Iljics —, minden kérdést politikusként, pártemberekként kell kezelnünk, ön pedig ez­úttal hibát követett el. — Majd kijavítjuk. Vlagyimir Iljics. Űrölni fogunk. örvendenének a gyermek bal- lonkabátok, hiszen az utánuk érdeklődők száma az utóbbi időben nőttön-nő. Csak a nagy­kereskedelem ne ismerné fel a hiányt? Ennek utána két cipőüzletbe tértünk be. A Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat Nagykőrösi utcai cipőboltjában ugyan elés bő az áruválaszték, de a 31* 32, 33 és 34-es számú lakk fél­cipő, valamint az olcsó, 100 fo­rintos velúr férfi cipők hiá­nyoznak. Érdekes viszont, hogy a 261-es önkiválasztó cipőbolt'* ban mär 250 divatfajta áll ren­delkezésre, s e nagy választék ellenére a vevők mégis a kö­römcipőből és a különleges szan­dálokból kérnek többet. Olyan eset is előfordul ter­mészetesen, amikor a meglevő árut sem vásárolja a lakosság. Bíró Károly, a 104-es csemege - ’ bolt vezetője például a 16-rol 12 forintra csökkent ananász­ból mindössze 21 dobozzal tar­togat a raktárban, mert nem kedveli a közönség. A közelmúltban kínai Ijanán- befőtt érkezett, de olyan szo­katlan íze volt, hogy az üzlet vezetője jobbnak látta vissza­mondani a szállítmányt. A. hazai gyümölcs több vásárló­erőt köt majd le, mint a kül­földi termékek; s emiatt kér­dés, hogy a megyében levő 40 mázsa ananászt akkor hogyan lehet értékesíteni? Erre is ha­marabb kellett volna gondolni a nagykereskedelemnek, még­pedig az igények felmérésével.,. Végül a kecskeméti piacra lá­togattunk el. Bizony, bármelyik fokhagymát szerető ember megborzongana, ha az állami kereskedelem bódéiban kiakasz­tott táblát látná; kilónkénti ára 12 forint — olvashatjuk. Ha azt vesszük, hogy Budapesten 5 forintért adják, nem lenne-e kiiizetőbb nekünk is újságírás helyett fok­hagymát hozni Budapestről, s a szerkesztőség asztalait standok­ká alakítanunk? De hát miértt rontsuk el ezt a jól menő- üzletet ...? Reméljük, cikkünk hozzáse­gíti a földművesszövetkezeti szerveket ahhoz, hogy felis­merjék: nem jár el helyesen a kereskedelem, ha négy fo­rinttal drágábban adja a fok­hagymát mint az őstermelők, Nem beszélve arról, hogy a dughagyma árút is alaposan felcsapták ezekben a bódékban. Ugyanakkor vető­burgonyáról nem gondoskodik a földművesszövetkezet, pedig azt mindennap keresik, * Egy délelőtt nem sok idő. Ezért csak a legkirívóbb hi­bákat és hiányosságokat emel­tük ki, amelyek nem kevésbe bosszantóak. Kiküszöbölésük a kereskedelem feladata. Kohl Antal tagjait. Magatartása, fellépése határozott és energikus. A köz­ségi párt vezet őség rendszeresen megtartja üléseit és hatéko­nyan elősegíti az alapszerveze­tek munkáját. Sándor bácsi, a pártszer­vezet titkára, elismerésnek, megbecsülésnek örvend a párt­tagok és pártonkívülleik köré­ben. Egész életét a párt, a nép ügyének szentelte. Kívánjuk, hogy szép hivatását még sok éven át erőben és egészségben lássa el. Túri József

Next

/
Thumbnails
Contents