Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

1950. április 13, szerda 3, oldal Megnövekedőit felelősséggel Megyénk többi járásaihoz hasonlóan ez év elején a kalo­csai járásban is lényegesen megnövekedett a termelőszövet­kezetek területe és taglétszáma. Az összes területnövekedés ta­valy október óta közel tizen­kétezer kh, kilenc új tsz alakult és 11 tsz erősen felfejlődött. A tsz-ek átlagterülete 429 kh- cól 878 kh-ra gyarapodott, négy szövetkezeti községük és hat szövetkezeti szállásuk van. Ezek a vázlatos adatok is jelzik, milyen nagy felelősség hárul az irányító szervekre a termelő- szövetkezetek megszilárdításá­ban. Varga Sándorral, a Kalocsai Járási Tanács szövetkezetpoli­tikai csoportvezetőjével beszél­gettünk ezekről a kérdésekről. Mint elmondja, a megnöveke­dett feladatok ellenére ilyen jól még egyszer sem indu.tak a szövetkezetek munkának, mint ebben az esztendőben. Az új Isz-ekben is sikerült a takar­mányt és a vetőmagot — rész­ben vásárlás, részben a tagok által felajánlott mennyiségek­ből — biztosítani, A tervek idejében elkészültek. A tavaszi mezőgazdasági munkák lendü­letesen haladnak. Elvetettéit az árpát, vetik a burgonyát, ké­szítik a melegagyakat. A kapá­sok megművelésénél általában az egyénekre való felosztást al­kalmazzák majd. Üddig hét mezőgazdasági szakmber ment ki üzemekből, vállalatoktól a termelőszövetke­zetekbe, ahol agronómusi fel­adatokat látnak el. Számuk azonban remélhetőleg még to­vább növekszik. A tapasztalat szerint a patronáló üzemek is érzik a felelősség súlyát. Vala­mennyi új tsz-nek van patro­náló üzeme, pl. a Hildpusztai Állami Gazdaság öt hajósi, a Kalocsai Gépállomás három homokmégyi, a Szakmán Álla­mi Gazdaság szintén három ho­mokmégyi és kél szakmári tsz- nek nyújt segítséget. A miskeie- ket a Kísérleti Intézet, a drág- szélieket a Tangazdaság segíti. Számos budapesti üzem is rend­szeresen tartja a kapcsolatot a régebi tsz-ekkel cs segítségük elég számottevő. A termelőszövetkezeti elnö­kök nagy része és majd min­den könyvelő részt vett a szá­mukra rendezett tanfolyamo­kon, volt ezenkívül rövid pap­rikatermesztői tanfolyam, s igen sokan elmentek baromfitenyész­tési tanfolyamokra is. Mindez a feladatok jobb elvégzését se­gíti elő. ^4 jó eredmények sem ma­radnak titokban. Az, hogy az egy munkaegységre jutó járási átlag 28,7 forint,, elég jónak mondható. S a tavaly tavasszal alakult Felsőereki Rákóczi Tsz 42,6 forintos eredménye pedig igazán kiváló eredmény. Te­gyük hozzá, ennek Íratván szá­zaléka az állattenyésztésből származik. Ezt megközelítőt még sokat lehetne felsorolni. Re­méljük, ez az esztendő sem lesz gyengébb a tavalyinál. A járási, a községi és a tsz- vezetők mindent elkövetnek a siker érdekében. Tudják, hogy a megnövekedett faladatokhoz megnövekedett felelősségnek kell járulnia. t. p. Községfejlesztés Dunavecsén A Dupavecsei Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a napokban megtartott ülésén a községfejlesztés soronkövetkező feladatairól tárgyalt. A legna­gyobb létesítmény a 953 ezer forintba kerülő nyolckádas tisztasági fürdő, már tető alatt van. A lakosság önként felaján­lott 100 ezer forintos társadal­mi munkájából, már 20 ezer forint értéknek megfelelő par­kosítás, fásítás valósult meg. 1960-ban öt kilométer beton­járdát, közel ezer méter hosz- szú villanyhálózatot, új óvodát építenek a községben, 976 ezer forintért. A törpevízmű terve­zésére 60 ezer, a sportkör és a tájmúzeum támogatására 15 ezer, útjavításra pedig 50 ezer forintot fordítanak. Sikeres év 1959 márciusában alakult meg a Nagy baracskai Takarék­szövetkezet. Egy év alatt 174-re emel­kedett a tagok létszáma. A ta­karékszövetkezetben a működés első hónapjában a tagok 105 ezer forintot helyeztek el, mely az évfordulóra 1257130 forintra emelkedett. A kíván­ságoknak megfelelően a szövet­kezet 564 933 forintot fizetett vissza, s a tagok 62 százaléká­nak 500 121 forint hitelt nyúj­tott. A helyi szervek támogatá­sa, a tagok összefogása a szö­vetkezetnek 4805 forint nyere­séget biztosított, melyből rész­jegyként 7 forintot fizetnek vissza. A rendelkezések szerint a takarékszövetkezet a íöldmű- vesszövetkezetben vásárolható ruházati és háztartási cikkek után is nyújt hitelt, amely to­vább mélyíti az együttműködést a íöldművesszövetkezettel. Gál István Munkában a KISZ-brigád- .Ä? .... A Kalocsai Város és Községgazdálkodási Vállalat KISZ-szer•* vezetének tagjai szabad idejükben részt vesznek a vállalat kör* nyékének parkosításában, Legutóbb 50 társadalmi munkaórát vál* laltak, s felajánlásukat már teljesítették is. A munkában leg* jobban kitűntek: Greksa József, Párdányi Miklós, Szabó Istvánt Koller Zsófia és Herman Edit. Képünkön a Kalocsai VKG KISZ* fiataljait láthatjuk munka közben. ltj. Ludas István levelező »^AA»^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAÄ*«|>.«|>»^yVVyvvwy>VuVUVUVl< dl rDáü&di clurjiiizlui 20-a (JiZ földjének egyharmadán szerződéses növényeket termeszt — tízezer baromfit nevel — rendszeresen oszt előleget 1958. augusztus 18-án sze­gény- és középparasztokból 11 tagú termelőszövetkezet alakult Dávodon. A tsz élére a község közkedvelt mezőgazdasági fel­ügyelőjét, Deák Józsefet vá­lasztották meg. Igen nehéz kö­rülmények között láttak a mun­kához, jóformán állatok és gaz­dasági felszerelések nélkül kezdték meg a közös vagyon gyűjtését. A tsz tagjai azon­ban összefogtak, s ha szükség volt, az elnök is megfogta a kapa nyelét, s egysorban a ta­gokkal, szivvel-lélekkel dolgo­zott. A termelőszövetkezetnek 1939- ben már 89 tagja és 800 kát. hold földje volt. A közös mun­ka rendszeres megindulása után havonta a teljesített munka­egységek után 10 forint előle­1 Majdnem minden hetedik családnak van Ir HIBSS televíziós készüléke Csehszlovákiában A bácsalmási járásban az el­múlt héten nyolc termelőszö­vetkezetben alakult meg KISZ- szervezet. • Petőfiszálláson, Pálmonosto- rán kisgyüléseket tartottak. A kisgyűléseken a tavaszi mező- gazdasági munkákról és az idő­szerű nemzetközi kérdésekről tanácskoztak. A rendezvények iránt igen nagy érdeklődés nyil­vánult meg mind a két köz­ségben. Kiskunfélegyházán a pártok­tatás valamennyi formáján folytatták a VII. kongresszus anyagának tanulmányozását. A foglalkozásokra számos olyan érdeklődőt is meghívtak, akik eddig nem vettek részt á szer­vezett pártoktatásban. • A bácsalmási járás hét ter­melőszövetkezetében alakult pártszervezet az elmúlt napok­ban. Az egyik a Bácsalmási Haladásban, a másik a Bács- szőlősi Törekvésben. A járási párt-végrehajtóblzottság leg­utóbbi ülésén 12 tsz-tag pártba való felvételét hagyta jóvá és ezzel újabb négy termelőszö­vetkezetben jött létre a párt- szervezet megalakításának fel­tétele, • Negyven, termelőszövetkezet­ben dolgozó, parasztasszony részvételével értekezletet tartot­tak a bajai járási pártbizott­ságon. A gyűlésen a termelő­szövetkezetekben végzendő munkáról tanácskoztak, A Csehszlovák Köztársaság­ban jelenleg 519 000 televíziós vevőkészülék van üzemben, vagyis átlagban minden 26 la­kosra, illetve majdnem min­den hetedik családra jut egy televíziós készülék. A televíziós készülékek gyártását az utóbbi években annyira fokozták, hogy a vásárlók négy-öt különböző típus között válogathatnak. — 1965-ig Csehszlovákiában any- nyi televíziós készüléket gyár­tanak, hogy gyakorlatilag min­den második család élvezheti majd a prágai vagy más stú­diók televíziós műsorát. get osztottak, ami nagy ered­ménynek számított egy új ter­melőszövetkezetnél. Az Augusz­tus 20-a Tsz azonban megtehet­te ezt, hiszen a Magyar Nem­zeti Bank az elvetett szerző­déses növények után a befize­tett felvásárlási ár 60—80 szá­zalékát folyósította. A termelő- szövetkezetek tagjai így év közben is meg tudták vásárolni a legszükségesebbeket. Az 1959-es gazdasági év vé­gén 53 forintot osztottak mun­kaegységenként, nem beszélve arról, hogy erre az időre már jelentős mennyiségű állatállo­mánnyal is rendelkeztek. Az idén a termelőszövetke­zetnek 547 tagja és 4220 kát. hold földje van, s ez idáig 400 hízóra kötöttek szerződést. Az Augusztus 20-a Tsz példát mu­tat a baromfitenyésztésben is, hiszen 1960-ban tízezer barom­fit nevelnek majd, s földterü­letüknek 33 százalékán szerző­déses növényeket termelnek Tervük szerint a zárszámadás­kor 45 forintot osztanak mun­kaegységenként. Gondoskodnak a tagok szükségleteiről is, ezért havonta 10—15 forint munka­egység-előleget fizetnek. Az Augusztus 20-a Tsz veze­tői nyugodtan tervezhetnek, hi­szen a kertészetben, a szántó­földön, a gyümölcsösben és a szőlőben szorgos kezek végzik a munkát. A közösség ereje; szorgalma, becsületes, kitartó munkája bizonyára idén is meghozza majd a gyümölcsét; s az Augusztus 20-a Tsz tag­jainak bőven jut termény a padlásra és pénz az erszénybe, Molnár János levelező fParJnyiUás DCahjmápett (Községi tudósítónktól.) Katymár községben az idén körülbelül 4500 négyszögölön létesítenek parkot a főbb út­vonalakon. Az úttörők és a KISZ-fiatalok eddig 500 darab fát ültettek már el, a község három termelőszövetkezete pe­dig íelásózta a parkosítási te­rületet. A társadalmi munka értéke meghaladja a 11 ezer forintot. A községi tanács járdaépítést is tervez. A járdaépítéshez szükséges 16 vagon cementlap kirakását a község lakói vál­lalták társadalmi munkával. —> így biztosítják a homok hely­színre szállítását is. Március közepén nagy öröm érte a katymáriakat, mert át­adták rendeltetésének a mély­fúrású kutat, amelyre a köz­ségi tanács 114 ezer forintot költött. Ebben az évben még a Lenin utca sarkán létesítenek egy mélyfúrású kutat. Kezdő tsz-könyvelők között 150 sertés hízik a tsz-ben, s a nyáron 80 szarvasmarhát is akarnak hizlalni. Saját erőből építenek egy 20 vagon termény tárolására alkalmas górét, egy 100 férőhelyes sertésólat, s ka­rámokat. Jövőre építenek egy 100 férőhelyes tehénistállót is. Március végéig több mint 40 holdon elvetették a lucernát, de többet is vetnek, mert elhatá­rozták, hogy 80 hold lucernásuk lesz.« SZEKERES JENŐNÉ február 1-én lépett a Solti Rákóczi Tsz- be. Többhelyütt is volt már könyvelő, de két kisgyermeke miatt öt éve csak a háztartási teendőket végezte. Most arról beszél, hogy: »Gyakran még éj­félig is eltartott az elején a szö­vetkezet irodáján a munka. De nem baj, fontos, hogy a határ­ban befejezték már a vetést.« NEM KIMUTATÁSOKRÓL* beszélnek tehát, hanem arról/ aminek az eredményeit majd rögzítik a könyvelési papírokon. A termelő munka az első sza­vuk. És ez nagyon biztató ahhoz, hogy szövetkezeteikben jó] oldják meg a feladatukat. T. I. nak megnyilatkozásaik is* TÓTH ISTVÁNNÉ, a Homok­mégy termelőszövetkezeti köz­ség januárban létrejött Béke Tsz-ének a segédkönyvelője. Annyit tud már az 1460 holdas új szocialista nagygazdaságról, mintha ez utóbbi évek óta mű­ködne, s ö is nemcsak két hete kezdte volna meg az ismerke­dést benne a belépési nyilatko­zatokkal, leltározási papírokkal. — A tagság összeadta a vető­magot, a vetést is elvégezte március második harmadáig — mondja alapos érdeklődésre mu­tató tájékozottsággal. Dr. LELKES SEBESTYÉN, a január 22-én alakult 900 hol­das Miskei Marx Károly Tsz 57 esztendős könyvelője. Ű este féltizenkettőig, s reggel fél hat­tól »gyúrja a fiúkat«, hogy menjen a tanulás, mert — be­vallja — ha neki, az egyete­met végzett embernek sem köny- nyú, miiyen nehéz lehet az ál­talános iskola nyolc, vagy a kö­zépiskola néhány osztályával rendelkezőknek. Most élő lexi­kon gyanánt sorolja fel: »Már jellemző vonósainak a megem­lítésével. A mai tárgyú regény, színpadi irodalom, s a filmek is, ha szerepeltetik, általában sem pozitív, sem negatív, ha­nem amolyan semleges figura­ként ábrázolják őket. Valójában fontos beosztást töltenek be a vállalatoknál, hivatalokban, — a termelőszö­vetkezetekben is. Nemcsak rög­zítik a számszerű eredménye­ket, de ezzel egyszersmind tük­röt is készítenek arról, hogy jó vagy rossz-e a munka, a gaz­dálkodás. Nem egy meggondo­latlan vállalkozásnak vette ele­jét a könyvelő figyelmeztetése. Ehhez készítik fel harminc- nyolcukat a pompásan beren­dezett egykori grófi kastélyban. Nem könnyű a tananyag (rá­adásul könyvük sincs, jegyzet­ből tanulnak), de birkóznak az elsajátításával szorgalommal, karlársi összefogással. Az eredmény majd különböző lehet, de egy dolog valameny- nyiükre jellemző. Az, hogy szív­ügyüknek tartják szövetkeze­teik sorsát, fejlődését. Erre utal­MIRE E SOROK megjelen­nek, termelőszövetkezeteikben lesznek ismét mind a harminc­nyolcán. Most a — fele nő, fele férfi — társaság a könyvelés, a számvitel alapfogalmaival is­merkedik a Solttól néhány kilo­méterre eső kalimajori üdülő­ben, a megyei tanács által ren­dezett kéthetes tanfolyamon. Mile Sándor, a megyei tanács revizorának irányításával Gazsi Istvánné a bajai és Csikós Pál a kecskeméti járási tanács tsz- könyvelője tanítja őket. Valamivel több, mint három­negyed részük még soha nem vógzett könyvelést, illetve csak belekóstolt ebbe a munkába. Termelőszövetkezetbe lépésük is alig néhány héttel élőbbről datálódik. Sőt, akad olyan is közöttük, aki épp hogy belé­pett a tsz-be, s érdeklődésének, rátermettségének ismeretében másntp már el is küldték a tanfolyamra. KÖNYVELŐK. Ritkán írnak róluk. Ha igen, akkor is leg­többször a múlt »számkukac«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents